Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

4 ESZAKtMagyarország Megyei Körkép 1994.-----------JEGYZET----------­A rcok Versenye Gyöngyösi Gábor Ha azt mondja valaki, hogy itt a 90-es vá­lasztások óta nem történt semmi, rettene­tesen téved. Az ilyen, felületesen ítélkező, nyugodtan mondhatjuk, még a felületet sem veszi észre. Azt a felszíni átalakulást, amely politikusainkon végbement, s ame­lyet ha image-nak, imágónak mondanánk, akkor nyugodtankijelenthetnénk,hogy elő­nyükre változtak meg. Úgy látszik, időköz­ben ez is fontos lett. Az, mondjuk, hogy a politikus, különösen ha kistermetű, kigom­bolja a zakóját, ha egy fotelbe roskad, hogy farmer ing, zeke helyett öltönyt öltsön, nyakkendőt kössön, fésülködjék meg, s ha nem sajnálja, vágja le a szakállát, mint- ahogy meg is tették már sokan. Ez a sza- káll-ügy különben is olyasmi, mint a hosszú haj. A hosszú hajhoz a magyar nép­nyelvben a rövid ész társul, s bizony nem egyszer tapasztaltuk, hogy a hajdani hosz- szú hajúak milyen nagy felbuzdulással vet­ték üldözőbe a rövid hajúakat, a kopaszo­kat, feledve, hogy őket valamikor éppen a hosszú hajukért üldözték, nyírták meg a rendőrségen. Különben a helyzet mégsem ugyanaz, hiszen hajat levágni könnyű, né­hány perc kérdése csupán, míg benntarta­ni valakit, amíg a haja kinő, az már kissé körülményesebb. Nem is kísérnek be mos­tanában a rendőrségre fiatalokat csupán csak azért, mert hosszú, vagy rövid a ha­juk. Legfeljebb akkor, ha a hajasság, vagy haj nélküliség valóban olyan magatartást akar tüntetőleg kifejezni, amilyet feltétele­sen kapcsolni szoktak hozzá. A külsőnek tehát megnőtt a szerepe. Poli­tikusaink, képviselőink, mindazok, akik a választók jóakaratának elnyeréséért most ismét ringbe akarnak szállni, semmikép­pen sem szeretnének elmaradni elegáncia dolgában sem egymástól,-de azoktól sem, akik teszem azt bálás boltokból öltözköd­nek továbbra is, mert azért ilyenek még szép számmal vannak. Vannak, s most nekik folyik az arc muto­gatás. Nemcsak olyan értelemben - ahogy egyikük éppen a napokban mondta -, hogy az ismert arcoknak szerepük lehet a szava­zatok megszerzésében, hanem abban az ér­telemben is, hogy mindegyikük szebbnek szeretne mutatkozni, mintamilyen valójá­ban. Hogy aztán igazában milyen, azt egye­lőre nem lehet tudni. Az álorca általában szép. Csúnya képet senki sem akarhat mu­tatni. Még az olyan sem, aki máris úgy be­szél, úgy hangsúlyoz, úgy mozog - még a levegőt is úgy veszi, mint listavezető elnö­ke. Hogy az ilyen magatartás szolgalelkű- ségnek látható jele-e, vagy csak a párthoz való hűség bizonyítéka, azt egyelőre nem tudom megmondani. Elbizonytalanít az a tény, hogy kedvezőbb alkalommal az ilyenek szoktak egy másik párt székébe átülni. Friss áru a piacon Tojást már 5,50-ért is vehetünk Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - GyK) - Tegnap délelőtt a mis­kolci Búza téren a legtöbb vásárló a zöldségfé­lét és a gyümölcsöket kereste. Nem olcsó, még­is kelendő a 60 forintos savanyú káposzta. Ér­demes venni a hónapos retekből, bár csomójá­ért 42-50 forintot is elkérnek. Valamivel ked­vezőbb az ára a fekete reteknek, hiszen kilóját mérik 40-60 forintért. A primőrnek számító fejes saláta drágult: 45-50 forintba kerül. Gombát is láttunk a szabadtéri standon és a Vásárcsarnokban; a csiperke kilóját 170-180 forintért, a laskagombát hasonló áron kínál­ták. A rendszeres piacjárók tapasztalhatják: naponta kapható - általában a kora reggeli órákban - a 200 forintos paraj és a 300 forin­tos sóska. Az elmúlt hét óta drágultak a déli gyümölcsök is, hiszen a banán kilójáért 130-140, a citromért a legtöbb helyen 120, a mandarinért 150-160 forintot kémek. Szükségköltségvetéssel dolgozik a tb Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Tegnapi lapszámunk­ban Ráczné Bodnár Lenke, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója nyilatkozott lapunknak a társadalom­biztosítás kettéválásából adódó helyi feladatokról, nehézségekről, a biztosí­tottakat érintő kérdésekről. Most Bo- bák Koméit, a Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság vezetőjét kértük, mu­tatkozzon be, s szóljon a nyugdíj szak­területen bekövetkezett, illetve várható változásokról. • Negyvennyolc éves vagyok, 1966 decemberétől dolgozom a megyei tb- igazgatóság nyugdíj osztályán, ’79- től az osztály vezetője lettem. Ez év január 1-től neveztek ki a társada­lombiztosítás szétválása után létre­jött Megyei Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság élére. □ Nem csak a közvéleményben, de a szakmai berkeken belül is megosz­lottak a vélemények a kettéválásról, annak szükségességéről, időszerűsé­géről. Ön melyik álláspontot képvi­seli? • A tb szétválasztása nem szakmai, hanem politikai döntés volt. Külföl­di tapasztalatok alapján a pártok kezdeményezték, és gyakorlatilag Ők is döntöttek, illetve a parlament hozta a törvényt a kettéválásról. Magam nem nagyon voltam ennek híve, hiszen ha egy intézmény ket­téválik, az szükségszerűen óriási plusz költségekkel jár. Megduplázó­dik az igazgatók, osztályvezetők száma, és egyéb munkakörökben is szükség van plusz létszámra. Mert ha mindez nem adott, akkor a mű­ködőképesség kerül veszélybe. Ugyanakkor meg kell oldani a két szervezet megfelelő körülmények közötti elhelyezését is, aminek me­gint csak meg kell teremteni a pénz­ügyi feltételeit. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha ez a kettéválás egy későbbi időpontban, jobb gazda­sági körülmények között valósult volna meg. Ez azonban nem befo­lyásolta azt, hogy elvállaljam ezt a posztot, hiszen igazgatóra minden­képpen szükség van, s én szeretem a nyugdíj szakterületet. Úgy érzem, kellő szakmai gyakorlatot is szerez­tem az elmúlt évek során. □ Milyen nehézségek merültek, me­rülnek fel még az átszervezés kap­csán? • Problémát jelent még, hogy szük­ségköltségvetéssel dolgozunk, bor­zasztóan nehéz körülmények kö­zött. Persze ez nem az intézmény kettéválásából adódik. A tb-dolgo- zókat mindig is úgy kezelték, mint inproduktiv munkaerőket, a hivata­li dolgozókat a társadalom „he­réinek” tartották. Sajnos a rend­szerváltozás óta sem javult különö­sebben a helyzet, gyakorlatilag az ügyviteli munka olyan színvonalon Bobák Kornél igazgató áll, mint negyven évvel ezelőtt. A köztisztviselői táblázat szerint 1995. január 1-jén kellene beállni a 100 százalékos bérre, itt az igazga­tóságon a dolgozók kb. 60 százalé­kon állnak. Belátható időn belül azonban sem béremelést, sem jutal­mat nem tudunk adni, ami tovább rontja az áldatlan munkakörülmé­nyek miatti hangulatot. □ Mikorra várható a végleges költ­ségvetés, véleménye szerint mennyiből gazdálkodhatnak majd? • A tervek szerint júliusra elkészül a végleges költségvetés, a büdzséről azonban még jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Nagymértékben függ például a munkaerőhelyzettől. Nem mindegy, hogy hány munkavállaló után kapunk járadékot. Ha bekö­vetkezne egy gazdasági felemelke­dés, akkor a tb helyzete is kedvezőb­ben alakulna. Az egyes pártok prog­ramját hallgatva az sem kizárt azonban, hogy csökkentik a járulé­kok összegét, ami számunkra bevé­telcsökkenést jelent, ezáltal nehe­zebb körülményekkel kell számol­nunk. □ Befolyásolja-e ez a „szükségál­lapot” a nyugdíjügyintézést? Várha- tó-e valamilyen kedvező változás? • Remény van arra, hogy a számí­tástechnikai adatnyilvántartás, fel­dolgozás területén előrelépés követ­kezik be egy amerikai hitel segítsé­gével. Előreláthatólag a harmadik negyedévre kapjuk meg a rend­szert, amely kedvező hatással lesz a biztosítottakra, gyorsabb lesz az ügyintézés. □ Ma még gyakran hónapokig ellá­tatlanul maradnak a nyugdíjba vo­nulók, hosszú idő telik el, amíg meg­kapják járandóságukat. Várható-e, hogy e téreti végre megnyugtatóan rendeződik a helyzet? • Ez nagyon sok mindentől függ, nem csak a társadalombiztosításon múlik. Rengeteg adatot kell besze­rezni a szolgálati időre, illetve a bé­rekre vonatkozóan, ami gyakran nehézségekbe ütközik, mert a bizto­sított munkahelye például időköz­ben megszűnt. Ezek mind nyújtják az ügyintézést. Nem akarom a fele­lősségünket csökkenteni, de sok esetben a munkáltatók tehetnek ar­ról, hogy elhúzódik az ügymenet. Öregségi nyugdíjnál például gyak­ran hosszú idő telik el a munkavi­szony megszűnésétől a nyugdíji­gény beteijesztéséig. Célszerű már a korhatár betöltése előtt 1-2 évvel beadni az időbeszámítási kérelmet is, s akkor lerövidülne az ellátatlan­ság ideje. A magunk részéről termé­szetesen mindent megteszünk, hogy járulékfizetőinknek megfelelő, kielégítő szolgáltatást nyújtsunk. Loptak, csaltak — mégis szabadok Miskolc (ÉM - FJ) - A prostituál­tat is meg lehet erőszakolni. Úgy jo­gilag, mint fizikailag. Az absztrakt hasonlatot Farkas József őrnagytól, a Városi Rendőrkapitányság mun­katársától hallottuk. S hogy minek kapcsán jutott eszünkbe? Arról a ritka nagy kaliberű bűncselek­mény-sorozatról, amelynek egy ré­széről már keddi számunkban ír­tunk. Nevezetesen, hogy egy, a tisz­tességes munkát kilométerekre el­kerülő miskolci fiatalember miként „vette le” áldozatait százezrekkel, sőt néha milliókkal. S noha a mis­kolci zsaruk éjt nappallá téve pró­báltak elegendő bizonyítékot besze­rezni ellene, kétszer is őrizetbe vet­ték, jelenleg mégis szabadlábon ke­resheti további balekjait. Ja, és a hasonlat! A rendőrtiszt azt akarta érzékeltetni, hogy, bár esetenként önmagához hasonló alvilági szemé­lyeket húzott csőbe M. Cs., azért a bűn, az ugyanúgy üldözendő. Talán még emlékeznek, a simlis ügyletek kirobbantója egy jól szitu­ált, ám meglehetősen kicsapongó életvitelű úriember volt, akit kár­tyán kopasztottak meg súlyos összegekkel. Miután azonban kép­telen volt rendezni adósságtenge­rét, keményen megfenyegették, elismervényeket írattak alá vele. Nos, azóta újabb „csalafintasá­gokra” is fény derült. Farkas őrnagy szerint ebben nagyban közreját­szott az az egyes körökben futótűz­ként terjedő hír, miszerint M. Cs. rács mögött van. Ezen fölbátorodva több, addig a rettegéstől megnémult balek is hajlandónak mutatkozott vallomást tenni. Most - mintegy örök tanulság gyanánt - ezek közül adunk közre egy csokorra valót. A talán legérdekesebb, legtanulsá­gosabb eset alig két hónapja történt egy snack bárban. Egy jól megter­mett, részegségében hatvanezer fo­rintjával hetvenkedő fiatalembert pécéztek ki maguknak, akit - jól fi­gyeljenek, milyen nagyon rafinál­tak voltak! - szkanderreO) hívtak ki. Tét: ötezer. A fair play-t legfel­jebb hírből ismerő M. Cs. másod- percnyi felkészülési időt sem hagy­va ellenfelének, teljes testtel dőlt karjára. Az hiába reklamált, hamar kioktatták: vegyen vissza lendületé­ből, mert sok lúd itt és most is disz­nót győzhet! Bivalykodás tehát le­zárva, más trükk után kellett nézni. No nem kell itt valamiféle zseniális megoldásra gondolni - egyszerűen ellopták a maradék pénzt. Tehetet­len kínjában vidékről érkezett bale­kunk kifelé menet ököllel vágott egy parkoló autó szélvédőjébe. Kijóza­nodván azért csak nem hagyta nyu­godni a nagy átverés, és pár nap múlva magánnyomozásba kezdett. Vesztére. A várva várt találkozás alkalmával ugyanis nem hogy őt kárpótolták volna, de újabb húszez­ret fizettettek ki vele. Hogyan? Rop­pant egyszerűen: egyik cimboráju­kat kérték fel, mondja azt, hogy az ő szélvédőjét zúzta be a minap. Ha hi­szik, ha nem, végül még ő fizetett, illetve kért bocsánatot. Egy miskolci üzletembert nem ke­vesebb, mint tízmillió forinttal vet­tek paiúa. Először „csak” százezre­ket kértek tőle, később már milliók­kal szállt be valami „óriási biznisz­be”, míg végül összejött a tízes. Egyik mosolyfakasztó meséjük sze­rint barátjukat bezárták valahol Ausztriában, gyorsan kell pár száz­ezer óvadékra, hogy kihozhassák. Vagy ugorjon a bomba üzlet? Min­denkinek melegen ajánljuk emléke­zetébe vésni: Ausztriában nincs óvadék!!! Gátlástalanságukat kidomborítan­dó, ím utolsó történetünk. A jól me­nő vállalkozó értékes autójának egy reggelre lába kélt. Százezer forintot tűzött ki annak, aki vagy az autót, vagy a tolvajt „beszolgáltatja” neki. M-ék is megneszelték a dolgot, de hiába mozdultak rá az ügyre, nem találták egyiket sem. Persze az ilyesmi egyébként sem az ő praxi­suk. Ha nincs igazi tolvaj, majd mi szerzünk egyet - döntöttek. A sze­repre egy fiatal, rovott múltú egyént szemeltek ki. Az hasztalan ódzkodott, életveszélyes fenyegeté­seikkel hamar jobb belátásra kész­tették. S ugyan ez alkalommal nem jött össze a buli (áldozatuknak sike­rült kereket oldania), az ilyesmi már keményen súrolja a zsarolás határát. Hogy mégis miért folytathatja kis­ded játékait jelenleg is szabadlá­bon? Egy biztos: nem a rendőrökön múlik. De valószínűleg nem is az ügyészségen. Egy ellenőrizhetetlen hírforrásokból időnként felröppenő magyarázat szerint azért, mert az igencsak kifogásolható magyar jog­rendszer esetenként sokszor több jogot biztosít a csirkefogóknak, mint a bűnüldöző szerveknek. Fogad a miskolci rendőrkapitány Miskolc (ÉM) - A Miskolci Rendőr- kapitányság vezetője, dr. Tuza László rendőrezredes fogadóórát tart a jövő hétfőn, február 7-én délu­tán 1 órától a rendőrség Fábián ka­pu 4. szám alatti székházában. Elő­zetesen bejelentkezni a 324-211-es telefonszámon (20-55-ös mellék) le­het. Február 4Péntek Agrárfórum Sályban Sály (ÉM) - A mezőgazdaság és a kárpótlás helyzete címmel fórumot tartanak február 4-én 17 órai kez­dettel a sályi általános iskola torna­termében. Misz Irén országgyűlési képviselő- jelölt vendégei: dr. Farkas Gabriel­la, az MDF alelnöke, mezőgazdasá­gi-jogi szakértő és dr. Szűcs László, a B.-A.-Z. megyei Kárrendezési Hi­vatal osztályvezető helyettese. Gyimóthy Géza Miskolcon Miskolc (ÉM) - Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt országos főtitkára február 4-én pénteken dél­után 4-kor a Kisgazdapárt miskolci alapszervezetének taggyűlésén elő­adást tart időszerű kérdésekről. A rendezvény helyszíne az Iposz Szé­chenyi utcai székháza (a Centrum Áruházzal szemben). Munkáspárti fórum Szerencsen Szerencs (ÉM) - A Munkáspárt tart lakossági fórumot február 5-én 16 órakor a szerencsi Népházban. A rendezvény előadója Nyíró Sándor, a párt alelnöke, országgyűlési kép­viselőjelöltje. Katasztrófa esetére Tiszaújváros (ÉM - UJ) - Tegnap megtartotta soros ülését a város Apell Koordinációs Bizottsága. E testület célja, hogy felkészítse a la­kosságot az esetleges katasztrófák utáni helyzetre. Emellett kidolgoz­zák és folyamatosan korszerűsítik a vészjelző és az információs rend­szert. A bizottságnak nem feladata katasztrófa esetén az operatív irá­nyítás. Tevékenysége annyi, hogy előzetes munkájával megkönnyítse, hatékonyabbá tegye a veszélyhely­zetben működő irányító testületek, csoportok munkáját. Az Apell Koor­dinációs Bizottság tagjai tegnap megvitatták, milyen eredményeket mutathatnak fel az információs rendszer eddigi korszerűsítésében, s megtárgyalták, milyen irányban haladjanak tovább. Egy másik na­pirend keretében áttekintették a város esetleges kiürítése, vagy a la­kosság feltételezett kimenekítése kapcsán adódó tennivalókat. Arra készülnek, hogy az előbb említett feladatokat tekintve is elkészítik részletes, szakmai javaslataikat. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma, pénteken dél­előtt a 26-os főúton Kazincbarcika térségében, illetve az M3-as mentén Mezőkövesdnél mér a traífipax. Délután kettőtől este tízig a 37-es úton Szerencs és Sátoraljaújhely környékén ajánlatos maradéktala­nul betartani a közlekedési szabá­lyokat. A „műsorváltoztatás” jogát a rendőrség természetesen fenn­tartja. Új keresztény párt Miskolc (ÉM) - Tavaly december 17-én megalakult a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. A párt az 1926-ban bejegyzett politikai párt tradícióit kívánja folytatni. Pil­lanatnyilag a szervezeti kiépítés időszakában van. Nótaest Arnóton Amót (ÉM) - Dr. Barsi Ernő sályi származású hegedűművész-népze- netudós előadói estje lesz február 5- én szombaton, 18 órai kezdettel az amóti művelődési házban. Közre­működik id. Barcsák Balázs amóti lakos citerán. Az összejövetel Üve­ges István (az evangélikus gyüleke­zet segédkántora) kezdeményezése, a polgármesteri hivatal anyagi tá­mogatásával jön létre.

Next

/
Thumbnails
Contents