Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

10 ÉLETMÓD Zöld Oldal 1994- Március 9Szerda Brackó István Megszívom a tüdőmet le­vegővel, hogy teli torokból világgá kiálthassam: az el­múlt évben egymilliárd fo­rint bírságot rótt ki a kör­nyezetvédelmi felügyelő­ség az ökológiai előíráso­kat megszegő cégekre. Óri­ási összeg ez. Ötszáz jó la­kásra, nyolcszáz korszerű gépkocsira futná ebből. Iszonyúan kicsi ez az összeg, mert elhanyagolt környezetünk állapota stagnál, bár a folyamat még visszafordítható, s ez a pénz nem fedezi egészsé­günk regenerálását, jövő­kilátás ainkat. Filteres cigarettát szívok, filtert szereltek a már csak félgőzzel működő gyárak kéményére, a hazai uta­kon fiitó gépkocsiknak már két százaléka katali­zátoros. A konyhában pá­raelszívó működik, a jobb irodákban ionizátoros lég­kondicionáló teszi kelle­mesebbé a levggőt, a rek­lám szagtalanító szereket tukmál rám. Mégis... Szippantson egyet! Furcsa fintora a sorsnak, s ez a vé­letlen egybeesés nyilván nem csak nekem tűnt fel. Rögtön megmagya­rázom. A hetvenes évek közepén a világsajtót bejárta az a Japánban készült fotó, amelyen egy utcai járó­kelő szippant a friss oxigént kínáló automatából. Ez a gázálarcféle ké­szülék olyan, mint sivatagi vándor­nak az oázis. Életet ad, sanszot kí­nál a túlélésre. Ha van utcai telefon, nyilvános WC, bármikor hozzáfér­hető pénzváltó automata, akkor mi­ért ne lehetne légzőkészülék is? Az ember bedob egy marék aprópénzt, orrára és szájára illeszti a sisakot, s szívhatja, fújhatja. Hazáig, vagy legalább a következő levegókútig biztosan kitart a mum'ció. Ekkor jelent meg egy karcsú füzet a hazai levegőtisztaság-védelemről. Hiányzott belőle a légmaszkos ful­dokló képe, de a térképek és grafi­konok arról győztek meg, hogy vala­mi bűzlik... Az eredmények és fela­datok című fejezetben olvasható, hogy „...Egyes helyeken azonban át­menetileg a helyzet lokálisan sú­lyosbodott, mint például a borsodi iparvidék felső-tiszai körzetében”. A hetvenes évek közepén a borsodi ipar virágzott, fejlődött, s olcsóbb volt kifizetni a bírságot, mint a vé­dőfelszerelést beszerezni és alkal­mazni. Tudtuk, hogy a légúti meg­betegedésekben szenvedők száma itt nagyobb mint máshol, s Ózdon például az országos átlagot jóval meghaladta a koraszülés és a cse­csemőhalandóságrátája. Nagy ár ez az esztelen, a következményeket fi­gyelmen kívül hagyó iparosításért. Mérges randevú Amikor még állt a legendás villany­Autógumiból padlóburkolat? Gépkocsiabroncsok környezetkímélő feldolgozása (ÉM) - A környezetvédelem egyik nagy gondja: mi legyen a kiszupe- rált gépkocsiabroncsok millióival? Úton-útfélen abroncstemetők látvá­nya tárul elénk cseppet sem szemet gyönyörködtetően. Vannak „leleményes vállalkozók” akik fűtésgondjaikat ezek eltüzelé­sével, s persze környezetük szennyezésével oldják meg - eléggé el nem ítélhető módon. Látunk focipályák kerítéseként vagy épp játszóterek „díszeiként” szolgálatot teljesítő autógumikat is, ám a megoldás semmiképpen nem ebben, ezekben keresendők. Svéd és kanadai kutatók most egy új - környezetkímélő és viszonylag olcsó - eljárást dolgoztak ki a sze­mély- és a könnyű tehergépkocsik abroncsainak feldolgozására. A lényege: az abroncsokat géppel megőrlik, majd az őrleményt egy 12 méter hosszú fagyasztó-alagútban folyékony és gáznemű nitrogénnel - 80 Celsius-fok alá hűtik. Ezután az abroncsszemcséket egy kalapácsos malomban, 0,4-5,0 milli­méter átmérőjű darabokká zúzzák Svájcban működik az első abroncsfeldolgozó üzem Fotók: Fojtán László szét, és a morzsákat anyaguk - acél, textil, gumi - szerint osztályozzák. Egy kiló abroncs feldolgozásához mindössze 0,6 kilogramm nitrogént használnak fel. A szemcsék - az el­járás kifejlesztői szerint - egyebek között futópályák salakjába, padló- burkolatokba, hangszigetelő táb­lákba, különféle gumi- és műanyag termékekbe is beépíthetők. Az első ilyen elvű abroncsfeldolgozó üzem Svájcban működik. Gázálarcban nem lehet virágot szagolni... Erdeink sorsa... Miskolc (ÉM) - Súlyos válságot él át a hazai erdészet. A kárpótlás és a szövetkezetek áta­lakulása révén bizonytalanná vált az erdők je­lentős részének a sorsa. A szükséges törvé­nyek hiánya, az erdőgazdasági és a természet- védelmi érdekek gyakori szembenállása is ne­hézséget jelent. Magyarország területének 18 százaléka, meg­közelítően 1 millió 750 ezer hektár terület áll erdőművelés alatt. Elsősorban a volt szövetke­zeti erdőket veszélyezteti a kárpótlás és a szö­vetkezeti nevesítés, de - a természetvédelem tiltakozása ellenére - újabb mintegy 100 ezer hektár állami erdő kárpótlásra való kijelölésé­re is javaslat született. Az állami erdőterületek védelmére a parla­mentben önálló képviselői indítvány hangzott el annak érdekében, hogy az Országgyűlés kö­telezze a kormányt: az új erdőtörvény megszü­letéséig rendeljen el moratóriumot az állami erdőterületek elidegenítésének megakadályo­zására. Hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki a közelmúltban az Országos Erdészeti Egyesület és a Magyarország Erdőiért Egye­sület is. A képviselők többsége azonban úgy döntött, a T. Ház ne tárgyalja az ügyet. Az általános erdővagyon-védelem a környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter ha­táskörébe tartozik, de feladatköre gyakorlásá­hoz sajnos nem született meg a szükséges ren­delet - nyilatkozta ennek kapcsán Temesi Gé­za minisztériumi tanácsos, a Természetvédel­mi Hivatal munkatársa. A környezetvédelmi tárca szerint az európai gyakorlatnak megfelelően az államerdészet szervezetének megalakítása biztosíthatná az állami erdővagyon védelmét. Bár kormányha­tározat van róla, még mindig nem sikerült ezt a szervezetet létrehozni. Nem tartják átgon­dolt lépésnek az állami erdők elidegenítését, ezért a folyamat megállítására Tardy János helyettes államtitkár, a KTM Természetvé­delmi Hivatalának elnöke a közelmúltban az Állami Vagyonügynökséghez fordult. Temesi Géza szerint komoly károkat okoz, hogy az erdőgazdaságok érdekei gyakran el­térnek a természetvédelemtől. Az országban sok helyen óriási erdőpusztítás folyik. Töme­ges méretű az illegális fakitermelés. Egyik legkritikusabb helyzet Ózd térségében alakult ki. A hivatal többirányú intézkedésekkel próbál gátat vetni a pusztításnak. Tömeges méreteket ölt az illegális faki­termelés is... A házak gyorsabban nőnek mint a fák, s tüdőnk bánja, ha mellreszívjuk az egyenlőtlen fejlődés szuolimátumát Rajz: Szőke Eszter lünk az atomerőművektől. A bükkábrányi álom fele­más illúzió maradt. A bá­nya működik, de a hasz­nosítható és kis fűtőérté­kű anyagot messzire kell szállítani. Az M3-as ko­szos az óriás teherautók miatt, de a levegő tisz­tább, egy beígért, giganto- mániás helyi beruházás elmaradása okán. Munka­helyet teremthetett volna, s infrastruktúrában is fel­hozhatta volna a tájat. Nem jött össze, s kár azon meditálni, hogy ki vesz­tett és ki nyert. Volt egyszer egy gyár Olcsó dolog lenne most ar­ra, az időközben megvál­toztatott szövegű reklám­ra hivatkozni, amely gyógycukorkát ajánl: Tisz- tíccsa az orrot... Percenként negyvenszer veszünk levegőt. Szívjuk, ami van. S amíg van. A piszkos, koszos, büdös Miskolcon volt egy gyár, amely semmi kárt nem tett, a levegőből élt, s mé­gis bezárták. Távol a világtól, szinte steril körülmények között. Nemes­gázt állított elő. Kryptongyámak hívták. A technológia miatt durro- gott ugyan, de ez - már a távolság miatt is - nem volt zavaróbb, mint a déli harangszó, vagy mint a hajnali, gyári duda. Á pici, alig ötven embert foglalkoz­tató csanyiki üzem megszűnt. így múlik el a világ dicsősége. De itt még mindig tiszta a levegő. A váltás nem rontotta a környezetet és a kö­rülményeket. A korábban tett öko­lógiai erőfeszítések, no meg az ipari termelés visszaesése lényegesen ja­vított a helyzeten. Más kérdés a munkanélküliség, a gazdasági re­cesszió... De vannak - a témánk szempontjá­ból - visszacsinálhatatlan tények, tévedések, balfogások is. A mérges gőzöket, gázokat, port és füstöt le­helő borsodi üzemek többnyire a vá­rosközpontban fekszenek, illetve a házak a már meglévő gyárak köré települtek. Ez olyan adottság, ame­lyen csak nehezen lehet változtatni. Ä szűrőberendezés, a parkosítás se­gíthet, de az olyan városok tüdejét, mint Miskolc vagy Ózd, nem köny- nyű tisztán tartani. Örök panaszom és vesszőparipám, hogy az Avast be­építették. Negyvenezer embert helyeztek el itt, többnyire betonkalitkában, a kohászat és a cementgyár között, le­tarolva az éltető, természetes zöl­det. A korábban gigantomániás szimptómáktól sem mentes megye- székhely másfelé is terjeszkedhe­tett volna. Kétszeresen is drága mu­latság volt a hegy eltüntetése: a faj­lagos építési költségek itt megha­ladták az átlagot, s meghaltak a kertek, a gyümölcsöt hozó és életet adó fák. Megemelt bírságok Miskolc (ÉM) - A környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter a 33/1993./- XII.23./KTM rendeletével január 1-től kétsze­resére emelte a vízszennyezési és csatornabír­ság bírságtételeit. A 10 évvel ezelőtt kiadott 3/1984./II.7./ OVH sz. ún. szennyvízbírságos rendelkezésben meghatározott bírságtételek megduplázása részben ellensúlyozza a szennyezési bírságok inflációs értékvesztését. A vízszennyező anyagok kibocsátási határér­tékei nem változtak, ugyanakkor például a határérték feletti higany-szennyezésért az ed­digi 10 ezer helyett ezentúl 20 ezer forint szennyvízbírságot kell fizetni kilogrammon­ként. Országos adatok szerint a környezetvé­delmi felügyelőségek 1992-ben 486 esetben vetettek ki szennyvízbírságot összesen 315 millió forint összegben. A szennyvízellenőrző vizsgálatok száma több mint 7 ezer volt, a mé­rések száma pedig meghaladta a 20 ezret. A vízszennyezési bírságon túl 211 millió forint veszélyes hulladék bírságot, 595 millió forint levegőszennyezési bírságot és 37 millió forint zajbírságot is kivetettek. Az összes környezeti bírság 1992-ben 1 milliárd 158 millió forint volt. A duplájára emelt bírságtétel azt jelenti, hogy ha 1994-ben a környezetszennyezések mértéke hasonlóan alakulna mint 1992-ben, az ezért fizetendő bírság már közel két és fél milliárd lenne. Az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottsága szerint a felemelt bírságok sem ösztönöznek kellően a szennyezés csök­kentésére, ezért javasolta a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, hogy ez év március 31-ig végezzék el a környezetvédelmi bírságolás korszerűsítését. Teli torokból a levegőről Szemétrekord a japánoknál Tokió (MTI) - Japánban 50 millió tonnányi szemét gyűlik össze egy év alatt. Énnyivel a főváros legna­gyobb stadionját 136-szor tele lehet­ne tölteni. Az egészségügyi minisz­térium alapos kimutatást készített a japánok szemeteléséről. A végkö­vetkeztetés: az ezredfordulóra 30 százalékkal kellene mérsékelni a szeméttömeget, és e célból folytatni kell a begyűjtéskor az éghető és az éghetetlen hulladék szétválasztá­sát. Ösztönözni kell a hulladék új­rahasznosítását, nem utolsósorban pedig növelni kellene a szemét be­gyűjtésére szabott díjakat. (Ez utób­bit 1991-ben emelték mintegy két­ezer forintnak megfelelő összeggel, amely így lakosonként 12 ezer fo­rintot jelent.) A kilencvenes évek elején e módszereket részben alkal­mazták már, aminek következtében - kis mértékben ugyan, de - mér­séklődött a begyűjtött szemét mennyisége. Ennek ellenére min­denjapán még ma is naponta 1,1 ki­ló szemetet „termel” - a rekorder hokkaidóiak másfél kilónyit. Alig maradnak el e teljesítménytől az oszakai és a tokiói polgárok. A víz napja Miskolc (ÉM) - Két évvel ezelőtt Rió de Janeiróban a Környezetvé­delmi Világkonferencia döntött úgy, hogy március 22. legyen a víz napja. A meteorológiai világnap 23-án lesz, így a két jeles esemény össze­kapcsolódik időben is. Ezt ismerték fel és hasznosították a Magyar Hid­rológiai Társaság Észak-magyaror­szági tagozatának tagjai és az ÉVI- ZIG szakemberei. Március 23-án Miskolcon, a Tudomány és Techni­ka Házában több programból álló rendezvényt tartanak. A szakmai előadásokon egyebek mellett szó lesz a karsztvizekről, a bányatavak hasznosításról, a furdőkultúra fej­lesztési lehetőségeiről. A témával kapcsolatban képzőművészeti tár­latot is megnyitnak, a fiatalok pedig komoly jutalmat nyerhetnek a kü­lönböző játékokon. Energia és környezet Miskolc (ÉM) - Nem lehet elég ko­rán kezdeni az energiával és a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos is­meretek elsajátítását, illetve az összefüggések megértését. A két év­vel ezelőtt alakult, s az európai szervezethez kapcsolódó Magyar Energia Központ játékos vetélkedő­re hívja a diákokat. Kilenc nagyvá­ros, így Miskolc is, minden iskolája tetszetős teszt-lapot kapott, s akik azt helyesen visszaküldve kitöltik, azok sorsoláson vesznek részt. Hét kérdés és kétezer póló... A beküldési határidő április 8. A cím: Magyar- EK Energia Központ, 1525. Bp. 114, Pfi: 10/76. Ügyfélszolgálat a felügyelőségen Miskolc (ÉM) - Ez év március 1-től ügyfélszolgálati iroda működik az Észak-magyarországi Környezetvé­delmi Felügyelőségen (Miskolc, Mindszent tér 4.). Hétfőn 8-tól 16, a hét többi napján pedig 8-tól 14 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére információval, tanácsokkal, felvilá­gosításokkal személyesen és telefo­non is: 06/46-355-211. Környezetvédelem és népesség Firenze (MTI) - A nemzetközi ke­reskedelem és a népességnövekedés hatása a környezetre - ez lesz a fő téma a Hetek környezetvédelmi mi­nisztereinek március 12-13-án ese­dékes firenzei értekezletén. Az ame­rikai, a német, a japán, a brit, a francia, az olasz és a kanadai szak- miniszterek találkozóján - a japán Kyodo hírügynökség értesülése sze­rint - terítékre kerül ezenkívül új munkahelyek teremtése környezet­védelmi intézkedések révén, vala­mint a harmadik világ országainak egyre erőteljesebb követelése, hogy kapjanak pénzügyi és technológiai támogatást környezetük védelmé­re. Szerkeszti: Kovács Judit rendőr a Szemere utca és a Széche­nyi út kereszteződésében, az itt ran­devúzó miskolci fiatalok aligha tud­ták, hogy két röpke puszi közben milyen élményben lehetett részük. A gyöngédséget látszólag nem gyön­gítette, hogy ez a város fertője. Ga­vallér István tanulmánya szerint a jeles hely koromtartalma 45 mik- rogramm volt köbméterenként. Szegény tinédzserek, akik már szü­lőkké öregedtetek! A miskolci átlag 16, az ózdi 15, a leninvárosi 13, a kazincbarcikai 12 volt. Még szeren­cse, hogy a szerelmi légyottra nem itt került sor. Az utód megsínyli a fogantatás lihegését, ha toxikus az ájer.... De ez még semmi! Az akkori álmok, remények, gyerekek fólcse- peredtek. Tizenöt évesek. A szakiro­dalom szerint a főként közlekedés okozta ólomszennyeződés tíz száza­lékkal veti vissza az értelmi képes­séget, s ennyivel csökkenti az intel­ligencia-hányadost. A szén-mono- Kid sűrűség csúcsforgalomban a megengedettnek 20-25-szöröse volt akkor itt, a villanyrendőrnél. Azóta javult a helyzet. Kevesebb autóbusz, s kétütemű jár Miskolc szűkén vett belvárosában. Sajóbá- bony felől sem fuj a rossz szagú szél, az ércelőkészítő mű is profilt vál­tott, s az ipari recesszió is csökken­tette a diósgyőri nagyüzemek „anti- légkondicionálását”. Tisztább lett a levegő. Bár a ködös napok száma ebben persze közrejátszik a demog­ráfiai fekvés is), meghaladja az or­szágos átlagot, s Miskolcon eléri a 16 napot. Ózd, a régi időkben 110- sel tartotta a rekordot. Most keve­sebb a szmog, de több a munkanél­küli. Ki tehet igazságot ebben a bolygó- lyi rezervátumban? Paksot lelke­sen éljeneztük, de Csernobil óta fé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents