Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
10 ÉLETMÓD Zöld Oldal 1994« Magasabb bírságok Miskolc (EM) - Kétszeresére emelte január 1-től a vízszennyezési bírságokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közelmúltban megjelent rendelete - tudtuk meg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségen. Az Országos Vízügyi Hivatal tíz évvel ezelőtt megjelölt bírságtételeinek megduplázása bizonyos mértékig ellensúlyozza a befizetések inflációból adódó értékvesztését. A mérgező anyagok közül a legmagasabb bírságot a határértéken felüli szennyezésért vetik ki. A higany szennyezésért eddig kiróható kilogrammonkénti bírság 10 ezer forintról 20 ezer forintra módosult. Ugyancsak komoly bírsággal sújtják a könnyen felszabaduló cianidok Mbo- csátóit: a határérték túllépéséért ezután 5 ezer forint helyett 10 ezer forintot kell majd fizetni. A rendelet szerint magasabbak lettek a közcsatornát terhelő szennyező anyagok bírságtételei is. Az országos adatok szerint egyébként a környezetvédelmi felügyelőségek 1992-ben 7153 vízszennyezési határozatot hoztak, 486 esetben, 315 millió forint értékben vetettek ki bírságot. A vízszennyezési ellenőrzések száma 7120 volt, a méréseké több mint 20 ezer. A vízszennyezési bírságokon kívül 211 millió forintot vetettek ki a felügyelőségek a veszélyes hulladékok miatt, 595 millió forintot levegő- szennyezésért, 37 millió forintot zajszennyezésért. Az összes bírság ebben az évben 1 milliárd 158 millió forintot tett ki. A képviselők szerint a felemelt bírságok sem ösztönöznek megfelelően a szennyezés csökkentésre. Ezt mérlegelve javasolta nemrégiben az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a szakminiszternek, hogy március 31-ig dolgozza ki a környezetvédelmi bírságolás egész rendszerének korszerűsítését. Ez egyrészt tartalmazná a bírságok reális szintre emelését, továbbá az eljárási rendszer egyszerűsítését, a meglévő joghézagok, ellentmondások kiküszöbölését is. A bizottság szerint ugyanis a jelenlegi alacsony környezetvédelmi bírságok nem ösztönzik megfelelően a szabályok betartását. Ráadásul a behajtás rendkívül hosszadalmas jogi eljárás, így a fellebbezések miatt gyakran csak több év múltán fizetik be a bírságokat a szennyezők. Nemdohányzótörvény? (MTI) - A német dohányosok komoly időknek néznek elébe: a nemdohányzó lobby sürgeti a törvényhozókat, hogy törvénnyel korlátozzák a dohányzást nyilvános helyeken. Rövidesen a parlamenti képviselők egy csoportja törvényjavaslatot nyújt be a nem dohányzók védelmére. S ha ezt elfogadják, dohányzás elleni törvény korlátozza majd a dohányzást nyilvános helyiségekben, közlekedési eszközökön, a munkahelyen és a vendéglőkben. A dohányzás elleni törvényjavaslat könnyítéseket is tartalmaz a dohányosok számára. A munkaadók és a vendéglősök „dohányzó zónákat” rendezhetnek be. Ezeknek területe azonban legfeljebb 25 százaléka lehet a nemdohányzó területnek. A törvény megszegőit 100 márka pénzbírsággal sújtják. A munkaadók és a vendéglősök azonban, ha nem rendeznek be nemdohányzó zónát, 5000 márkáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók. Sugárkísérletek Washington (MTI) - Edward Markey amerikai képviselő szerint az Egyesült Államokban még a hetvenes években is folytattak titkos sugárzási kísérleteket embereken azért, hogy megállapítsák egy esetleges nukleáris robbanás hatását. A massachusettsi demokrata párti törvényhozó, a képviselőház energiaügyi albizottságának elnöke a CNN hírtelevízióban nyilatkozott erről. Elmondta, hogy egy jelentésében már 1986-ban feltárta a titkos kísérletek tényét, ám a beszámolóban foglaltak „süket fülekre találtak”. A katonai célú és egyebek között plutóniummal végrehajtott kísérletek ügye az utóbbi hetekben került a nyilvánosság középpontjába, azután, hogy a nukleáris robbantásokat számon tartó energiaügyi minisztérium közzétette a korábban titkosnak minősített iratokat. Hazel O'Leary miniszterasszony közölte, hogy vizsgálatai szerint mintegy nyolcszáz amerikai állampolgáron végeztek sugárzási teszteket a negyvenes és ötvenes években. Sajtóértesülések szerint a kísérletek alanyai között szellemileg visszamaradott gyerekek, idős emberek, katonák és terhes nők is voltak. A miniszterasszony felvetette annak lehetőségét, hogy a kormánynak kártalanítania kellene a fertőzésnek szándékosan kitett embereket, ha még életben vannak. Az oldalt összeállította: Kovács Judit Talpunk alatt romlik a föld Ha jön a dózer, akkor mi hová, merre megyünk? Ez a legnehezebben mérhető... Romlásával fogy a Föld. Rajz: Szőke Eszter Brackó István A föld, amin járunk, a Föld romló állapotát jelzi. Hiába borítja aszfalt vagy macskakő. Hiába a perzsaszőnyeg vagy a pázsitréteg. A cipótalp érzéketlen. De a bőr folszívja, be- szíyja a káros és kóros kisugárzásokat. A víz és a levegő könnyebben tisztítható, mint a talaj. Az utóbbinál a vizsgálódási módszerek is nehezebbek, s a rekultiváció is hosszadalmasabb. Szeletnyi, sommás megállapítás apropóként: a városok talaja a fertőző betegségek terjesztése szempontjából veszedelmesebb, mint a trágyázott mezőgazdasági területeké. Elmennek a repülők Utólag derült ki, hogy a hátrahagyott szovjet repülőterek környéke mennyire szennyezett. Folyt az olaj, a kerozin. Eltűnt, elszivárgóit ugyan, de a szigorúan őrzött objektumoktól távol lévő kutakban meg- zavarosodott, ihatatlanná lett a víz. A mélyben kanyargó mérgező csatornák elvezették a mocskot, de a zacc maradt. S ez maradandóbb, nehezen tűnik el, mint a Krasznija armija, vagy Judit hajából a korpa. A fold nem felejt. Sokat tűr, de nehezen bocsát meg. Fehérneműt, kormányt, mozdonyt könnyebb cserélni, mint talajt. Jöhet a dózer, a trailer. De mi lesz a salakkal? És mi lesz velünk? Idézünk néhány, tudományos vizsgálaton alapuló megállapítást Bakács Tibor professzor, témába vágó könyvéből. Egy szuperfoszfát üzemtől öt kilométerre arzén- és fluorszennyeződést mutatott ki a szonda. A talajminták arról vallottak egy színesfém-feldolgozótól két kilométerre, hogy ólom, cink, réz került a lakott környezetbe. Ez veszélyesebb és kártékonyabb, mint a játszótéren éktelenkedő kutyaszar, vagy az utcát csúfító cigarettacsikk és a rágógumi. A vegyipari üzemek, vasgyárak leve, a felemás óvintézkedések folytán lassan teljed és lassan, alattomosan öl, mint a rák. A gyakori fenolszennyezés csökkenti (sőt, meg is szüntetheti) a talaj öntisztuló képességét. Ilyenkor csak szépségtapasz a parkba telepített fa és virág. A trágyadombon is megterem a tulipán. Hajdan talán praktikus volt, most viszont helyrehozhatatlan következményekkel járó hiba, hogy a jelentős, de humanitárus szempontokból veszélyes borsodi üzemek a lakott települések közepére kerültek. (Persze, a dolog úgy is felfogható, hogy a munkát, kenyeret adó gyár köré építkezett a nép.) Gondoljunk csak a diósgyőri vasgyárra, a gépgyárra, a papírgyárra. Nem kivétel ezalól Ózd és Borsodnádasd sem. Kazincbarcikán és Tiszaújvá- rosban (Leninvárosban) már némileg ügyeltek a távolságtartásra, sokat is áldoztak a környezetvédelemre, de az itteni föld aligha lenne alkalmas egy biokertész számára, vegyszermentes paradicsom termesztésére. Hejőcsabai káposzta A dolgok persze összefüggenek a természetben. Ha a Balatonban fölösen sok az angolna, akkor az ön- szabályozó mechanizmus elpusztítja a kígyóhalat. Ha valaki sok orvosságot szed, immúnissá válik, védtelen lesz, s a legenyhébb nátha is leteríti a lábáról. Emlékezetes, hogy amikor húsz évvel ezelőtt bezárták és újjáépítették a hejőcsabai cementgyárat, a füstölés és porolás mentes, köztes időben termették a legnagyobb fej káposztát a csabai kiskertek. Valami volt, vagy nem volt a levegőben. Az asz- szony örült, a férfi az új munkahelyet várta. Az avatás után nem szüreteltek rekordtermést. Nem nézünk a lábunk elé. A földre. A „talajjal nem foglalkoznak megfelelően” - állítja a szakértő. A bioszféra-hármas egysége (levegő, víz, tálaj) nem egyenlő súllyal esik a latba. Sem a közvéleményben, sem a tudományos kutatásban. Pedig „a talaj a közvetítő kapocs a víz, a levegő felé is, és magával az emberrel is”. Romlik és fogy a föld. A Föld. Tovagyűrűző láncreakcióról van szó, s ezt nemcsak az ökológusok tudják, hanem sejtik a biológusok, az orvosok is. Még visszafordítható Ma már nemcsak a zöldek ágálnak, hanem a saját, s unokáik életéért aggódó laikusok is. Azok, akik nevén nevezik a fát és a virágot, s gólyát, fecskét, harkályt mondanak, ha madarat látnak. Az urbanizáció, az ipar meglódulása, a mezőgazdaság túlhajszolt ke- mizálása sokkolta a természetet. A védelemre kevesebb figyelem és pénz jutott, s a teremtés eufóriája, az avatás öröme beárnyékolta a megelőzésre és a megőrzésre vigyázó szemet. A tekintet aztán elhomályosult. Először az esztelen beruházásoktól, aztán a szmogtól, aztán a környezet kizsákmányolása miatti ellehetetlenüléstől. A környezetvédelem embervédelmet jelent. Nem habókos erdőmáni- ákusok érdeke ez csupán. Az akaratlanul is rontó szándékok folyamata még visszafordítható. Ne pusztuljon a levegőt adó őserdő, ne szennyezze folyóinkat az olaj, ne neveljen baktériumhordozó gilisztát a föld, s ne rettegjen attól a horgász, hogy a mérges kukaccal toxikus halat fog, a járványos kórt lehelő víz partján. Csak egyetlen Föld van. Lehet, hogy laknak, léteznek máshol is. De nekünk, aki itt élünk, ehhez van közünk. Sokan vagyunk, s egyre többen leszünk. De jut, s jusson mindenkinek egy talpalatnyi! És tisztán! Sajószentpéter (ÉM - KJ) - Samu István, Sajószentpéter polgármestere úgy gondolta, mi volna, ha a város tisztaságának javítása érdekében megpróbálkoznának Sajószent- péteren a jól bevált nyugati gyakorlat kipróbálásával, meghonosításával. Nem ritka látvány ugyanis a fotón is visszatetszést keltő illegális szeméttelep a város határában, külső területein. A lakosoknak eddig havi 100 forintot kellett fizetniük azért, hogy háztartási szemetüket elszállítsák. Január 1-től ez nem kerül pénzükbe, az önkormányzat ugyanis saját pénzén viszi el a hulladékot, pontosabban a polgárok befizetett adóiból fordítanak évi 3 millió forintot erre a célra. Hogy miért? Nem titkoltan kicsit a lustaságra is apellálnak. Ha grátisz a szemétszállítás, talán nem /áradnak” a Péteriek - tisztelet a kivételnek - azzal, hogy nagy titokban, a lebukás veszélyétől fenyegetetten kitalicskáz- zák a piszkot a lakatlan területekre. Csák pár méterre, a portájuk elé kell kikészíteni az összegyűlt szemetet. Amennyiben mégis az illegális megoldást választják, úgy azzal kell A lustaság is lehet ösztönző erő Az ingyenes szemétszállítással szeretnék megszüntetni az illegális lerakóhelyeket Fotó: Laczó József számolniuk, hogy az idáig is sokallt százas helyett akár 10 ezer forintot is „áldozniuk” kell manőverezésükért bírság gyanánt. Az önkormányzat nagyon szigorúan veszi a rendelet betartását, amit bizonyít a bírság jelentős összege is. A helyi Közterület-felügyelet rendszeres ellenőrzéseket végez majd kiszűrendő a renitenseket. A város vezetése jelentős eredményeket vár az új rendszer bevezetésétől. Tanuár 12,« Szerda Világbanki kölcsön ózonvédelemre Peking (MTI) - A Világbank 6,92 millió dollár értékű vissza nem térítendő kölcsönt nyújtott Kínának az ózonréteg védelmét szolgáló nemzeti terve megvalósítására. A Washingtonban aláírt megállapodás értelmében ezt az összeget öt iparvállalatnál fogják felhasználni ózonvédő technológia kialakítására. A Világbank szakértői szerint ennek eredményeként 16 ezer tonnával csökken majd az ózonréteget károsító anyagok kibocsátása. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Kína évente 50 ezer tonna ilyen anyagot fogyaszt, illetve 30 ezer tonnát állít elő. Különös riadalomra ad okot az a tény, hogy ezek a mutatók évente átlagosan 11 százalékkal emelkedne. Pusztító indiánok (MTI) - Az amerikai kontinensen honos indiánok sem éltek olyan harmóniában a természettel, mint ahogyan azt a modem indián-filmek sejtetni engedik: környezetüket, a körülöttük levő állatokat a „maguk módján” ők is sokszor kegyetlen módszerekkel pusztították. A környezetpusztítás mibenléte az amerikai antropológiai szövetség éves ülésén néhány kutató beszámolója alapján körvonalazódott. A Bolívia keleti részének trópusi őserdeiben élő Yuqui indiánok például megnyújtották az általuk megölt vadak haláltusáját, „házi” majmaikat pedig sokszor az eszméletvesztésig pipáztatták, különböző kábító növényekkel tömött pipákból. Egy floridai egyetem antropológusa szerint Kolumbiában, az Amazonas mellékfolyóinak gyűjtővidékén élő indiánok éppen szoptató anyamajmokra is vadásztak. Szarvas és más vadcsontok arról tanúskodnak, hogy az Észak-Ameriká- ban élt indiánok évszázadokon át főként a nőnemű egyedeket „irtották”. Néhány törzs a gyümölcsök megszerzésénél sem volt körültekintőbb. A már említett Yuquik például túlságosan büszkék voltak ahhoz, hogy fára másszanak, ezért inkább kivágták a fát, hogy gyümölcsét megkaparinthassák. Japán hitel Tokió (MTI) - A japán kormány úgy döntött, hogy kelet-európai környezetvédelmi befektetési terve részeként elsőként Magyarországnak nyújt hitelt. Várpalota és környéke víz- és csatornahálózatának korszerűsítésére, valamint a városi távfűtési rendszer átalakítására kívánják fordítani a közel 50 miihó dollár értékűjén hitelt. A csatornahálózat kiépítésével megszűnik a talajvíz szennyeződése, javul a kút- vizek minősége, a távfűtés fejlesztésével pedig csökken a széntüzelésű erőművek légszennyezése. Vadászok, rendőrök Eger (MTI) - A Heves Megyei Vadászkamara és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság megállapodást kötött: a megyében egyre inkább elharapódzó tiltott vadászat visszaszorítása érdekében közös őrjáratokat indítanak. Az orvvadászok álfal legkedveltebb területeken folytatott őrjáratokon ellenőrzik a gépjárművek csomagtartóit, s ha lőfegyvert vagy elejtett vadat találnak, megvizsgálják a kilövés jogosságát, illetve kérik a fegyvertartási engedélyt. Az ellenőrzés azért is indokolt, mert Magyarországon a múlt év végéig 72 ezer vadászfegyverre adtak ki engedélyt, vadászjegyet viszont csak 40 ezren váltottak. A főkapitányság tervezi annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy csak a vadásztársaságok igazolt tagjának adnak engedélyt vadász- lőfegyver tartására. Nemzeti parkok (MTI) - A Balaton-felvidéki Nemzeti Park régi adóssága a magyar természetvédelemnek. A területen olyan védett körzetek találhatók, mint a Badacsonyi, Tihanyi-, Kálimedencei, Kos-Balatoni Tájvédelmi Körzetek. A tervezett park kialakításának tudományos előkészítés jól halad, csak úgy mint a Dráva- Duna menti Nemzeti Parké. A környezetvédelem tervezi a Dunakanyar Nemzeti Parkjának létrehozását is, amelybe a Pilis és a Börzsöny tartozna.
