Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

SZABADIDŐ ~ Elektronika Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Január 6. ■■ v■ - wTmhwmm Multimédia a NetWare-en Nemrég került a piacra a Novell multimédia-részlegének új szoftve­re, amelynek segítségével a video for Windows használói élő multimédia bemutatókat tölthetnek le egy Net- Ware-serverről. A Video 1.0 szoftver teljes sebességű audiovizuális ki­szolgálóvá változtatja a NetWare-t a Windows-ügyfelek számára. Minda­mellett video-konferenciára nem al­kalmas, mert nem képes az audiovi­zuális anyagok valós idejű továbbí­tására hálózatközi gerincvezetéken. Arra viszont képessé teszi a NetWa- re-kiszolgálót, hogy multimédia anyagot tároljon, majd átküldje azt egy távoli kiszolgálónak, amely az­tán már valós időben továbbítja a helyi felhasználó PC-jére. A NetWa­re Video a Microsoft Audi Visual for­mátumának megfelelő állományok fogadására készült fel, függetlenül a tömörítési aránytól. Az általa elfoga­dott maximális sebesség 30 képkoc- ka/másodperc, de a szoftver a LAN megterheltsége és az ügyfél PC te­herbírása függvényében dinamiku­san tudja csökkenteni az átvitel se­bességét. Számítógép a könyvtárakban A megyei könyvtárban évekkel ezelőtt kezdődött a számítógépek alkalmazása, de még rengeteg el­képzelésük van a rendszer fejlesztésére, a szolgáltatások bővítésére Fotók: Dobos Klára Video for Windows fejlesztőeszközök Első ízben a Comdexen láthatták az érdeklődők a Microsoft Video for Windows 1.1-esét, amelyet főként a multimédia területén dolgozó fej­lesztőknek szántak. Gyorsult a vi­deó visszajátszása, ugyanakkor mozgófilm-részleteket lehet beépíte­ni a VfW bemutatóiba. 320x240 kép­pontos felbontásnál 30 képkocka/másodperces lejátszást tesznek lehetővé az új tömörítőszoft­verek, amelyek között megtalálható a Cinepak és az Indeo 3.1. Az 1.1-es változat PC-n ugyancsak le tudja játszani a Quick Time-állományo- kat, egyúttal Macintoshon is futhat­nak az AVI kiterjesztésű állomá­nyok. Otthoni multimédia Házi multimédia szolgáltatásokra szánt grafikus vezérlőt jelentett be a Kaleida, a Motorola és a Scientific- Atlanta. A Malibu nevű lapkát a tévékhez csatlakoztatható, beágyazott Po- werPC-alapű eszközökbe fogják be­építeni, de a Motorola és a Kaleida az üzleti világot kiszolgáló Po- werPC-gyártókkal (köztük az IBM- mel) is megállapodásra törekszik. „Az otthoni szórakoztatás még csak a kezdet, az interaktív tévének az­tán az üzleti életben is komoly sze­rep juthat. A PowerPC-Malibu kettőst haszná­ló rendszerek ár és teljesítmény te­kintetében alaposan feladhatják majd a leckét a Pentiumra alapozott multimédia számítógépeknek” - je­lentette ki a Kék Óriás egyik illeté­kese. Michael Braun, a Kaleida elnö­ke egyelőre félresöpörte ezeket a fel- tételezéseket, mondván: a Malibut kizárólag az interaktív tévékbe szánják. Kifejlesztése a Skywalker projekt része; a tévékészülékhez csatlakoztatható Skywalker lenne a multimédiás tévé lelke. Tervek sze­rint egy PowerPC lapka működik majd a készülékben, annak Játszik alá” a Malibu grafikus gyorsító. Windowsos lekérdezőeszköz Nem kevesebb, mint húsz népszerű adatbázis-kezelőből tud majd lehív­ni adatokat az a Windows-alapú le­kérdező- és jelentéskészítő eszköz, amelyen javában dolgozik a CA. A jelenleg béta-tesztelés alatt álló, várhatóan ez óv elején megjelenő CA-Visual Express 1.0 több szoftver- eszköz (CA-Visual Easytrieve, CA- Visual Ramis) kombinációja. A forrásmegjelölés nélküli anyagokat a Számítástechnika című hetilapból vettük át. Miskolc (ÉM - BG) - Többféle könyv­tárlátogató létezik, ezek közül az egyik fajta az, aki azért zarándokol el a bibliotékába, mert neki azonnal és máris, de lehetőleg legkésőbb teg- napelőttre kell valamilyen ritkaság, a másik pedig azért nem zarándokol el, mert abban reménykedik, hogy előbb-utóbb a feledés homályába merül, miszerint már több mint fel éve nem szolgáltatta vissza a két hétre ki­kölcsönzött könyveket. Előbbieknek áldás, utóbbiaknak egyenesen lidérc­nyomás egy esetleges könyvtári komplex számítógéprendszer. Ab­ban nincs és nem is lehet vita, hogy a számítógép egyre inkább teret kell nyerjen a könyvtárakban is. Hogy ez mennyire valósult meg, annak néz­tünk utána Miskolc két könyvtárá­ban. Fejlesztési elképzelések AII. Rákóczi Ferenc megyei könyv­tárban már évekkel ezelőtt felme­rült a könyvtári munka egészének megkönnyítése a számítógépek se­gítségével. Két lehetőség közül vá­laszthattak. Az egyik verzió szerint külföldi programot vásároltak vol­na, ami egyrészt drága, másrészt rehgeteg adaptációs problémát vet fel, hiszen egy egészen apró változ­tatás a programon az egész rendszer újragondolását igényelheti. A második változat szerint hazai szakemberekkel készíttetnek egy programot. Egy fecske azonban nem csinál nyarat, ezért megalakították a Megyei Könyvtári Egyesülést, igé­nyeltek és kaptak némi állami támo­gatást és ezek után megbízták a bu­dapesti Infoker Kisszövetkezetet a TEXLIB elnevezést viselő program kidolgozására. Azóta eltelt három év és a program jelenleg mintegy hat­van százalékos készültségi fokkal rendelkezik. Azért csak ennyivel, mert egyszerűen elfogyott a pénz. Az élet azonban nem áll meg, a fel­gyorsult tempó a szolgáltatások fel- gyorsítását is szinte kiköveteli, ma már egyre kevésbé járható út a könyvtárközi kölcsönzés procedúrá­ja, vagy a kölcsönzők más szak- könyvtárakhoz történő irányítása. Ezért jött kapóra a megyei könyv­tárnak, hogy ’93-ban beindult a Mis­kolci Egyetemen a bölcsészképzés, hiszen ezzel egyrészt megnőtt a me­gyei könyvtár forgalma, másrészt óhatatlanul felvetődött a gondolat, hogy az egyetem és a megye könyv­tára átgondolja együttműködési le­hetőségeit. Ennek a gondolatnak a jegyében a közeljövőben egy digitá­lis bérelt vonal segítségével a Mis­kolci Egyetem könyvtárán keresztül a megyei könyvtár bekapcsolódik az országos X.25-ÖS számítógépes háló­zatba, amellyel többek között elér­hetővé válik a könyvtári szakiroda- lom adatbázisa, az Országos Széche­nyi Könyvtár periodika-bázisa, a Hungarika gyűjteményt feltáró adattára, az Országgyűlési Könyv­tár és a Közgazdaságtudományi Egyetem adatbázisa. Ezen felül természetesen beindítot­tak egy könyvtáron belüli számító- géprendszert az úgynevezett TEX- TAR-programmal, amely a könyvtá­ri munka teljes körének feltérképe­zését lesz hivatott szolgálni. Egyelő­re még csak egyes állományi része­ket, így többek között a helyismere­ti- és az olvasói nyilvántartást, a jo­gi információs kartoték adatbázist, a rádiótechnikai adatbázist és az IKD-t, a magyar folyóiratok jegyzé­két dolgozták fel számítógépen. Ali­hoz, hogy a kölcsönzési rendszer is működőképes legyen, még legalább százezer kötetet kell vonalkóddal el­látniuk. Egy ilyen hálózathoz lega­lább 50 állomást kell létesíteni. Eh­hez jelenleg 15 gép adott, de a csat­lakozási lehetőséget már megterem­tették a könyvtár minden helyiségé­ben. A központi gép egy 486-os 66 MHz-es IBM gép egy gigabyte-os winchester-kapacitással. A felhasz­nálói gépek 386-os és 286-os IBM PC kompatibilis személyi számítógé­pek. A József Attila könyvtárban használatos TINLIB elnevezésű prog­ram saját kategóriájában a világ legjobbjai közé tartozik Még csak a kezdeteknél A miskolci József Attila Könyvtár­ban még csak egy éve ismerkednek a számítógép használatával. Jelen­leg két géppel dolgoznak, egyelőre a program kínálta öt modul közül csak a katalogizálást használják. A könyvtár hetvenezer kötetes állo­mányából a mai napig mintegy há­romezer kötet feldolgozásával vé­geztek, számításaik szerint még kö­rülbelül 2-3 év szükségeltetik a tel­jes katalogizáláshoz. Ha ez kész, ak­kor készítik el az olvasói és a köl­csönzési nyilvántartást, valamint a folyóiratperiodikát. A könyvtár számítógépes szakembe­re szerint ma már egy számítógépes rendszer telepítésekor nem az alap­gépek, hanem a programok apaszt­ják inkább a pénztárcákat. Az álta­luk vásárolt, Angliában kidolgozott TINLIB program 1,3 millió forintba került és évente 150-200 ezer forin­tot kell fizetni a gyártó cégnek, hogy elküldjék a kiegészítő programmo­dulokat. Az alapprogramot azonban kategóriájában a világ első öt prog­ramja között tartják számon. A könyvtárban található alapgép egy CD-Rom olvasóval és 340 Mbyte ka­pacitású winchesterrel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy jó ideig ne legyen gondjuk az adattárolással. Az egyetlen problémájuk az, hogy egyelőre még a „világtól elszigetel­ve” működnek. Még egy 1986-ban felvetődött terv szerint az ezredfordulóig el kellene érni, hogy az európai egyetemek, fő­iskolák, tudományos kutatóintéze­tek közvetlen kapcsolatba kerülje­nek egymással a számítógépes háló­zatokon keresztül. Ennek érdekében jött létre hazánk­ban az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium és az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizott­ságának közreműködésével az IIF szervezet. Ez a szervezet évente 40-50 intéz­ményt tud bekapcsolni az országos X.25-ÖS hálózatba. A József Attila Könyvtár is jelezte igényét a programban való részvé­telre. ’93 decemberében az álom megvalósulása már karnyújtásnyi­ra volt, komoly esélye nyílt a könyv­tárnak, hogy részesévé válhat az X.25-ÖS hálózatnak, de közbeszólt a városi költségvetés lecsökkentése, ami nemcsak a csatlakozást odázta el, de könnyen azzal a veszéllyel jár­hat, hogy egyes könyvtárak felfüg­gesztik működésüket. Pedig a hálózatra való csatlakozás lehetővé tenné, hogy a miskolci könyvtár kapcsolatba léphessen akár az ausztriai Laxemburgban ta­lálható úgynevezett adatbázisok adatbázisával, amelynek segítségé­vel szinte pillanatok alatt kapcsola­tot teremthetnek a világ legtávolab­bi pontjain lévő számítógéprendsze­rekkel. Gyengélkedik az európai piac Az Európában és világszerte is tapasztalható recesszió folyamatosan aláaknázza az informá­ciótechnológiái (IT) piac teljesítményét a konti­nens országainak többségében - jelzik a brüsszeli European Information Technology Observatory (EITO) piackövető kiadvány leg­frissebb adatai. A gazdasági környezet bizony­talan állapotából kiindulva, az EITO előrejelzé­se szerint az európai piac 1993-ban mindössze 1,6 százalékkal nőtt. de 1994-ben akár 4,2 szá­zalékkal is javul hat a helyzet, mint ahogy az ál­talános gazdasági helyzet is jobbra fordul. Összehasonlításul: Nyugat-Európa IT piaca 1992- ben 2,5 százalékkal, 1991-ben pedig 4,4 százalékkal növekedett. Ha külön-külön vizs­gáljuk az egyes termékcsoportokat, továbbra is a szoftver marad a legfontosabb hajtóerő az eu­rópai számítástechnikai piac növekedésében. 1993- ban 8,2 százalékos, 1994-ben pedig várha­tóan 8,5 százalékos gyarapodást tud felmutat­ni. Ezzel szemben a hardverforgalmazás eseté­ben 3,1 százalékos csökkenés várható 1993- ban, szemben az 1992. éri 1,9 százalékos visszaeséssel. 1994-re az EITO előrejelzése nem jósol növekedést a hardverpiacon. Bill Gates megnősült Bill Gates, a számítástechnika egyik csá­szára, a Microsoft első embere meaháza- sodott. A képen még egy kosárlabda- meccsen látható menyasszonyával, akivel az új esztendő első napján kelt egybe Hawai szigetén. Fotó: AP 1994-ben már új típusú Ifabo lesz Huszonnégy év óta rendezik meg a bécsi szak- kiállítást, s idén - a jubileum évében - már egy új koncepció jegyében kerül sor rá. A lényeg, hogy nem termék-, hanem igényorientált lesz: így a vásárlátogatók röridebb idő alatt s célra­törőbben informálódhatnak majd. Magyar an: megszűnik a termékcsoportok szerinti tagozó­dás, nem lesznek kizárólagosan szoftvert vagy hardvert bemutató csarnokok, hanem olyan súlyponti témák köré csoportosulnak a kiállí­tók, amelyek megfelelnek a látogatói igények­nek. A május 3. és 7. között megrendezendő Ifabo ’94 fő pillérei a multimédia, a távközlés és a bank­ügyletek lesznek. Hoffmann vásárigazgató pos­tai levél- és faxakciókkal indítja a reklámhad­járatot. Célja az, hogy maga a látogatóközönség is minőségi összetételű legyen. Azok a kiállítók, amelyek termékei és szolgál­tatásai nem csupán egy témakörre korlátozód­nak, választhatják a standmegosztást, és részt vehetnek több különbemutatón, vagy pedig a témával elsődlegesen foglalkozó centrumban ismertethetik kínálatukat, s ott lévő fő standju­kon megfelélő tanácsadással hívhatják fel a fi­gyelmet a témára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents