Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

ELETMOD Az ÉszaK'Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. Január 12. Medicina Rákkeltő dízel Tokió (MTI) - Japán tudósok sze­rint a dízelolaj füstje rákkeltő hatá­sú. A japán környezetvédelmi inté­zet kutatócsoportja egy környezet­védelmi szimpóziumon ismertette vizsgálatának eredményeit, amely szerint a dízelolaj füstje rákosodási folyamatot indít a tüdőben. A kuta­tók egereken végzett kísérletekkel bizonyították a rákkeltő hatást. Összefüggést találtak az étrend és a dízelfüst hatása között is, a beteg­ség ugyanis három-négyszer gyak­rabban jelentkezett a zsíros ételen tartott állatoknál. Tojás és bor (MTI) - Vannak emberek, akik na­ponta több tojást ehetnek és 90 évig is elélnek. A kutatók azt hiszik, most már tudják miért: az ok a to­jásevő gén. Azok a személyek, akik­nek a tojásfogyasztás nem emeli ko­leszterin szintjét, olyan géneket hordoznak szervezetükben, ame­lyek „megeszik” a tojás egészségre ártalmas összetevőit. Minden hete­dik amerikai szervezetében van ilyen génvariáció. A kísérletek so­rán kiderült, hogy napi négy tojás elfogyasztása után a normális gén­nel rendelkezők koleszterin szintje 20 százalékkal növekedett. A 2-es számú gén „tulajdonosainak” ko­leszterin szintje ugyanakkor válto­zatlan maradt. Egy orvosi szaklap beszámol arról, hogy egy idős férfi naponta 25 lágy tojást eszik és ko­leszterin szintje normális. Ugyancsak az Amerikai Szívgyó­gyász Szövetségben számoltak be arról, hogy érdemes a főétkezéshez egy pohár bort fogyasztani. Az orvo­sok évek óta vitatkoznak azon, va­jon az alkohol csökkenti-e a szívbe­tegségek kockázatát. Most már kez­dik azt hinni, hogy ez valószínű. Er­re a megállapításra érdekes módon tettek szert. Fölvetették: miként ké­pes a francia vajassüteményeket enni, marhasültjét zsíros mártások­kal leönteni és utána camambert sajtot fogyasztani, s mégis a világon legalacsonyabb arányú a szívbeteg­ség Franciaországban? A szívroham okozta halálozás Franciaországban százezer lakosra vetítve évente 75. Az Egyesült Államokban ugyanez az arány 200, miközben az amerika­iak étkezésében a zsírtartalom 22 százalék, a franciákéban viszont jó­val több. A tények azt mutatják, hogy az úgynevezett „francia para­doxon” titka: a bor. A franciák bor- fogyasztásával kapcsolatban kimu­tatták: téves az a felfogás, hogy a vörösbor egészségesebb a fehérnél. Nincs ilyen különbség. Az orvosok mindamellett vonakodva ajánlják a borivást, mert aggódnak, hogy segí­tik az alkoholizmus elterjedését. Alzheimer-kór Tokió (MTI) — Japán biológusok azonosítani tudták azt az enzimet, amely kiváltja az agysejtek káros elváltozását és előidézi az Alzhei- mer-kór néven ismert betegséget. —. Tisztázódhatnak az Alzheüner-kór- ral kapcsolatos rejtélyek, esetleg ki­fejleszthető a gyógyszer is - közölte Ihara Jasuo, a tokiói egyetem pro­fesszora az enzimmel folytatott ku­tatásokról szólva. A tudósok eddig is sejtették, hogy a betegség az agy­kéreg kóros proteintúltengésével állhat összefüggésben. A japánok­nak sikerült ezt az anyagot azonosí­taniuk egereken végzett kísérletek­kel. A kísérletek során az agysejtek kóros elváltozásának folyamatát lassítani tudták. Ajándék vak gyerekeknek Budapest (MTI) - A Nüm- berg-Reichswald Rotary Club mik- robuszt adományozott a Vakok Ál­talános Iskolája és Intézete diákjai­nak Budapesten. A négymillió fo­rint értékű Mercedes-Benz mikro­busz - amely jelentős mértékben megkönnyíti a gyerekek szállítását — a Rotary Club Budapest segítsé­gével jutott el hazánkba. Miskolci orvos Óceániában Miskolc (ÉM - LGY) - Távoli or­szágokban járt dr. Berkő Péter kan­didátus, a Semmelweis Kórház szü­lészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa: a Fülöp-szi- getek fővárosában, Manilában az Ázsiai és Óceániai Országok XIV. Nőgyógyász Kongresszusán tartott előadást, majd a Chulalongkom Or­vostudományi Egyetem Női Klini­kája igazgatójának meghívására ta­nulmányútonjárt Bangkokban. □ Minek köszönheti a meghíváso­kat? • Tavaly nyáron Stockholmban a változókor és a csontritkulás kérdé­seivel foglalkozó világkongresszus­on számos ország vezető nőgyógyá­szával kerültem kapcsolatba és megismerve egymás tudományos munkáját, törekvéseit, többen is ér­deklődést mutattak az általam ki­dolgozott új vizsgálati módszer, az UFT-rendszer iránt. Ez a módszer alkalmas az újszülöttek testi fejlett­ségének eddigieknél pontosabb megítélésére és a testi fejlődésben elmaradtak (retardáltak) kiszűré­sére. Jelentősége többek között az, hogy e módszert nemzetközi vizsgá­latokhoz alkalmazva új perspektí­vák nyílnak a legkülönbözőbb or­szágokban születő újszülött-populá­ciók megbetegedési és halálozási összehasonlítására. □ Tehát az UFT-rendszernek kö­szönheti a manilai meghívást? • Igen. A stockholmi beszélgetése­ket követően a kongresszus szerve­zői meghívtak e rangos eseményre és arra kértek, hogy 25 perces, an­gol nyelvű előadás keretében ismer­tessem a rendszert és alkalmazási lehetőségeit. □ Milyen volt a fogadtatás? • Számos kérdést kaptam, több or­szág szakemberei jelezték, hogy örömmel bekapcsolódnának az álta­lam ott kezdeményezett nemzetközi vizsgálatsorozatba és 11 országba kaptam egyúttal meghívást tanul­mányútra, kongresszusra. Az el­nöklő bombayi Pandit professzor nagy jövőt jósolt az UFT-rendszer­nek. □ Manila után Bangkokban járt. • Az orvostudományi egyetem női klinikájának igazgatója, Toongsu- wan professzor hívott meg tanul­mányútra, ahol egy e célból rende­zett tudományos ülésen számoltam be a női és gyermekgyógyászati kli­nika orvosainak a UFT-rendszer klinikai kutatómunkában történő alkalmazási lehetőségeiről. □ Milyen élményekkel tért haza? • Tizenöt órás repülőút után érkez­tem meg a 7200 szigetből álló Fü- löp-szigetek 11 milliós fővárosába. A 3000 részvevő között egyedül kép­viseltem Magyarországot, Nagy tet­szésnyilvánítás fogadta előadásom első vetített diaképét, amelyen a nemzeti zászló színsávjába írt üd­vözlő sorokkal köszöntöttem a kongresszust. Tudnak rólunk, áta­lakulásunkat rokonszenv kíséri. Az első perctől világossá vált számom­ra, hogy itt nemcsak előadni, ha­nem tanulni is fogok. Döbbenetes élmény volt azonban látni, hogy a társadalom anyagi lehetőségeinek Dr. Berkő Péter az ajándékba kapott Buddha-szoborral... Fotó: Farkas Maya ...és a meseszép Bangkokban korlátái és bizonyos vallási kötött­ségek miatt milyen óriási akadá­lyokba ütközhet a már feltárt tudo­mányos eredmények alkalmazása az ottani országok zömében. Az ázsiai és óceániai régió nőgyógyá­szainak két legnyomasztóbb problé­mája a szüléssel és az abortusszal összefüggő anyai halálozás és az AIDS. A világon naponta 1370, évente félmillió anya hal meg a szü­lés, vagy az abortusz szövődménye miatt. Összehasonlításul: a Sem­melweis Kórházban az elmúlt nyolc évben nem volt anyai halálozás, az országban évi kb. 200 ezer szülésze­ti eseményre 25 haláleset jut. A ha­lálesetek 99 százaléka a fejlődő or­szágokban fordul elő. A leginkább sújtott régió szakemberei tisztán látják, hogy mit kellene tenni az anyák megmentése érdekében. Leg­fontosabbnak a születésszám csök­kenését tartják. A világon naponta 250 ezer gyermek születik, közülük 150 ezer az ázsiai és óceániai orszá­gokban. Bishof professzor szerint a világon napi 100 miihó közösülés történik és 910 ezer esetben követ­kezik be fogamzás. A terhességek 50 százaléka nem tervezett, 20 szá­zaléka pedig kifejezetten nem kívá­natos. Ezek a számok is rámutat­nak a családtervezés hiányosságai­ra. Elsődlegesnek tartják az anyai halálozás szempontjából az illegális abortuszok visszaszorítását. Ennek logikus útját a terhességmegszákí- tások legalizálása jelentené, de az abortuszt a vallások (buddhista, hindu, keresztény és muszlim) egyi­ke sem engedélyezi. Az orvosok nagy lelkiismereti problémával küszködnek: vallásuk parancsával ellentétben az abortuszok legalizá­lása mellett töijenek-e pálcát, avagy szemet hunyva a halálesetek fölött orvosi lelkiismeretükkel el­lentétesen vallásuk parancsainak engedelmeskedjenek. □ On mint orvos hogyan válaszolná meg ezt a kérdést? • En az anyák pártján állok, tiszte­lem azonban minden ember világ­nézetét, hitét. A törvényeket a tár­sadalomnak, a törvényhozóknak kell megalkotniuk. Hazánkban a törvény szabadságot biztosít a nők­nek, én pedig mint osztályvezető a legelsők között biztosítottam kollé­gáimnak a döntés szabadságát: csak az végezzen terhességmegsza­kítást, aki emiatt nem kell hogy összeütközzék lelkiismeretével és vallásával. □ Biztos Ön abban, hogy az abor­tusz legalizálása visszaszorítja az il­legális abortuszokat? 9 Ez egyértelmű. Romániában az abortusz legalizálását követően 72 százalékkal csökkent az anyai halá­lozás. Ugyanezt tapasztalták Szin­gapúrban is. □ Hallott-e biztató híreket az AIDS- ről? • Nincs érdemi előrehaladás. Ázsi­ában, Óceániában úgy vélik, hogy szervezett szakmai egységben kell kikövetelni minden ország kormá­nyától az eddigit lényegesen meg­haladó anyagi ráfordítást, a jobb szakemberképzést és a teljeskörú adatgyűjtést. A számok meghök- kentőek. 1992-ben fél év alatt 1 mii­hó új fertőzöttet regisztráltak a vilá­gon. A magyarok által turisztikai­lag kedvelt Thaiföldén például 600 ezernél több fertőzöttet tartanak nyilván. A reális szám a becslések szerint ennek többszöröse is lehet. A vallás valamelyest tompítja az AIDS-veszélyt, a promiszkuitást azonban nem képes felszámolni. □ Tanár Úr, mit tart a manilai kongresszus legfőbb üzenetének? • Egy nép egészségi állapota négy tényezőtől fiigg. A genetikai adott­ságoktól, amelyeket nem lehet befo­lyásolni. Az életstílus-életmód sajá­tosságaitól. Rövid távon ezen sem lehet változtatni. Az egészségneve­lés és az egészségügyi ellátás szín­vonalától. E téren már sokat tehet­nek az orvosok, az egészségnevelők, de a feltételeket a társadalomnak, az országok kormányának kell meg­teremtenie. Függ továbbá a nép szo- cioökonómiai státusától. Ezen a té­ren is döntően a politikusok felelős­ségére kell felhívni a figyelmet. Úgy vélem, ezek a gondolatok és felada­tok - ha eltérő mértékben is - Ma­gyarországon is aktuálisak. Kenyér az infarktus és a rák ellenszereként Kaposvár (MTI) - Többéves kuta­tómunka eredményeként hamaro­san a somogyi boltokba kerül egy újfajta, szelénnel dúsított kenyér, amely a megyei sütőipari vállalat és a Pannon Agrártudományi Egye­tem kaposvári karának közös sza­badalma alapján készül. A Szelena néven 2-3 hét múlva for­galomba kerülő kenyérről, az eddigi kísérletek alapján azt állítják a ku­tatók, hogy fogyasztása elősegíti az infarktus megelőzését, valamint rá­kos megbetegedések ellen is siker­rel alkalmazható. Az íjj terméket az országban első­ként és kizárólagos joggal gyártó so­mogyi sütőipari vállalat technológi­ai vezetője, Fekete Helena elmond­ta: a Szelenát a szokásosnál szigo­rúbb, a diétás termékekre vonatko­zó technológiai körülmények között készítik. * Ehhez a feltételek adottak, a gyár­táshoz már megkapták az Órszágos Táplálkozástudományi Intézet en­gedélyét is. Rövid ideig azonban várniuk kell a vásárlóknak a megfe­lelő csomagolóanyag hiánya miatt. Egyelőre a kenyér árát nem hatá­rozták meg, de a gyártók arra törek­szenek, hogy megfizethető legyen. Az emberek napi kenyérszükségle­téhez alkalmazkodva 25 dekás cso­magolásban keiül az üzletekbe az új, gyógyító hatású kenyér. Ártatlanok AIDS-halála Vatikánváros (MTI) - Tízmillió gyermek fog HIV-vírustól megfertő­ződni, és közülük két és fél miihó esik majd az AIDS áldozatául az ez­redfordulóig. Ezt William Shearer amerikai gyermekgyógyász jelen­tette be, majd hozzátette: a halál­esetek főként a fejlődő országokban- így Afrikában, Délkelet-Ázsiában- fordulnak majd elő tömegesen. A vírussal való fertőzés megtörténhet a terhesség idején, a szülés pillana­tában, illetve közvetlen azután, azonban a kockázat csökkenthető azzal, hogy a szoptatás mellőzését szorgalmazzuk. A gyermek ártatla­nul esik áldozatul a szülei által szerzett fertőzésnek. Az egyetlen re­mény, hogy megtaláljuk a vírus el­lenszérumát, vagy a gyógymódot, amellyel a betegség gyógyítható - jegyezte meg Shearer. Kórház Diósgyőr szélén XX. Szunyogh László Hogy segítse a „75 éves a Vasgyári Kór­ház” című könyv elkészítését, SzöllösLász- lóné Kalocsai Margit 1975-ben írásos visszaemlékezéseit eljuttatta a szerkesztők­höz. Felkérésnek tett eleget, mégis - úgy vé­lem - méltánytalanul, neve és emlékeinek nagyobb része kimaradt a jubileumi köny­vecskéből. Pedig, sok értékes-érdekes dolog­ra derül fény, például arra, hogy a '90-es évek valamelyikén ünnepelhetné a kórház centenáriumát. 1901-es avatása után a Vasgyári Kórházat kisded kórháznak ne­vezték. Ám csecsemő- vagy magzati kórház­ként már korábban is működött. Első őse az 1880-as, ’90-es évek között települt a VI. kapuval szembe, a Téglagyár utcába. Itt so­rakoztak az úgynevezett 7 forintos házak (ennyi volta vételáruk). Néfiányukban ren­delőt létesítettek és néhány ágyat is működ­tettek. Ügyes ápolók, ápolónők serényked­tek itt, lm kellett, a sajgó fogat is kirántot­ták. Rendelőintézetünk őse az I. kapunál lévő munkásellenőrzés épületének emeletén kezdte működését. A betegeket ölben cipel­ték fel, ugyanis a szűk lépcsőfeljáratban a hordágy nem fért el. Ma talán kevesebben dolgoznak a két nagy gyárban, mint akko­riban. 1900-ban ugyanis az Ógyárban 4600, az újban 1100 volt a létszám. Ezért a rendelői hálózat is folyamatosan bővült; 1923-ban a földszintre költözött központi rendelő mellett az Első utcai, az Árpád ut­cai, a Tizeshonvéd utcai, a perecesi, az or­mospusztai és a mucsonyi rendelőket is igénybe vehették a rászorulók. Kezdetben a kátyús, rozoga gyári utakon kocsi képtelen volt közlekedni. A sérülteket vagy fűzfa­vesszőből font kosárban szállították orvos­hoz, vagy súlyosabb esetben az orvos és az ápoló rolmnt ki a helyszínre. Sokszor úgy kifulladtak, hogy először egymást részesí­tették elsősegélyben. A század elejétől már a piros téglás modem kórház is rendelke­zésre állt. Hihetetlen, de a mai ideggyógyá­szat, mint egyetlen épület 4 tízágyas kórte­remmel, 6 egyágyas különszobával, hebrá- val (ambulancia), nagy sebészeti műtővel, röntgenszobával, sterilizálóval rendelke­zett. Az emeleten a gazdasági hivatal dol­gozott, a pincében működött a kazánház és itt voltak a raktárak is. Főorvosi, orvosi szo­bára is futotta, itt lakott az intézeti főnővér és a műtősnővér. A virágfolyosó a konyhá­hoz vezetett és mellette működött a mosó­konyha is. Külön szobájuk volt a takarító­lányoknak és a földszinti nővérszobával szemben találtuk a rácsos ablakú cellát, ahová az elmebetegek kerültek megfigye­lésre. A tízágyas kórtermek egyike női kór­terem volt, egy-egyben a sebészeti, illetve a belgyógyászati betegek feküdtek. Á harma­dikba a tbc-seket, tífuszosokat helyezték. Az ápolást a ’20-as években a ferencesren­di apácák vették át. 1922. IX. 4-én szentel­ték fel számukra az egyik kórteremből áta­lakított kápolnát. 1950. május 13-ig végez­ték áldozatos munkájukat. Lehet, hogy könnyebb volt nekik, mint a mai nővérek­nek: nem várta őket otthon ideges férj, rend­be teendő lakás, temérdek háztartási mun­ka, pityergő gyerek - de, mint a régi bete­gek, orvosok mesélik - vallási elhivatottsá­guk révén igen magas színvonalú ápolást végeztek, elegyítve a ma mentálhigiénének titulált lelkivigasszal. Az állam feloszlatta az apácarendeket. Egyik napról a másik­ra: a tapasztalt nővéreket Sátoraljaújhely­ről hozott tanulónővérek váltották le és fel. Ezeknek a vétlen fiatal lá nyoknak saját tu­datlanságukon, tapasztalatlanságukon kívül meg kellett küzdeni az orvosok és be­tegek ellenőrzéseivel is. Aki megmaradt, „erős” nővérré edződött. Egyik-másik rabi- átus beteg elégedetlenségét finoman úgy juttatta kifejezésre, hogy rossz munkavég­zés vagy rossz szó esetén jókorát csapott a hibázó nővér hátsó felére. A nővérek örö­mére és némely beteg szomorúságára a kri­tika ilyetén kifejezése kiment a divatból. Szerkeszti: Lévay Györgyi A 1

Next

/
Thumbnails
Contents