Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

8 Z ItT'Hon 1994. Február 22., Kedd i- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Kubus János Mád (ÉM) - A mádi polgármester úgy tartja, hogy a megfelelő családi hát­tér nélkül nem lehet jól végezni sem­milyen munkát. Főleg nem egy tele­pülés első emberének, aki munkájából adódóan igencsak kevés időt tölthet el családja körében. Az 1951-ben, Má­don született Kubus János eredeti szakmáját tekintve mezőgazdasági szakember, s ezt a tudását jól tudja hasznosítani egy olyan falu polgármes­tereként, ahol a legfőbb elfoglaltság a szőlészet, borászat. A nyíregyházi fő­iskola elvégzését követően a valami­kori szerencsi járási hivatalban mű­szaki és munkavédelmi felügyelőként kezdte pályafutását. Közben elvégezte a munkavédelmi üzemmérnöki szakot Budapesten, majd 1979-től a mádi szakszövetkezet­ben dolgozott műszaki ágazatvezető­ként és munkavédelmi vezetőként. Mi­előtt megválasztották volna polgár­mesternek, már műszaki elnökhelyet­tesként dolgozott a szakszövetkezet­ben. Persze, nem akart ő polgármes­ter lenni: felkérték, hogy induljon a vá­lasztáson. Az azóta eltelt három esz­tendő mérlegét megvonva ezt mond­ja: - Rengeteg munka volt ez alatt a néhány esztendő alatt. A lakosok el­váljak, hogy a hiányosságokat minél hamarabb pótoljuk. Itt Hegyalján leg­főképpen a szőlészetre, a borászatra kell gondolni. Hogy kivezessük a vál­ságból ezt az ágazatot, sokat küzdünk. Erre már vannak reális esélyeink, hogy egy példát mondjak, ez évben - várhatóan - már reális áron tudjuk majd értékesíteni a szőlőt, a bort. A mádi polgármester 1976-ban nősült, felesége a hivatal adócsoportjánál pén­zügyi előadóként dolgozik. Két gyer­mekük van, akikkel leginkább kirán­dulni szeretnek. Már amikor időt tud rá szakítani a család. Nemrégiben a Megye sportjáért kitün­tetést kapta meg, s akár ennek kap­csán is mondja: érdemes dolgozni, hi­szen a sok munka mellett azért apróbb sikerek is előfordulnak. Ez jólesik az embernek, tehát érdemes sokat tenni a médiákért, a tokaj-hegyaljaiakért - mondja Kubus János, mintegy ösz- szegzésként. Feltépett sebek — vasútügyben Illésy Sándor Sátoraljaújhely (ÉM) - A már hetvenhetedik évét élő Csajka Imre egykori sárospataki nép­tanító, nyugdíjas bérszámfejtő még mindig nyughatatlan, és még mindig az a rögeszméje: vissza lehet csinálni a Hegyköz­be az 1980. november 29-én utolsó útjára indult kisvasutak Levelezett ő ez ügyben több kormány közlekedési, pénzügy- és egyéb minisztereivel, egy hó­nap alatt összegyűjtött a kisva­sút érdekében mintegy tizen­hétezer aláírást. Az eredmény? Biztató, reménykeltő ígéretek, elutasító válaszok, hitegetések. És nem unja meg. Pedig a mos­tani közlekedési miniszter, Schamschula György sem tesz mást a szóbeli hátba veregetés- nél. íija volt Csajka Imréhez címzett levelében: „A kisvasút ügye iránti elkötelezettségét megértem, a visszaépítéshez szükséges pénzeszközökkel azonban sem a tárca, sem pe­dig a MÁV jelenleg nem rendel­kezik. Természetesen nem zá­rom ki a hegyközi kisvasút visszaépítésének lehetőségét, vállalkozási alapon. Korábbi ilyen irányú felhívásunkra ér­deklődés sajnos nem volt.” A kisvasút problémája nem or­szágos jelentőségű dolog... Az, hogy a vasút megléte az ebben a térségben élő cirka félszáze­zer ember számára köldökkap­csolatot jelentett az ország vér­keringésével, s hogy a vasút nem léte azt jelenti, hogy ide sem az élelmiszeripar, sem pe­dig a lakosság foglalkoztatását jelentő egyéb iparág nem akar telepedni, s hogy a korábban meglévő és talán fejlődőképes (és szállításigényes) iparágak a vasút hiánya miatt (is) hátat fordítanak a térségnek - keve­seket érdekel. A végnap óta el­telt több, mint tizenhárom esz­tendő. Bár, ahogy mondani szo­kás, az idő múlásával tompító- dik a fájdalom, itt és most azonban minduntalan feltépik a sebet. Jól teszik. Csajka Im­re is, és mások is. Nem szabad felejteni, ami a térségnek - még talán korszerűtlenségében is -, jó volt, ami összekapcsolt- a a Hegyközt és a Bodrogközt a vasúttal... Az ország vérke­ringésével. A budapesti Bobkó Csaba, a sá­toraljaújhelyi Hegyessy Gábor, a bózsvai Szigeti Gábor a Zempléni Környezetvédelmi Egyesülettől megbízást adott a budapesti Pro Terra BT. Ur­banisztikai Ügynökségnek. Szakvéleményt kértek a hegy­közi kisvasút helyreállításának feltételeiről. A szakértők meg­állapították - csakúgy, mint évekkel korábban egy másik Csajka, Csajka István nyugdí­jas vasúti főtanácsos -, hogy csak nagyvasút megépítése len­ne indokolt. Széphalom, Alsóregmec, Felső- regmec, Mikóháza, Füzérrad- vány, Pálháza, Bózsva, Nyíri, Füzérkomlós - a valamikori vo­nat megállóhelyei a Hegyköz­ben. Ezek a települések Sátor­Gyerekek honi rajzasztala A hercegi család farsangja. Rajzolta: Mudris Anita, hatéves, Sátoraljaújhely aljaújhely városkörnyékéhez tartoznak, kevesebb, mint húszezer emberrel. A már em­lített tanulmány egyértelmű­síti: „...A további elnéptelene­dését, a kvalifikált munkaerő elvándorlását csak a gazdaság fejlesztésével lehet megakadá­lyozni. Olyan ipartelepítésre van szükség, amely legalább a megélhetés alapjait tudná biz­tosítani... Mind a meglévő, mind pedig az új termelő üze­mek jó szállítási feltételeket igényelnek... Ha a felhagyott vasútvonal helyében vagy he­lyett ismét működő vasúti köz­lekedés állna rendelkezésre, a térségnek sokkal nagyobb esé­lye lenne a gazdaság megújí­tására, felfejlesztésére...” Újból tehát egy terv - mond­hatnánk. Igen ám, de most konkrét elképzeléseket is felvá­zoltak. A kisvasút a múlt, a nagyvasút a jelen. A tervezet szerint a vasúti nyomvonal zömmel megegyezne a kisvasú­ti nyomvonallal, kivéve Sátor­aljaújhely és Pálháza belső sza­kaszát.- A vasút újjáépítését nagyon komolyan veszzük, szándé­kunkban áll az ügyben egy szé­les körű összefogást szervezni a térség önkormányzatai, gaz­dálkodó- és társadalmi szerve­zeteivel - mondja Bobkó Csa­ba. Természetesen nehéz lesz. Mert pénz, az nincs. Szerény számítások szerint is több, mint egymilliárd forintra len­ne szükség. Itt és most és ma. Kérdés lesz-e holnap? A porcelángyár törekvései Az rt-vé alakult Hollóházi Porcelángyárban idén az export megduplázására, a terme­lés veszteségmentessé tételére készülnek. Ha a sok szempontból döntő év sikeresnek bizonyul, úgy jövőre nyereségessé válhat a gyár tevékenysége. Fotó: Fojtán László Gyógyító ásvány, plusz por és zaj Mád (ÉM - M.I.) - Kacifántos ügy végére szerettek volna pon­tot tenni Mádon február 16-án, a polgármesteri hivatalban tar­tott lakossági fórumon. A leg­jobb indulattal is csak azt mondhatjuk, hogy ebből az egy pontból sokkal inkább három lett, ami ez esetben azt jelenti, hogy az ügy nem záródott le, sőt... Persze, hogy lesz-e vala­mi kompromisszumos megol­dás a későbbiekben, az koránt­sem biztos. A legjobban úgy summázhatnánk a Mádon tör­ténteket, hogy patthelyzet ala­kult ki. Az egész ügy ezelőtt három év­vel kezdődött, amikor is lakos­sági bejelentés érkezett a he­lyi polgármesteri hivatalhoz, melyben a levél feladója sérel­mezte a Geoproduct Kft. műkö­dését, pontosabban az üzemből kiáramló port és a működésé­ből fakadó zajt. Aztán két év szünet következett, majd ta­valy, s idén februárban ismét tollat ragadtak a gyógyító ás­ványokat előállító üzem pora s zaja ellen a környéken élők. Ez utóbbi bejelentést immáron 24 lakos írta alá. Sérelmezték - egyebek közt a fentieken túl - azt is, hogy a lakásuk értéke csökken, hogy nagyon megnőtt a gépjárműforgalom a kft. mi­att az utcában, s itt főként fia­talok építkeztek, éppen azért, hogy távolabb kerüljenek az Országos Érc- és Ásványbá­nyák helyi gyárától. Ugyancsak februárban kapott a polgármes­ter egy másik levelet - 38 alá­írással -, melyben a Geopro­duct dolgozói leírták, hogy a cég több, volt munkanélkülit foglal­koztat, ami természetesen igen­csak fontos, hisz Mádon és kör­nyékén, enyhén szólva nem na­gyon lehet a munkahelyek, a munkaalkalmak közt dúskálni. Azzal is érvelnek, hogy az érc­bánya is szennyezte a környe­zetet, s azt a vállalatot nem je- lentgették fel. Nos, ilyen előzmények után ke­rült sor a lakossági, fórumra, melyre eljöttek az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai, az érintett lakosok, a Geoproduct Kft. tulajdonosai és a polgár- mesteri hivatal építési ügyek­ben illetékes munkatársa, Vaj­tó János, valamint a polgár- mester, Kubus János. A beszél­getésen pro és kontra hangzot­tak el vélemények, melyek nem egyszer erőteljes vitába torkol­lottak. A környezetvédelmi fel­ügyelőség képviselői ismertet­ték, hogy ők mit tettek ez ügy­ben, mi a hatáskörük és mit te­hetnek a jövőben. Dr. Mátyás Ernő - a kft. tulajdonosa - szólt arról, hogy annak idején le is állíthatták volna a fejlesztést, s csinálták volna a vállalkozást kizárólag családi alapon, ám ők felvállalták azt, hogy a bővítés révén segítenek a település munkanélkülijein. Vita alakult ki a por, illetve a zajszint mé­résekről is (két ilyen volt), s mindkettő az előírt szinten be­lüli eredményt mutatta. Ugyanis nem mindegy, mond­ták a lakosok, mikor végezték el azokat. A hol erősebb, hol csendesebb hangon folyt beszél­getések közben többen feláll­tak, s elhagyták a termet. (A Geoproduct-ügyről részlete­sebben a következő számunk­ban írunk.) Tokajt számon tartják a világban „Törekvéseink elé már nem gördítenek akadályokat...” (3. oldal)- A TARTALOMBÓL ­A festészettel soha nem szakítottam... Vass Etelka Tokajban született és itt is él. Tenkács Tibor művész-tanár ha­tására tudatosan kezdett foglalkozni a festészettel. A művészetek iránti vonzalmát, hajlamát családi körből örökölte. Motívumai, a fák, a Nap, de mindig szerepel műveiben az ember. Többféle technikával és irányzattal próbálkozott már, s eljutott a szimbo­likus kifejezési módhoz is. (4. oldal) A Kossuth-emlékévre készül Zemplén Kossuth Lajost és családját sok szál kötötte Zemplénhez. Halálának cente­náriumi megünneplésére Sátoraljaúj­hely és Sárospatak városok emlékbi­zottságot alakítottak, hogy az orszá­gos programhoz igazítsák a megyei nagy rendezvényeket. Mái’ elkészültek a rendezvények listájával. (4. oldal) Rendezvénysorozat kezdete Borászati bemutató, szőlőtermesztés­sel kapcsolatos szakembertalálkozó színhelye volt Tárcái. Itt hangzott el, hogy Tokaj-Hegyalján is nagy szükség van a szőlő- és bor eredetvédelmi rend­szerének kiépítésére. Ezt indokolják a hegyaljaiak értékesítési gondjai is. Az is nyilvánvaló, hogy egy-két törvény­re nagy szükség van, mint példáid a hegyközségi törvény. A tarcali rendez­vényt Hegyalja más településein is megtartják. (5. oldal) Diszkó - balhékkal és rendbontás nélkül Nem mindegy - legfőképpen a szülők szempontjából -, hogy a fiatalok mi­lyen körülmények közt szórakozhat­nak. Sajnos az utóbbi időben több olyan „balhéról” hallhattunk, melyek­nek fő színhelyei az iijúság által ked­velt diszkók. Érthető, hogy a szülők nem szívesen engedik el ilyen helyek­re csemetéiket. Hollóházán testőrök vi­gyázzák a fiatalok hétvégi, esti kikap­csolódását. (5. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents