Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

10 A SZELLEM VILÁG A Katedra 1994. Január 25., Kedd A tankerület hírei A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Kisebbségi Főosztá­lya, valamint az Észak-Magyarországi Tanke­rületi Oktatásügyi Központ január 27-28-án konferenciát rendez Miskolcon a tankerületi etnikai oktatásszervezők számára. A rendez­vényen előadást tartanak a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium, valamint az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda munkatársai. A konferencia résztvevői látogatást tesznek a miskolci Martin János Általános és Speciális Szakiskolában, az edelényi Alapítványi Mun­kaiskolában, a kazincbarcikai Don Bosco Spe­ciális Szakiskolában, a farkaslyuki óvodában és az ózdi Szabó Lőrinc Általános Művelődési Központban. Ezek a látogatások lehetőséget nyújtanak az adott intézményben folyó neve- lómunka megismerésére, a speciális pedagógi­ai módszerek átadására, a tapasztalatok ki­cserélésére, s a nevelési-oktatási intézmények etnikai programjával összefüggő tennivalók megbeszélésére. Rfyzszakos általános és középiskolai taná­rok számára rendez tájékoztató jellegű összej­övetelt az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ január 28-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Miskolcon, a Katoli­kus Gimnázium dísztermében (Városház tér 6.) az „Europe at School” nemzetközi verseny­nyel kapcsolatos kérdésekről. Előadó: Dr. Vég­vári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár. Számítunk a verseny iránt érdeklődő kollégák megjelenésére. A Magyar Macmillan Könyvkiadó Kft. február 14-én, hétfőn délután 2-től 5 óráig to­vábbképző foglalkozást tart Miskolcon, a Her­man Ottó Gimnáziumban (Tizeshonvéd út 21.) angol szakos nyelvtanároknak. A foglal­kozáson való részvétel díjtalan. Az érdeklődők előzetes jelentkezését kérik a következő címre: Magyar Macmillan Könyvki­adó Kft. 1117 Budapest, Móricz Zsigmond- körtér 3/b. Telefon: 186-8951. Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Oktatásfejlesztés Hejőbábán Hejőbába (ÉM) - Kétszázhuszonhat gyer­mek tanul Hejőbábán az általános iskolában. A helybéliek a faluból, a felsősök pedig a szom­szédos nemesbikkiekkel együtt. Szendi Adolf­tól, az iskola igazgatójától megtudtuk: az ön­kormányzat jó gazdája az intézménynek. Az elmúlt évben többek között megteremtették a számítástechnika oktatásának magasszintű feltételeit. A korábban is meglévő tíz gépük mellé további ötöt vásároltak, összesen félmil­lió forintért. Ezzel egyszerre harminc tanuló számítógépes képzését tudják biztosítani. Ki­alakították a kiscsoportos nyelvoktatás felté­teleit. Mára rendelkeznek egy egyszerre tizen­hét tanuló foglalkozatását megoldó nyelvi la­boratóriummal (háromszázötven ezer forintba került), melyben az angol nyelv alapjaival is­merkednek a gyerekek. A jelenlegi tanévben végre teljesült a szülők, az önkormányzat és az iskolavezetés régi vágya: százszázalékos lett a szakosellátás, vagyis egyetlen képesítés nélküli alkalmazására sem kényszerültek. Büszkélkednek azzal is, hogy három esztende­je kidolgozták a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának programját, az óvodás kortól az általános iskola befejezéséig, s meg­teremtették ennek feltételeit is. És most ké­szülnek - a mindennapi munkák mellett - a névadóra. Az intézményből hamarosan Zrínyi Hona Általános Iskola lesz. Pataki öregdiákok Miskolc (ÉM) - A Pataki Diákok Miskolci Ba­ráti Társasága január 28-án (pénteken) délu­tán 5 órakor a megyei önkormányzat (Megye­háza, Városház tér 1. sz.) ebédlő termében (az I. udvarban balra, a földszinten) társas összej­övetelt rendez. Előadó: dr. Deák Gábor ny. is­kolaigazgató. Téma: „Elnémult harangok...” (Gondolatok a szórványmagyarság helyzeté­ről.) Az előadást beszélgetés követi létkérdése­inkről. A résztvevők az esten anekdotagyűj­téssel, közös énekléssel emlékeznek hajdani pataki diákéletükre. Gyógytestnevelők Szekszárd (MTI) - Gyógytestnevelő szakkép­zést indít Szekszárdon az Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola 1994 szeptemberében. Az egyéves továbbképzésre azok a gyakorló peda­gógusok kérhetik felvételüket, akik tanítókép­ző főiskolán testnevelés szakkollégiumot vé­geztek, illetve diplomás testnevelő tanárok. Jelentkezni írásban lehet március 31-ig. Kívül-belül ünneplőbe öltöztek Húszéves fennállását ünnepelte a hernádnémeti iskola Hernádnémeti (ÉM - Ha) - A ma­gyar kultúra napja „előestéjén”, ja­nuár 21-én, pénteken ünnepelte 20 éves fennállását a Hernádnémeti Általános Iskola. Az új iskola. Az újat azért hangsúlyozom ki, mert a 20 év ellenére is korszerűnek, mo­demnek számít ez az épületegyüt­tes, bizonyítva a hajdani közremű­ködők bölcsességét, előrelátását. Nem csupán az akkori mának ter­vezték, építették, hanem gondoltak a következő évekre, évtizedekre is. Ha valaki ma belép ebbe az iskolába - s nem tudja, nem ismeri a múltját, történetét - joggal hiheti: az elmúlt 2-3 esztendő építészeti terméke a németi alma mater. És az újat azért is ki kell hangsúlyoznom, mert evi­dens, hogy itt a faluban korábban is folyt oktató-nevelő munka, csak hát mostoha, hátrányos körülmények között, egy régi kastély épületében. Ezért az a váltás, ami 1973 őszén bekövetkezett itt az oktatás-nevelés tárgyi feltételeit illetően, az minden túlzás nélkül, korszakos váltásnak mondható, s mindmáig felejthetet­len esemény. A mostam ünnep persze nem csu­pán ezt a „korszakváltást” idézte. Idézte a megváltozott körülmények között folyó nevelő munkát is, sőt el­sősorban ezt, a dolgos hétköznapo­kat. Úgy tartja a régi mondás: a dolgos hétköznapokat ünnep követi. Nos, erre az ünnepre került sor Hemád- németiben január 21-én, Ágnes napján. Számadás volt változások­ról, fejlődésről, gazdagodásról, a múló idő megannyi hozadékáról, melyek sok-sok befektetett energia, munka termékei, eredményei. Jó tanulók, jó sportolók, de ami legfon­tosabb, becsületet tanult diákok százai hagyták el ezt az épületet az eltelt két évtized alatt. Nekik ez az iskola már nem egy épület, hanem otthon, fészek, életforma, lét, szor­galom, szeretet. Szomjat oltó kút, kalácsot nyújtó kéz. Csoda hát, hogy akik eljöttek ide - sokan voltak - kívül-belül ünneplő­be öltöztek! A régi tanárok, igazga­tók, Marosi György, Szűcs Bamáné épp úgy, mint a már kirepült tanít­ványok, Figeczki László, Zsova Ta­más, vagy a mostani diákok, példá­A legkisebbek kulturális műsora Itt volt általános iskolás, ma itt tanít: Gilányiné Nagy Orsolya. A mai tantestületnek több mint a fele ugyancsak itt tanult. ul Dovák Adrienn. Ó szavalta Tóth Árpád szép sorait: „Ma összegyű­lünk e szelíd szigetre/ Melynek vi­har nem ronthatja falát/ Ma összebújunk szépen a szívedre/ Mint anya szívére a kis család.” Történt e napon sok minden a her­nádnémeti iskolában. Visszaem­Fotók: Laczó József lékezések hangoztak el e szép iskola megszületésének göröngyös útjáról; majd versek, népi játékok a régi és mai tanítványok közreműködésé­vel. Kiállítások mutatták be a régi naplókat, bizonyítványokat, rajzo­kat, feljegyzéseket; a színjátszók színdarabokat adtaik elő, az ének­kar pedig népdalokat és kórusmű­veket. Volt bábelőadás és a régi ta­nítványok részvételével meghitt be­szélgetések. Aki ott volt, aki eljött - tudom -, nem felejti ezt a napot. Szép, emlékezetes ünnep volt. Amit fényesített még egy bejelentés is. Az ünnepségen jélen lévő Balázsi Ti­bor, országgyűlési képviselő a Sport és Szellem alapítványból 100 ezer forintot ajánlott fel a hernádnémeti iskolának. Minden forint jól jön egy iskolának, s ennek is lesz helye, biztosan tu­dom, hogy jól hasznosul. Az Európá­ba vezető út ugyanis nemcsak szán­dék, akarat, tett, hanem pénz kér­dése is. Miért mondom mindezt? Az iskola aulájában, a központi ünnep­ségnek volt egy számomra sokat mondó díszlete. Az egyik oldalon is­kolapadok, rajta az első osztályosok első füzetével, míg a másik oldalon Európa térképét láttuk. Oda igyek­szünk, oda akarunk eljutni Hemád- németiből is, s már első osztályos korunktól kezdjük a „menetelést”. „Oly korban éltem én e földön” Gondolatok a középfokú óvónőképzésről, eredményeiről Dr. Szente Józsefné Társadalomtudományokban jártas szakember nem vagyok. így nem le­hetek hivatott annak vizsgálatára, eldöntésére, mikor, milyen, mennyi szakember képzése indokolt az egyes foglalkozási ágazatokban fel­lépő hiánypótláshoz, illetve a telítő­dés esetén kialakult helyzet megol­dására. Óvodapedagógusként dolgozom a miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Gyakorló Óvodájában. Ebben a képzési for­mában néhány éve veszek részt, s szomorúsággal tölt el, hogy a közép­fokú óvónőképzés ebben a tanévben befejeződik. Ézért megpróbálom ta­pasztalataim alapján ennek előnye­it számba venni, társadalmi hasz­nosságát mérlegelni. Az óvodáskorú gyermekek nevelése mellett sok örömet jelentett szá­momra a diákokkal való foglalko­zás, színesebbé váltak a hétközna­pok, ami a „kisóvónénik” más-más egyéniségének, ötletgazdagságának is köszönhető. Részvételük az óvo­dai életben ösztönzőleg hatott mindkettőnk munkájára - a gyer­mekcsoportban sikerült magas ne- veltségi szintet elérni, a megszo­kottnál igényesebb, tartalmasabb nevelőmunkát kifejteni. Visszaemlékszem azokra az időkre - főiskolai végzésem után - amikor 1975-ben képesítés nélküli óvónővel dolgoztam. Éz jellemző volt a peda­gógus pálya más területén is (álta­lános iskola) mert a társadalomban jelentkező igényt másképp nem le­hetett kielégíteni. Váltótársam, mint ember rendelke­zett olyan empatikus képességgel, amellyel a gyermekek szeretetét, ragaszkodását elnyerte - mint szakember, hiányában volt az óvo­dai neveléssel kapcsolatos ismere­teknek, követelményeknek. A középfokú óvónőképzés - amely megfelelő előképzettséget adott a főiskolán történő továbbtanuláshoz - megszűntetésével újra előállhat a fentebb említett neveléspolitikai helyzet: a teljes pedagógiai előkép­zettség nélküli alkalmazás szüksé­gessége. (Okai: Gyes, Gyed, pálya- módosítás, stb.). A középfokú képzé­si munkában résztvevő pedagógu­sok közül sokan igen hasznosnak, eredményesnek ítélték a gimnáziu­mi és szakközépiskolai tanulmá­nyok összehangolását. Az általános műveltség megszerzésének biztosí­tása mellett a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével, szakmai ismeretek nyújtásával sikerült töb­bet adni a tanulóknak. Betekintést nyerhettek egy igen ne­héz, de szép pálya rejtelmeibe, meg­ismerkedhettek alapvető nevelési módszerekkel, eszközökkel, s alap­fokú pedagógiai, pszichológiai isme­retek birtokában ők is nagymérték­ben hozzájárultak az óvodáskorú gyermek személyiségének megis­meréséhez, fejlesztéséhez, a gyer­mekek világának gazdagításához. Az óvoda funkciója már régen nem gyermekmegőrzés. Ez a munka felelősségteljes, s a nap minden sza­kában képzett pedagógust igényel. A délutáni időszakban a gyermekek pihenésre való ráhangolása is kellő szakmai felkészültséget kíván. Mi­vel a középfokú óvónőképzősök egy- egy napszak komplex módon törté­nő levezetését végzik - sokrétű ta­pasztalatokat szerezhetnek a min­dennapi testnevelés, matematikai nevelés, zenei nevelés gyakorlati megvalósításában. Eközben olyan képességek kibontakoztatására adódik alkalom, melyek a társada­lom más szféráiban tevékenykedő emberek, művészek sajátja: például előadóművészet, színművészet. Re­ális ismeretek nyújtása mellett az óvónői pályán olykor szükség van varázslatos hangulat teremtésére, színészi alakításra is. Egy életre szóló hivatás megválasz­tása érettebb korban sem könnyű feladat. A tizenévesek közül eddig sokan jelölték a középfokú óvónő­képzőt - valószínű, ebben nem a gyors és könnyű pénzkereseti lehe­tőség távlata vezérelte őket. A négy év tanulmányi idő alatt még mindig volt lehetőségük arra, hogy eldönt­sék - ezt a hivatást választják, eddi­gi tudásukat szeretnék-e főiskolán kamatoztatni. Természetesen a kö­zépfokú és felsőfokú végzettség színvonalbeli különbsége miatt nem mérhető ugyanazzal a mércével, munkánkat mégis eredményesnek tartom. Ezek a növendékek közel kerültek az óvodás gyermekek világához, tu­datosan megismerkedtek a gyer­mekneveléssel, a gyermekek életko­rához igazodó szépirodalommal, ze­nével - mindezzel segítséget nyúj­tottunk az anyaságra való felkészü­lésre is. Biztos vagyok benne, ha kö­zülük nem is mindenki ezt a hiva­tást válaszija - saját gyermeke ne­velésében az itt tanultakat kama­toztatni fogja. A mi számunkra mégis a legfőbb kérdés: az utolsó évben miért ad az ez idáig megszokott képesítésnél alacsonyabbat (óvodai kisegítő). Az eddig elfogadott szakképesítés (óvónő II) - és az ezzel együttjáró al­kalmazási feltételek - kifejezte vég­zettségüknek megfelelően, elisme- róbben jelölte helyüket az óvodai nevelésben. Méltán érezhetik magukat csaló­dottnak már pályájuk kezdetén, mi­vel tanulmányaik megkezdésekor ugyanazt az elismerést remélték, mint az előttük (még az egy évvel ezelőtt) végzett társaik. Ezt az év közbeni változtatást eti­kátlannak tartom a most végző óvó­nőképzősökkel, szüleikkel együtt. Tiltakoznak a pedagógusok Budapest (MTI) - A Fővárosi Köz­gyűlés Oktatási Bizottsága szerint jogbizonytalanságot idézhet elő a közalkalmazotti törvénynek az a módosítása, amely a jogállamtól idegen módon, visszamenőlegesen újrasoroltatja a pedagógusokat. Sáska Géza bizottsági elnök sajtó- tájékoztatóján elmondta, keresik a módját, hogyan tudják a törvényt tiszteletben tartva, de megfelelő ha­tározottsággal kifejezni a tiltakozá­sukat. Elsőként a Közoktatási Ér­dekegyeztető Fórum és a Költségve­tési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezik. A testület szerint egyébként az volna célszerű, ha csu­pán az új munkaviszonyt létesítők­nél alkalmaznák ezt a jogszabályt. A bizottság egyetért azzal az elvvel, hogy a világnézeti, ideológiai alapon szervezett iskolák végbizonyítvá­nyait ne vegyék figyelembe a világ­nézetileg el nem kötelezett közszoí- gálati szférában. Lényegesnek tart­ják azonban, hogy ez a korlátozás valamennyi világnézetre, így az egyházi iskolákra is kiterjedjen. Ép­pen ezért kezdeményezik a törvény módosítását, illetve javasolják, hogy a jövőben csak a felsőoktatási törvényben meghatározott végbizo­nyítványokat fogadják el a besoro­lásoknál. Spira Veronika alelnök ki­tért arra, hogy szerintük személyi­ségi jogokat sértett a kormányzat, amikor a közalkalmazottak adatait névvel, személyi számmal, iskolai végzettség feltüntetésével gyűjtötte össze. A személyek azonosítására alkalmas adatok ugyanis visszaé­lésekre adhatnak lehetőséget. Ezért elvárják, hogy haladéktalanul te­gyék alkalmatlanná a személyazo­nosításra e listákat. A FÓKUSZ-ban Miskolc (ÉM) - Bármily hihetetlen is, tetterősen él - mert élni akar - megyénk közművelődése, zajlik az élet iskoláinkban, szakképző intéz­ményeinkben. A nehéz körülmé­nyek ellenére is mindig történik va­lami. Valami, ami értékes, ami a ci­vil társadalom növekvő igényét, a helyi társadalom izmosodását jelzi. De vajon tudunk-e mások törekvé­seiről, sikereiről, benne vagyunk-e régiónk kultúrájának magával ra­gadó sodrásában? - kérdezik a két­havonta megjelenő FÓKUSZ szer­kesztői. Válaszuk szerint nem min­denütt és nem minden alkalommal. Információkra, ismertető gondola­tokra van szükségünk! - hangoztat­ják. Az ilyen igények kielégítésére vállalkozott a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, amikor megjelenteti pedagógiai és közmű­velődési lapját a FÓKUSZ-t, amely szándékaik szerint tudósít, orien­tál, problémákat vet fel választ ke­resve. Egyaránt várják az érdeklő­dők írásait és természetesen a meg­rendeléseket is. A FÓKUSZ példá­nyonkénti ára 50, évi előfizetési összege 300 forint. Megrendelhető a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézettől. Megyei díjazottak Miskolc (ÉM) - Az „1000 éves ma­gyarországi iskola” alapítvány 1993. évi pályázatának díjazottjai között ismét szerepeltek Borsod- Abaúj-Zemplén megyei pedagógu­sok is. Dr. Fehér Erzsébet főiskolai tanár (Sárospatak) Iskolatörténeti források feltárása (1868-1948), Dr. Katona Ferenc ny.tanár (Sárospa­tak) A fizika tanításának kezdetei a kollégiumban, Dr. Komáromy Sán­dor főigazgató XVHI-XIX. századi kéziratos diákirodalom Sárospata­kon, Ködöböcz József ny. főiskolai tanár (Sárospatak) Árvay József (1823-1879) élete és munkássága, Répászky Zoltán ny. tanár (Mezőkö­vesd) Önálló iskolatörténeti múze­um kialakítása című tanulmánya­ikkal. Kiadványok Miskolc (ÉM) - Megjelent Nagy László: Magyarország Európában című kötete. Ára: 495,-Ft. Történe­lemtanároknak ajánljuk. Megren­delhető: Honfíy Kiadó, 1091 Buda­pest, Üllői út 151. Telefon: 280-35-41. Már kapható a Magyar- országi Környezeti Nevelésért Ala­pítvány a Kisiskolások környezeti nevelése c. kötete. Megrendelhető az alapítvány címén: 1055 Buda­pest, Markó u. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents