Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. Február 10-, Csütörtök ...... : ~ Gazdaság ~ ÉSZAKIM agyarország 7 O ninvest-pénzek Budapest (ÉM) - Az Oninvest Be­fektetők Érdekvédelmi Egyesülete a közeljövőben várhatóan levélben érdeklődik tagjainál arról: az Onin­vest birtokában lévő Iparbankház- részvények azonnali eladásával kí­vánják-e visszanyerni a nehéz hely­zetbe jutott cégnél elhelyezett pén­züket - mondta Győré Béla, az egyesület ügyvivője. Mint ismert, az Oninvest - amely rendkívül magas havi kamatokat ígért befektetőinek - a múlt év vé­gén függesztette fel a kifizetéseket. Az érdekvédelmi szervezet az utób­bi két hétben kétszer is tárgyalt az Oninvest tulajdonosával, Kriston Istvánnal, hogy milyen módszerrel kaphatják vissza a befektetők az Oninvestre bízott pénzt. Az egyez­tetés a napokban tovább folytató­dik. Az egyesület eddig 1100-nál is több befektetőről tud, de arra szá­mítanak, hogy ez a szám rövid idő alatt akár 2000-re is nőhet. A szer­vezettel még érintkezésbe nem lé­pett befektetőket kérik, hogy jelent­kezzenek a 06-28-320-065-ös tele­fonszámon, vagy a 2101, Gödöllő, Pf: 279-es levélcímen. Győré Béla 800-900 millió forintra becsülte az Oninvesttel szembeni összes követelést. Az Oninvest ezzel szembeállítható vagyonában a leg­jelentősebb tétel egy névértéken 550 millió forintot érő Iparbankház- részvénycsomag. E részvényeket vi­szont jelen pillanatban legfeljebb 25-30 százalékos árfolyamon lehet értékesíteni a piacon. A befektetők­nek ezért arról kell dönteniük, hogy azonnal értékesítsék-e a papírokat, vagy váljanak, a részvények értéké­nek emelésére. Ez azért is nehéz kérdés, mert a befektetők a részvé­nyek eladásából származó pénzen kívül gyakorlatilag alig számíthat­nak egyéb összegekre. MNB-intézkedések Budapest (ÉM) - Nem volt várat­lan a hazai gazdálkodók számára a Magyar Nemzeti Bank igazgatósá­ga által hozott döntés a kötelező tar­talékráta fokozatos - egy-egy száza­lékonként! - csökkentéséről. Ez az intézkedés ugyanis illeszkedik a bank meghirdetett monetáris politi­kájába. Célja az, hogy csökkentse a pénzügyi közvetítés költségeit. Amennyiben ugyanis a bankoknak kevesebbe kerül a források meg­szerzése, úgy szűkíthetik a betéti és a hitelkamatok között lévő rést. Je­lenleg ez a rés meglehetősen nagy, ami azt jelenti, hogy a betétekre jó­val kisebb kamatot fizetnek a pénz­intézetek, mint amit a hitelek ese­tén felszámítanak. Eddig a bankok­nak meghatározott forrásaik után 14 százalékos jegybanki tartalékot kellett képezniük. Ez a ráta márci­us 1-jén 13 százalékra, majd május 1-jét követően 12 százalékra csök­kent - mondotta Cziiják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Változik a devizaforrásoknál alkal­mazott tartalékolási rendszer is. Szélesedik a tartalékolási kötele­zettség és ami lényeges, hogy az így képzett betétekre a jegybank a ko­rábbi 11 százalék helyett 18 száza­lékos kamatot fizet. Ettől azt reméli az MNB, hogy a devizahitelezés te­rületén a bankok között azonos ver­senyfeltételek alakulnak ki. Ugyancsak lényeges változás a repo hitelezés lejáratainak módosulása. Megszűnik a kéthetes lejáratú repo hitel, ehelyett a Magyar Nemzeti Bank egynapos, illetve egyhetes le­járatra nyújt hitelt állampapír fede­zet mellett. Ennek az a magyaráza­ta, hogy az MNB nem akar ilyen té­ren hosszabb elkötelezettséget vál­lalni. Amennyiben a pénzintézetek­nek hosszabb lejáratú forrásra van szükségük, úgy ezt a tőkepiacon szerezhetik be. =Rövidfn A WVM Lízing és Pénzügyi Rt. múlt év végi kötvénykibocsátásá­nak sikerén felbátorodva újabb nyilvános kötvénykibocsátásra ké­szül 1994. február 14-18. között. A jegyzéssel és a befektetéssel kap­csolatos tudnivalókról adnak tájé­koztatást 1994. február 11-én, 9.30 órai kezdettel a Budapesti Érték­tőzsde Előadótermében (Budapest V., Deák Ferenc u. 5-7.). Elsősorban az eredeti kárpótoltak számára, huszonegy társaság rész­vényeiből kétmilliárd forintot meg­haladó befektetési alap létrehozást tervezi az ÁVÜ - jelentette be Pong- rácz Tibor címzetes államtitkár. Eredetvédelemről, minőségről A tokaj-hegyaljai szőlész-borász találkozón Tárcái (ÉM - BSZL) - Sikeres bo­rászati bemutató, és a szőlőter­mesztéssel kapcsolatos szakember­találkozó színhelye volt a napokban a tarcali Művelődési Ház. A Tokaj Kereskedőház Rt. valamint az Ag­rárszövetség közös rendezvényén nagyszámú kistermelő, vállalkozó mellett a helyi cégek is képviseltet­ték magukat. Páll János a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet gépészmérnöke nyi­totta meg a szakmai tanácskozást úgy is mint egyéni borász, majd a Tokaj Kereskedőház Rt. termelési igazgatója Marcinké Ferenc tartott igazán nagysikerű előadást „Minőség- és eredetvédelem Tokaj- Hegyalján” címmel. A szakember szerint a fejlett borkultúrával ren­delkező országok mintájára Tokaj- Hegyalján is nagy szükség van a szőlő és a bor eredetvédelmi rend­szerének kiépítésére. Ezt indokol­ják is a hegyaljaiak értékesítési gondjai. Az is valószínű, hogy az eredetvédelmi rendszer szelektálja majd a termőhelyeket, a termelő­ket, a borokat, a piacot és a fogyasz­tókat is. Bár ennek előfeltétele, hogy először is legyen egy pontos termőhelyi kataszter, amely minő­síti a szőlőterületeket a szőlőter­mesztésre való alkalmasságuk sze­rint; majd az ültetvény, a pince és a termékkataszter elkészítése követ­kezik. Mindehhez szükségeltetik egy-két törvény (például a Hegyköz­ségi törvény) elfogadása és ezek még csak a kezdeti lépések. Az imént felsoroltakat szolgálja a To- kaj-Hegyaljai Alapítvány is. A rendezvényen Porkoláb János a tokaji Barát Pince pincemestere a bor kezelésről, az aktuális pince­munkákról és a hordókezelésről tar­tott előadást. A szakmai tanácsko­zás végén kötetlen baráti beszélge­tésen találkozott a résztvevőkkel az Agrárszövetség országgyűlési kép­viselőjelöltje Simonovits József, aki a tarcali tanácskozást egy hegyaljai rendezvénysorozat kezdetének te­kintette, mivel a közeljövőben Hegyalja más településein is szeret­nék kihasználni a tél végi csendes napokat hasonló rendezvényekkel. Vámosok értékelése a gazdaságról Visszaesett az export, nőtt az import, kevesebb csődeljárás Miskolc (ÉM - I S.) - Nincs abban túl­zás, ha azt állítjuk: a vámosok az or­szág gazdasági vérkeringésén tart­ják kezüket. Sem az export, sem az import nem bonyolódhat le közremű­ködésük nélkül, de a jövedéki ellen­őrzések révén jószerivel ott vannak a gazdaság majd' minden területén. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Aba- új-Zemplén és Heves megyei Pa­rancsnokságon ma értékelik az el­múlt esztendő munkáját. Amit a vámosok is tudnak: az álla­mi nagy- és kisvállalatok privatizá­ciója, a szerkezet- és profilváltás gyakran együtt jár új vállalkozások megjelenésével a külkereskedelem­ben is. Úgyszólván nincs olyan kft., rt., amely ne rendelkezne külker tevé­kenységet lehetővé tevő jogosít­vánnyal, így természetes, hogy a ko­rábbi, alig néhány tucatnyi ügyfél helyett több száz partnere van a vámőrségnek. Jellemző térségünk­re, hogy a külkereskedelmi kivitel - az export - az elmúlt évhez képest visszaesett (a legjelentősebb külke­reskedelmi forgalmat lebonyolító vámhivatalok munkájának színte­révé szinte kizárólagos jelleggel a vámudvarok váltak) bár a bánrévei, a hidasnémeti és a miskolci vámhi­vatal munkája jelentősen megnőtt. Köszönhető ez annak, hogy a két határvámhivatal jelentős étkezési olaj exportálásánál játszott szere­pet, míg a miskolci vámosok mun­káját a kazincbarcikai Borsodchem Részvénytársaság megnövekedett pvc-por kiszállítása tetőzte. A sze­rencsi és a sátoraljaújhelyi vámhi­vatal működési területén lévő cégek viszont alig prosperáltak, itt felére, kétharmadára esett vissza a kivitel. Különben az js jellemző, hogy me­gyénkben jelentős késztermék for­galmat lebonyolító gazdálkodók alig üzemelnek, exportra zömében alap­anyagok és félkésztermékek kerül­nek. Mérséklődött a beruházási kedv is, a külföldi érdekeltségű tár­saságok is inkább a kereskedelem­ben, semmint az iparban képvisel­tetik magukat. Ami pedig az importot illeti: sze­rény növekedés mutatható ki, bár a piacvédelnú intézkedéseknek kö­szönhetően jelentősen visszaesett például a cement és a vegyiáruk be­hozatala. Hogy mennyire jelen van a vámőr­ség a gazdaságban, jól mutatja az, hogy számon tartják a csőd- és fel- számolási eljárásokat, s a végelszá­molásokat is. Az elmúlt évben kevesebb volt a csőd (hetvenhét), több a felszámolás (kétszáz) és csaknem azonos a vég- elszámolás (nyolcvannyolc), mint 1992-ben. Mivel 1992 augusztusá­ban bevezették az azonnali vámki­szabási és - beszedési rendszert, a vámőrség kintlévőségei jelentősen csökkentek, s így a testületet érintő csődegyezségi tárgyalások száma is visszaesett. Öt évre szóló jogosítványt kapnak Sokan igénylik a növényvédelmi továbbképzést Mezőkövesd (ÉM - BSzL) - Télvíz idején sem tétlenkednek a mezőgaz­daság, a növénytermelés dolgozói, de ilyenkor nem a határban kell ke­resni a szakmunkásokat, a betaní­tott munkásokat, mivel - ha lenne is munka - a felázott föld sem a műtrágyázást, sem más szántóföldi munkát nem enged meg. Ezt az időszakot használja ki a B.-A.-Z. Megyei Növényegészségíi- gyi- és Talajvédelmi Állomás, mivel decembertől márciusig szervezi tan­folyamait, továbbképző előadásait. Január 18-án a növényvédő mérnö­kök, szakmérnökök kapták meg bi­zonyítványukat egy másfél hónapos szakmai kurzus után; ugyanakkor különböző gazdakörök is szerveztek továbbképzést, hogy a tavaszi mun­kák beindulására a földhöz jutott gázdák az alapvető növényvédelmi ismereteket elsajátítsák. Mezőkö­vesden a Zsóry-fürdő szomszédsá­gában a Termál Fogadóban jelenleg is folyik a növényvédő szakmunká­sok héthetes átképzése, amelyen 26 betanított munkás a tanfolyam vé­gére növényvédelmi szakmunkás lesz a sikeres vizsgák után. Az el­múlt héten fejeződött be 25 dolgozó „betanított növényvédelmi mun­kás” képzése. A tanfolyamról Vékey István igazgatóhelyettes elmondta: örvendetes, hogy egyre több mező- gazdasági vállalkozó is igényli ezt a képzést, hiszen ők is sokféle nö­vényvédőszert használnak. A most végzettek Ernődről, Dél-Borsodból Itt-ott már lehet vegyszerezni is... Ondról, Bodrogolasziból érkeztek, többségük erőgépvezető vállalkozó, vagy kft. dolgozója. A szakember szerint a hasonló továbbképzések már be is fejeződtek Szendrőn, Szik­szón, Encsen és Mezöcsáton. A két­hetes továbbképzés egyébként 4000 forint személyenként, a héthetes tanfolyam 45 ezer forintba kerül (a bejáróknak 28 ezer forint), de ebből csak töredékét kell tefizetni annak, aki munkanélküli, vagy a cége át­vállalja a költségeket. A tanfolya­mot a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási és Szaktanácsadó In­tézet szervezi, előadásokat az állo­más szakemberei, a Mezőkövesdi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakközépiskola, valamint Me­zőkövesd Városi Tisztiorvosi és Népegészségügyi Szolgálat szakem­berei tartanak. A gyakorlati kép­zést a helyi matyó mezőgazdasági szövetkezet biztosítja. A tanfolyamon szerzett növényvé­delmi bizonyítvány öt évig érvé­nyes, jogosítványt ad a nagyüzemi növényvédőszerek felhasználására. Tulajdonképpen a legveszélyesebb, de a leghatékonyabb szereket hasz­nálhatják azok, akik sikeres vizsgát tettek. Kárpótlásijegy- befektetési társaság Budapest (MTI) - Jóváhagyó igazgatósági döntés után az Állami Vagyonügynökség akár két hónap alatt is létrehozhatja a 2 milliárd forint értékű részvénnyel induló, kárpótlási- jegy-befektetési társaságot-jelentette be Ka­zár Péter, az ÁVÜ igazgatója. A részvénykínálat egyenletessé tételére, a kockázat csökkentésére és a piac védelmére megálmodott társaság nem alapként, csupán alapszerúen működne. A portfoliójába ugyan­is olyan cégek részvényei is bekerülnének, melyek még nem szerepelnek a tőzsdén és a társaság nem befektetési jegyeket hanem részvényeket ajánlana fel a kárpótlási jegyek ellenében. Az „alapba” külföldön élő magyar kárpótoltak jelentkezését várják, elsősorban a nyugat-európai országokból. Ä társaság „alap­kezelői” tevékenységére pedig pályázatot ír­nak ki. A szakemberek a cég működésétől azt várják, hogy megakadályozza az egyes nyilvá­nos részvénycserék után, a tömeges értékpa­píreladások miatt jelentkező áreséseket és stabilizálja a kínálatot. Számítanák arra is, hogy csökkenteni fogja a befektetők kockáza­tát. A részvényeket nem a kárpótlásra jogo­sult, hanem a várhatóan véges futamidejű, be­fektetési társaság értékesíti majd. A befektetési társaságot egy-másfél év múlva az ÁVÜ a tőzsdére is be kívánja vezetni, amit a pályázati knrásban is kikötnek majd. Á tár­saság tulajdonából - a kisebbség védelme ér­dekében - a vagyonügynökség várhatóan megtart egy alapítói aranyrészvényt. Az igaz­gató azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az ÄV Rt. is belép a társaságba. Jó évet zárt a Rover Budapest (MTI) - Sikeres évet zártak tavaly a Rover és Land Rover márkák hazai vezér- képviseletei, hiszen magyar piaci eladásaik többszörösen meghaladták a korábbi évekét. Roverből 157 autót, Land Roverből pedig 53 darabot értékesítettek - mondotta Valter Vik­tor, a Valent British Motors, valamint Tóth Dezső, a Landimex Kft. vezetői. Hangsúlyozták, hogy a magyarországi vezér- képviseletek pozitívan fogadták a BMW azon szándékát, amely szerint az 80 százalékban megvásárolja a Rover gyárat. A BMW vezeté­se ugyanis egyértelmű ígéretet tett arra, hogy megmarad a Rover és Land Rover márkák identitása, angol hagyományokra épülő terve­zési, fejlesztési és gyártó bázisa, s nemzetközi képviseleti hálózata. (Nagy-Britannia legna­gyobb autógyártó és exportáló cége a Rover csoport 1993-ban 9 százalékkal növelte eladá- . sait, elérve a 448 ezer darabot.) ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 364 üzletben összesen 236,0954 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde tegnap. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) február 9-én: 1921,43 +37,46 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 9. Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 149,98 Belga frank* 279,58 285,08 282,36 immmmk 17,98 18.32 95,79 Holland forint 51.44 52,48 Ír font 14 8.58 146,38 * Japányen* 93.93 Kuvaiti dinar 341,32 347.98 57.61 58,81 m Norvég korona 13.42 13.70 Osztrák sebül.: 819.55 836.25 827,SS Spanyid peseta; 7 L33 T2.79 tI'tv Svéd korona 12,68 12,92* * 12,69 KCÜ(KP) " 112,15 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban Hegyalján most a legfontosabb a pince Fotók: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents