Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

Kulturális Kitekintő 1994. Január 25 ■ V\ ; „Embertelen” tájak Fehérgyarmat (ÉM) - „Elhagyott, ember nem zavarta tájakhoz vonzó­dom, melyek még őrzik a természet nyugalmát, szelíd derűjét, vadregé­nyes titkait, ősi erejét, amelyeknek a tisztaságát, fényét nem törte meg emberi kéz. Képeimben megjelenik a hazai táj nyugalma ugyanúgy, mint a mediterrán vidék romanti­kája. Érdekel az utca embere, a csa­vargók, zenészek alakja” - úja Mol­nár Attila festőművész, aki Miskol­con született, s az elmúlt héten Fe­hérgyarmaton a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban nyűt kiállítása, mely február 4-ig tekinthető meg. _______ K álmán Imre operettbirodalma Siófok (MTI) - Kálmán Imre mű­veit napjainkban is világszerte nagy sikerrel játsszák. Annak érde­kében álmodott nyári „állandó” színházat Siófokra a nevét viselő alapítvány, hogy darabjait itthon is folyamatosan láthassa a közönség. Kovács József, az Interoperett Kft. igazgatója, a kuratórium elnöke el­mondta: a jelenlegi mintegy kétezer személyes szabadtéri színpadot sze­retnék fedetté varázsolni, illetőleg a megfelelő technikai hátteret kiépí­teni. Terveik szerint 2-3 éven belül komplett színházi előadásokkal lép­nek a nagyérdemű elé, illetőleg ven­dégegyütteseket is fogadhatnak majd. Idén még szerényebbek a le­hetőségek, és így a tervek: operett­gálát, balett-estet készítenek elő a siófoki szezonra, amelynek kezdete július 10-én, zárórendezvénye au­gusztus 20-ácn lesz. Az Interoperett Kft. igazgatója hangsúlyozta: ah­hoz, hogy mindez megvalósulhas­son, széles körű összefogásra van szükség. Kálmán Imre, a műfaj egyik koronázatlan királya a Bala­ton pariján született, és 1953-ban hunyt el Párizsban. A nevét viselő alapítvány a magyar operettbiroda­lom megteremtését tűzte ki célul. Halálának 40. évfordulóján - posz­tumusz - avatta díszpolgárrá szülő­városa, 1993-ban. Ezzel egy időben jött létre a Kálmán Imre Alapít­vány, amelyet Siófok város önkor­mányzata kezdeményezett. Kortárs grafikák Budapest (MTI) - Kortárs latin­amerikai grafikákból nyűt kiállítás a Kiscelli Múzeumban, ahol negy­venegy 1970-86 között készült mű látható. A különböző művészi irány­zatokat képviselő művészek a nyomdai technika legváltozatosabb módszereit alkalmazzák. Vannak közöttük figurális és absztrakt ké­pek is. A térség országainak alkotói a klasszikus és a modem művekben is az ősi kultúrát mutatják be. A tárlat március 31-ig látható. Az Óriásosdi és a Bikaviadal Budapest (MTI) - Két Goya-fest- mény érkezett tavaly évvégén Bu­dapestre a madridi Prado Múzeum­ból, s ez év végéig lesznek láthatók a Szépművészeti Múzeumban. Francisco Goya e két remekét - az Óriásosdit és a Bikaviadalt—a jeles spanyol mesterről elnevezett terem­ben állították ki. Az Óriásosdi című, amely 137x104 centiméteres képhez magyar törté­neti érdekesség is kapcsolódik. Az 1790-es években készült alkotás egykoron az Escorialban lévő kirá­lyi dolgozószobát díszítette. Azon hat kép egyike volt, amelyet 1870- ben elloptak a madridi királyi palo­tából. Négy évtizeddel később tűnt fel a remekmű a párizsi műkereske­delemben: ekkor vásárolta meg Ne­mes Marcell. Tőle jutott báró Her- czog Lápót tulajdonába, aki a fest­ményt XIII. Alfonz király 1913. évi látogatásakor ajándékba adta a spanyol uralkodónak A Bikaviadal egy négydarabos soro­zat egyike. A 38x46 centiméteres műalkotás festésmódja érdekes összehasonlításra is alkalmat ad a szakembereknek azokkal a kései Goya-képekkel, amelyeket a Szép- művészeti Múzeum birtokol. Budapest, Velence (ÉM - DK) ­Velencének aztán rengeteg na- gyobbnál nagyobb művész szülöttje volt. Elsősorban a képzőművészet terén kiemelkedő alkotóihoz „zarándokolnak” el a várost megis­merni akarók, keresik például Tizi- ano síremlékét, s keresik a híres épületeket, a Szent Márk templom­tól a Sóhajok hídjáig, amit Velencé­ben látni kell. De mert rengeteg a látnivaló, mindent nem lehet előre eltervezni. Fontos szerep jut a vélet­lennek. Úgy gondolom, kevesen in­dulnak el például azért, hogy meg­találják Carlo Goldoni szobrát. (Ha azért indulnának, biztosan nem is találnák.) De ha „szembe jön”, hát kellőképpen örvendeznek neki. Carlo Goldoni 1707-ben született Velencében, s 1793-ban halt meg Párizsban. Olaszul és franciául írta vígjátékait. Mondják a szakembe­rek, ő az olasz színpad újjáteremtő- je. Rengeteget írt, volt év, hogy 16 vígjátékot is szerzett. A színdarab minden ágában dolgozott. „Vígjátékaiban a népi hagyomá­nyokból, a commedia delTarteból, az Olaszországban évszázadok óta di­vatozó rögtönzött színpadi játékok­ból indult ki. Átvette a commedia dell’arte állandó figuráit: Pantalo- nét, Arlecchinót, Colombinát, Brig- hellát, a komikus inast. A népi víg­játékot felfrissítette a klasszikus vígjáték szellemével” - olvashatjuk Szerb Antal világirodalom történe­tében. A hazai színházaink is szíve­sen tűzik műsorra darabjait, leg­több előadásban talán a Két úr szol­gáját láthatta volna, aki akarja. Most azonban egy budapesti kiállí­táson a képzőművészek „szólnak” róla. Negyvenegy olasz képzőmú­Mészáros György London (MTI) - Londonban szinte minden zenekritikus biztosra veszi, hogy megtörténik a csoda, és febru­árban együtt zenél Paul McCart­ney, George Harrison és Ringó Stair, az 1970-ben feloszlott Beat­les maradék háromnegyede, az 1980-ban meggyilkolt John Lennon híján. A különböző híresztelésekből az bontakozik ki, hogy a három zenész, valamint Yoko Ono, John Lennon özvegye és hagyatékának kezelője jóváhagyásával, sőt részvételével 12 órás, egyenként egyórás folytatá­sokból álló tévésorozatot készít az Apple társaság, a négyek közös vál­lalata. A sorozatnak több munkací­me is van, lehet, hogy végül „Beat­les antológia”, de lehet, hogy „A hosszú, kanyargós út” lesz a címe. Mindenesetre tele lesz régi filmek­kel, fényképekkel, régi és új inter­júkkal, és ami a legfontosabb: a há­rom Beatles új számokat ír és vesz föl februárban az EMI stúdiójában. Elhangzanak továbbá a sorozatban régi, kereskedelmi forgalomba nem került Beatles-fólvételek is, és pár­huzamosan legalább hat kompakt lemez is megjelenik. Az új, a régi és az ismeretlen Beatles-számokon kí­vül sok régi sikerdarabjuk másféle, kísérleti stúdióváltozata is rajta lesz a lemezeken. A filmsorozat valószínűleg jövőre lesz vetíthető állapotban, és akkor jelennek meg a lemezek is. Goldoni szobra Velencében vész alkotásából áll a Petőfi Irodal­mi Múzeum új, Goldoni papíron cí­mű kiállítása. A tárlat anyagát az író halálának kétszázadik évfordu­lója alkalmából állították össze tri- veneto-tartománybeli művészek munkáiból. Az alkotók különböző anyagokkal és technikával dolgoz­tak, de a lényeg az volt, hogy - a ki­állítás címének megfelelően - papí­A brit kritikusok közül többen cso­dáról beszélnek, olyasmiről, mintha a Megváltó térne vissza másodszor is. John Lennon valaha azt mondta, hogy a Beatles népszerűbb Jézus Krisztusnál - emlékeztetett Philip Norman, a Beatles-tagok egyik leg­ismertebb életrajzírója a londoni Daily Mailben, és úgy vélte, a Beat­les második eljövetelének dörrené­séhez képest egércincogás minden tömegőrület, amely az utóbbi két évtizedben termett pop- és rockbál­ványokat kísérte. Mindegy, hogy az új Beatles-számok jók lesznek-e vagy rosszak, a Beatles a műfaj te­remtő Istene és etalonja - a Bibliát sem csak irodalmi értékei miatt ol­vassák. Mások azonban úgy vélik, hogy a Beatles-reneszánsz több lehet, mint kiábrándító: groteszkbe fordulhat az ötven-hatvan év közötti sokszo­ros milliomosok nosztalgiázása. A szakma mindenesetre horribilis bevételeket vár a visszatéréstől, amely mindenképp felrázhafja a ki- lencvénes évek cinikus, eliparoso­dott, könnyűzenévé silányult pop­rock világát. A szenzációt növeli, hogy eddig senkinek sem sikerült összehoznia a Beatlest, pedig ké­rőkben nem volt hiány. 1980-ban, a kambodzsai menekültválság köz­ben az ENSZ főtitkára maga kérte, hogy adjanak jótékonysági koncer­tet, de hiába. Decemberig a magán­élete zavartalan folytatására vágyó John Lennon ellenállása hiúsította meg a próbálkozásokat, utána pedig Fotó: Dobos Klóra ron kellett elkészíteniük művüket. A művészek - akik közül a legidő­sebb 1910-ben született, a legfiata­labb pedig 29 éves - sajátos és egyé­ni felfogásuknak megfelelő „Goldoni-olvasatokat” alkottak. A kiállítás anyaga február 20-ig lát­ható a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd továbbutazik Innsbruckba, Zágrábba, Prágába, Pozsonyba. Lennon halála. - A Beatles nem áll össze, amíg Lennon halott - mondta egyszer George Harrison. Még ta­valy is visszautasították Clinton amerikai elnök kérését, hogy lépje­nek föl a Fehér Házban. Harrison magasztos kijelentése persze nem feledtette el, hogy az együttes tagjai rettenetesen össze­vesztek, és szétválásuk óta is szá­mos pert indítottak egymás ellen. Igazság szerint nemcsak együtt sze­repelni, hanem még egymással szó­ba állni is képtelenek voltak sokáig. Lehet, hogy az idő már begyógyítot­ta a sebeket, amelyeket Lennon és McCartney szerzői vitái okoztak, később Yoko Ono összeférhetetlen­sége, meg az, hogy Harrison örökö­sen háttérbe szorítottságára pa­naszkodott, Starrt pedig vala­mennyien tehetségtelennek tartot­ták. A legjobban McCartney szóló karri­erje sikerült. A Beatles utáni saját együttese, a Wings, több platina- és aranylemezt gyűjtött össze, mint a Beatles valaha is. McCartney jogdí­jakból és zenekiadó vállalkozásai­ból származó vagyonát 400 millió fontra becsülik, ezzel Nagy-Britan- nia egyik leggazdagabb polgára - bizonnyal vagyonosabb, mint a ki­rálynő. A hindu miszticizmusba be­lefeledkezett Harrison a hetvenes években filmvállalkozásokba fogott. A Handmade Films nevű cégénél készült a „Monthy Python: Brian élete” és Madonna „Sanghaji megle­petése”. Szóló-pályafutása csak a nyolcvanas évek végén lendült fel, veterán barátai, Bob Dylan és Roy Orbison közreműködésével. A leggyengébben Ringó Starr szere­pelt: nehezen keresi a többiekéhez képest csekély számú millióit nem­zetközi interjú- és tévé tere fere föl­lépésekkel, valamint egy népszerű tévés bábfilmsorozat narrátora­ként. A visszatéréstől azonban igazából csak a legnagyobb vetélytárs, a ren­dületlenül tovább gördülő Rolling Stones szurkolói aggódnak. Meg­kérdezték a Rolling Stones volt me­nedzserét, Andrew Loog Oldhamet, hogy szerinte miképp lehetne ismét összehozni a Beatlest? Még három golyóval - mondta a cinikus szak­ember, de természetesen nem gon­dolta komolyan. Paul, George, Ringó - és John Szobrot a térhez Polgári László Rimaszombat (ÉM) -1902. június 4-én ked­ves kis ünnepségre gyűlt össze Rimaszombat népe a megyeszékhely patinás épületekkel kö­rülvett terén a Tompa téren. Beöthy Zsolt a Kisfaludy Társaság akkori elnöke emelkedett szólásra, aki őszinte szavakkal méltatta a gö- möriek szívében költőóriásként élő rimaszom­bati születésű pap, Tompa Mihály munkássá­gát, Hanván befejezett életútját. Örömujjon­gások közepette hullott le a lepel Holló Barna­bás remekművéről a magas talapzatra emelt életnagyságú bronzszoborról, örök emléket ál­lítva ezzel a város nagy szülöttének, az egyete­mes magyar irodalom jeles költőegyéniségé­nek. A Tompa tér és a Tompa szobor a város büsz­kesége volt. Eredeti helyén élte meg a monar­chia bukását, az új országlást, majd a terület újbóli Magyarországhoz való csatlakozását. Egészen a második világégés utáni kegyetlen, szélsőséges indulatoktól, nacionalizmustól és sovinizmustól fűtött szobordöntögetések kor­szakáig. Tompa Mihály bronzmása évekig a városi múzeum folyosóján, majd raktárában porosodott, mígnem a nemzetiségi jogokért szavát felemelő városi magyar értelmiség kép­viselőin „megkönyörültek” az egyp ártrendszer helyi hatalmasságai. Rehabilitálták a szobrot, de csak azzal a kikötéssel ha az általuk „leg­megfelelőbbnek” vélt helyre a Május 1. kertbe kerül. Az elvtársi döntés bölcs magyarázata az volt, hogy a költő amúgy is a madarakat szerette, s így a kertben vadgesztenyék és vadkókuszfák hűvös árnyékában nagyon is jól fogja magát érezni. Bár a helyi pártvezérek döntése értelmében a város kevésbé forgalmas helyén szinte eldug­ták a szemek elől a szobrot, annak mítoszát a Csemadok városi szervezete mellett megala­kult Tompa Mihály Klub éltette tovább. A klub lelkes hívei harminckét éve azon igye­keznek, hogy a költő szellemisége, a kisebbsé­gi, nemzetiségi lét szempontjából máig is ak­tuális gondolatai a köztudatban tovább élje­nek. A magyarországi baráti klubokkal, kde- méri, putnoki Tompa kutatókkal minden év­ben kis emlékünnepség keretén belül emlé­keztek a költőre, s ilyenkor virágcsokor, koszo­rú is került a szobor talapzatára. Tompa Mihály szobra még a Városkeit­ben áll Fotó: Polgári László Döntő fordulatot a bársonyos forradalom né­ven emlegetett demokratikus átalakulás ho­zott. A rendszerváltást követően a magyaraj­kú lakosság egyre hangsúlyosabban kérte a tér eredeti nevének visszaadását és a szobor Tompa térre való visszahelyezését. A Tompa tér léte immár kétéves történelmi tény, vi­szont a szobor visszatelepítésétől továbbra is ódzkodtak a város vezetői. Szóbeli és írásbeli indítványok, kérvények, képviselői interpellá­ciók érveltek amellett, hogy a Tompa szobor helye a Tompa tér kell hogy legyen. Úgy a Cse­madok helyi és járási szervei, mint a városi képviselő-testület tagjai is azzal a javaslattal álltak elő, hogy a szoborvisszaállítás történjen egyidóben a város egyik új terének a Daxner térnek tervezett szoborállításával. Képletesen szólva kedves ajándékot kapott a város magyarajkú lakossága karácsonyra a városatyáktól. A decemberi utolsó ülésen ugyanis újból terítékre került a szoborvissza­állítás ügye. A képviselők végül döntő több­séggel megszavazták Tompa Mihály szobrá­nak visszahelyezését a Tompa térre. Stefan Marko Daxner szobra is elkészült, így az dó- készületek párhuzamosan folyhatnak. A kép­viselők döntése értelmében legkésőbb június 30-ig kerül sor - mégpedig egyidóben - a szob­rok elhelyezésére és leleplezésére. (Víg)játékos képzőművészet —— ■ .......----- ■■UH lllll——— E gykoron... Fotó: ÉM-repró

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents