Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

1994. Február 4., Péntek un. zizz Világgazdaság ÉS Z AK-Mag YARORSZÁG5 Bankprivatizációs siker Itáliában Clinton elnök a kamatemelésről Washington (MTI) - Az amerikai elnök szerint jelenleg nem tapasz­talható inflációs feszültségre utaló jel az Egyesült Államokban - idézte szavait a Reuter és az AFP. Bili Clinton hétfői nyilatkozatában - Greenspannak, a központi bank el­nökének kijelentésére reagálva - azt mondta, reméli, hogy a rövid le­járatú kamatlábak esetleges emelé­se nem fogja előidézni a hosszú lejá­ratúnknak az emelkedését is. Az el­nök véleménye szerint ugyanis alapvetően fontos a további gazda­sági növekedés biztosítása szem­pontjából, hogy a kamatlábak ala­csony szinten maradjanak. Legfel­jebb a rövid lejáratú hitelek után számított kamatlábak ,ki­igazítását” nem ellenezné - mondta Clinton. Román kötvény-kibocsátás Bukarest (MTI) - Hétfőn Buka­restben aláírták azt a megállapo­dást, amelynek értelmében a pénz­ügyminisztérium 100 milliárd lej értékű államkötvényt bocsát ki a Nemzeti Bank közreműködésével. A kötvénykibocsátás az állami költ­ségvetés hiányának finanszírozásá­ra, autósztráda- és hídépítésre, kör­nyezetvédelmi programok megvaló­sítására és más célokra szolgál majd a jövőben - közölte Florin Ge- orgescu pénzügyminiszter, aki tör­ténelmi pillanatnak nevezte azt, hogy 50 évi szünet után ismét létre­jöttek Romániában az állami köt­vénykibocsátás törvényes feltételei. A Volkswagen megtakarításai Jósé Iqnacio Lopez, a VW sztár- meneazsere, akit nemrégiben az Opel ipari kémkedéssel vá­dolt meg Wolfsburg (MTI) - A német Volks­wagen cég hétfőn bejelentette, hogy költségcsökkentő erőfeszítéseinek az. elmúlt 15 hónap során 3,5 milli­árd márkányi megtakarítás lett az eredménye - közölte az AP. A leg­nagyobb európai autógyártó ezzel együtt nem adott újabb becslést ta­valyi veszteségeire, amelyeket nem­régiben Ferdinand Piech, a cég ve­zetője 2,3 milliárd márkára tett. A megtakarításokért a cégvezetés mindenekelőtt ipari kémkedés gya­nújába keveredett sztármenedzse­rének, Jósé Ignacio Lopez de Arrior- turának hálás. A hétfői közlemény­ben Peter Hartz személyzeti igazga­tó arról nyilatkozik, hogy a 100 ezer nyugat-németországi dolgozóval a négynapos munkahétről kötött megállapodás révén tömeges elbo­csátásoknak sikerült elejét venni­ük. Hartz Davosban arról nyilatko­zott, hogy a tavalyelőtti és tavaly év eleji, összesen 18 ezer fős elbocsátá­sok után most már sikerült meg­menteniük a megmaradt 20 ezer ál­lást. A világ atomerőmű parkja Budapest (MTI) - 1994 januárjá­ban 428 egységből állt a világ atom­erőmű állománya - közölte a svájci atomenergia társulás. Tavaly nyolc új atomerőművet állítottak rend­szerbe hat országban: egyet-egyet Franciaországban, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kanadá­ban és Kínában, hármat pedig Ja­pánban - ismertette a jelentést a svájci sajtó. A 428 atomerőmű har­minc országban található, s a világ villamosáram-szükségletének ti­zenhét százalékát fedezi. Svájcban öt atomerőmű működik, és az or­szágban termelt villamosáram 39 százalékát szolgáltatja. Róma (MTI) — Minden várakozást felülmúló sikerrel zárult az olasz beruházási bank, az Istituto Mobili- are Italiano (IMI) magánosítása. A bank 200 millió részvényét hétfőn kezdték el árusítani, a jegyzési ha­táridő eredetileg péntekig tartott volna, de már az első két nap után akkora volt a túljegyzés, hogy nem fogadtak el több kötést az IMI-ér- tékpapírokra. A 200 millió részvényt 10 900 líra árfolyamon hozták forgalomba, s a leköthető legkisebb mennyiség 250 részvény volt. A kisbefektetők részére fenntartott 75 millió részvényre kedd estig 350 Bonn (MTI) - Legkevesebb har­mincezer német fémipari munkás tartott hétfőn figyelmeztető sztráj­kot, főleg Bajorországban, Baden- Württembergben, Hessenben, Raj- na-Pfalzban, Alsó-Szászországban és Berlin nyugati felében. A tiltako­zó akcióra az IG Metall szakszerve­zet szólított fel, mivel eddig még nincs közeledés az idei bértárgyalá­sokon. Az IG Metall 5,5-6 százalé­kos béremelést akar, míg a munka­adók bérbefagyasztást, s bizonyos juttatások megnyirbálását. Az IG Metall két százalékot visszavenne követeléséből, ha ígéretet kapna: nem számolnak fel munkahelyeket. Az ily módon adódó 3,5-4 százalékos bérnövekmény nagyjából fedezné az idei évre prognosztizált inflációt. Bajorországban és Baden-Wiirt- tembergben a nagy autógyárakban, az Audinál és a BMW-nél is voltak figyelmeztető munkabeszünteté­sek. A 3,6 millió munkást foglalkoztató nyugatnémet fémiparban kedden folytatódtak a figyelmeztető sztráj­kok, s a 3,2 millió tagot számláló szakszervezet, az IG Metall az akció kiterjesztését helyezte kilátásba. A szakszervezet szempontjából ön- gyilkosság volna, ha a fémfeldolgozó üzemeket, autógyárakat, elektroni­kai cégeket is felölelő ágazat megbé­nításával olyan hírbe keverednék, hogy kerékkötője a recesszió leküz­désének - vélik egyes elemzők. A munkaadók meg szeretnék törni az országos kollektív béralku rend­szerét is, azaz kívánják, hogy cégen­ként, a cég teljesítőképességétől függően alkudják ki a bért. A szak- szervezetek elutasították a volt NDK-ban részben már alkalmazott módszert, mint bérharcot gyengítő taktikát. Az előző naphoz hasonlóan szerdán is több mint százezer ember hagyta abba részlegesen a munkát, vonult fel és gyűlésezett a nyugatnémet Washington (MTI) - A szegények száma és aránya egy társadalom belül nem csupán rideg statisztikai adat: mögötte szociális programok, költségvetési tételek és erkölcsi kér­dések húzódnak meg. A nyomor, a nélkülözés örök vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban is, ahol a temérdek — és igen drága — jóléti programból állampolgári jogon ré­szesedhetnek a segélyt igénylők. Jellegükből fakadóan a szociális rá­fordítások állandó tételek a költség- vetésen belül: és hogy nem csekély­ségről van szó, elég csak arra utalni, hogy az összkiadások ötvenhat szá­zalékát a jóléti programok viszik el! A szövetségi, állami és helyi szintű egészségügyi és oktatási kiadások, a veteránoknak nyújtott támogatás, a különböző segélyprogramok dur­ván a hazai össztermék 19 százalé­kára - mintegy egybillió dollárra - lúgnak évente. Sok középosztálybeli amerikai igaz­ságtalannak tartja a jótékonysági rendszert.. Viszolygásuk alapja: ren­getegen élnek vissza azzal a furcsa helyzettel, hogy inkább megéri se­gélyeken élni, mint olyan munkát végezni, amely kevesebbet hoz a konyhára. Az adófizető szemszögé­ből a kérdés úgy vetődik fel: Miért költsék én azokra, akik még csak nem is dolgoznak, pedig volna mit? Vagy pusztán azért szülik meg a gyermeküket, hogy még több se-* gélyt kapjanak? Mi közöm hozzá, ha jónéhány politikus populista jelsza­ezer megrendelés futott be, a külföl­di és olasz intézmények számára fenntartott 125 millió részvény ese­tében pedig a kereslet a kínálat nyolc-tízszerese volt. Az IMI-papí- rok árfolyama az úgynevezett szür­ke piacon 12 200 lírával indult, ha­marosan 12 500 lírára emelkedett és várhatóan eléri a 12 700 lírát. A részvényeket február 9-én kezdik egyidejűleg forgalmazni a milánói, a londoni és a New York-i tőzsdén.A rendkívüli érdeklődés annál is in­kább meglepte a szakértőket, mivel az IMI beruházási bankként csak közép- és hosszú lejáratú hitelekkel foglalkozik, betéteket nem gyűjt. Pi­fémiparban, amely magában foglal­ja az autógyárakat és az elektroni­kai cégeket is. A figyelmeztető sztrájkok eddigi súlypontjai mellett a részleges munkabeszüntetés ezúttal az észa­ki területekre, Schleswig-Holstein tartományra is kiterjedt. Egyelőre nem tűztek ki időpontot a bértár­gyalások folytatására. A munkaa­dók egy pfenniggel sem akarnak vak hangoztatásával akar tőkét ko­vácsolni magának? Persze, ennél azért sokkal össze­tettebb és fajsúlyosabb társadalmi problémáról van szó. Mindenesetre az egyik kiinduló pont az, hogy ki tekinthető szegénynek. Az amerikai kormány egy négytagú család eseté­ben éri 14 343 dolláros jövedelem­ben szabta meg a nyomorszintet: ennek alapján 37 millió amerikai, a lakosság 14,5 százaléka él a sze­génységküszöb alatt. A konzervatív Heritage Foundation szakértője, Robert Rector nézete szerint a szá­mítás végzetesen hibás, mert nem veszi tekintetbe az olyan jövedelem­kiegészítő forrásokat, mint amilye­nek a szociális segélyek, az egészsé­gügyi támogatás, az egyedülálló anyáknak és gyermekeknek szánt juttatások, vagy az élelmiszeije- gyek. (Például tavaly 27,4 millió amerikai igényelt élelmiszerjegyet- a legtöbben Kalifornia államban - a támogatás értéke egy négytagú családnak havonta maximum 375 dollár lehet.) Kalkulációja szerint ha mindent összeadnának, a „nyomorszinten” élők összjövedelme máris 11470 dol­lárral növekedne, és átlagosan 25 813 dollárt tenne ki. Másfelől vala­miképpen számításba kellene venni a feketegazdaságból származó bevé­teleket is, amelyek becslése szerint- össznemzeti szinten - évente elér­hetik akár a 300 milliárd dollárt is. Sok ember vállal takarítást, fúnyí­ero Baracci olasz pénzügyminiszter szerint az IMI privatizációjának si­kere azt bizonyítja, hogy az olasz és külföldi befektetők bizalma nagyon nagy mértékben megerősödött az ország és gazdasága iránt. A megfe­lelő módon piacra dobott jó vállala­tok privatizációjába a kisbefektető­ket is sikerrel lehet bevonni - tette hozzá a miniszter. Olaszországban az érvényben lévő privatizációs tör­vény módosításával is segíteni igye­keznek a magánosítás folyamatát. A kedden éi-vénybe léptetett módo­sítások - többek között - lehetővé teszik a részvények havi részletre történő megvásárlását is. többet fizetni a mostaninál, ellenke­zőleg, bérköltségeik enyhítését sür­getik. Novemberben, Nyugat-Né- metország háború utáni történeté­ben példátlan módon, borait a ha­gyományos forgatókönyv: nem a szakszervezet, hanem a munkálta­tók mondták föl az érvényes béral­kut. A nyugatnémet fémipar üze­meinek több mint a fele vesztesé­rást vagy szobafestést „ipar nélkül”, vagyis eltitkolva jövedelmét az adó­hatóság elől. Hivatalos adatokra támaszkodva kimutatta, hogy a kormány számí­tása alapján szegénynek minősülő családok negyven százaléka saját házban vagy lakásban él; hétszáz ötvenezren rendelkeznek százezer dollárt meghaladó értékű ingatlan­nal; hetvenezer „nyomorgó” vagyo­na túllépi a 300 0Ö0 dollárt. A sze­gények 64 százalékának van lega­lább egy autója; 58 százalékuk olyan háztartásban lakik, ahol egy főre két vagy több szoba jut; 91 szá­zalékuk rendelkezik legkevesebb egy színes televízióval és kétharma­duknak van mikrohullámú sütője. A statisztikai összesítésekből Ro­bert Rector arra a következtetésre jutott, hogy a „szegénységküszöb alatt élők” jelentős része olyan élet­módot folytathat, amely nem na­gyon különbözik a középosztálybeli életszínvonaltól. De hát végső soron valahol ez volna a cél: megadni az esélyt az eleset­teknek, mert nem mindenki csaló. A Heritage Foundation sem cáfol­hatja, hogy létezik nyomor az Egye­sült Államokban. Igaz, a segélyek­kel való visszaélés, a kiszolgálta­tottságra való rájátszás több szem­pontból is káros, és nem kizárólag az anyagi kihatások miatt: csorbít­hatja az egyéni felelősségérzetet, a családi értékeket és a munka meg­becsülését. Figyelmeztető sztrájk a fémiparban A több mint három és fél millió munkást foglalkoztató nyugatné­met fémipar üzemeiben az IG Metall szakszervezet a hét első felé­ben figyelmeztető sztrájkok sorozatát szervezte az ország külön­böző területein - több tízezer munkavállaló részvételével. A szak- szervezet magasabb bért és a munkahelyek biztonságát követeli, a munkáltatók viszont egyelőre egy pfenniggel se akarnak többet fizetni. Fotók: AP Amerikában is vannak szegények Szakértők vitáznak a „nyomorszintről” és a jövedelmekről Oroszországi munkanélküliség Washington (MTI) - Oroszországban jelen­leg az aktív népesség legalább tíz százaléka munk'anélküli. Ötször annyi, mint amennyit hivatalosan bevallanak. A súlyos gond miatt meghiúsulhat a gazdasági reform - áll a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kedden Washingtonban nyilvánosságra hozott jelen­tésében. A két adat közötti különbséget a jelentés ké­szítője, Guy Standing több tényezővel magya­rázza. Úgy gondolja, hogy sok munkanélküli nem fordul munkaközvetítő irodákhoz Orosz­országban, mert a munkahelyváltás költségei jóval túllépik a munkanélküli segély összegét. Csökkenti a valódi munkanélküliek össze- számolhatóságának esélyét az is, hogy sok munkáltató inkább fizetés nélküli szabadság­ra küldi alkalmazottait, ahelyett, hogy elbo­csátaná őket. Az ILO becslése szerint az ipari dolgozóknak több mint öt Izázaléka van ilyen helyzetben. A'jelentés szerint a helyzet még tovább rom­lik, s mélypontja még az idén várható, az ál­lástalanok aránya ugyanis minden bizonnyal növekedni fog az állami vállalatok privatizálá­sa és a csődtörvény életbe lépése miatt. Stan­ding ezért nemzetközi bizottság felállítását ja­vasolja azzal a feladattal, hogy új stratégiát dolgozzon ki, és megreformálja az orosz mun­kaerőpiacot. - Ezt a bizottságot félmillió dol­lárból könnyedén finanszírozni lehetne, és igen jelentős kiadást kerülhetnénk el - írja je­lentésében az ILO szakértője. A Ganz-Hunslet a török piacon Budapest (MTI) - Újabb törökországi meg­rendeléshez jutott a Ganz-Hunslet Vasúti Jár­műgyártó Rt. - tájékoztatta az MTI-t kedden Kiss József termelési igazgató. A 634 ezer dol­láros szerződés keretében az osztrák-an- gol-magyar vegyes vállalat a török személy- szállításban alkalmazott sínbuszok gyártásá­hoz szállít forgóvázakat a török vagongyár, a Turkish Wagon Co. számára. A Ganz-Hunslet ezzel már a harmadik üzletét kötötte meg a tö­rök piacon, hiszen már kapott megrendelést főgenerátor gyártására és sínbuszokhoz 10 forgóvázra. Ez a mostani megrendelés ugyan­ekkora utánszállításra vonatkozik, amelyet 1994 során teljesít a Ganz-Hunslet. További szerződésre is számít a cég a török vasúttársa­ság igényeitől függően. A Ganz-Hunslet egyi­dejűleg tárgyalásokat folytat Törökországban Konya városával is a Debrecen számára gyár­tott villamosprototípus szériagyártásáról. Rizslázadás Dél-Koreában Rizstermelők és rendőrök csatája a szöu­li amerikai nagykövetség előtt Szöul (MTI) - Szöulban a rendőrséggel folyta­tott közelharcba fulladt az a tüntetés, amelyet több mint 20 ezernyi földművelő és diák kez­dett el az amerikai nagykövetség épülete előtt, hogy tiltakozzon az ország rizspiacának megnyitása miatt. A kormány- és Egyesült Ál- lamok-ellenes jelszavakat kántáló tüntetők népszavazás kiírását követelték a kormány­határozat visszavonásának érdekében. A rendőrség 15 ezernyi emberével vonult fel a tüntetők szétoszlatására, be kellett azonban vetnie könnygázbombáit is. A felvonulók meg­támadták a rendőröket, verekedést kezdemé­nyeztek velük, miközben társaik tojással, te­héntrágyával dobálták meg a hatóságot. A rizs a dél-koreai parasztok legfontosabb be­vételi forrása, ottani ára 4-6-szorosa a világpi­acinak. Egy nemzetközileg jóváhagyott terve­zet szerint Dél-Korea jövőre rizspiacának 25 millió dollárt érő 1 százalékát, megnyitja a külföldi exportőrök előtt, 2004-ig pedig fokoza­tosan 4 százalékra emeli ezt az arányt.

Next

/
Thumbnails
Contents