Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
8 Z ItT'Hon 1994. Február 22., Kedd i- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Kubus János Mád (ÉM) - A mádi polgármester úgy tartja, hogy a megfelelő családi háttér nélkül nem lehet jól végezni semmilyen munkát. Főleg nem egy település első emberének, aki munkájából adódóan igencsak kevés időt tölthet el családja körében. Az 1951-ben, Mádon született Kubus János eredeti szakmáját tekintve mezőgazdasági szakember, s ezt a tudását jól tudja hasznosítani egy olyan falu polgármestereként, ahol a legfőbb elfoglaltság a szőlészet, borászat. A nyíregyházi főiskola elvégzését követően a valamikori szerencsi járási hivatalban műszaki és munkavédelmi felügyelőként kezdte pályafutását. Közben elvégezte a munkavédelmi üzemmérnöki szakot Budapesten, majd 1979-től a mádi szakszövetkezetben dolgozott műszaki ágazatvezetőként és munkavédelmi vezetőként. Mielőtt megválasztották volna polgármesternek, már műszaki elnökhelyettesként dolgozott a szakszövetkezetben. Persze, nem akart ő polgármester lenni: felkérték, hogy induljon a választáson. Az azóta eltelt három esztendő mérlegét megvonva ezt mondja: - Rengeteg munka volt ez alatt a néhány esztendő alatt. A lakosok elváljak, hogy a hiányosságokat minél hamarabb pótoljuk. Itt Hegyalján legfőképpen a szőlészetre, a borászatra kell gondolni. Hogy kivezessük a válságból ezt az ágazatot, sokat küzdünk. Erre már vannak reális esélyeink, hogy egy példát mondjak, ez évben - várhatóan - már reális áron tudjuk majd értékesíteni a szőlőt, a bort. A mádi polgármester 1976-ban nősült, felesége a hivatal adócsoportjánál pénzügyi előadóként dolgozik. Két gyermekük van, akikkel leginkább kirándulni szeretnek. Már amikor időt tud rá szakítani a család. Nemrégiben a Megye sportjáért kitüntetést kapta meg, s akár ennek kapcsán is mondja: érdemes dolgozni, hiszen a sok munka mellett azért apróbb sikerek is előfordulnak. Ez jólesik az embernek, tehát érdemes sokat tenni a médiákért, a tokaj-hegyaljaiakért - mondja Kubus János, mintegy ösz- szegzésként. Feltépett sebek — vasútügyben Illésy Sándor Sátoraljaújhely (ÉM) - A már hetvenhetedik évét élő Csajka Imre egykori sárospataki néptanító, nyugdíjas bérszámfejtő még mindig nyughatatlan, és még mindig az a rögeszméje: vissza lehet csinálni a Hegyközbe az 1980. november 29-én utolsó útjára indult kisvasutak Levelezett ő ez ügyben több kormány közlekedési, pénzügy- és egyéb minisztereivel, egy hónap alatt összegyűjtött a kisvasút érdekében mintegy tizenhétezer aláírást. Az eredmény? Biztató, reménykeltő ígéretek, elutasító válaszok, hitegetések. És nem unja meg. Pedig a mostani közlekedési miniszter, Schamschula György sem tesz mást a szóbeli hátba veregetés- nél. íija volt Csajka Imréhez címzett levelében: „A kisvasút ügye iránti elkötelezettségét megértem, a visszaépítéshez szükséges pénzeszközökkel azonban sem a tárca, sem pedig a MÁV jelenleg nem rendelkezik. Természetesen nem zárom ki a hegyközi kisvasút visszaépítésének lehetőségét, vállalkozási alapon. Korábbi ilyen irányú felhívásunkra érdeklődés sajnos nem volt.” A kisvasút problémája nem országos jelentőségű dolog... Az, hogy a vasút megléte az ebben a térségben élő cirka félszázezer ember számára köldökkapcsolatot jelentett az ország vérkeringésével, s hogy a vasút nem léte azt jelenti, hogy ide sem az élelmiszeripar, sem pedig a lakosság foglalkoztatását jelentő egyéb iparág nem akar telepedni, s hogy a korábban meglévő és talán fejlődőképes (és szállításigényes) iparágak a vasút hiánya miatt (is) hátat fordítanak a térségnek - keveseket érdekel. A végnap óta eltelt több, mint tizenhárom esztendő. Bár, ahogy mondani szokás, az idő múlásával tompító- dik a fájdalom, itt és most azonban minduntalan feltépik a sebet. Jól teszik. Csajka Imre is, és mások is. Nem szabad felejteni, ami a térségnek - még talán korszerűtlenségében is -, jó volt, ami összekapcsolt- a a Hegyközt és a Bodrogközt a vasúttal... Az ország vérkeringésével. A budapesti Bobkó Csaba, a sátoraljaújhelyi Hegyessy Gábor, a bózsvai Szigeti Gábor a Zempléni Környezetvédelmi Egyesülettől megbízást adott a budapesti Pro Terra BT. Urbanisztikai Ügynökségnek. Szakvéleményt kértek a hegyközi kisvasút helyreállításának feltételeiről. A szakértők megállapították - csakúgy, mint évekkel korábban egy másik Csajka, Csajka István nyugdíjas vasúti főtanácsos -, hogy csak nagyvasút megépítése lenne indokolt. Széphalom, Alsóregmec, Felső- regmec, Mikóháza, Füzérrad- vány, Pálháza, Bózsva, Nyíri, Füzérkomlós - a valamikori vonat megállóhelyei a Hegyközben. Ezek a települések SátorGyerekek honi rajzasztala A hercegi család farsangja. Rajzolta: Mudris Anita, hatéves, Sátoraljaújhely aljaújhely városkörnyékéhez tartoznak, kevesebb, mint húszezer emberrel. A már említett tanulmány egyértelműsíti: „...A további elnéptelenedését, a kvalifikált munkaerő elvándorlását csak a gazdaság fejlesztésével lehet megakadályozni. Olyan ipartelepítésre van szükség, amely legalább a megélhetés alapjait tudná biztosítani... Mind a meglévő, mind pedig az új termelő üzemek jó szállítási feltételeket igényelnek... Ha a felhagyott vasútvonal helyében vagy helyett ismét működő vasúti közlekedés állna rendelkezésre, a térségnek sokkal nagyobb esélye lenne a gazdaság megújítására, felfejlesztésére...” Újból tehát egy terv - mondhatnánk. Igen ám, de most konkrét elképzeléseket is felvázoltak. A kisvasút a múlt, a nagyvasút a jelen. A tervezet szerint a vasúti nyomvonal zömmel megegyezne a kisvasúti nyomvonallal, kivéve Sátoraljaújhely és Pálháza belső szakaszát.- A vasút újjáépítését nagyon komolyan veszzük, szándékunkban áll az ügyben egy széles körű összefogást szervezni a térség önkormányzatai, gazdálkodó- és társadalmi szervezeteivel - mondja Bobkó Csaba. Természetesen nehéz lesz. Mert pénz, az nincs. Szerény számítások szerint is több, mint egymilliárd forintra lenne szükség. Itt és most és ma. Kérdés lesz-e holnap? A porcelángyár törekvései Az rt-vé alakult Hollóházi Porcelángyárban idén az export megduplázására, a termelés veszteségmentessé tételére készülnek. Ha a sok szempontból döntő év sikeresnek bizonyul, úgy jövőre nyereségessé válhat a gyár tevékenysége. Fotó: Fojtán László Gyógyító ásvány, plusz por és zaj Mád (ÉM - M.I.) - Kacifántos ügy végére szerettek volna pontot tenni Mádon február 16-án, a polgármesteri hivatalban tartott lakossági fórumon. A legjobb indulattal is csak azt mondhatjuk, hogy ebből az egy pontból sokkal inkább három lett, ami ez esetben azt jelenti, hogy az ügy nem záródott le, sőt... Persze, hogy lesz-e valami kompromisszumos megoldás a későbbiekben, az korántsem biztos. A legjobban úgy summázhatnánk a Mádon történteket, hogy patthelyzet alakult ki. Az egész ügy ezelőtt három évvel kezdődött, amikor is lakossági bejelentés érkezett a helyi polgármesteri hivatalhoz, melyben a levél feladója sérelmezte a Geoproduct Kft. működését, pontosabban az üzemből kiáramló port és a működéséből fakadó zajt. Aztán két év szünet következett, majd tavaly, s idén februárban ismét tollat ragadtak a gyógyító ásványokat előállító üzem pora s zaja ellen a környéken élők. Ez utóbbi bejelentést immáron 24 lakos írta alá. Sérelmezték - egyebek közt a fentieken túl - azt is, hogy a lakásuk értéke csökken, hogy nagyon megnőtt a gépjárműforgalom a kft. miatt az utcában, s itt főként fiatalok építkeztek, éppen azért, hogy távolabb kerüljenek az Országos Érc- és Ásványbányák helyi gyárától. Ugyancsak februárban kapott a polgármester egy másik levelet - 38 aláírással -, melyben a Geoproduct dolgozói leírták, hogy a cég több, volt munkanélkülit foglalkoztat, ami természetesen igencsak fontos, hisz Mádon és környékén, enyhén szólva nem nagyon lehet a munkahelyek, a munkaalkalmak közt dúskálni. Azzal is érvelnek, hogy az ércbánya is szennyezte a környezetet, s azt a vállalatot nem je- lentgették fel. Nos, ilyen előzmények után került sor a lakossági, fórumra, melyre eljöttek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai, az érintett lakosok, a Geoproduct Kft. tulajdonosai és a polgár- mesteri hivatal építési ügyekben illetékes munkatársa, Vajtó János, valamint a polgár- mester, Kubus János. A beszélgetésen pro és kontra hangzottak el vélemények, melyek nem egyszer erőteljes vitába torkollottak. A környezetvédelmi felügyelőség képviselői ismertették, hogy ők mit tettek ez ügyben, mi a hatáskörük és mit tehetnek a jövőben. Dr. Mátyás Ernő - a kft. tulajdonosa - szólt arról, hogy annak idején le is állíthatták volna a fejlesztést, s csinálták volna a vállalkozást kizárólag családi alapon, ám ők felvállalták azt, hogy a bővítés révén segítenek a település munkanélkülijein. Vita alakult ki a por, illetve a zajszint mérésekről is (két ilyen volt), s mindkettő az előírt szinten belüli eredményt mutatta. Ugyanis nem mindegy, mondták a lakosok, mikor végezték el azokat. A hol erősebb, hol csendesebb hangon folyt beszélgetések közben többen felálltak, s elhagyták a termet. (A Geoproduct-ügyről részletesebben a következő számunkban írunk.) Tokajt számon tartják a világban „Törekvéseink elé már nem gördítenek akadályokat...” (3. oldal)- A TARTALOMBÓL A festészettel soha nem szakítottam... Vass Etelka Tokajban született és itt is él. Tenkács Tibor művész-tanár hatására tudatosan kezdett foglalkozni a festészettel. A művészetek iránti vonzalmát, hajlamát családi körből örökölte. Motívumai, a fák, a Nap, de mindig szerepel műveiben az ember. Többféle technikával és irányzattal próbálkozott már, s eljutott a szimbolikus kifejezési módhoz is. (4. oldal) A Kossuth-emlékévre készül Zemplén Kossuth Lajost és családját sok szál kötötte Zemplénhez. Halálának centenáriumi megünneplésére Sátoraljaújhely és Sárospatak városok emlékbizottságot alakítottak, hogy az országos programhoz igazítsák a megyei nagy rendezvényeket. Mái’ elkészültek a rendezvények listájával. (4. oldal) Rendezvénysorozat kezdete Borászati bemutató, szőlőtermesztéssel kapcsolatos szakembertalálkozó színhelye volt Tárcái. Itt hangzott el, hogy Tokaj-Hegyalján is nagy szükség van a szőlő- és bor eredetvédelmi rendszerének kiépítésére. Ezt indokolják a hegyaljaiak értékesítési gondjai is. Az is nyilvánvaló, hogy egy-két törvényre nagy szükség van, mint példáid a hegyközségi törvény. A tarcali rendezvényt Hegyalja más településein is megtartják. (5. oldal) Diszkó - balhékkal és rendbontás nélkül Nem mindegy - legfőképpen a szülők szempontjából -, hogy a fiatalok milyen körülmények közt szórakozhatnak. Sajnos az utóbbi időben több olyan „balhéról” hallhattunk, melyeknek fő színhelyei az iijúság által kedvelt diszkók. Érthető, hogy a szülők nem szívesen engedik el ilyen helyekre csemetéiket. Hollóházán testőrök vigyázzák a fiatalok hétvégi, esti kikapcsolódását. (5. oldal
