Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994« Február 8«, Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Magyar-ukrán védelmi tárgyalás Budapest (MTI) - Für Lajos hon­védelmi miniszter meghívására kedden kétnapos hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik ukrán kol­légája, Vitalij Grigojjevics Radeckij hadseregtábomok- értesült az MTI a Honvédelmi Minisztérium Sajtó- osztályától. A két miniszter tárgya­lásain várhatóan szóba kerülnek a térség biztonságpolitikai kérdései, valamint a kétoldalú katonai együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségei. Tájékoztatják egy­mást a „Partnerség a békéért” kez­deményezéssel kapcsolatos állás­pontjukról. Für Lajos szól a magyar haderő korszerűsítéséről, míg a vendég beszámol az ultrán fegyve­res erők átszervezéséről és a terve­zett létszámcsökkentésről. Várha­tóan szó lesz arról is, hogy Ukrajna miként tudna szerepet vállalni a Magyar Honvédség alkatrészután­pótlásában, illetve a haditechnika javításában. Az ukrán védelmi mi­niszter a tervek szerint találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszter­rel és a vendéget fogadja Boross Pé­ter miniszterelnök. A lőtér helyén épül az új gyár Esztergom (MTI) - Nemrég kezd­ték meg az építkezést, s a tavasszal már indul a termelés Esztergomban az AMP első magyarországi gyárá­ban. A multinacionális amerikai cég - amelynek központja Harrisburg- ban Pennsylvánia államban talál­ható - a világ egyik jelentős elektro­nikai eszköz gyártója. Harmincegy országban 220 érdekeltsége van, mintegy 150 termékcsaládban 90 ezer terméket állít elő. Egyebek kö­zött az autógyártásban, a repülőgé­piparban, a hírközlőeszközök, a szá­mítógépek és a háztartási gépek gyártásánál használják fel az AMP- termékeket. A külföldi cég tavaly megvásárolta az esztergomi önkor­mányzattól a volt szovjet katonai lő- teret, s itt építi a különböző típusú vezetékvégeket, kábeleket, bálóza- tegyütteseket, fröccsöntő szerszá­mokat, elektronikai szerelvényeket előállító új gyárat. A parancsnok Németországba utazott Budapest (MTI) - Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka Naumann Klaus tá­bornoknak, a Bundeswehr főszem­lélőjének meghívására, hétfőn Né­metországba utazott - tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztéri­um Sajtóosztálya. Lőrincz vezérez­redes útja során ellátogat a 3.1égi hadosztályhoz, valamint egy harc­kocsidandárhoz, ahol ismerkedik a páncélos csapatok kiképzésével és harctevékenységével. Napirenden a földtörvénytervezet Budapest (MTI) - A termőföldről szóló törvénytervezet kedden kerül a honatyák elé - jelentette be Med- gyasszay László, a Füldművelésü- gyi Minisztérium politikai államtit­kára hétfői sajtótájékoztatóján, a Gellért Szállóban. ^edgyasszay László fontosnak ítélte azokat a tör­vénytervezeteket, amelyeket a tár­ca dolgozott ki a mezőgazdaság mű­ködése jogi feltételeinek biztosításá­ra. Emellett szükségesnek nevezte a mezőgazdaság finanszírozhatósá­gának megoldását, mindenekelőtt olcsó hitelekkel. Szólt arról is, hogy igen sok pályázat, mintegy 2500 ér­kezett a falugazdász hálózattal kap­csolatban. Ezeket a hónap végéig el­bírálják. Szigorított határellenőrzés Budapest (MTI) - A határőrség megszigorította a délszláv határál­lomások ellenőrzését a szegedi né­gyes gyilkosság óta. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője hét­főn az MTI érdeklődésére elmondta: a hét végén Drávaszabolcsnál gép­kocsival belépő három horvátnál két pisztolyt, míg Részkénéi egy be­lépő szerbnél egy pisztolyt találtak. Más utasok páncéltörő lőszerrel, il­letve vadászlőszerekkel próbáltak beutazni. A határőrség illetékesei a fegyvereket, illetve a lőszereket ter­mészetesen elkobozták, és az illető „utasokat” átadták a rendőrségnek. Hatékonyságban kell versenyeznünk Az FM államtitkára a GATT mezőgazdasági hatásairól Budapest (MTI) - Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Megál­lapodás (GATT) uruguayi fordulója Magyarország számára is nagy iz­galmakat hozott. A tavaly december 15-ével zárult megbeszélések első­sorban a magyar mezőgazdaságnak nyitottak új távlatokat. Dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisz­térium (FM) közigazgatási államtit­kára arról tájékoztatott, milyen kö­vetkezményekkel jár az egyezmény életbe léptetése. Magyarországot leginkább a mező- gazdasággal foglalkozó egyezmény érinti, mondja az államtitkár. - A GATT-tagországok megalakítják a Világkereskedelmi Szervezetet, s aláírták a Miniszteri Deklarációk és Döntések című dokumentumot. A mezőgazdasági egyezmény megszü­letésével a jövőben jelentősen meg­változik a mezőgazdasági termé­kek, élelmiszerek világpiaci forgal­ma, hiszen egy jóval liberalizáltabb agrárkereskedelem lép életbe. Ápri­lis 15-én írják majd alá a tag- és a csatlakozó országok képviselői a mezőgazdasági, valamint az állat- és növényegészségügyi egyezményt, amelyek szigorú előírásokat fogal­maznak meg a kereskedelemre vo­natkozóan. Az aláíróknak ez alól nem lehet majd kibújni, s 1995. ja­nuár elsejétől egy sor dolgot más­képpen kell csinálniuk. A mezőgazdasági egyezménynek 13 része van, 21 cikkelyből áll, s három fő témakörrel foglalkozik: a piacnyi­tással, a belföldi, valamint az ex­porttámogatással. Ebben a doku­mentumban deklarálják a GATT mezőgazdasági bizottságának meg­alakítását, amely felügyeli a kötele­zettségek végrehajtását. A piacnyitási koncessziók tulajdon­képpen a vámok leépítésére vonat­koznak, s a mezőgazdasági terme­lők piacra jutását teszi kedvezőbbé. A tagországoknak valamennyi piac­védő intézkedésüket minden ter­mékre vonatkozóan vámmá kell alakítaniuk azokkal a kivételekkel, amelyeket az 5. számú melléklet Dr. Raskó György Fotó: Nagy Gábor (ISB) tartalmaz. A belföldi és az exporttá­mogatásokról, az egyezmény 3. cik­kelye értelmében minden tagor­szágnak nemzeti táblázatot kell ké­szítenie, amit a záródokumentum aláírásakor, azaz április közepén mellékelniük kell. Rendkívül fon­tos, mi kerül a táblázatba, a részle­tes kimutatásba, ugyanakkor a kö­zölt adatokat meg kell tudni védeni. Arról van szó, hogy a bevezetési idő­szakban, 1995. január elsejétől hat, egyes esetekben kilenc év alatt a ki­mutatásban foglalt kötelezettség­hez viszonyítják minden lépésün­ket. A táblázatba foglalt támogatási értékek felett egyik tagország sem támogathatja belpiacát és az ex­portját. Az egyezménybe bekerült a mini­mális piacra jutási lehetőség fogal­ma: a tagországok úgy határozzák meg, hogy a kérdéses terméknek el kell érnie a bázis időszak belföldi fo­gyasztásának 4 százalékát, majd a bevezetési időponttal azt a szintet a bázis időszak évenkénti fogyasztási mutatójának 0,8 százalékával szük­séges megemelni. Annak érdeké­ben, hogy a nemzetközi kereskede­lem ne torpanjon meg, s egyes or­szágok piacának nyitottsága meg­maradjon, az importált termékekre vámkontingenst kell létrehozni. A belföldi támogatás AMS-ben ki­számított mértékét 20 százalékkal szükséges mérsékelni a bevezetési időszak alatt. Miután Magyarorszá­gon a támogatás döntő hányada ex­portszubvencióként jelent meg, ne­héz összeállítani táblázatunkat. Kérdés az is, melyik országban és mikor mi minősül támogatásnak. Más az elbírálás egy fejlett, s más egy átalakuló gazdaság esetében. Továbbá azt is tisztázni kell, hogy a belföldi támogatást abszolút, vagy reálértékben számoljuk-e, az inflá­ció különböző mértéke miatt. Kivételek természetesen itt is van­nak. Nem minősülnek direkt terme­lői támogatásnak azok az intézke­dések, amelyek meghatározott te­rületre és hozamra, valamint meg­határozott állatlétszámra vonatkoz­nak. A bázisidőszaki termelési ér­ték 86 százalékánál kevesebbet ki­tevő termékek szintén ide sorolan­dók. A támogatás-csökkentési kivé­teleket egyébként a Green Box tar­talmazza. Ezek a támogatások csak társadalmilag finanszírozott kor­mányprogramok keretében adha­tók, s a hatásuk fogyasztói ártámo­gatásként nem érvényesülhet. Ide tartozik a kutatás-fejlesztés támo­gatása, a növényvédelem, az okta­tás, a minőségellenőrzés, a külpiaci marketingmunka, az állat-egészsé­gügyi szolgáltatások fejlesztése stb. Ennek keretében viszont a gazdag országok okos gazdaságpolitikával szubvencionálhatják az agrárága­zatukat. A fejlett országok már elin­dultak ezen az úton. Az egyezmény nem csupán, a ma­gyarokat, hanem a fejlett országo­kat is arra ösztönzi, hogy agrárpoli­tikájukat a GATT-egyezmény szel­leméhez igazítsák. Ez viszont egy óriási hatékonysági verseny kibon­takozását vetíti előre, s ebben a ver­senyben nekünk is helyt kell áll­nunk, mondotta végezetül Raskó György. Újabb támadás a herceg ellen Hétfőn újra megtámadták Károly herceget, a brit trónörököst. A herceg az új-zélandi Aucklandben épp egy vitorlásverseny élőké* születeit szemlélte, amikor az üdvözlésére összesereglett tömegből előugrott egy 58 éves férfi, és légfrissítőt tartalmazó aeroszollal megpróbálta lefröcskölni Károlyt. A férfi három méterre megköze­lítette a trónörököst, mire rendőrök leteperték. A hercegnék nem esett baja. Mint ismeretes, tizenkét nappal ezelőtt az ausztráliai Sydneyben egy kambodzsai származású diák riasztópisztollyal zavarta meg Károly herceg beszédét. Képünkön: a biztonsági em- berek pillanatok alatt ártalmatlanná tették a támadót. Fotó: AP Meciar népszavazást akar Pozsony (MTI) - Vladimír Meciar, szlovák miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy népszava­zással kíván véget vetni a belpoliti­kai válságnak, amit a kormánykoa­líció több parlamenti képviselőjé­nek kiválása okozott. A politikus a szlovák televíziónak nyilatkozva el­mondta, hogy a népszavazásnak ar­ról kell döntenie, hogy érvényesnek tekinthető-e az ellenzékhez csatla­kozó honatyák képviselői mandátu­ma. A Meciar vezette koalíció a múlt héten, vesztette el a parla­menti többségét. Vége a blokádnak Párizs (MTI) - A hatóságok hétfőre virradóra felszámolták Marseille kikötőjének öt napja tartó blokád­ját. A kikötő bejáratait egy helyi ha­jójavító üzem, dolgozói tartották megszállva: a munkások így tilta­koztak a vállalat felszámolása, s ez­zel utcára kerülésük veszélye miatt. A lányok tisztességesen élnek és keresnek Szardíniái magyar vállalkozó cáfolja az újsághíreket Róma (MTI) - Monostori Mariann, az Olaszországban bejegyzett Sár­iin társaság résztulajdonosa hatá­rozottan cáfolta azokat a magyar sajtóban megjelent értesüléseket, miszerint Szardínián az ő alkalma­zásában álló magyar lányok bármi­lyen okból prostitúcióra kényszerül­nének. Monostori vasárnap késő es­te hívta fel az MTI római tudósító­ját, hogy cáfolata közzétételét kéije. Monostori Mariann elmondta, hogy ötödik hónapja társtulajdonosa a másfél éve működő Sáriin társaság­nak, mely a szardíniái Porto Torres- ben bérli a Blue Night elnevezésű éjszakai lokált. A szórakozóhelyen valóban alkalmaznak 10 magyar lányt, akiket Budapesten szerződ­tettek táncosnőnek. Az alkalmazá­sában álló magyar lányok minden törvényes előírást betartva dolgoz­nak nála, van érvényes munkavál­lalási és tartózkodási engedélyük. A római magyar nagykövetségen segítséget kérő lányokkal kapcso­latban elmondta, hogy egyikük, Csadek Bea valóban jelentkezett Budapesten az ő hirdetésére. Abban állapodtak meg vele, hogy kiutazik Szardíniára, bemutatja műsorát, s ha az megfelel, illetve számára elfo­gadhatók a szardíniái munka felté­telei, akkor alkalmazzák, de előbb hazatér, hogy munkavállalási enge­délyét a tartós kiutazáshoz elintéz­zék. A magyar lány kiérkezése után kö­zölte, hogy semmilyen műsora nincs, de bál-milyen táncszámot szí­vesen betanul. Eire határozott vá­laszt azomial nem kapott, mire másnap eltűnt Porto Torresben lévő szálláshelyéről. Monostori Mariann legközelebb csak vasárnap hallott hfrt róla, őt budapesti ismerősei hívták fel azzal, hogy milyen cikkek jelentek meg róla a magyar sajtó­ban.- Nem tudom, hogy Bea mit mesélt újságíróknak, mit mondott Rómá­ban a konzulátuson, de abból sem­mi sem igaz, ami odahaza a lapok­ban megjelent. Hogy mennyire sza­vahihető, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy tudomásom sze­rint Rómából nem is utazott haza, szüleinek valamilyen zűrzavaros történetet adtak elő róla a vele uta­zó társai. Senkit nem kényszerítek prostitúcióra, Szardíniában nincs is prostitúció. Ázok a lányok, akik ná­lam dolgoznak, tisztességesen élnek és keresnek - mondta Monostori Mariann.- Igazán ők kerültek rendkívül ké­nyelmetlen helyzetbe, attól félnek, hogy ismerőseik, rokonaik most azt gondolják róluk, hogy ők valójában prostituáltak - hangsúlyozta. Hoz­zátette, hogy tudomása szerint Szardínián jelenleg 20-25 magyar lány van. Néhányat közülük - ma­gyar alkalmazottain kívül - ismer, de azok vagy dolgoznak, vagy fék­nél vannak. Hogy a többi magyar lány mit csinál, arról nincs tudomá­sa, áhította. Egri sortűz: letartőztatási indítványok Budapest (MTI) - Az 1956. december 12-i eg­ri sortűz öt gyanúsítottjával szemben letartóz- tatási indítványokat terjesztett elő szombaton a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az MTI hétfői értesülésével kapcsolatban az ügyészség illetékes vezetői közölték: a nyomo­zás nem a sajtó nyilvánossága, hanem a ható­ság előtt zajlik. Az ügyészség tiszteletben tart­ja a gyanúsítottak személyiségi jogait és az al­kotmányban rögzített ártatlanság vélelmét. Tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz az ügyészség, ha az illetékes bíróság a gyanú­sítottak letartóztatását elrendeli, akkor erről közleményt ad ki. * A büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt a terhelt előze­tes letartóztatásának akkor lehet helye, ha: a. , megszökött, a hatóság elől elrejtőzött, ille­tőleg a bűncselekmény súlyossága folytán vagy egyéb okból a szökésétől vagy elrejtőzé­sétől lehet tartani; b. , alaposan feltehető, hogy szabadlábon ha­gyás esetén az eljárást meghiúsítaná vagy megnehezítené, illetőleg veszélyeztetné; c. , az eljárás alatt szabadságvesztéssel bünte­tendő újabb bűncselekményt követett el, ille­tőleg alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyás esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné vagy újabb bűn- cselekményt követne el. OECD-elemzés a mezőgazdaságról Párizs (MTI) - A magyar mezőgazdaság hely­zetéről, az átalakulás nehézségeiről és ered­ményeiről közöl cikket februári számában a L„Observateur, a világ 24 legfejlettebb tőkés országát tömörítő gazdasági szervezet, az OECD havilapja. A cikk szerzője, Matthew Harley emlékezet rá: Magyarországnak - bár kevésbé volt cent- ralizált, mint a többi kelet-közép-európai or­szág - 1989 óta súlyos makrogazdasági prob­lémákkal kellett szembenéznie. Az általános problémák a magyar mezőgazdaságot is súj­tották, amely ráadásul megszenvedte az 1992- es szárazságot, valamint a költségek növeke­dését - éppen egy olyan pillanatban, amikor a bel- és külföldi kereslet csökkenése az árak mérséklődését vonta maga után. - Ha ehhez hozzátesszük a termelési szubvenciók csök­kentését, akkor nem csodálkozhatunk a mező- gazdasági szektorban történt számos csődön s az ezt kísérő munkanélküliségen - írja. Harley szerint a tulajdoni kárpótlás - más or­szágokhoz hasonlóan - itt is perek forrásává vált, még. ha a részleges kárpótlás magyar gyakorlata elvben kevesebb konfliktust rejt is, mint a teljes visszaadás. A szerző úgy látja, hogy a magyarországi gyakorlatnak - éppen a kárpótlási jegyek sokoldalú felhasználhatósá­ga révén - van egy lényeges érdeme: elválaszt­ja a jogi kérdéseket a földprivatizációban és a mezőgazdaság helyreállításában megtestesü­lő gazdasági tétektől. Ugyanakkor a megvaló­sítás - többek között a reklamációk elbírálásá­nak komplex folyamata miatt - kiábrándító eredményeket hozott, márpedig a késések sú­lyos következményekkel járhatnak a mező- gazdaság szempontjából, hiszen ez (valamint a kárpótlási földek nem mezőgazdasági célra használását gátló szabályozás) késlelteti a ha­tékony földpiac létrejöttét. Harley szerint a volt tsz-tagok közül csak na­gyon kevesen választották a független gazdál­kodás lehetőségét, márpedig az új magyar szö­vetkezeti struktúrák - figyelembe véve, hogy a piacgazdaságokban milyen közepes eredmé­nyeik vannak a mezőgazdasági szövetkeze­teknek - problémát jelenthetnek. Eközben az állami gazdaságokat a tsz-ektöl eltérő átala­kulási folyamat, a privatizálás jellemzi - teszi hozzá a szerző, részletezve az ezt lassító té­nyezőket. Ámi az élelmiszeripart illeti, itt a privatizálás mérlege szektoronként eltérő. A leghatéko­nyabb üzemeket a növényolajiparban, a cu­kor-, a szeszgyártásban, az édesség- és a dohá­nyiparban találni: technológiájuk modernebb jellege, elhelyezkedésük, a nyugati körökkel már kiépített kapcsolataik ezeket jobban elő­készítették a privatizálásra. A hagyományosabb iparágaknál, a konzerv-, hús-, gabona- és tejiparnál viszont a távlatok hiánya - termékeik korábban főleg a volt Szovjetunióba mentek -, a rossz elhelyezke­dés és főként az elavult technológia késlelteti az átalakulást. A szerző végezetül sürgeti, hogy az állam vál­laljon nagyobb szerepet a konkurencia megte­remtésében - ugyanis ettől függ a mezőgazda- sági ágazat átalakításának sikere. Az import­tal szembeni fennmaradáshoz azonban a ma­gyar agroipari ágazatnak javítania kell termé­kei minőségét - úja Matthew Harley, egyben óva intve a magyar mezőgazdasági vezetést attól, hogy az importtal szemben fokozza belső piacainak védelmét, harmadik piacokon pedig bekapcsolódjon az exportszubvenciók verse­nyébe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents