Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994» Február 3., Csütörtök-------------APROPÓ------------N A T-mp Filip Gabriella / íme, megszületett! Itt van előttem a Magyar Nemzet és a Magyar Nemzetben a Nemzeti alaptanterv, népszerűbb nevén a. NAT, mely megóv az anarchiától és védi a nemzeti egységet. (Ez utóbbit is a Magyar Nemzetből tudom.) Maga a művelődési és közoktatási miniszterünk, Mádl Ferenc nyilatkozta ezt a. napilap munkatársainak. Tegnap még csak méregettük, ízlelgettük, barátkoztunk vele. Szóval, ilyen lesz a mi NAT-unk?! Ilyesmi, mert ez még mindig nem a végleges változat. A mostani publikáció után érkező észrevételeket is beépítik a végső változatba, ezt megvitatja a miniszter legfőbb tanácsadó testületé, az Országos Köznevelési Tanács, aztán következik a tárcaközi egyeztetés, és végül a. kormány elé kerül a tervezet. Mindössze ennyi van csak hátra! Ettől kezdve felgyorsulhatnak az események: aNAT alapján elkészül a ke- rettanterv, a kerettanterv alapján a helyi tanterv, a helyi tanterv alapján az óravázlat, és már csengethetnek is, mert megkezdődhet végre a NAT szellemének megfelelő tanítási óra. De mint ahogy nem attól virrad, hogy a. kakas kukorékol, ugyanígy nem attól kezdődik a új szellemű oktatás, ha becsengetnek arra a bizonyos első órára. Már a NAT- vitákból tudni lehetett, hogy körülbelül milyen is lesz a kész dokumentum. És a gyakorlat egyébként is megelőzte az elméletet. Még sehol sem volt az új oktatási törvény sem (nemhogy a NAT), amikor már működtek a hatosztályos gimnáziumi csoportok, a magánóvodák, az alapítványi iskolák. El sem kezdhették volna az oktatást, ha nincs elfogadott tantervűk, és ezek már a NAT-hoz igazodtak. Tehát még meg sem született, amikor már használtuk. Es azt hiszem, ha megszületik, akkor sem fogjuk mindennap használni. Mert megette a fene, ha valakinek újra és újra el kell ismételnie, hogy például mi is a nevelés célja, vagy miféle érték- és emberkép határozza meg a közoktatás cél- és eszközrendszerét. Ennek ellenére vagy inkább éppen ezért, mindenkinek végig kell gondolnia, legalább egyszer el kell olvasnia, és ha úgy érzi, hát vitatkoznia kell a NAT-tal. Várják az észrevételeket. MOZI Sok hűhó semmiért Héro és Beatrice Miskolc (ÉM - CsM) - Azt hiszem, a Sok hűhó semmiért tipikusan az a film, ahol nemcsak érdemes, de szinte kötelező neveket emlegetni. Kezdjük mindjárt Shakespeare-rel, hiszen az ő - azonos című - darabjából készült a forgatókönyv. Azután a nálánál újabb keletű sztárok közül kiemelhető Michael Keaton, a legújabbak közül pedig a tavaly Oscar-díjat és férjet kapott Emma Thompson, a hódító és nevének ejtésére érzékeny Keanu Reeves, valamint Kenneth Branagh, aki több funkcióban részt vett az angol film elkészítésében, nálunk viszont még leginkább csak arról ismert, hogy Emma Thompson férje. Magáról a történetről nemigen érdemes szólni, jobb ha az érdeklődő lekapja polcáról a Shakespeare-összest. Már csak azért is, mert a filmen valamivel egyszerűbben és kevesebb főszereplővel bonyolítják a szálakat. Ezért azonban kárpótol (igen, néhol kárpótolnia kell, de mint mondom, ezt meg is teszi) a látvány. Pontosabban a hangulat. Az az érzés, mintha, nem is a vászon előtt ülnénk, hanem ismeretlen de kedves társaságba csöppenve végigasszisztálhatnánk a történetet. A megszokott várfalak helyett tágas udvarházat, a nehéz brokátruhák helyett könnyű, fehér vásznakat kapunk - és mérhetetlen őszinteséget. Igen, minden csel és önbecsapás ellenére is, minden fölösleges hűhó ellenére is. Azt hiszem, Shakespeare is jól erezné magát hősei között. Demonstráció a Játékszínben Miskolc (ÉM - DK) - „Be kellene kiabálni, hogy gyerekek, nem irigyellek benneteket” - szól Szervét Tibor, mikor a többnyire színészekből, a Miskolci Nemzeti Színház tagjaiból álló közönség már elfoglalta helyét a Játékszínben. S bizony mindannyian szívesen kiabálnának. Hegyi Árpád Jutocsa igazgatófőrendező is, aki ugyan - ahogy az egy szigorú direktorhoz illik - előbb megjegyzi, nem baj ha kicsit húzzuk az időt, hadd szokják a feszültséget. De aztán szinte „zavarja” Szervét Tibort a fiatalokhoz, kéri, adja át nekik az üzenetét: „Ne izguljatok, legyetek bátrak!...” No persze ez a történet nem a művészekről szól. Vagyis dehogynem! Hiszen a diák vizsgája a tanáré is. Nem csoda tehát, nőgy van némi feszültség a levegőben... V Mielőtt a színitanodások a színpadra lépnék. Hegyi Árpád Jutocsa a következőkről tájékoztatja a vendégekét!; fél év telt el azóta, hogy a.varos és a megye összeadta a pénzt arra, hogy beindulhasson á színitanoda. Remélik, jövőre indul újabb osztály is. Most öt hallgató kezdett ismerkedni a szakma fogásaival. A fiataloknak három év alatt hajósinasokként végig kell járniuk a szamárlétrát. Mindenféle munkát meg kell tanulniuk, el kell végezniük, a súgástól a díszletezésig. Tanrendjük szerint a színház elismert művészeitől vesznek órákat, tanulnak beszédtechnikát, énektechnikát, zenés mesterséget, előadástechnikát, drámaelemzést, színészmesterséget, mozgást, kultúrtörténetet. Az első évben még nem állhatnak színpadra, csak sóvároghatnak utána. Ezért ez a bemutatkozás véletlenül sem tekinthető produkciónak, inkább demonstrációnak nevezik, az első tétova színpadi mozdulatok kö„Félévesen" a színpadon zönség előtti megtétele. Napjainkban a legtöbb vidéki színház működtet már stúdiót vagy színitanodát. A társulatok igyekeznek kinevelni saját utánpótlásukat. A képzésben azonban más-más utat választanak. Honti György, az „osztály” mentora említi Kaposvárt, ahol azonnal bedobják a jelölteket a mélyvízbe, mondván, a színpadon tanulhatnak egymástól a legtöbbet. Miskolcon azonban csak a harmadik évben kapnak majd komolyabb szerepeket. Addig csak demonstrálnak... Viszont ez most kizárólag az ő előadásuk, és nem is akármilyen közönség előtt. A színházi diákok - Gó- czán Judit, Kecskeméti Edma, Kecskés Mihály, Kisházi Eszter, Molnár Sándor Tamás - az első percben tán’ elfogódottak égy'kissé, de aztán egyre inkább felszabadulnak, énekelnek és verset mondanak, jeleneteket, helyzetgyakorlatokat mutatnak be, eljátsszák a zenét, a tengert, a vicceket, egyre inkább szórakoznak - és szórakoztatnak. Pedig ezek még tényleg csak az első -óvatos - lépések... S hogy „mesterségbelileg” hogyan szerepeltek a „gyerekek”? A dicseret most még nem a kívülálló közönség feladata. Sokkal inkább tanáraiké, akik az előadás (demonstráció) után részletesen megbeszélik a hibákat és erényeket, az eddigi fejlődést, csak úgy, mint az lenni szokott a félévi bizonyítványosztás előtt az osztályozó konferenciákon... Szeleczky Zita — nem volt bűnös Kriston Béla Miskolc (ÉM) - Amivel minden Szeleczky-rajongó tisztában volt, íme polgárjogot nyert: a Legfelsőbb Bíróság felmentette a színművész- nőt a népellenes bűntett miatt 1948-ban emelt vád alól, hatályon kívül helyezve a Budapesti Népbíróság 1948. február 7-én hozott jogerős ítéletét, melyben bűnösnek mondta ki a népszerű filmcsillagot, háromévi börtönre, többek között teljes vagyonelkobzásra ítélve, 10 évre eltiltva foglalkozásától. A felülvizsgálati indítványt Szeleczky Zita teijesztette elő a múlt év őszén, a felmentés kezdeményezésével egyetértett a Legfőbb Ügyészség, mert a vádlott elítélése törvénysértő volt, nevezetesen filmbeli és színpadi szerepléseivel nem befolyásolta a háborúba való belépésre, a háború folytatására a közvéleményt! Tehát Szeleczky Zita ártatlan! Megítélésem szerint azonban van egy szépséghibája az eseménynek, mégpedig hogy nem neki kellett volna kérvényeznie a felülvizsgálatot, hanem talán a kormánykitüntetést adományozó miniszterelnöki hivatalnak, esetleg a Színház és Film- művészeti Kamarának vagy a pályatársaknak... Pályatársak... Szeleczky Zita pályatársa, évfolyamtársa többek között Gobbi Hilda volt, akiről Muráti Lili a róla készült televíziós.portréfilmben így nyilatkozott: „...Hilda! Sokáig úgy tűnt, hogy jó barátságban vagyunk... Egy alkalommal meghívtuk a féijemmel ebédre, megvendégeltük, a legbarátibb hangulatban, csókkal váltunk el, s a legnagyobb meglepetésünkre pár nappal később egy fogadáson tüntetőén nem fogadta el a feléje nyújtott kezemet. Annikor négyszemközt kérdőre vontam, hogy miért tette ezt, elütötte azzal: ...hagyjad, hülye voltam... És ezzel részéről az ügy el volt intézve.” Hasonlóan „hülyén” nyilatkozott. 1987 őszén a radio Vasárnapi újság című műsorában, amikor egyik kezével simogatott, a másikkal meg ütött. Elismerte, hogy Szeleczky Zita isteni színésznő volt, de ugyanakkor politikailag újabb rágalmakat szórt rá, hogy ellehetetlenítse pályatársát, akinek jómódú családjánál oly sokat időzött, evett-ivott a főiskojai évek és a pályakezdés nehéz időszakában. Erről egyik levelében így vélekedik Szeleczky Zita: „...ebből az interjúból is azt éreztem ki, hogy sajnos még mindig nem az Szeleczky Zita a Sziámi macska című filmben Fotó: EM-archív igazság szerint történnek a dolgok odahaza, hanem hogy kinek, menynyi irigye volt és miket hazudoznak rá! Ezt igazolta a nyilatkozó is, aki még ráadásul „széplelkűsködött!”, hogy ő nem bánt, ő szeret, tehetségesnek tart. Ugyanakkor a régi, indokolatlan vak gyűlölettel rám hazudott olyan dolgokat, aminek még a halvány mása sem igaz! Ezzel még jobban betaszított a politikába, amelyben soha nem vettem részt! Mikor ordibáltam én? 1944 őszén boldog voltam, hogy visszaszerződhettem a Nemzetibe és készülhettem Gárdonyi: Annuska című színművének címszerepére! Meg sem mukkantam! (Minden bizonynyal saját magukat tévesztik össze velem?!) Való igaz, akármilyen keserves, üldözött is lett a sorsom, még mindig irigyek rám, mert ma sem tudják megbocsátani, hogy a magyarság teljesen saját magát érezte bennem, hogy szeretett, becsült, ez a szeretet, a megbecsülés ennyi időn keresztül sem halványult el, s ma is megnyilvánul minden vonalon! Az igazság az, a féltve őrzött kritikák is igazolják, az írók, a producerek engem akartak először, s csak akkor adták másnak a szerepeket, ha történetesen én nem értem rá, vagy nem tudtam vállalni! A közönséget én hoztam be igazán, nekem zúgott a vastaps,, s mindez megbocsáthatatlan bűn! így azután - bárkinek - jól esett engem leönteni a „nyilas, náci, fasiszta, antiszemita stb.” jelzőkkel, mert azzal tudtak nekem a legjobban ártani, így tudnak tökéletesen elimináJni örökre! Gobbi ázt mondja: „meg kell neki bocsátani...”, de ugyanakkor ismételten rámzúdít hazug rágalmakat, mint a Közben című könyvében tette, hogy ne bocsássanak meg, hogy lehetetlenné tegye a hazatérésem reményét is számomra! Nekem nincs is mit megbocsátani, nem volna miért bocsánatot kémem, és nem is tenném meg soha!!!” A Murátit interjúvoló tévériporter azon kérdésére, hogy „zsidó ön?”, Muráti bosszúsan legyintve felelte: - Ugyan! Nézze, a háború befejezése előtt előszeretettel terjesztették rólam, hogy zsidó vagyok, mert akkor ezzel tudtak ártani... A háború után azzal vádoltak, hogy antiszemita vagyok, mert akkor ezzel tudtak betartani nekeár... Ilyen a politika, a művészvilág, ilyenek vagyunk! Akinek má tapsolunk, akit ma bálványozunk, azt engedjük holnap sárba tiporni, elítélni, megalázni! Ez lett a sorsa ünnepelt sztárjainknak, Karáéinak, Jávornak, Szilassynak, Szeleczkynek, Págemak. Karáéi, Jávor a nyilasok révén megjárta Krisztus kálváriáját, a megaláztatásnak poklait. Csak a szerencse mentette meg őket a haláltól. A többiek távozásra kényszerültek, hogy elkerüljék a sorsukat. De még a tengeren túlra is utánuk nyúltak:, hogy meggátolják külhoni karrierjüket. Idehaza •pedig a háború után összeült egy bizottság 1945 júniusában Major Tamás, Tímár József, Gobbi Hilda, Tolnay Klári, Bulla Élma,színészek, Zilahi Lajos, Tamási Áron írók, Illyés Gyula, Kassák Lajos költők közreműködésével, hogy indexre tegyék, vagy megsemmisítésre ítéljék mindazon filmeket, amelyekben a szerintük „jobboldalra” sodródott művészek, elsősorban Páger, Szi- lassy, Hajmássy, Kiss Ferenc, Muráti és Szeleczky szerepeltek. Szám szerint 113 filmalkotás'került zár alá, köztük oly sok kitűnő, szórakoztató film. Szeleczky Zita ártatlan, de nem vádol. Pedig a téves, törvénysértő ítéletért egy élettel fizetett, szépen ívelő karrierjét törte derékba. Teljes mértékben rászolgál a kárpótlásra. De vajon lehet-e anyagi kárpótlással meg nem történtté tenni a tönkretett művészi pályafutást, az érdemtelen megbélyegzéseket, a számkivetettség keserű kenyerét? Mi, akik kitartóan szerettük, tiszteltük a művésznőt, kárpótolhatjuk magunkat a televíziós sorozatban látható tizenhat filmjével, ismét megcsodálhatjuk szépségét, alakításainak kedvességét, közvetlenségét, melyből kisugárzik a közönség- szeretet, a szív melege. Örülünk vele együtt, hogy ezt megérhettük! Jezsuita iskoláról Miskolc (ÉM) - Az avasi jezsuita gimnáziumban induló nyolcosztályos képzésről tájékoztatják a jezsuita atyák az érdeklődőket a február 6-i, vasárnap reggeli szentmiséken a diósgyőri, a mindszenti és a minorita templomokban. Délután háromtól pedig az Avasi Ige-templomában szülői értekezletet tartanak, ahová azoknak a gyerekeknek a szüleit váiják, akik már jelentkeztek a gimnáziumba, illetve akiit még nem döntötték el, hogy hol szeretnének továbbtanulni. Nyolcosztályosok Miskolc (ÉM) - A miskolci Hennán Ottó Gimnáziumban az 1994/95-ös tanévben nyolcosztályos képzés indul. A jelentkezés módjáról, a felvételről és a képzésről február 15-én, délután 5 órakor tart tájékoztatót az iskola igazgatója a Herman Gimnáziumban, a Tizeshonvéd utca 21. szám alatt. A rendezvényre váiják az érdeklődő szülőket és diákokat. Ránki-zongoraest Miskolc (ÉM) - A Nemzeti Filharmónia Észak-Magyarországi Központja tájékoztatja a hangversenylátogató közönséget, hogy Ránki Dezső zongoraestjét az eredetileg tervezettnél egy hónappal később, március 7-én, hétfőn este fél nyolckor rendezik a Miskolci Nemzeti Színházban. Hagyományőrzők Budapest (MTI) - Valamennyi hazai nemzetiség és etnikai kisebbség számára országos versenyeket hirdet a Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya - jelentette be Halász Péter igazgató a szerdai sajtótájékoztatón. Áz anyanyelv művelése és megőrzése céljából vers- és prózamondó kategóriában vetélkednek a kisiskolás, a felsős, a serdülő és a felnőtt résztvevők. A helyi megmérettetéseket a május 6—7-i országos döntő követi. A Nemzeti Színházban május 7-én megrendezendő gálaműsorban az összes nemzetiség legjobbjai lépnek fel. Jelentkezni lehet a néptánc, népdal és népszokásokat gyűjtő, valamint a helyi hagyományokat felújító, színpadra állító rendezői és koreográfiái versenyre is. Fáy-est Miskolc (ÉM) - A Fáy András Köz- gazdasági Szakközépiskola február 9-én, szerdán este hét órakor Fáy- estet rendez a Rónai Sándor Művelődési Központban. A rendezvényre az iskola volt és leendő tanítványait egyaránt várják. Belépők az iskolában kaphatók. Tanfolyamok Miskolc (ÉM) - Az Ady Endre Művelődési Házban meghirdetett kezdő és haladó szabás-varrás tanfolyamra még fogadnak jelentkezőket. A kismamákat is várják, gyermekeikkel is, hiszen lesz aki vigyáz a kicsikre. Jelentkezni és érdeklődni a 46/379-640-es telefonszámon lehet. Ugyanitt kosárfonó-tanfolyam is indul. Ä Rónai Sándor Művelődési Központban február 22-től kezdők részére indul 3 hónapos szabás-varrás tanfolyam. Jelentkezni február 14- től 18-ig lehet, naponta délelőtt 9 órától délután 4 óráig a Szakszervezeti Székház II. emelet. 209. számú szobájában. =Röviden ..—...^ A rthur Müler: Alku című drámáját mutatja be február 4-én, pénteken Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színház társulata. Branimir Slokar szlovén származású svájci harsonaművész és tíztagú együttese február 4-én, pénteken koncertet ad Budapesten a Zeneakadémián. A Sonora Hungarica Kamarazenekar február 6-án, vasárnap ad hangversenyt a Zeneakadémia nagytermében. A Vörösmarty Művelődési Ház rock and roll klubjába nem csak a húszéveseket várják. Mindenki jól szórakozhat, aki szeret táncolni, szíveden hallgatja a ’60-as, ’70-es évek slágereit. Február 5-én este hét órától a Holiday együttes szórakoztatja az érdeklődőket.
