Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1994» Február 8., Kedd-------A PARLAMENTBŐL — N apirend előtt: Szarajevó, USA, Abaúj Budapest (ISB - P. Z.) - A tavaszi ülésszak első napján, hétfőn megkezdte munkáját a parlament. A napirend előtti felszólalások so­rát Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője kezd­te, aki felidézte a hét végi szarajevói bombatá­madásról szóló híreket, és a délszláv válság mielőbbi befejezését sürgette. Rózsa Edit, az SZDSZ képviselője a szegedi cukrászcsalád közelmúltbeli lemészárlását említve a rendőr­ségi törvény hiányát hangoztatta, s kijelentet­te: el kellene gondolkodni a büntetőjog szigorí­tásán és a határellenőrzés megerősítésén. Ká- vássy Sándor (FKgP) szót emelt a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében kialakult alma-ér­tékesítési és -feldolgozási problémák megoldá­sáért. „A posztkommunista Magyarországon jelentő­sen elszaporodott faji incidensekre adott kez­deti lanyha válaszán a kormány csak jelenték­telen mértékben javított” - idézte felszólalásá­ban Csurka István (MIÉP) az Amerikai Egye­sült Államok kongresszusa számára készített jelentés egyik mondatát, amely a tavalyi év emberi jogi tapasztalatait összegzi. A MIÉP társelnöke szerint a mondat - és a jelentés né­hány más állítása is - pontatlan, ezért kérni kellene a helyreigazítást. Csurka szerint pél­dául az anyagban sehol sincs igazolva, hogy a faji incidensek elszaporodtak Magyarorszá­gon. A jelentés az Egyenleg megszűnése kap­csán sem elégíti ki a tárgyilagosságnak azt a követelményét, „ami a világ vezető hatalma külügyi apparátusától elvárható lenne” - han­goztatta a felszólaló. G. Nagyné Maczó Agnes (FKgP) azt sérelmezte, hogy januárban nem jelent meg lapunkban „alig tíz mondatos nyílt levele”, amelyben a templomok és egyházi műemlékek helyzetéről szóló megbeszélésre hívta volna az abaúji egyházi vezetőket. El­mondása szerint a lap főszerkesztő-helyettese a közlést visszautasította, ezért fizetett hirde­tésben látott napvilágot a felhívás. Az esetet a képviselőnő az abaűji választók mélységes megalázásának és vallásellenességnek nevez­te, és utalt arra, hogy a pedagógusok, a polgár- mesterek vagy az abaűji közgyűlés hasonló módon történt összehívásakor „senkinek sem jutott eszébe, hogy megsarcoljon egy képvise­lőt azért, mert az a munkáját végzi”. G. Nagy­né Maczó Ágnes a parlamenti jegyzőkönyvhöz csatoltatta a hirdetés - ki nem fizetett - 40 ezer forintos számláját és a hasonló „példátlan esetek” megelőzésére szólította fel Szabad György házelnököt. A Maczó Ágnes által szóvátett esetről lapunk január 25-i számában részletesen irtunk, ah­hoz hozzátenni már semmit sem tudunk. Akit érdekel, onnan megtudhatja: a képviselő-asz- szony állításai nem felelnek meg a tényeknek, (a szerk.) / ESZAK-magxarország Fószerkesztó: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. Hl. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Tcijßszti* az áruspéídányokat az ÉSZAKHÍR RT., 3530 Miskolc, Király u. 2. tel: (06-46) 350-230; az előfizetett példányokat az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52)413-101. Ügyvezető igazgató: Czeglédy György Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézhesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszá­mára, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17.90 forint, a pénteki lapszám 19.80 forint Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 358-522-es telefonszámot! Vélemények a szarajevói tragédiáról Brüsszel (MTI) - Jóllehet, a végső döntés még nem született meg, de NATO- források már jelezték, hogy szinte bizonyosra vehető: kedden kerül sor az Észak-atlanti Tanács boszniai légibevetés lehetőségét megvitató ülésére. Nem hivatalos jelzések ugyanakkor arra is utal­tak, hogy azt sem lehet kizárni: a döntés súlyára való tekintettel a ta­lálkozóra esetleg külügyminiszteri szinten kerülhet sor, ami viszont megkívánhatja, hogy ez esetben mégiscsak szerdán rendezzék meg. Brüsszelben egyúttal emlékeztet­lek rá: azzal, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár elvileg a légiakciók megkezdésére kérte fel az észak-at­lanti szövetséget, a délszláv válság során először immár kizárólag a NATO döntésén múlik a műveletek végrehajtása. Az eredetileg „két kulcsos” döntési szisztéma értelmé­ben a mohamedán körzetek illetve Szarajevó felmentését célzó katonai akció csakis az ENSZ-főtitkár és az Észak-atlanti Tanács együttes, jó­váhagyó döntése alapján kezdhető meg. Ä NATO idáig mindig csupán készségét tudta kifejezni, tényleges műveletek megkezdésére azonban nem adhatott utasítást. Az ez utób­biról szóló politikai döntés megho­zatalára hivatott az általában nagy­követi szinten összeülő Észak-at­lanti Tanács. * Washington (MTI) - Bili Clinton elnök vasárnap közvetetten elvetet­te annak esélyét, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben katonai ak­ciót indítson a szarajevói aknatá­madás megtorlására. Újságírókkal beszélgetve ugyanis célzott rá, hogy az esetleges NÁTO-légicsapások ve­szélybe sodorhatnák az ENSZ-erők kötelékében szolgáló nyugati egysé­geket, márpedig ez a lehetőség ag­godalommal tölti el az Egyesült Ál­lamok szövetségeseit. Az elnök azután nyilatkozott, hogy a szarajevói helyzet értékelésére ta­nácskozást tartott biztonsági taná­csadóival. Jelezte, hogy Washington a maga részéről továbbra is szorgal­mazza a Bosznia elleni fegyverszál­lítási tilalom feloldását, egyszer­smind reméli, hogy a szörnyű mé­szárlás talán megbékélésre sarkall­hatja a szemben álló feleket. Jaszusi Akasi ENSZ-megbízott a tragédia helyszínén Fotó: AP New York (MTI) - Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár azt szeretné, ha a NATO Észak-atlanti Tanácsa enge­délyezné a Szarajevóban és a bosz­niai főváros környékén lévő, és a polgári személyek elleni támadáso­kért felelős tüzérségi állások elleni légitámadások végrehajtását. Az ENSZ egyik magas rangú illeté­kese szerint Butrosz Gáli a NATO főtitkárához, Manfred Wömerhez címzett levelében kérte, hogy a NATO-tagországok minél előbb ad­ják meg a légitámadásokhoz szük­séges felhatalmazást. A neve mellőzését kérő illetékes azt is elmondta, hogy a világszervezet továbbra sem tudja biztosan, hogy melyik fél hajtotta végre a szaraje­vói piactér ellem szombati tüzérségi támadást, amelyben közel hetven ember vesztette életét. * Belgrád (MTI) - A boszniai szerb hadsereghez közelálló források sze­rint a szarajevói piactéren becsapó­dott gránátot valószínűleg a máso­dik gépesített muzulmán dandár alakulatai lőtték ki, Szarajevótól két-három kilométerre északra. - Szerb katonai források és ENSZ- 8zakértők egyetértenek abban, hogy egyetlen 120 milliméteres ak­na nem okozhatott ekkora pusztí­tást -jelentette a Tanjug. Akasi Ja­szusi ENSZ-megbízott - mint isme­retes - nem tudott kategorikus vá­laszt adni arra a kérdésre, kit terhel a felelősség a szombati merényle­tért, csupán annyit mondott a hely­színi szemle után, hogy „erős gya­núi vannak”. Szarajevóból a merényletet követő­en újabb háromszáz személyt eva­kuáltak - közülük 110 zsidó, 100 szerb és hetven horvát. A hábo­rú előtt Szarajevóban 1400 zsidó élt, számuk mára néhány százra olvadt. A menekültek Splitbe érkeztek, in­nen a többség Horvátországba, illet­ve Izraelbe utazik tovább. * Szarajevó (MTI) - Alija Izetbego­vic boszniai elnök azzal vádolta a boszniai békefenntartókat, hogy azért nem teszik felelőssé a szerbe­ket a szombati szarajevói mészárlás elkövetéséért, mert el akarják ke­rülni, hogy megtorló intézkedéseket tegyenek a 68 halálos áldozatot kö­vetelő támadás elkövetői ellen.- Úgy vélem, hogy az ENSZ-béke- fenntartók nem akarnak szembe­szállni a szerbekkel, ezt azonban nem akarják bevallani - közölte Izetbegovic, miután vasárnap este Szarajevóban tárgyalt Akasi Jaszu- sival, az ENSZ-főtitkár különmeg- bízottjával. Haris SUajdzic boszniai miniszterelnök korábban azt mond­ta, hogy véleménye szerint a világ- szervezet a szerbek „békítgetésére” törekszik EU-külügymimszterek tanácskozása Brüsszel (MTI) - Alig 48 órával a szarajevói vérengzés után kétnapos tanácskozásra gyűltek össze Brüsszelben az Európai Unió (EU) tagországainak külügyminiszterei. A havonta esedékes tanácsülés na­pirendi pontjai között már eleve ott > szerepelt a boszniai kérdés, politi­kai megfigyelők azonban biztosra veszik, hogy a szarajevói esemé­nyek most még inkább hangsúlyos­sá teszik a téma megvitatását, amelynek kapcsán egyébként a mi­niszterek meghallgatják Lord Da­vid Owen jelentését is. Brüsszelben ugyanakkor emlékez­tetnek arra is, hogy az EU tanácsü­lés legfeljebb csak politikai nyilat­kozatot tehet a kérdésben: katonai eszközökkel közvetlenül nem ren­delkezvén a Tizenkettek állásfogla­lása - például egy esetleges konkrét katonai akció - csupán kérés-aján­lás jellegű lehet az ENSZ és az észak-atlanti szövetség felé. Más kérdés, hogy mivel az EU-tagorszá- gok szava e szervezeteken belül is súllyal bír, így döntésük hatással le­het e testületek határozataira is. EU-hatáskörbe tartozhat viszont a gazdasági szankciók kiterjesztésé­nek kérdése Horvátországra is. A dán külügyminiszter már a múlt héten jelezte, hogy ilyen értelmű előterjesztést kíván tenni a hétfői ülésen, és a jelek szerint a Zágrábot eddig leghatározottabban védelme­ző német diplomácia ezúttal szintén azok oldalára áll, akik nehezménye­zik a boszniai horvát politikát. Sza­kértők ennek ellenére valószínűt­lennek tartják, hogy a különböző délszláv ENSZ-műveleteknek főha­diszállást biztosító Zágrábot végül közvetlen szankciók sújtanák. A kétnapos külügyminiszteri taná­csülés további napirendi pontjai kö­zött szerepel még a négy tagjelölt EFTA-országgal folyó felvételi tár­gyalások állása: ahhoz, hogy a felvé­teli menetrendet tartani lehessen, e hónap végéig véglegesíteni kellene a szerződéseket. További téma emellett többek között az EU és Oroszország illetve Ukrajna tervbe vett „partneri és együttműködési” szerződésének, valamint a balti ál­lamokkal kilátásba helyezett sza­badkereskedelmi övezet kialakítá­sának a kérdése is. * „Kellőképpen súlyosnak” minősítet­te a Szarajevóban történteket Do­uglass Hurd brit külügyminiszter ahhoz, hogy „fontolóra vegyük a lé­gicsapás” lehetőségét. A brit diplo­mata az EU külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának színhe­lyén válaszolt röviden újságírók kérdésére. Ugyanitt görög kollégája, Karolosz Papuliasz viszont határozottan le­szögezte, hogy Athén „ellene van a katonai akciónak” mivel „úgy vél­jük, hogy minden katonai kezdemé­nyezés egy általános balkáni hábo­rúhoz vezetne”. Az e félévi görög EU- elnökség jegyében a hétfői kül­ügyminiszteri tanácsülésen elnöklő Theodorosz Pangalosz európai ügyi miniszter pedig arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy mielőtt bármiféle in­tézkedést tennének, gondosan tisz­tázni kell, kik is állnak valójában a szombati merénylet hátte­rében. Hurd-del egyetértésben egy esetle­ges katonai válaszlépés lehetőségé­ről beszélt Javier Solana, a spanyol diplomácia vezetője is, hangsúlyoz­va ugyanakkor, hogy nem szabad elzárni az utat a politikai megoldás elől sem. Klaus Kinkel német külügyminisz­ter arra emlékeztetett, hogy az is­mert történelmi, valamint alkot­mányjogi okokból Németország köz­vetlenül nem vehet részt katonai műveletekben a térségben, de azért „a partnereink oldalán állunk” e kérdésben. A külügyminiszterek állásfoglalása sokak szerint fontos hatással lehet a jelentős részt ugyan ezen országo­kat is magában foglaló Észak-atlan­ti Tanács keddi, immár érdemi dön­tések meghozatalát célzó ülésének végeredményére. Arafat — Peresz találkozó kedden Kairó (MTI) - Az izraeli rádió hétfő reggeli jelentése szerint Simon Pe­resz külügyminiszter kedden talál­kozik Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével, „hacsak a palesztin veze­tő az utolsó pillanatban meg nem szegi adott szavát”. Ez esetben, hangzott a híradásban, Peresz le­mondja kairói útját. Arafat és Peresz előző hétvégi da- vos-i tárgyalásai után egyeztek meg az újabb, kairói találkozóban, ame­lyet azonban az elmúlt napokban mindkét oldalról bizonytalanná tet­tek. A PFSZ tuniszi székhelyén va­sárnap közölték, hogy Arafat ked­den utazik az egyiptomi fővárosba - hétfőn mindössze egy magas szintű delegáció megy, hogy az izraelivel tárgyaljon -, de Peresszel csak ak­kor találkozik, ha a megbeszélések megfelelő előrehaladást mutatnak. Peresz vasárnap este hétfő estében vagy kedd reggelben jelölte meg a palesztin vezetővel tervezett ta­nácskozásának lehetséges időpont­ját, azt hangoztatva, hogy „mi tart­juk magunkat kötelezettségvállalá­sainkhoz mind a megbeszélt idő­pontot, mind a tárgyalások tartal­mát illetően”. Hivatalosan nem vég­legesített kairói útja előtt Peresz az izraeli hadsereg vezérkarának ille­tékeseivel együtt újabb konzultáci­ót folytat Jichak Rabin kormányfő­vel. A davos-i találkozón kidolgozott megállapodástervezeten, amelynek aláírása az autonómiaegyezség vég­rehajtásához, ázaz a Gáza-övezet- ből és Jerikóból történő izraeli kato­nai kivonulás megkezdéséhez szük­séges, a katonai vezetők további változtatásokat követeltek. A hadseregvezetők beleszólását a politikai vitákba a vasárnapi kor­mányülésen több miniszter bírálta, de a kormányfő védelmébe vette a tábornokokat. EU-küldöttség Kasmírban Újdelhi (MTI) - Görögország, Bel­gium és Németország indiai nagy­követe hétfőn Kasmírba érkezett, hogy a helyszínen győződjön meg a zavargások sújtotta szövetségi ál­lamban kialakult helyzetről. Az Európai Unióban elnöklő Görö­gország, valamint a soros elnöki tisztség korábbi betöltője, illetve kö­vetkező várományosa, Belgium és Németország nagykövete az indiai hatóságok meghívásának tesz ele­get. Az újdelhi hatóságok meghívá­sának az a célja, hogy ellensúlyoz­zák Pakisztán nemzetközi fórumo­kon hangoztatott vádjait az emberi jogok megsértéséről India egyetlen, muzulmán többségű államában. In­dia viszont a kasmíri szeparatisták támogatásával vádolja Pakisztánt. Kasmír hovatartozásáért a két ál­lam már két ízben háborúzott egy­mással függetlenségük elnyerése óta. Orosz olajexport Moszkva (MTI) - Valamivel több az első negyedévi orosz olajexport az előrejelzettnél, mert az orosz fi­nomítók csökkentik termelésüket. Mindezek ellenére nem éri el a kivi­tel a tavalyi napi átlagos mennyi­séget. Az idei első három hónapban az orosz olajexport meghaladhatja a napi 2,45 millió hordónyit. Eredeti­leg 2,11 millió hordósra számította Moszkva a várható kivitelt. Tavaly naponta átlagosan 2,55 millió hordó volt az orosz olajexport, így az idei első negyedévi, kivitel hiába „várakozáson felüli”, kevesebb, mint a tavalyi. Észak-koreai élelmiszerhiány Szöul (MTI) - Állati takarmányon tengődnek sokan Észak-Koreában a súlyosbodó élelmiszerhiány miatt - számolt be Szöulban sajtóértekezle­ten egy illegálisan kivándorolt 52 éves észak-koreai férfi. Elmondása szerint 1992-ben romlott meg iga­zán az élelmiszer-ellátás, tavaly ó és családja fél éven át csupán krumplin élt, mert élelmiszeijegye- ket sem kaptak. Beszámolt arról is, hogy üzemanyaghiány miatt a jár­műforgalom is igen gyét Észak-Ko­reában, sok gépkocsit átalakítottak faszén-, vagy faüzeműre, de akad olyan is, amelyet állati trágya hajt. Ukrajnai atomfegyverek Moszkva (MTI) - Az ukrajnai ra­kéták és robbanótöltetek leszerelé­séről kedden kezdődő kijevi kétol­dalú tárgyalásokon a moszkvai kül­döttség vezetője, Jurij Dubinyin ki­fejtette: remélhetőleg Ukrajna tisz­tázza majd a megbeszélések során a mag fegyverekkel kapcsolatos ösz- szes kérdést. Dubinyin szerint a START-1 szerződés egyes pontjai­nak múlt heti kijevi ratifikálásakor nem derült ki, hogy hány százalé­kát tervezik megsemmisíteni az ar­zenálnak. A kyevi vezetés igyeke­zett eloszlatni a kételyeket. Vlagyi­mir Krizsanovszkij moszkvai ukrán nagykövet hétfői sajtóértekezletén leszögezte, hogy Kijev megválik atomfegyvereitől és csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez. =RÖVIDEN ­Pozsony - Vladimír Meciar, szlo­vák miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy népszavazással kíván véget vetni a belpolitikai vál­ságnak, amit a kormánykoalíció több parlanlenti képviselőjének ki­válása okozott. A parlament mun­káját február 16-ig felfüggesztették. Havanna - A hétfő hajnalig közzé­tett részeredmények szerint Jósé Maria Figueres, az ellenzéki szoci­áldemokrata Nemzeti Felszabadí- tási Párt jelöltje nyerte szoros küz­delemben a vasárnap tartott Costa Rica-i elnökválasztásokat. Kairó - Rendőr tábornokot öltek meg vasárnap este a felső-egyipto­mi Aszjútban ismeretlen tettesek, nyilvánvalóan iszlám szélsősége­sek. A 46 éves főtiszt otthonából tá­vozott, amikor két fegyveres agyon­lőtte, majd elmenekültek a hely­színről. *

Next

/
Thumbnails
Contents