Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

1994- MÁcius 9., Szerda zz ' • .:zzz Gazdaság É SZAK'Magyarország 7 Pályázni is meg kell tanulni Kutatásra és fejlesztésre adott a pénz, csak ötlet kell Számítógép vezérelte targonca a Miskolci Egyetemen. Az oktatás­ban nagyobb szerepet kell kapnia az innovációnak. Fotó: Fojtán László Nyúltenyésztők Miskolc (ÉM) - A Nyúltenyésztők Eszak-magyarországi Egyesülete valamint a Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetségének tag- szervezete március 19-én, szomba­ton délelőtt tíz órától tartja nagy­gyűlését Miskolcon a Hennán 0. 2. sz. alatti általános iskolában. Szó lesz a nyúltenyésztés, kisállatte­nyésztés, kistermelők jelenlegi és várható helyzetéről, a mezőgazda- sági kistermelést érintő termelési, pénzügyi helyzetről, a gazdakörök szerepéről a kistermelés segítésé­ben, a vidéki kistermelés helyzeté­ről. Váiják a megbeszélésre a me­gyei nyűltenyésztőket, kistermelő­ket, gazdákat. _________________ S zövetkeztek a tésztagyártók Székesfehérvár (MTI) - Gazdasá­gi, szakmai érdekeik védelme, nem­zetközi kapcsolataik megteremtése, illetve kiszélesítése végett szövet­keztek a hazai tésztagyártók. 18 alapító tag részvételével alakult meg Székesfehérvárott a Magyar Tésztagyártók Szövetsége. Csodó Tibor, a székesfehérvári Cerbona Rt. vezérigazgatója, a szövetség el­nöke elmondta, hogy az új tömörü­lés célja a piac áttekintése, a hazai termékek védelmének megteremté­se és biztosítása. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben indokolatla­nul megnőtt az importból származó tészták aránya a hazai kereskede­lemben. Hivatalosan ugyan csak - 4 és fél millió dollár értékben - a szükséges mennyiség 15 százaléka érkezhetne be, elsősorban válasz­tékbővítésként külföldről. A tapasz­talatok azonban azt bizonyítják, hogy ennél jóval több - egyes becslé­sek szerint az engedélyezett mennyiség duplájára tehető - kül­földi készítésű száraztészta érkezik az üzletekbe. Ugyanakkor a hazai gyárak exportja minimálisra szű­kült, a belföldi kereslet csökkent. A szövetség éppen ezért segítséget ad tagjainak az exportlehetőségek fel­derítéséhez. Célja az is, hogy védje a magyar tészták jó hírnevét, ezért fellép majd a minőségrontók ellen Utazási kiállítás a színházban Miskolc (ÉM) - „Menjünk világ­gá...!” címmel Utazási Kiállítást és Börzét rendez március 25., 26., és 27-én Miskolcon az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamara Idegen- forgalmi Tagozata. A Nemzeti Szín­ház előcsarnokában bemutatkoz­nak a működési engedéllyel rendel­kező városi és megyei irodák, de várják budapesti, tunéziai és szlo­vák cégek képviselőit is. Az első al­kalommal megrendezésre kerülő börzét, a hagyományteremtés szán­dékával hívták életre a szervezők. Három napon át összehangolt kiál­lítás keretében ismertethetik aján­lataikat az utaztatók, az utazni vá­gyók pedig egy helyen tekinthetik at a kínálatot és választhatnak is a lehetőségek bőséges tárházából. Miskolc (ÉM - I.S.) - Pályázni jó, pá­lyázni kell, de pályázni meg kell tanul­ni - mondotta tegnap, a „Kutatás és fejlesztés pályázati lehetőségei" cím­mel tartott szakmai tanácskozás meg­nyitóján dr. Cselényi József, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese. Itt és most nem volt másról szó: a megyei műsza­ki értelmisége és a vállalkozók megis­merhették a „pénzszerzés" egyik módját, a pályázati lehetőségeket. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) szervezte tanácskozás kap­csán Joósz Gábor, a GTE megyei szervezetének társelnöke lapunk­nak nyilatkozva elmondotta: arra a kérdésre várunk választ, hogyan juthat hozzá a vállalkozó a pályáza­ti pénzekhez, milyen formákat kell betartania. Tény, van elég pénz, csak meg kell keresni azt. Az is tény, hogy egy-egy ötlet kidolgozá­sa, gyártásra vitele gyakran évekig tart, s gyakori probléma az is, hogy a fejlesztés elindítására még jut pénz, eredmények is születnek, de utána elfogy az anyagi erő. Egy biztos: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) mű­szaki fejlesztések támogatására az utóbbi három évben több mint 11 milliárd forintot fordított, ám Észak-Magyarországra ebből az összegből meglehetősen kevés ju­tott. Elsősorban azért, mert a pálya­munkákat benyújtók nem minden tekintetben felkészültek egy euró­pai szintű pályázat kitöltésére, a tartalmi és formai követelmények pontos ismeretének hiánya miatt. Az OMFB szerint az eddigieknél sokkal több pályázatot tudnának támogatni, közvetíteni, ehhez azon­ban a pályázóknak rutint kell sze­rezni. Cselényi professzor mondotta tegnap: a pályamunkákat mene­dzselni kell, lobbyzni kell érte, s a kudarcokat is el kell viselni. Azt egyébként már most jó dolognak ítélte: a kormányzat kohászattal kapcsolatos reorganizációs prog­ramja során tudományos, oktatási centrum, ipari park létesül a régió­Tokió (MTI) - Japánban megnyílt 44 ország, köztük Magyarország részvételével Ázsia legnagyobb sza­bású élelmiszeripari kiállítása, a Foodex, amelyet a szakma a világ legrangosabb három rendezvénye sorában tart nyilván. A hét végéig nyitva tartó rendezvényen hét ma­gyar vállalat állít ki, néggyel keve­sebb, mint tavaly. Külön érdekessége a Foodex ’94- nek, hogy azon a magyar kiállítást a japánok „kiemelten” kezelték, az a félkormányzati szervezetnek, a Jet- ro külkereskedelmi szervezetnek je­lentős támogatását élvezte. A világ egyik legnagyobb élelmiszerpiacára betörni szándékozó magyar cégek töredékét fizették csak a kiállítási ban, amely komoly lehetőséget te­remthet az innovációra, a technoló­giai- és struktúraváltásra, munka­helyteremtésre, új termékek megje­lenésére. Az OMFB volt elnökhelyettese, dr. Veress Gábor előadásában azt emelte ki: a gazdaság fejlődésének egyetlen járható útja a műszaki fej­lesztés; az innováció, értéktöbble­tet, új terméket csakis így lehet elérni. Épp ezért megdöbbentő, hogy az ország vezetői közül is csak kevesen mérik fel ennek hatását. Számok bizonyítják, hogy a műsza­ki és technikai fejlesztésekre fordí­tott összegekből egy év alatt négy­ötszörös érték állítható elő. Nyugat- Európában, az Egyesült Államok­ban egy fél évtized után törvénysze­rű az újítások bevezetése, mert el­lenkező esetben lemaradnak az erős nemzetközi versenyben. Nálunk ez az idő lényegesen hosszabb... Oda kell eljutni, hogy a kutatásban első­sorban az egyént, s csak másodsor­ban a kutatási témát támogassuk, bérleti díjnak, az NGKM kereske­delemfejlesztési alapja mellett a Jetro vállalta át a költségek mint­egy felét. Emellett a japánok prospektusokat is készítettek a kiállítókról, költség- térítést adtak néhány kiutazó válla­lati szakembernek, és ami az eladás szempontjából talán még fontosabb: előzetes piackutatást is végeztek, mintegy háromezres japán vállalati címlistára küldtek ki ismertetőt a kiállító magyar cégek választéká­ról. Ennek köszönhető, hogy például a Tokaj Kereskedőház Rt., amelynek borait a Suzuki cég importálja és vette föl a japán cégek ajándékozási listájára, előzetesen meghívott üz­míg a fejlesztésekben e trendnek meg kell fordulnia. Dr. Veress sze­rint a fejekben (is) rendet kell te­remteni, a műszaki és közgazdasági egyetemeken el kell érni, hogy az innovációt is oktassák, a gazdaság fejlesztésének ugyanis ez a kulcsa. A pályázatokkal kapcsolatban el­hangzott: több, fontos kritériumnak kell eleget tennie a pályamunkák­nak, vizsgálják a pályázó, a műsza­ki cél, a tevékenység alkalmassá­gát, a társadalmi és gazdasági hasz­not, a hasznosságot, a költségigé­nyét. Ha az első szűrőn átjutott a pályamunka, akkor azt egy függet­len szakemberekből álló testület bí­rálja el. Az tény, hogy ez a team nem ad igent olyan pályamunkák­ra, ahol az a lényeg: adjatok pénzt, mi majd elköltjük. Nem díjazzák azt sem, amelyben többet kérnek, hogy legalább keveset kapjanak. Egyszerűen arról van szó: az ötletet, a kifejlesztendő újdonságot úgy kell eladni, hogy az elnyelje a bírálók tetszését. letfelekkel tárgyalhat az értékesítés kibővítéséről. A libamáj blokkot - speciális ízesí­tésű pástétomot -, pulykamellből készült sonkát és készételeket kíná­ló Hungerit Kft. is a Jetro révén összehozott partnerrel, a Nikko Shokannal - épített ki már koráb­ban is kapcsolatot. Nagymértékű forgalombővülést re­mél az Inter-Trade, amelynek eddig mindössze egy konténemyi uborka és meggybefőtt konzervet sikerült Japánban eladnia, vagy a vajai Zöldség Gyümölcs Kft. is, amely - jóllehet összkivitele almasűrít­ményből mintegy 6000 tonna - Ja­pánba eddig mindössze csak 200 tonnát szállított. A Tokaj kereskedőház a Foodexen Támogatást az expo-vállalkozásoknak ^Röviden • .......= T öbb mint 2 millió dollárt tett ki a Coca-Cola Company elmúlt évi nye­resége. Az egy részvényre jutó nye­reség ugyanebben az időszakban 20 százalékos emelkedést mutatott. A eég Északkelet-Európai csoportjá­nak bevételei 41 százalékkal gyara­podtak tavaly. Árverést hirdet az ózdi Modul Elektrotechnikai Szolgáltató Kis­vállalat. Eladásra kínálja üzlet-, raktár-, garázshelyiségeit. Az árve­rést március 31-én a kisvállalat központjában tartják. Az M3-as autópálya építéséhez kapcsolódva egy katalógus kiadását tervezi az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara. A kiadványban szerepelnek majd a régió érintett építői, beszállítói, illetve azok a vál­lalatok, vállalkozások, amelyek résztvevők lehetnek ennél az épít­kezésnél, illetve az infrastruktúra kialakításánál. Termelés bővítésről határozott a brit érdekeltségű Győri Keksz Kft- nél a tulajdonos United Biscuits. Hamarosan új berendezéseket állí­tanak működésbe, és újabb termé­kekkel jelennek meg a hazai piacon. A több százmillió forintba kerülő technikai fejlesztés célja, hogy iga­zodjanak a megnövekedett hazai kereslethez és növeljék a belső érté­kesítés részarányát. Budapest (MTI) - Az 1996-os Bu­dapesti Világkiállítást a Vállalko­zók Országos Szövetsége (VOSZ) is támogatja. Ennek megfelelően sze­repe van a ’96-os expo előkészítésé­ben, szervezésében, s nem utolsó sorban a kísérőrendezvények kez­deményezőinek támogatásában, si­kerük előmozdításában. Kovács Istvánt, a VOSZ elnökét kérdeztük, az expót előkészítő mun­kák eddigi tapasztalatáról.- Az idő nagyon sürgető mind­annyiunkra nézve, akik valamilyen módon részt akarunk venni a ’96-os világkiállítás megvalósításában, be­leértve a vidéki, ilyen irányú vállal­kozásokat is. Sokan kezdtek már ér­téktárgyakat gyártani, hozzáfogtak egyesek a kulturális programok elő­készítéséhez, mások panzióépítke­zésekbe fogtak, de az egyéb, a kísé­rőrendezvényekhez kapcsolódó be­ruházások is beindultak. A vállal­kozók közül nem egy nehéz helyzet­ben van, mert nem jut megfelelő pénzügyi támogatáshoz. Mielőbb változtatni kellene ezen az állapo­ton, olyan közgazdasági környezet kialakításával, amelyben az expó­val kapcsolatos vállalkozásokat, be­ruházásokat össznemzeti érdeknek tekintenék, ennek megfelelő támo­gatásba részesítenék. Számolni kell azzal ugyanis: olyan bemházást el­kezdeni, beindítani nehéz, amely hat hónap alatt megtérül. A szóban forgó vállalkozások gyors megtérü­lést nem ígérhetnek, ugyanakkor nagy szükség volna rájuk. Azt sze­retnénk elérni, hogy a kormány a magánvállalkozásokat ezekben a kezdeményezésekben támogassa. Ebben a támogatásban lehet társa­sági adókedvezmény, áfás könnyí­tés, személyi jövedelemadó mérsék­lés, de minden más is, ami segítsé­get jelentene. A kormány ezekkel a támogatási lehetőségekkel ösztö­nözné, pártolná e törekvéseket, s így olcsóbb, biztonságosabb lehet a beruházás, jobb a megtérülés.-A VOSZ működtet-e olyan testüle­tet, amely a világkiállítás céljait és a vállalkozók törekvéseit igyekszik összekapcsolni?- Már több, mint egy éve megalakí­tottuk a VOSZ keretén belül a Vi­lágkiállítási Bizottságot, amely az expóval összefüggő témákkal foglal­kozik: információkat ad, felkarolja a vállalkozók önálló kezdeményezése­it, közreműködik a megvalósítás feltételeinek kidolgozásában. Eze­ken túl az igényelt elemzéseket el­készíti, piaci értesüléseket gyűjt és ad tovább a vállalkozóknak, eseten­ként polgármesteri hivataloknál lobbyzik kedvezményes telek­ügyekben. Az említettekkel párhu­zamosan abban is segít, hogy ki­szűrje az átfedéseket s mint érdek­képviselet, megóvja tagjainkat az előrelátható kudarctól.- Képesek-e figyelemmel kísérni az expo kísérőrendezvényeinek alaku­lását, a vidéki vállalkozók kezdemé­nyezéseit?- A Világkiállítási Tanácsban, amely az expo döntéshozó testületé, jelen vannak a VOSZ képviselői, így „első kézből” tájékozódhatunk min­den, bennünket érintő ügyről, közte a pályázatok sorsáról. Émeílett a Programirodától kapott tájékozta­tás alapján szintén jól követhetjük az eseményeket, az egész előkészítő munkát. Éppen ez a „naprakészség” ad lehe­tőséget arra, hogy nem nyert, de üz­letileg értékes, életképes kezdemé­nyezéseket a helyi önkormányzatok és a VOSZ támogatásával megvaló­síthassák. Ennek persze elengedhetetlen elő­feltétele, hogy a támogatott kezde­ményezés jól illeszkedjék bele az adott település, régió fejlesztési ter­veibe. A jelek arra mutatnak, hogy szép számmal lesz ilyen vállalkozás is a sikeres pályázatok mellett. A VOSZ, helyzeténél fogva csak expo- párti lehet, hiszen érdekképviseleti szerv, az expo pedig érdeke az or­szágnak s így érdeke a vállalkozók­nak. Érthető, ha ezután is mindent elkövetünk azért, hogy az expo sike­rüljön.------------JEGYZET ------------­F itness-szántás JV1. Szabó Zsuzsa Mint korán kelő, minden reggel nagy ér­deklődéssel hallgatom az 5 óra 40 perckor jelen tkező Falurádiót. Mert hiába maradt plátói szerelmem a mezőgazdaság, csak ér­dekel, milyen újdonságokkal dicsekedhet az ágazat, a tudomány, hogyan élnek, gaz­dálkodnak a falusi népek. Ez a műsor so­sem okoz csalódást, eleven, élő riportjai kö­zel hozzák a tanyákat, farmokat, a napi si­kereket, gondokat. Mint az a tegnap reggeli tudósítás. Arról szólt, hogy feltalálták az embervontatta ekét. Némám akármilyen formáját, hanem a görgősét (gondolom, a Szabó-féle görgő­sét, amely sok magyar világszabadalom­hoz hasonló sorsot járt be, azaz karrier nu- ku). Szóval, hallgatom a műsort, közben egyik ámulatból a másikba esem. Mert a tudósító sorolja az embervontatta eke elő­nyeit: hogy a fold taposási kára minimális (ha jól emlékszem, ez emberi talp esetében 1,2 kilopond négyzetcentiméterenként, te­hát igaz), hogy nem kell hozzá olaj, benzin, ezért nem szennyezi a környezetet a mód­szer-ez sem elhanyagolandó. Kiszámítot­ták a hozzáértők azt is, hogy egy hektárnyi föld felszólításához több mint 60 (!) kilo- niétert kell a gazdának gyalogolnia oda- vissza a végtelen barázdák között. A kom­mentátor szerint különösen ajánlott csalá­doknak, mert így saját bioenergiával lehet földet művelni. Mit mondjak? A hallottak miatt a frász kerülgetett. Egyedül az vi­gasztalt, hogy a kolléga hangján hallani lehetett: nehezen állja meg, hogy hangos hahotázásba ne kezdjen. Befejezésül pedig egy bizonyos korszakot emlegetett. Ha jól emlékszem, a szó előtagja a „kő” kifejezés­sel kezdődött. A helyében én nem mosolyognék. Mert a szántás igenis komoly dolog. Meg az is, hogy a télen a népek jó pár kilót felszedtek. Ha lenne bennem vállalkozó szellem, azon­nal meghirdetném fogyókúrás stúdiumo­mat, Mondjuk Fitness-szántás néven... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 241 üzletben összesen 173,574790 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Ä részvények forgalma (171 kötés) névértéken 18,4540 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 56,748915 millió forintot tett ki. Összesen 21 829 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek ár­folyamértékű forgalma 60,248835 millió forint, a befektetési jegyeké 372 800 forint, az állam- kötvényeké 214 680 forint. Kárpótlási jegy: Tőzsde m Index márc. 4. 1802,84 -7,76 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. március 8. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Középért. 154,64 Angol font 153,23 156,23 Ausztrál dollár 73,84 75,18 Belga frank* 290,79 296,29 Dán korona 15,35 15.65 Finn márka 18.59 18,93 Francia frank 17,68 17,97 g Holland forint 53,32 54,36 ír fönt ' Hl; 147,22- 150,02 Japán ven* 97,54 99,40 Kanadai dollár, 75,69 77.21^« Kuvaiti dinár 344,66 351,32 347,87 Német marka 59.89 61:09 60.48 Norvég korona 13.84 14.12 13,96 Olasz líra*“ ; 60.87 62.09 ff «1,40. Osztrák schill.1 851,59 868,29 859,78 Portugál escudo* 58,52 59,66. 58,83 Spanyol peseta* 73,02 /4,48 73.54 ink 71,61 72.93 72.26 Svéd k,mma ' ^12,89 ^3.13 12.99 ECUÍKP) ' ' lllfl 118*15 * 117,11 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban

Next

/
Thumbnails
Contents