Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
6 ÉSZAK-Magyarország ViláG' És Belpolitika 1994. A titkos fegyver Gyöngyösi Gábor Mit lehet tudni egy titkos fegyverről? - Valószínűleg nagyon keveset, mert ha lehet, akkor már nem titkos és nem használható fenyegetőzésre, ami pedig a titkos fegyverek emlegetésének egyedüli értelme. Különben minden ismert fegyvernek, - tehát a nem titkosnak, - általában azonnal megszületik ez ellenfegyvere is, sőt az is valószínű, hogy vele egyszerre készül, mivel a gyártó arra is kíváncsi, lehet-e a fegyver ellen védekezni, és ha igen, hogyan. Zsirinovszkij, az oroszországi választásokon győztes Liberális Demokrata Párt vezére mostanában egy titkos fegyverrel fenyegetőzik, amely alkalmas lenne az egész világ elpusztítására. A fegyverről, valamikor december végén Ausztriában tett először említést, amikor Elipton-fegyvemek nevezte, s azt állította, hogy elektromágneses alapon működik. Mostanában, a Szerbiával való fegyverbarátságát demonstrálandó, viszont már szonikusnak, - hanghatáson alapulónak mondta titkos fegyverét, amelyet bevetne akkor, ha Szerbiát valaki is megtámadná. A gyengébb idegzetűek (egyre többen vannak ilyenek) körében persze kivált némi riadalmat az ilyen megnyilatkozás, akik lelki füleikkel máris hallják a nagy „bummot” amit - talán elektromágneses alapon Zsirinovszkij fegyvere okoz, s amit állítólag nem lehet túlélni, s közben meg sem hallják azokat a hangokat, amelyek ugyancsak Oroszországból suttogják a világ fülébe, hogy Oroszországnak még neutron fegyvere sincs, nemhogy ilyen nagy bummja legyen. Jó, nincsen bummja, - higgyük el a katonai szakértőknek -, de titkos fegyvere mégis lehet valamiféle, ha a konzervatív orosz kommunistákkal szemben, - akik azért mint tudjuk, láttuk, vannak egy páran - választási győzelmet tudott elérni. Különben állítólag a világ kelet- kezése is egy „nagy búmmal” kezdődött. Afgán polgárháború Újdelhi(Pesavar)-Kabul (MTI) - Afganisztán északi részén egyre nagyobb területre terjednek ki a harcok, Kabul nyugati peremén pedig újabb front nyílt a szemben álló erők között - ezzel a polgárháború immár minden fél számára rendkívül nagy veszteségekkel járó szakaszába lépett. A dpa kedden szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy Burha- nuddin Rabbani elnök csapatai Kabulban szorongatott helyzetbe kerültek. Hétfőn közel 500 tüzérségi gránát csapódott be a fővárosban. A lakosságnak már szinte nincs mit ennie. Az újévkor ismét fellángolt polgárháború elől több tízezer ember menekült el a fővárosból. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának közlése szerint a kabuli harcokban az elmúlt 28 nap alatt csaknem 8-900 ember vesztette életét, és több mint 12 000-en megsebesültek. SZER-adás a Balkánnak Bonn (MTI) - A politikai és anyagi okok miatt leépítés alatt álló müncheni Szabad Európa/Szabadság adó új délszláv osztálya a hét eleje óta sugároz műsort az egykori Jugoszláviába, naponta két órát, rövidhullámon. Az adó, ahol fontolgatják, hogy Münchenből Prágába költöznének át, „pontos és kiegyensúlyozott információkat kíván közvetíteni az egykori Jugoszlávia belső helyzetéről, az államilag ellenőrzött, az etnikai konfliktusokat szító médiumok alternatívájaként”. Zsugorodik a Bundeswehr Bonn (MTI)-A bonni kormány takarékossági intézkedéseinek következtében az év végén 370 ezer helyett már csak 345 ezer főből áll majd a német hadsereg, a Bundeswehr. A 370 ezres „plafonban” még Helmut Kohl állapodott meg 1990-ben Mihail Gorbacsowal, szovjet részről ez volt a német újraegyesülésbe való beleegyezés egyik feltétele. A védelmi minisztérium költségvetését legutóbb 1,25 milliárd márkával csökkentették, jelenleg a tárca kevesebb, mint ötven milliárd márkával részesedik a több mint 400 milliárdos költségvetési összkiadásokból. A megszorításokat tételes lebontásban szerdán ismertette Volker Rühe miniszter a Bundestag védelmi bizottságával. Rühe közölte , hogy a Bundeswehr a takarékoskodás ellenére is bevethető marad, de kevesebb embert soroznak majd be. A Bundeswehr az idén már nem tud esetleges nemzetközi bevetésekben részt venni, s az év második felében elmaradnak a tartalékosok gyakorlatai is. A teljes EU-tagság felé Boross Péter tévéinterjúja az Új Világnak Fotó: Nagy Gábor Magyarország öt-hat év alatt elérheti a teljes jogú Európai Unió-tagságot, belépnünk viszont csak akkor szabad, amikor fejlettségünk már megfelelő, s megrázkódtatást már nem okoz a nagyon sok előnynyel járó lépés. Az Új Világ című műsornak adott televíziós interjújában a- miniszterelnököt abból az alkalomból kérdezte Járai Judit, hogy életbe lépett a hazánk társult EU- tagságáról szóló szerződés. Elöljáróban a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió gazdasági közösség, s az erős belső piacokkal rendelkező gazdasági tömörülések korszakában már az is sok kedvező lehetőséget nyújt számunkra, hogy társult tagok lehetünk. Fordítva: amelyik ország e tömörülésekből kimarad, annak tartósan kevés esélye van a kilábalásra. Az Európa nyugati feléhez tartozásunkat is jelző társult tagság különlegessége, hogy a kedvezmények bizonyos fáziselőnnyel jelennek meg, a terhek és kötelezettségek pedig fáziskéséssel. Ez is azzal függ össze, hogy a végleges belépés csak akkor időszerű, amikor a magyar gazdaság eléri, megközelíti a nyugat-európai országok gazdasági szintjét. A konkrét előnyöket firtató kérdésre Boross Péter a vámkontingens és egyéb megkötöttségek nélküli magyar lehetőségeket említette Nyu- gat-Európa több száz milliós piacán. Rámutatott, hogy gazdaságunk európai színvonalra fejlődése esetén már csakis a magyar vállalkozók talpraesettségén és ügyességén múlnak az eredmények. Szólt a miniszterelnök a tőke és a munkaerő szabad áramlásáról, arról, hogy bár jelenleg Nyugat-Euró- pában is munkanélküliség van, hatalmas összegű programot indítanak a munkanélküliség felszámolására. Ami a mezőgazdaságot illeti, Boross Péter e kérdést úgy jellemezte, hogy az Európai Unión belül is „kémény dió”. Rendkívül nagy a támogatás, ám ennek nem minden ország egyformán haszonélvezője. Általános a túltermelés, ezért napjainkban - és még jó darabig - bizonyos korlátokat állítanak a magyar mezőgazda- sági export elé. (Ezzel kapcsolatban Boross Péter megjegyezte, hogy nem nagyon veszélyes megkötésekről van szó, mert például az aszály miatt tavaly a korlátozott kontingenst sem tudtuk kihasználni.) A fő problémát Boross Péter abban látja, hogy a magyar mezőgazdaság egy része, amely a korábbi évtizedekben a keleti piacokat látta el tömegáruval, nem képes megfelelni a nyugati verseny feltételeinek. Meghatározott termékcsoportok, például a biotermékek magas színvonalú előállítását és feldolgozását az elkövetkező években nagyon komolyan kell venni ahhoz, hogy az EÜ-tagság egyelőre' csak korlátozottan élvezhető előnyeit a mezőgazdaság terén is ki tudjuk használni. A beszélgetés során Boross Péter hosszan elemezte azokat a Magyar- országra háruló kötelezettségeket, amelyeknek eleget kell tenni a teljes jogú tagság eléréséhez. Elmondta, hogy iparunknak versenyképesnek kell lennie bármelyik nyugati ország iparával, termékminőségben és árban egyaránt. A hazai szerkezetátalakítás immár több mint három éve rohamos tempójú, s jóslások szerint hat év múlva megteremtődhetnek a teljes jogú tagság feltételei. - Ezt sürgetni vagy késleltetni nem kell, a magyar gazdaság akkori állapota fogja eldönteni, hogy elég érettek vagyunk-e a teljes jogú tagsághoz. Mindenesetre mindent el kell követni, hogy minél korábban Boross Péter miniszterelnök azok legyünk - fogalmazott a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy öt-hat év alatt reálisan elérhető-e a teljes jogú EU-tagság, Boross Péter optimistán foglalt állást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy akkor van erre esélyünk, ha nem sújtja olyan krízis a magyar gazdaságot, mint amilyen a szovjet piac szétesése, fizetésképtelensége volt, vagy a jugoszláviai háború, amely miatt érezhetően csökkent számos ország gazdasági érdeklődése. Ha nyugaton egyenletes fejlődés kezdődik, ez élénkíteni fogja Magyarországon is a piacot, a vállalkozókedvet, növeli az exportlehetőségeket, beruházásokra ösztönöz. - Ezek a feltételek kellenek ahhoz, hogy öt-hat-hét év alatt számottevően változzék egy ország gazdasági szerkezete és színvonala - mondta Boross Péter, megismételve, hogy nem szabad korábban belépni az Európai Unióba, mielőtt arra érettek vagyunk. •" A miniszterelnök kitért az inteijú során a biztonságpolitika kérdéseire is, újólag megerősítve azt a hivatalos magyar álláspontot, hogy a Partnerség a békéért program esélyt ad a NATO-ba való bejutásra. Törvényszerűnek nevezte, hogy egy ilyen méretű ország, mint Magyar- ország, igyekezzék minél hamarabb tagja lenni biztonsági szervezeteknek - az európainak vagy a NATO- nak -, mert ebben az esetben egyértelmű garanciákat kap. Ehhez azonban véleménye szerint egy kis időre még szükség van. Az inteijú befejező részében a miniszterelnök a kisebbségi, nemzetiségi kérdés európai vetületét elemezte. Hangsúlyozta, hogy hibás az a megközelítés, amely a kisebbségügyet azonosítja a háborús veszéllyel. Jugoszláviában nemzetek közötti háború folyik, s kizárt dolog, hogy azok a szomszédos országok, ahol magyar kisebbség él, odáig jutnának el, hogy e kérdésből hasonló súlyú konfliktus alakuljon ki. Magyar részről a szándék egyértelmű: békés eszközökkel, a megértést keresve, ugyanakkor kitartóan képviselve a határainkon kívül élő magyarokat, s mindig politikai eszközökkel próbáljuk megoldani e problémákat, vagy legalábbis javítani a helyzeten.- A határon túli magyarságnak az az igénye - leegyszerűsítve -, hogy magyarként élhessen, magyar nyelven tanulhasson, ahol többségben van, magyarul beszélhessen, akár a hivatalokban is, több száz éves helységneveit magyarul írhassa ki. A fő igény az, hogy magyarok maradhassanak, mert azok akarnak maradni. És ez elsősorban a nyelv szabadságát jelenti, az elnevezések szabadságát. Mindezek egyébként már az Európa Tanács feltételeiként is megfogalmazódtak, és ezeket mindenképpen el kell érni. Ezen kívül szükséges elkerülni, hogy atrocitások, fölösleges provokációk éljék őket - mondta Boross Péter arra a „számarány-törvényre” emlékeztetve, amellyel a közigazgatási határok megváltoztatása során manipulálni lehet.- Ki kell mondani: az országnak és egyáltalán a magyarságnak nincs olyan törekvése, hogy nekirohanjon azoknak a határoknak, amelyeket békeszerződések garantálnak. Mert sokaknak az a fóbiájuk szomszédságunkban, hogy ha valahol magyar nyelven írják ki a község nevét, magyarul tanít a tanítónő és a gyerekek magyarul beszélnek, akkor mindez biztos azért történik, hogy a határvonalat megváltoztassák - mutatott rá Boross Péter, ismételten hangsúlyozva, hogy az általa felsorolt nagyon egyszerű igények teljesítése Nyugat-Európa sok régiójában olyan természetes, hogy fel sem vetődik mint probléma. A miniszterelnök végezetül elmondta azt is: közelgő párizsi látogatása során feltétlenül tárgyalni fog a francia miniszterelnökkel a kisebbségi problémák tárgyalásokkal, békés eszközökkel való megoldását szolgáló Balladur-terv lehetőségeiről. Amerikai—brit külügyi tárgyalások Washington (MTI) - Nagyobb egyetértést és együttműködést sürgetett a szövetségesek között Bosznia ügyében Douglas Hurd brit külügyminiszter, aki kedden Washingtonban amerikai kollégájával tárgyalt. Szavaival burkoltam a Washington és Párizs közötti elmérgesedett vitára célzott, amely a boszniai rendezés eltérő megközelítéséből fakad. Leszögezte, hogy szilárd meggyőződése szerint csak a tárgyalásos rendezéssel lehet pontot tenni a konfliktus végére. - Katonai győzelem ebben a háborúban egyszerűen nem létezik - hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek és Európának összefogva, egységes állásponttal kellene bebizonyítania a harcban álló feleknek: igenis létezik olyan tárgyalásos megoldás, amely mindenkinek többet nyújt, mint a vérontás elhúzódása. Kedd esti, külön megtartott sajtóértekezletén Douglas Hurd hangoztatta, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Államok komolyabban bekapcsolódna a békeerőfeszítésekbe. Azt mondta: nem hiszi, hogy a békét rá lehetne erőltetni a muzulmánokra, de ezt senki sem akarja - még a franciák sem -, csupán azt, hogy megértessék a felekkel: a béke alternatívája a háború, és hogy erőszakkal nem sokra mennek. Megjegyezte, hogy persze nehéz lesz a rendezést előmozdítani akikor, ha fennmaradnak a nézetkülönbségek az Atlanti-óceán két partja között. Február 4Péntek Brazil tiltakozás Brasilia (MTI) - Szokatlanul élesen reagált szerdán a brazil kormány az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetével foglalkozó éves jelentésére, amely a dél-amerikai országot is több tekintetben elmarasztalja. A brazil álláspont szerint a jelentés súlyos pontatlanságokat tartalmaz és elfogadhatatlan. Itamar Franco elnök nyilatkozatban juttatta kifejezésre kormánya aggodalmát amiatt, hogy „egy külföldi kormány úgy véli, jogában áll egyoldalúan véleményt nyilvánítani más országok emberi jogi helyzetéről”. A Reuter által idézett diplomaták szerint az Egyesült Államok és Brazília között fennálló baráti viszony fényében a reagálás meglepően nyersnek minősíthető. Brazíliát számos bírálat érte különböző emberi jogi szervezetek részéről amiatt, hogy az országban az utóbbi másfél évben foglyokat, nyomornegyedben élő embereket és utcagyerekeket mészároltak le, s a gyilkosságokban gyakran a katonai rendőrségnek is része volt. A delfináldozat Budapest (MTI) - A fekete-tengeri delfinek, amelyeket korábban a szovjet hadsereg tartott fenn katonai kísérletek céljaira, a hidegháború végével új gazdákra találtak, ez azonban csak rontott helyzetükön. Amerikai szakértők szerint a delfinekkel való üzletelés következtében eddig legalább ötven állat pusztult el, s több száz tengeti életét szörnyű körülmények között különféle delfin-cirkuszok és showműsorok szereplőiként. A delfineket, amelyeket, mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak arra használtak, hogy aknákat helyezzenek el az ellenséges hajókon, most a világ körül utaztatják, s emiatt sorra pusztulnak el a betonból és fémből épített medencékben - állítja Richard O'Bany, neves delfinszakértő. A bálna- és delfinvédők társaságának felhívásához csatlakozva a szakértő sürgette Oroszországot és Ukrajnát: állítsák le a fekete-tengeri emlősök exportját és tartsák be a természetes körülmények között élő állatokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket. A totális háború veszélye Róma (MTI) - A totális háború veszélye egyre fenyegetőbb és közelibb Boszniában, a szerbek és a hor- vátok átmeneti megállapodást kötöttek a muzulmánokkal való fegyveres leszámolásra - írták szerdán a jelentősebb olasz napilapok. Ha fegyveres erővel felosztották Boszniát, Belgrád és Zágráb a horvátországi szerb Krajina ügyében is meg tud egyezni - állapította meg a milánói Corriere della Sera. A La Repubblica részletes összeállítást közölt a Boszniában harcoló három fél katonai erejéről. Eszerint a szerbek 80 ezer fegyveressel, 330 harckocsival, 400 páncélozott járművel rendelkeznek. Tüzérségük 800 ütegből áll. A horvát hadseregnek 50 ezer katonája van. Harckocsijainak száma 50, tüzérségi erejéről nincsenek pontos adatok. A muzulmánok 65 ezer embert tartanak fegyverben, 20 darab T-55 típusú harckocsival és jelentéktelen tüzérségi erővel rendelkeznek. Az II Sole 24 Ore című gazdasági napilap szerint egyik nagyhatalom sem tűnik képesnek arra, hogy békét teremtsen Boszniában. ,A boszniai válság nemcsak megosztotta, hanem meg is bénította a nemzetközi közösséget” - írta az olasz újság. Jelcin 63. születésnapja Hatvanharmadilc születésnapÍ it Jelcin szűk családi és baráti őrben ünnepelte, de azért még a Kremlben Fotó: ÁP
