Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
2 Ms Itt-Hon 1994. Február 15., Kedd — Nekünk írták---B ükkszentiászló (2.) Balogh Sándor A több száz évig lakatlan település az üveghuta létrejöttével kezdett kialakulni, melyet a kutatók 1712-1717-es évben határoznak meg. Lakói szlovák származásúak. A település kezdetben 3 házból és 18 lakosból állott, akik a Márkusvölgyben a Márkus patak vizét használták fel az üveggyártáshoz. Ez volt a Bükk első üveghutája, melyből a ma is létező település jött létre, melynek akkoriban még neve sem volt és korai feljegyzések csak úgy említik, hogy Diósgyőr határában lévő „Hutta”. A település akkor kapott nevet, amikor a Koronauradalom 1755-ben létrehozott egy újabb üveghutát, és hogy egymástól megkülönböztessék az első anyahutát, elnevezték „Ó-Huttának”, és az újabb huta kapta az „Új-Hutta” nevet. Mindkettő 1940-től viseli új nevét, Óhuta lett Bükkszentiászló, Újhuta meg Bükkszentkereszt. Az Uradalom 1882-ben készült tagosítást térképen kijelölt a település részére 96 hold legelőt, 64 hold erdőt, a tanító részére 4 holdat, a faiskola és a temető részére egy-egy holdat, melyhez tartozott 60 hold terméketlen terület. A település halottal 1882-től nyugszanak saját temetőjükben, az ez előttiek a Koronauradalom temetőiben. Az eredeti feljegyzések a diósgyőri róm. kát. egyház nyilvántartásában szerepelnek, melynek áttekintésekor ismerkedtem meg az itt élő emberek családi neveivel, mely utal valóban származásukra. A bükki üveghuták által létrejött települések lakói szlovákok, csehek, németek, lengyelek és ruténok voltak. A Huttára vonatkozó első bejegyzés így szól, 1737. december 25-én kelt: En Gallovics János Diósgyőr községnek plébánosa megkereszteltem Mihály nevű gyermeket, Biros György, Rostás Ilona szülőktől, keresztvíz alá tartotta Gerber Ferdinánd és Karsay Zsuzsanna „Huttáról”. Az üveghuta 1755-ig működött. Ekkor a település nem szűnt meg, lakóinak egy része az új üveghutában dolgozott, mások mészégetéssel, fakitermeléssel foglalkoztak és vasgyári munkások voltak.Az őslakosságot a diósgyőri plébánia anyakönyveiből ismertem meg. Ohuta vonatkozásában 1801-től már az újhutai Plébánia anyakönyvei is nyújtanak felvilágosítást. (A szerző a bükki üveghuták kutatója). Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. „Nem jártak haza zöld foltokkal” Miskolc (ÉM) - Lapunk január 25-i számában foglalkoztunk a 20. számú, miskolci általános iskola igazgatónőjének ügyével, írásunkra reagált az iskola PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) csoportja nevében Nagy Katalin, írását az alábbiakban adjuk közre. „Igazán őszinte tisztelet illeti a cikk szerzőjét, hogy időt, fáradságot nem kímélve, immár kb. másfél év óta legalább egy tucat oldalt szentelt ennek a témának, órákat, napokat töltve az anyaggyűjtéssel, előzetes beszélgetésekkel. Nem csoda, ha nem jutott ideje az iskola mintegy 100 dolgozója közül csak egyet meghallgatni, így valóban „hű” képet lehet festeni egy iskola életéről. Éppen ezért, igaz, kérdezés nélkül, szeretnénk mi is bemutatni egy keveset az iskola életéből, mi is ott kezdenénk, annál az ominózus választásnál. Az igaz, hogy a tantestület nagyobb része akkor Bodolay Zoltánra adta le a vok- sát, de mint tudjuk, a tantestület nem választ, hanem véleményez. Azt, hogy ki hogyan szavazott, legfeljebb találgatni lehet, mivel titkos szavazás volt. Ezért nem is jogos senki részéről ezzel kapcsolatban véleményt mondani. Ugyanígy véleményezhetnek a szülők. Az iskolának akkor kb. 900 tanulója volt, ebből 93-an vettek részt a szavazáson, kb. 90 százalékuk olyan szülő, akinek gyermeke tánc tagozatos osztályba járt. Szavazott a szülők testületé ilyen összetételben, annak ellenére, hogy osztályonként a szülői munkaközösségvezetőket hívtuk meg. Nem hisszük, hogy a 93 ember a szülők többségét jelentené. A „bojkott” napján a hiányzók száma iskolai szinten nem haladta meg az átlagos hiányzá- si arányt, kivéve két táncos osztályban. Mi ezt úgy értelmeztük, hogy nem is akarnak az iskolában, az iskoláért az új igazgatóval együtt dolgozni, ami később be is bizonyosodott, amikor kérték áthelyezésüket egy másik iskolába. Azóta is biztos jól érzik ott magukat. A mi iskolánkban tovább működik a tánc tagozat kiváló táncpedagógusok vezetésével. Igaz, hiányoznak az elvitt táncruhák, cipők, de lassan ezeket is pótoljuk. Mindannyiunk közös érdeke, de elsősorban az itt tanuló gyerekeké, hogy nyugodt légkörben tanuljanak. Nem igaz, hogy a félelem légköre uralkodott el a tantestületben, legfeljebb e cikk megjelenése után. És állunk értetlenül a leírtak miatt. Miskolc legtöbb iskolájában indultak munkaügyi perek, mert a csökkenő gyereklétszám miatt sok iskolában van és lesz feleslegessé váló nevelő. A mi iskolánk tanulólétszáma 1988-1991 között csökkent számottevően (kb. 2000-ről 1300- ra), pedig akkor még nem Pá- linkásné volt az igazgató! Azóta a beiskolázott tanulók létszáma megfelel a tervezettnek (az iskolát 600 tanulóra tervezték). Akkoriban nevelőt alig küldtek el, de ahogy a költség- vetés egyre jobban szorított, kényszerhelyzet alakult ki, így 1993-ban 15 nevelőnek kellett elhagynia az iskolát és várhatóan 1994-ben is többeknek kell mennie. Úgy gondoljuk, emiatt félelem csak azokban alakulhat ki, akik munkaidejüket nem igazán a gyermekek nevelésére, oktatására fordítják. Ez pedig általában nem jellemző tantestületünk nagy részére. Nem éreztük, hogy a testületen belül olyan viszály lenne, ami veszélyeztetné a gyermekek fejlődését. Pálinkás Béláné a minőségi munkát megkövetelte, folyamatosan működik a belső ellenőrzés, a szakmai munka a munkaközösségekben jó színvonalon folyik. Biztos voltak olyan intézkedései, amik nem mindenkinek tetszettek, de az iskoláért ő az egyszemélyi felelős. Azt hisszük, kinek-kinek végig kellene gondolni saját cselekedeteit is, nemcsak a másikét. (...)Az igazgatónőt elmarasztalta a bíróság könnyű testi sértés miatt. Ezt mindnyájunknak el kell fogadni annak ellenére, hogy hisszük, ez így nem történhetett meg. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az utóbbi félév volt az egyik legnyugodtabb, legsikeresebb az iskola életében tanulmányi és egyéb szempontból egyaránt. Most váltak fontossá a gyerekek érdekei az iskolavezetés számára, most nem mindegy, hogy esztétikailag milyen környezetben töltik napjuk nagy részét tanulóink, az sem mindegy, kik, milyen színvonalon oktatnak. És azt is tudjuk, hogy sem a gyermekek, sem a nevelők nem jártak haza az igazgató által okozott kék-zöld foltokkal.” Nagy Katalin A PDSZ Iskolai Csoportja nevében 20. Sz. Általános Iskola „Kár, hogy elsiklottak a tények fölött” A tények magukért beszélnek: Pálinkás Bélánét könnyű testi sértés vétségében elmarasztalták, mivel bántalmazta beosztottját. Az esetnek szemtanúja is volt: az iskola jogi képviselője. Az önkormányzat az igazgatónő ellen megindította a fegyelmit és állásából felfüggesztette őt. (Nem éppen ízléses tehát azzal viccelődni, hogy a 20- asban dolgozók és az itt tanuló gyerekek nem kék-zöld foltokkal járnak haza.) Kár, hogy e jelentéktelen” tények fölött elsiklottak a PDSZ csoport tagjai. Gondolom, tanulságosabb lett volna, ha arról fejtik ki a véleményüket: szerintük alkalmas-e vezetőnek az, aki annyira képes elveszíteni a fejét, hogy dulakodni kezd az irányítására bízott személlyel. Vagy érdeklődéssel olvastam volna, hogy mit gondolnak az olyan igazgatóról, aki bár nagy valószínűséggel sejti, hogy nem úszhatja meg a fegyelmit, a felfüggesztése előtti napon ha- maijában még létszámfölöttivé nyilvánítja azt a férfit, aki éppen ő ellenében nem lett igazgató a 20-asban. Erről persze hallgatnak a PDSZ-es csoport tagjai. Engem viszont igyekeznek úgy beállítani, mintha egyoldalúan tájékoztatnám az olvasót. Ezt határozottan vissza kell utasítanom. Éppen az Itt-Hon hasábjain közöltem Pálinkás Béláné azon híveinek levelét is, akik az ügy korábbi szakaszában kiálltak kolléganőjük mellett. Mint ahogy Pálinkás Bélánét is rendre megkerestem, s arról igazán nem tehetek, ha nem mindig hajlandó nyilatkozni. Magam is tudom, hogy mindenkinek az az érdeke: nyugodt légkörben folyjon a munka az intézményben Azt a fajta beállítást azonban egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy az én írásom - vagy írásaim - teremtették volna meg a félelem légkörét, hátráltatták volna a békés nevelőmunkát. A cikkeimben a helyzetet írtam le. Azaz nem előidézője, vagy szereplője, hanem krónikása igyekeztem lenni ennek az ügynek. Hogy jó, vagy rossz krónikása voltam, arról természetesen lehetne vitatkozni, de ennek megítélését talán bízzuk az olvasókra. Bujdos Attila 1994. Február 15., Kedd Itt-Hon Ms 7 A lányokat csak elfujja a szél? Rózsahegyi, a magyar sárkányrepülés női rekordere Teljes „harci díszben", a felszállás pillanataiban Rózsahegyi Rita, a sárkányrepülés női rekordere Fotó: amatőr Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - A sárkányrepülésnek húsz éves múltja van Magyarországon. Jobbára - különösen versenyszerűen - férfiak hódolnak neki. A lányokat csak elfujja a szél, úgy tartják. Valóban igaz lenne ez? A választ - szülei bulgárfóldi otthonában - Rózsahegyi Rita, a magyar sárkányrepülő válogatott tagja adja meg: • Tényleg igen kevés a nő közöttünk, Magyarországon tavaly csak ketten űztük ezt a sportot versenyszerűen. Ez persze nem jelenti, hogy kevesebbet értenénk hozzá, mint a férfiak. Nemzetközi viszonylatban sem. Tavasszal Japánban, a női világbajnokságon például 55 induló közül én végeredményben a tizennegyedik lettem. • Ötévente halálos baleset □ Nem veszélyes sport ez? • Inkább kockázatosnak mondanám, bár úgy ötévente előfordul egy-egy halálos baleset. Nekem néhány kék folttól eltekintve szerencsére még nem volt komolyabb sérülésem. A rajt a legveszélyesebb. Ha a vitorla állásszöge és a nekifutással szerzett kezdősebesség nem optimális, akkor adódhat gond. Különösen erős szélben kell vigyázni, mert az minden apró hibát felnagyít. A levegőben azután már ritkán van probléma, olykor, persze csak egészen rövid ideig, még „elengedettel” is lehet repülni. Ä landolás újra kritikusabb, én is szálltam már le hasra. □ Milyen különleges képességeket feltételez a sárkányrepülés? • A fizikaiak közül az egyensúlyérzéket emelném ki. Diákéveim alatt egy sereg sportágat (atlétika, kézilabda, kajakkenu, lövészet, úszás, karate, vízilabda) kipróbáltam és bár az átlagtól jobban mentek, s szorgalmas is voltam, de a rob- banékonyság mindig hiányzott belőlem. A sárkányrepüléssel főiskolás koromban, húszévesen kezdtem foglalkozni. Felszerelés százezrekért □ Bizonyára sok pénze volt... • Tényleg nem olcsó mulatság ez, de akkor éppen nem kértek pénzt Egerben a kezdő tanfolyamért. Orvosi és elméleti vizsga és a Magyar Repülő Szö- vet8ég-i tagság megszerzése után mintegy 50 óra gyakorlás következett. Folyamatos készülés és vizsgázás után lehet az egyre magasabb minősítéseket megszerezni. Én egy év alatt értem el a „pilóta” szintet, s ettől kezdve repülhettem oktatói felügyelet nélkül és versenyezhettem is. A leghosszabb táv, amit egyvégtében megtettem a levegőben, 72 kilométer. Ez női országos rekord, a nyári Nemzeti Bajnokságon állítottam be a Gyöngyös melletti Sár-hegy-Hollókő útvonalon és vissza. Négy óra 55 percig tartott, de ha még legalább 5 percig fentmaradok, egy fokozattal magasabb minősítést szerezhettem volna. Csak hát nem volt nálam óra... üHa már említette, milyen felszereléssel szabad felszállniuk? • Nálunk egy komplett felszerelés cirka 250 ezer forintból jön ki. Maga a sárkány több mint százezer, de a nyugati gyártmányúak kétszer, háromszor annyiba kerülnek. Vízzáró ruha, lábtól cipzáras kezeslábas, magasszárú cipó, állvé- dős sisak, kesztyű, szemüveg, s a zsák-szerű heveder, amelyben függünk, elengedhetetlen. Van nálunk még mentőemyő, rádió adó-vevő, iránytű, vario- méter magasság- és sebesség- mérővel, térképtartó térképekkel és fényképezőgép. Belekóstolnak a felhők aljába □ Ez utóbbi minek? • A megtett útvonal igazolására olyan képeket kell készítenünk a levegőből, ahol felismerhető az alattunk elterülő táj vagy a fordulópont és a sárkány szárnya is jól látszik. A világbajnokságon például csak olyan gépet használhattunk, amely a dátumot is feltüntette a képen. A leszállás után pedig rögtön alá kell íratnunk valakivel a távigazolólapot. □ Biztosan csodálatos lehet madarak módjára repkedni odafent! • A repülés mindig is az ember egyik legnagyobb kihívása volt. Nagyszerű dolog megkeresni az úgynevezett termikeket, vagyis azokat a buborék, vagy ké- ményszerú, de persze nem látható meleg levegőjű területeket, ahol körözve küzdünk a továbbjutásért, a feljebb emelkedésért. Fenséges dolog élvezni a harmadik dimenziót, kihasználni a természet energiáit, belenyalni a felhők aljába! □ Milyen komoly versenyre készül az idén? • Júliusban az USA-ban lesz a női VB, de már az 1996. évi ausztráliaira is nagyon fenem a fogam. Lövész-közgyűlés Miskolc (ÉM - KAG) - Közgyűlést tartott a közelmúltban a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Sportlövők Szövetsége, amelynek több Miskolcon működő szervezet, többek között a Diósgyőri Lövészklub, a Drótgyári Lövészklub, a Kandó Kálmán Lövészlub és az MKV Lövészklub is tagja. A legutóbbi, két évvel korábbi közgyűlés óta eltelt időszakot értékelték. A helyzet azóta nem sokat változott— hangzott el a tanácskozáson. Az anyagi és technikai feltételek csak a legszükségesebbekre elegendőek. A versenyek szervezésében és lebonyolításában változatlanul a Magyar Technikai és Tömegsportok Országos Szövetségének (MTTOSZ) megyei vezetősége a fő támaszuk. Tavaly tíz sportlövőversenyt rendeztek és két országos versenyen indítottak csapatot. A kispuska mesterlövész megyei bajnokságon a miskolciak közül Kérészi Ferencné, a Diósgyőri Lövész Klub (DLK) tagja mesterlövészi címet ért el. Áttekintették az elnökségi ülések legfőbb történéseit és a versenyeredményeket, továbbá elemezték a miskolci lőterek helyzetét. Két légpuskás versenyre, az avasi 33-as Számú Általános Iskola tornatermében került sor, ahol Almássy Béla elnökhelyettes tart rendszeresen edzéseket a gyerekeknek. Ismertették az idei versenynap- tárat is, amelyben 13 rendezvény szerepel, tíz Miskolcon, három Budapesten. Éz utóbbiak: a sportpisztoly és a kispuska Köztársasági Kupa döntői, illetve az általános iskolások országos légfegyveres bajnoksága. Gyapjas Sándor elnök ezután megköszönte a vezetőségi tagok - Fehérváry István, Kerékgyártó János, Róti János, Izrael Péter, Prókai Emese, Forrai József, Soltész Judit, Nagy Jánosné - és a versenybírók munkáját, a Megyei Sport- igazgatóság segítségét, s végezetül jutalmakat adott át a legjobbaknak. A miskolciak közül Berta Virág, Cza- kó László és Benkő Tamás a 33-as Számú Általános Iskola, Baranyai Anikó és Hajduczki Zsolt a Diósgyőri Lövész Klub ifjúsági, Kérészi Ferencné és Nemesi Balázsné a DLK felnőtt, valamint Boncsér Gábor és Keresztesi Róbert az MKV Lövészklub sportolói részesültek elismerésben. Aranylakodalom Kistokaj (ÉM) - Február 5-én tartotta aranylakodalmát Kistokajban Kovács Balázs és felesége. Ötven éve mondták ki a boldogító igent, s ebből az alkalomból most megismételték a házassági fogadalmukat. A dolog meglepetés volt a 71 éves férfi és 70 esztendős neje számára, mivel a jubileumi házasságkötést gyermekeik szervezték meg, titokban - tudtuk meg a kistokaji polgármesteri hivatalban.
