Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

L. évfolyam, 41. szám i BORSOD- ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA rw-íD 1994. február 18., péntek PÉLDÁAíY Ára: 19,80 Ft s Javaslat a vaskohászatról A kormány tudomásul veszi, hogy a Bor* sód térségi vaskohászat nélkülözhetetlen reorganizációs programja csak állami tá­mogatással valósulhat meg. (5. oldal) A betegbiztosítás kártyái Ma már-egészen pontosan 1992júliusától kezdve - az ingyenes egészségügyi ellátást nem állampolgári jogon vehetik igénybe a rászorulók. (3. oldal) Göncz Árpád Barcelonában Barcelona (MTI) - Spanyolországi hivatalos látogatásának harmadik napján Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége Barcelonába érke­zett. A magyar államfőt Jordi Pujol katalán elnök és felesége, valamint Miquel Solans, a spanyol kormány katalóniai delegátusa fogadta. Bar­celonai látogatásán Göncz Árpád el­sősorban a magyar-katalán üzleti kapcsolatok előmozdítására törek­szik. Államfői tekintélyét latbavet- ve segít a magyar és a katalán vál­lalkozóknak a kapcsolatok építésé­ben és a gazdasági pénzügyi viszony fejlesztésében. Ebből a célból láto­gat el a Katalán Magánvállalkozók Szövetségébe, továbbá az ipari és a kereskedelmi kamarába. Az országos gyűlés előtt Budapest (MTI) - Pénteken délu­tán kezdődik az MDF VII. Országos Gyűlése, amelyen megválasztják a párt új elnökét, betöltik a kivált há­rom tag helyét az országos elnök­ségben, s elfogadják az MDF válasz­tási programját - hangzott el a ta­nácskozás előtt tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Az új elnök sze­mélyére összesen 8 jelölés érkezett, de ajelöltek közül csak Für Lajos el­nökségi tag, honvédelmi miniszter tett olyan nyilatkozatot, miszerint a jelölést elfogadja. Napirendre kerül a párt alapszabályának módosítása is, amelynek lényege az, hogy az MDF-nek ne csak akkor legyen ügy­vezető elnöke, ha a pártelnök egy- személyben miniszterelnök is. Regionális expó konferencia Budapest (MTI) - Regionális expó­konferencia kezdődött csütörtökön a Pesti Vigadóban, amelyen a tava­lyi expobörzék közönségdíjasai, a megyék, a városok, a községek és a köztársasági megbízottak képvise­lői, valamint a már elfogadott, a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó rendez­vények szervezői vettek részt. Bo- ross Péter miniszterelnök megnyi­tójában azt hangsúlyozta: nem csu­pán protokolláris eseményről van szó; mind a résztvevők, mind pedig a bemutatott ötletek jelzik: mozgás­ba lendült a világkiállítás szervezé­se. Az államalapítás 1100. évfordu­lóján megrendezendő expo elképze­lése ma már nemcsak a különböző kormányzati anyagokban létezik, hanem átkerült a köztudatba is. Tiltakozó gyűlés a Magyar Rádióban Budapest (MTI) - A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Füg­getlen Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) csütörtökön délután nagy­gyűlést hívott össze a rádió tanács­termébe a tervezett elbocsátások él­len. Borenich Péter, a KT elnöke ki­fejtette: a rádió gazdálkodásáról és a létszámleépítésről január 10-én hozott igazgatótanácsi döntés ér­vénytelen - így a tervezett intézke­dések is azok -, mert a munkáltató nem biztosította a közalkalmazotti törvényben előírt 15 napot a KT- nek a véleményezésre. Borenich Pé­ter a továbbiakban elmondta: miu­tán a törvénysértések miatt február 8-án - ugyancsak a törvényben meghatározottak szerint — egyezte­tést kért a munkáltatótól, és arra a mai napig, a 8 nap letelte után sem kapott választ a közalkalmazotti ta­nács, még ezen a héten pert indíta­nak a munkáltató ellen. Kormányálláspont a légicsapásról Magyarország nem vehet részt a katonai akcióban A politikai viharokat kiváltó AWACS, még „békeidőben", a Feri­hegyen Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest, Bonn (MTI) - A ma­gyar kormány egyetért azzal, hogy véget kell vetni a boszniai vérontás­nak; ha ez csalc határozott katonai fellépéssel oldható meg, akkor azt meg kell tenni. Magyarország azon­ban ebben az akcióban NATO-ga- rancia hiányában nem tud részt venni, és a látszatát is kerülni akar­ja annak, hogy bármi köze lenne egy ilyen fellépéshez. A magyar kor­mány ezért fontosnak tartja, hogy egy esetleges légicsapás ideje alatt az AWACS-gépek ne tartózkodja­nak a magyar légtérben. A külügyi vezetés ezt az álláspontját pénteken megvitatja a Parlament Honvédel­mi, valamint Külügyi Bizottságá­val, majd ennek alapján Boross Pé­ter miniszterelnök levélben tájékoz­tatja Manfred Wömer NATÓ-főtit- kárt a magyar álláspontról. A Kül­ügyminisztérium ugyanakkor hét­főn bekérette Jugoszlávia ideigle­nes ügyvivőjét és hasonló értelmű tájékoztatást adott - jelentette be Kelemen András külügyi államtit­kár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. * Nincs szükség kimondott „hun- garofóbiára” ahhoz, hogy barátság­talan lépést lássanak Brüsszelben a magyar miniszterelnök „meglepő közlésében”: lezárják a magyar lég­teret az észak-atlanti szövetség AWACS-gépei előtt, amennyiben a NATO valóban bombázná a boszni­ai szerbek Szarajevó körül kiépített állásait - írta a csütörtöki számá­ban a Frankfurter Allgemeine Zei­tung budapesti tudósítója, Matthias Rüb, úgy vélvén: a magyar diplomá­cia megpróbálja minél kisebbre szo­rítani az okozott kár mértékét. A német lap munkatársa kérdése­ket tesz fel azon megállapítással kapcsolatban, hogy ha már befeje­ződtek a támadások, az AWACS-gé­pek a magyar légteret használva is­mét figyelhetik: betartják-e a hábo­rúzó felek a boszniai légtérben el­rendelt repülési tilalmat. Mint a né­met tudósító megállapította, mi tör­ténik, ha a parancsokat hozók úgy döntenek, hogy két támadás között teljen el bizonyos idő, felszállhat- nak-e ekkor a légtér-figyelő gépek? Vagy: aligha lesz olyan hivatalos NATO állásfoglalás, hogy ez volt az utolsó támadás. Az sem valószínű, hogy a NATO operatív központja órára és percre közli majd a magyar külügyminisztériummal az első tá­madás időpontját, s miként akarják megállapítani, hogy mely időponttól számítva van már köze egy magyar területről végrehajtott repülésnek az esetleges légitámadásokhoz. A tudósító szerint Magyarország való­jában már „belekeveredett”, s mert az esetleges légitámadások szem­pontjából a szóbanforgó AWACS-re- pülések kevéssé relevánsak, „meg kellett volna próbálni, felesleges lárma nélkül, megegyezésre jutni a NATO-val, tekintettel Magyaror­szág különleges helyzetére. Még nem szűnt meg a vonzerőnk A külgazdasági miniszter a múlt év gazdasági mérlegéről Budapest (ISB) - Már érezhető annak a gazdasági-politikai szemléletváltás­nak a hatása, amelyet 1992 végén fo­galmazott meg a kormányzat - jelen­tette ki Kádár Béla külgazdasági mi­niszter azon a csütörtöki tájékoztatón, amelyen a gazdasági folyamatok ta­valyi mérlegét ismertette. A miniszter a legnagyobb ered­ménynek azt tartotta, hogy az év végéig sikerült megállítani az ex­port visszaesését. így - az utolsó ne­gyedév 300 millió dolláros kivitelé­nek köszönhetően - „csak” 16,8 szá­zalékkal csökkent az árukivitelünk 1993-ban. Ezen belül a legnagyobb mértékben a fogyasztási cikkek (20 százalék) és az agrártermékek (26,6 százalék) részesedése esett vissza. Összes kivitelünk 21 százalékát az élelmiszergazdaság, 16 százalékát a vegyipar és 14 százalékát a gépipar adta. Az exportteljesítmény romlá­sával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: éppen annyival csök­kent a márka álfolyama a dollárhoz képest, amennyivel hazánk export­ja visszaesett. S mivel Magyarország márkában kereskedik, a 2,3 milliárd dolláros kereskedelmi deficit felfogható a ke­resztárfolyam változásának követ­kezményeként is. Ugyanakkor a béreket terhelő ma­gas adók és járulékok is visszavetik külkereskedelmünket. Az egy órára jutó bérköltség kétszer-négyszer magasabb, mint a környező orszá­gokban. Ezért a bérmunka-megbí­zásokkal inkább Romániát, a Cseh Köztársaságot, illetve Szlovákiát keresik fel a megrendelők. Az import mértéke 13;2 százalékkal nőtt. Ezen belül a gépipar aránya a legmagasabb (33,2 százalék). Ezt követi nagyságrendben a vegyipar (13,4 százalék), a fogyasztási cikkek (20 százalék), az élelmiszeripar (18 százalék), és az energiahordozók (14 százalék) behozatali aránya. A fogyasztási cikkek túlnyomó többsé­gét a volt szocilista országoktól vá­sároltuk (60 százalék), míg a fejlett országokból származó importunk mindössze 2 százalékkal nőtt 1993- ban. A miniszter szerint nem szűnt meg vonzerőnk a külföld szemében. Ezt bizonyítja, hogy tavaly összesen 2,3 milliárd dollár működőtőke érke­zett Magyarországra, s így ma már 20 ezer vegyesvállalat mintegy 7,1 milliárd dollárral van jelen hazánk­ban. Ugyanakkor 1,5 milliárd forint tőkét vittek ki az országból a hazai vállalkozók, s ezzel másfél ezerre nőtt a külföldön működő vegyes vál­lalataink száma. A helsingöri királyfi Miskolcon Ma este ismét premier lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Shakespeare Hamletját állította színpacira a vendégrendező, Nagy Viktor. A főszerepet Szer­vét Tibor játssza. Horatio - Qu­intus Konrád; Ophelia - Orosz Anna; Király - Földi László; Ki­rályné - Horváth Zsuzsa; Polo- nius - Szegedi Dezső; Laertes - Horváth Lajos Ottó (m.v.) - hogy csak a főbb szerepeket említsük. Ki kell emelni a dísz­lettervező Kovács Attila (m. v.) munkáját, aki a dráma feszült­ségéhez méltó nyomasztó vilá­got „varázsolt" a színpadra. Képünkön; Hamlet szellemleső sétán Fotó: Dobos Klára-------KOMMENTÁR-------­A z infláció és a politika Domi Zsuzsa Nemrégen arról faggatták a Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai Surányi Györgyöt, az MNB egykori elnökét - aki je­lenleg a Közép-Európai Hitelbank Rt. ve­zérigazgatója - hogyan lehetne kivezetni a magyar gazdaságot a jelenlegi nehéz hely­zetéből? Surányi -a tőle megszokott higgadtsággal és természetességgel - meglepő választ adott. Kijelentette: ahogy a rendszerváltás gazdasági kérdés volt - hiszen az ország eladósodása kényszerítette ki -, úgy az inf­láció politikai kérdés. Azokban az orszá­gokban, amelyekben konszenzus alakul ki a társadalom különböző rétegei között, szemlátomást csökken az infláció. Tehát ahhoz, hogy hazánkban is elviselhető mér­tékűre zsugorodjon az infláció, szociális paktumot kell kötnie a hatalomnak a nép­pel. Ha ez az okfejtés igaz, minél előbb tár­gyalásokat kell kezdeniük a különböző ér­dekcsoportoknak. Mert miközben szám szerint tavaly már kevesebb volt a munkanélküli, mint 1992- ben, valójában ez a csökkenő tendencia csak abból adódik, hogy egyre rövidebb ide­ig kapják a járulékot az arra rászorulók. Az „illetékességi” körből kikerülve pedig már nem rontják tovább a statisztikát. Aki­nek még van munkája, annak a bére vi­szont - bár numerikusán nő - a fogyasztói árakhoz mérten folyamatosan csökken. S ahhoz képest, hogy a munka képes lakosság közel 12 százaléka állástalan, a 88 száza­lékának jó része nem tud kijönni a fizeté­séből, a 2,7 millió nyugdíjas pedig a nyug­díjából, elég sok számlát terhel rájuk az ál­lam. Hogy csak a legutóbbiakat említsem: a forintot megint leértékelte-amitől ismét, drágább lesz az import áru -, s a bankok behajthatatlan követeléseit is velük/ve­lünk fizetteti meg. A pénzintézetek elúszott 300 milliárd forintjáról nem lehet tudni, kik és mennyit élveztek belőle. Valószínű azonban, hogy az állampolgárok többségé­nek csak a visszafizetés terhe jut, az elköl­tés öröméből semmit sem érezhették. Mint ahogy abból sem, hogy az elmúlt hónapban nőtt a termelés, pozitívummal zárt a költ­ségvetés és tovább csökkent a munkanélkü­liség. Legalábbis ezt halljuk h ivatalos for­rásokból. De közben azt tapasztaljuk, hogy a gyógy­szer továbbra is nagyon drága, a gázszám­lára ebben a hónapban sem jut pénz és a szomszéd családban tegnap már a feleség is elvesztette az állását. A konszenzusnak tehát még nyoma sincs... Munkanélküliek Borsodban Miskolc (MTI) - Január végén a Borsod-Aba- új-Zemplén megyében a nyilvántartott mun­kanélküliek száma 74 ezer 284 volt, ami a me­gye aktív népességének 21,1 százalékát jelen­ti - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Me­gyei Munkaügyi Központ. Az állástalanok száma a decemberi állapothoz képest alig vál­tozott, az egy évvel ezelőttinél azonban más­félezerrel kevesebb. A szakemberek szerint az ország legészakibb megyéjében a munkaerő­piac helyzete változatlan, az ország egyes tér­ségeiben tapasztalható enyhüléshez képest vi­szont relatíve romlott. A munkaadók által be­jelentett elbocsátások száma az egy hónappal korábbihoz képest nagyobb volt, de továbbra is elmarad az elmúlt év hasonló időszakának mértékétől. Nagyobb arányú, tehát 50 főnél magasabb, vagy a foglalkoztatottak 25 száza­lékát meghaladó tervezett leépítést januárban hét gazdálkodó szervezet jelentett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents