Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
1994- Január 6-, Csütörtök .....:.. Gazdaság É SZAK-Magyarország 7 Félmilliárd turista Párizs (MTI) - A külföldi-e utazó turisták száma 1993-ban mintegy félmilliárd volt, ami 1992-höz képest 3,8 százalékos növekedést jelent. A nemzetközi turizmus növekedése azonban lassulófélben van, hiszen 1992-ben a turisták száma még 5,5 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest. Ez derült ki az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének (WTO) hétfőn közzétett jelentéséből. Az idegenforgalmi bevételek tavaly elérték a 324 milliárd dollárt, azaz 1992-höz képest 9 százalékkal növekedtek. A leglátványosabb fejlődést Ázsia és a Csendes-óceán térsége mondhatta magáénak: ebbe a térségbe 12 százalékkal több turista (68,5 millió ember) érkezett, a turizmusból származó bevétel pedig 15 százalékkal 52,5 milliárd dollárra nőtt. Az AFP jelentése szerint a leglátogatottabb kontinens továbbra is Európa: itt 300 millió turista 162,5 milliárd dollárt költött el tavaly. Az 1992- es adatok szerint az élenjáró országok között is első helyen áll Francia- ország a látogatók számát (59,6 millió turista) tekintve, míg az idegen- forgalmi bevétel nagyságát illetően az Egyesült Államok vezeti a mezőnyt 40 milliárd dollárral. Alaptőke-emelés Budapest (MTI) - Négyszázötvenmillió forintos részvénykibocsátással kívánja emelni alaptőkéjét a Za- lakerámia Rt. A cég - melynek papírjai a Budapesti Értéktőzsdén is forgalomban vannak - január 10. és 19. közt kínálja fel részvényeit. A papírokból csak azok vásárolhatnak, akik 1994. január 6-án a társaság részvénykönyvében jegyzett tulajdonosok. Minden harmadik már birtokolt részvény után egy újabb részvényt lehet majd jegyezni. Ä tulajdonosok közül a részvények 44 százalékát birtokló Hungarian Investment Company és az Instituto Mobiliare Italiano SpA (IMI) a teljes őket megillető részvényhányadot szeretné lejegyezni. A maradék megvásárlására a Sigeco Ltd. — az IMI brókercége - és a Creditanstalt Értékpapír Rt. közösen garanciát vállalt. Ä papírok Budapesten a Creditanstalt és a Postabank brókereknél, Zalaegerszegen a Postabank helyi fiókjánál jegyezhetők. Áz 1000 forintos névértékű papírok kibocsátási ára 1580 forint lesz. A Zalakerámia-részvényekből szerdán 960 darab kelt el a Budapesti Értéktőzsdén, 2553 forintos átlagáron. A záróál- 2575 forint volt ugyanakkor. Kell egy csoport Budapest (MTI) - Az állam tulajdonában lévő vagyon működtetésének és hasznosításának kérdésével foglalkozó szakmai munkacsoport felállítását kezdeményezte Szabó Tamás privatizációs miniszter. A célja az állami tulajdon és a magánosítás új törvényi és intézményi kereteinek kialakítása. Szabó Tamás szerint az 1992-ben életbe lépett privatizációs törvények olyan rendszert hoztak létre a magyar magánosítás folyamatában, amely határozott és átgondolt cselekvésre ösztönöz, így például jelentősen felgyorsult a tulajdoni szerkezet átalakulása, többszörösére nőtt a külföldi befektetések mértéke és a különböző kedvezményes konstrukciók révén több ezer új, működő magántulajdonban álló gazdasági egység jött létre. Az eddigi változások és tapasztalatok tükrében - amint azt a kormány múlt év december 22-én elfogadott programja is rögzíti - át kell gondolni az állami tulajdon értékesítésének, hasznosításának és kezelésének egész rendszerét. Ezt szolgálja majd a munkacsoport. A munkacsoport feladata lesz a jelenlegi jogi szabályozás értékelése, valamint az állam vagyonára vonatkozó jogi szabályozás megújítása és a szervezeti változások előkészítése. Erre már csak azért is nagy szükség van, mivel az állami vagyon jelentős része olyan kincstári vagyon, amelyre vonatkozóan új törvényt kell alkotni. A munkálatokba az érintett minisztérium szakértői is bekapcsolódnak. Az új jogszabályi kereteknek többek között biztosítaniuk kell a privatizáció lendületének fenntartását és az állami vagyon hatékonyabb kezelését. Kohászati döntésre várva Egymás rovására is lobbiznak Ozdon és Diósgyőrben Az ózdi rúd- és dróthengerműben. A cél: mielőbbi kormánydöntés a borsodi térség acéliparinak hosz- szú távú nyereséges működtetésére, illetve az azt biztosító feltételekre. Fotó: EM-archív Diósgyőr-Ozd (EM - I.S.) - Bármennyire is hangoztatják a diósgyőri és az ózdi kohászok: nem egymás rovására szeretnék, hogy végre-va- lahára rendeződjék az iparág sorsa, a történések nem ezt mutatják. Pediglen többször állították: céljuk, kívánalmuk elsősorban az - profánul fogalmazva hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Vagyis olyan döntés szülessen a borsodi vaskohászat reorganizációjáról előbb a gazdasági kabinet, majd pedig a kormány ülésén, amely mind két vas-város érdekinek megfelel. Egy tény: a korábbi ígéretek ellenére eddig még nem tárgyalt sem a gazdasági kabinet, sem pedig a kormány a témáról, pedig sokak szerint ezt már az elmúlt hónapban meg kellett volna tenni. Addig is: jobb híján mind a két város vezetése, mind pedig a két kohászat irányítói lobbiznak. Egyaránt megírta levelét az ipari és kereskedelmi miniszternek T. Asztalos Ildikó miskolci és Stroh- mayer László ózdi polgármester. A két írásból természetes módon (?) az csendül ki: a diósgyőriek számára nem elfogadható az, hogy Ózdon új acélgyártó kapacitást hozzanak létre, az ózdiak szerint „a legjobb jóindulattal sem lehet feltételezni, hogy Miskolcon az iparág versenyképességét, hatékonyságát, piacorinen- táltságát növelő borsodi acélipar reorganizációját akaiják támogatni”. Nincs kétség: oda a vasas-szolidaritás... T. Asztalos Ildikó úja volt: „Fontosnak tartom, hogy a borsodi acélipar reorganizációját előkészítő anyagban szerepeljen a diósgyőri kohászatot illetően a második FÁM megépítése, a nagyolvasztó felújítása, az ehhez szükséges pénzeszközök biztosítására vonatkozó javaslat. Strohmayer László szerint: .Meggyőződésem, hogy a núskolci kohászat változatlan formában történő megmentésére irányuló kezdeményezések csak foglalkoztatás-politikai indíttatásúak és nem veszik figyelembe a piacgazdasági és az EK konformitás követelményeit, az energiatakarékosságot, a kömyezetvédelmet... Miskolcon is tudomásul kell venni, hogy a világon mindenütt jelentős önköltségcsökkentő fejlesztéseket hajtanak végre a gazdaságosság javítás érdekében, s amennyiben a magyar vaskohászat versenyképes akar maradni - ha szükséges állami beavatkozással is - minden, a nemzetgazdaság és a hazai kohászat érdekeit figyelembe vevő gazdasági és politika szerv képviselőinek támogatni kellene”. Egy biztos - s ezt Ózd polgármestere jól látja-, hogy a szakmai érveket figyelmen kívül hagyó és a munka- nélküliség rémét felidéző állásfoglalások, nyilatkozatok nem segítik elő a térség gondjainak megoldását. És persze az is érthetetlen, hogy a különböző megnyilatkozások megkísérlik szembeállítani a két várost, a két kohászatot. Az érdeknek közösnek kell lennie: működőképes borsodi vaskohászat, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, új munkahelyek teremtése. Nem föltétlenül, és nem elsődlegesen a vaskohászatban. Vállalkozzunk a mezőgazdaságban! Egyedül nem megy - a támogatás és kálváriája Miskolc (EM) -Nagy érdeklődés tapasztalható a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap iránt, ugyanis a gazdálkodók, kisvállalkozók az alapban meghirdetett támogatásokhoz mielőbb szeretnének hozzájutni. Sajnos megyénkben tapasztalható, hogy a legtöbben először megűják és az illetékes helyre beküldik a pályázatokat, és csak azután tanulmányozzák a pályázat feltételeit. Ezért aztán az így beadott pályázatok elóbb-utóbb visszakerülnek a vállalkozókhoz. Jó tehát megismerni, hogyan jelentsük be igényünket a támogatásra? Először is el kell dönteni, hogy mekkora összeget akar a pályázó fejlesztésre fordítani,ugyanis 25 millió forint a „vízválasztó”. Ha ettől többet akar a pályázó, akkor a pályázathoz részletes üzleti tervet kell készíteni. Emellett kell egy olyan igazolás, amely igazolja a hiányzó pénz forrását. Ez pedig a kereskedelmi banki hitel. A bank (bármelyik) összeghatártól függetlenül üzleti tervet kér. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a pályázatot tíz példányban (!) kell benyújtani a B.-A.-Z. megyei Földművelésügyi Hivatalhoz. Itt csak akkor foglalkoznak érdemben a pályázattal, ha van banki ígérvény valamelyik kereskedelmi banktól a hitelkérelemre vonatkozóan. Ez az ígérvény tulajdonképpen a hiányzó pénz banki hitelből történő biztosítását ígérő okirat. Ezért jó az a gyakorlat, ha a vállalkozó a számlavezető bankját keresi fel az üzleti tervével, ám még a banki ígérvény beszerzése után is igen hosszadalmas a pályázat ügyintézése. Ä benyújtott pályázatot ugyanis a B.-A.-Z. megyei Földművelésügyi Hivatal csak véleményezi és továbbítja az FM-be, s ott az Agrárfejlesztési Bizottság javaslata alapján hozzák meg a döntést a támogatás odaítéléséről - hatvan napon belül. Ha a támogatást odaítélték, akkor a pályázónak az Állami Fejlesztési Intézettel kell szerződést kötni, s ez újabb 30-40 nap. Szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ÁFI a visszterhes támogatás erejéig zálogjogot jegyzett be a pályázó által felajánlott fedezetre (valamilyen ingatlanra). Érdemes azt is megjegyezni, hogy nemcsak a kereskedelnű bank, hanem az AFI is az ingatlanról tehermentes, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kér a szerződés aláírásához. A fenti tortúra az eddigi tapasztalatok szerint legalább fél évet vesz igénybe. A pályázat egyébként hasonlít az üzleti tervhez. Tartalmaznia kell a pályázó azonosító adatait, a beruházás célját, telephelyét, a megvalósítás ütemezését, a kamattámogatás iránti kérelmet, egy költségtervet, a fejlesztés pénzügyi forrásainak megoszlását. Mindezt persze részletes költségkalkulációval, árajánlatokkal, hatósági engedély ekkel. Még végiggondolni is hosszadalmas, hogy mennyi minden tennivalója van egy vállalkozónak. Sokan, visszariadnak, a nehézkes ügyintézés miatt inkább lemondanak akár a legjobb reménnyel kecsegtető vállalkozásról is. Ehelyett javasolható és járhatóbb is az az út, amelyet a kitartóbb mezőgazdasági vállalkozók már alkalmaznak: az üzleti ten7, de a pályázat egészének elkészítéséhez igénybe veszik a szakemberek szolgáltatásait - mert ezekre is van már vállalkozó! Kamatadó-változások érvényesítése Budapest (MTI) - Más-más szabályok alapján alkalmazzák a január 1-től érvényes kamatadókulcsokat a pénzintézetek a forint-, illetve a deviza-megtakarítások esetében adta ki a tájékoztatót a Pénzügyminisztérium. Az év elejétől a magánszemélyek nem látra szóló megtakarításai után fizetett kamatokból új kulcsok szerint vonják le az adót. A forintkamatok után levont összeg húsz százalékról tíz százalékra csökken, az eddig adómentes deviza-megtakarítások kamatai után pedig tíz százalékot kell fizetni. A látra szóló megtakarítási fonnák kamatai továbbra is adómente áfek. Az új szabályok az 1993. december 31. után kifizetett, vagy jóváírt kamatjövedelmekre vonatkoznak. Nem érintik viszont azokat az összegeket, melyekhez a betéti szerződés, illetve az értékpapír kamatának esedékessége alapján már a múlt évben is hozzájuthatott a tulajdonos. A forint-megtakarítás után így a tavalyi 20 százalékos kulccsal kell adózni, ha a kamatfizetés- vagy jóváírás már tavaly esedékes volt, de csak idén jelentkezett érte a tulajdonos. Kisebb az adó viszont azokban az esetekben, ha az esedékesség dátuma 1994. A tavalyi évben esedékes devizakamat ugyanezen szabály szerint adómentes. Az 1994 előtt banknál, nem látra elhelyezett devizaösszegek idén fizetendő, vagy jóváírandó kamatának adóját viszont más elv szerint számítják, mint a forint-megtakarításokét. Á jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy semmilyen jogszabály nem állapíthat meg visszamenőleges hatályú hátrányos kötelezettséget. Az 1994 előtt elhelyezett devizaösszegek adóztatása ütközne ezzel az elvvel. Ezért a szabály az, hogy ha a magán- személy például 1993. október 1-jén kötötte le 6 hónapra devizáját, akkor az 1993-ra eső három hónap adómentes, az 1994-re eső rész után viszont meg kell fizetni a 10 százalékos kamatadót. A külföldi állampolgároknak nyilatkozatot kell tenniük, ha valamely kettős adóztatást elkerülő egyezmény előírásai érvényesek rájuk. Ilyen nyilatkozat hiányában, vagy ha nem névre szóló devizabetétről van szó, 10 százalékos kamatadót kell fizetni. Privatizáció előtt a bankrendszer Budapest (ÉM) - A Budapest Bank Rt. alaptőkéjét a közelmúltban megtartott rendkívüli közgyűlés alapján 5 milliárd 49 millió forinttal megemelik, így a jelenlegi mintegy 7,6 milliárd forint összegű alaptőke 12 milliárd 650 miihó forintra nő. Az alaptőke-emelést konszolidációs államkötvényekkel hajtják végre. Bokros Lajos, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója a közgyűlés előtt körvonalazta a bank által kötendő újratókésítési szerződés főbb pontjait, majd elfogadásra ajánlotta a konszolidációban való részvételt. Mindezt részben szükségessé teszi a pénzintézet hitelportfóliójának ez ért alakulása, másrészt a konszolidáció során a jelentős részvénytőke emelés megalapozza a pénzintézet küszöbön álló privatizációját. Elmondta, hogy a bank a szükséges céltartalék képzés után az 1992. évet 1,8 milliárd nettó tőkével zárta. Az elmúlt évben azonban a hitelszerkezet tovább romlott. Náray László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondotta: jövő év szeptember 30-ig a banknak el kell készíteni konszolidációs programját. Ebben ki kell térni többek között a banknál szükséges szervezeti átalakulásra, a privatizációs előkészületekre. Náray László megemlítette, a Pénzügyminisztérium egy későbbi időpontban a bank további tőkemegerősítését garantálja, hogy a tökemeg- felelési mutató elélje a 4 százalékot. A tulajdonosi szerkezet a következőképpen alakul. Az alaptőke-emelés előtt az Állami Vagyonkezelő Rt. 47,5 százalékkal, azaz 3,6 milliárd forinttal részesedett az alaptőkéből. A tőkefeltöltés után a Pénzügyminisztérium tulajdoni hányada mintegy 40 százalék lesz, az ÁV Rt. részesedése 28,53 százalékra csökken. Az áremelésről mondta a szövetség Budapest (MTI) - A január 1-jétól érvényes gyógyszertérítési díjak emelkedését nem lehet te\jes egészében a gyógyszergyárak számlájára írni - hangsúlyozza Molnár Károlyné, a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese. Rámutat arra is, hogy a lakosság a patikákban a térítési díjak 40 százalékos emelkedését tapasztalja, e drágulásnak azonban csak az egyik összetevője a 16-17 százalékos termelői áremelés. Ezenkívül az importkészítmények esetében, áremelő hatású a beszerzési árak közeledése, valamint a támogatási rendszer módosulása is. Az utóbbi azt jelenti, hogy gyógyszertámogatási célra rendelkezésre álló keretösszeg a szükséges 60-62 milliárd forintnál jóval kevesebb, várhatóan csak 50 milliárd forint lesz. Emiatt a gyógyszerek egy részénél csökkenteni kellett a fogyasztói árakhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás összegét is. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy i Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. január 4. Valuta Pénznem Vétel Eladás Angol font 149,05 152,05 ÁÚÍWJ dofflH 69,34 70.68 Belga frank¥ 277.72 283,22 Dán korona rí 14,83 15,13 Finn márka 17,36 17.70 Francia frank 1:7,03 17,37 Holland forint 51.78 52.82 ír font t 141.79 144,59 Japán yen* Kanadai dollár 89,05 90,91 76.84 78,36 Kuvaiti dinar 337,98 344,64 Német márka 57,90 59,10 Norvég korona 13,36 13.64 Olasz líra4 ' .. 59,14 60,36 Osztrák schiil.* 823,76 840.46 Portugál escudo ! 56.93 58,07 Spmiyolj)egta* 70,34 67.65 71,80 68,97 Svéd korona 12,07 12,31 USA-dollar . ■ 100,95 102,95 ECU (KP) 112,30 114,54 Deviza Középárf. 52,32 143,83 89,85 111 341,13 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
