Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

1994» Január 11., Kedd Gazdaság ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 7 Átlagkeresetek Budapest (ÉM) - Hazánkban az összes foglalkoztatottak átlagkere­sete bruttó 27 456 forint volt a múlt év első 11 hónapjában, ami nettó ér­tékben számítva 18 500 forintnak felel meg. Ez névértékben 20,5 szá­zalékkal magasabb ugyan a megelő­ző évinél, ha azonban figyelembe vesszük a fogyasztói árindex 22,7 százalékos növekedését, akkor kide­rül, hogy a bérből és fizetésből élők reálkeresete nem növekedett, ha­nem 1,8 százalékkal csökkent- álla­pítja meg a Központi Statisztikai Hi­vatal ez évi első számú jelentése az átlagkeresetek alakulásáról. A bruttó átlagkereset a 20 főnél töb­bet foglalkoztató gazdálkodó szerve­zeteknél a múlt év novemberében elérte a 32 647 forintot, ami 28,9 szá­zalékkal magasabb az előző év azo­nos hónapjában regisztráltnál. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 29,2 százalékkal emelkedett a szellemi foglalkozásúak bére, s ez például a fizikai állománycsoportba sorolta­kéhoz képest 2,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelent. Novem­berben az előző hónapok adataihoz képest kiugró mértékű volt a bérnö­vekmény, amit a KSH annak tulaj­donít, hogy a gazdálkodó szerveze­teknél megtörtént az év végi jutal­mak, prémiumok és esetenként a 13. havi juttatások kifizetése. Az eddigi tapasztalatoknak megfelelően kie­melkedően magas átlagkeresetet a pénzügyi tevékenység területén re­gisztráltak, de meghaladta az átla­got a bányászatban, a vegyiparban és a villamosenergia-iparban dolgo­zók átlagbére is. A múlt év első 11 hónapjában a szel­lemi foglalkozásúak bruttó átlagke­resete csaknem kétszerese volt a fi­zikai állománycsoportba tartozóké­nak. Az előző csoportban 41127, az utóbbiban 21450 forint volt az átla­gosjövedelem. MRP: egy jó példa Budapest (ÉM) - A munkavállalói résztulajdonosi program életképes­ségének jó példája a Hajdú Gabona Rt., a gabonaipar egyik sikeres vál­lalatának privatizációja - hangsú­lyozta Pongrácz Tibor privatizációs államtitkár. A Hajdú Gabona Rész­vénytársaság jelentős szerepet ját­szik a hazai gabonakereskedelem­ben, a malomiparban és a keverék­takarmány gyártásban egyaránt. A gazdálkodása kiegyensúlyozott, pénzügyi helyzete rendezett. Priva­tizáció előtti 2,275 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 82 százaléka álla­mi tulajdon volt. Kisebb arányban az önkormányzatok és szövetkeze­tek is részesedtek belőle, a részvé­nyek 7,9 százaléka pedig a dolgozók kezében volt. Tavaly nyáron egy si­kertelen pályázatot követő tenderki­írással az ÁVÜ a tulajdonában lévő részvények mintegy 65 százalékát ajánlotta föl megvételre. E kiírásra két pályázat érkezett, az egyik egy kft.-é, a másik az MRP szervezeté volt. Az ÁVÜ az utóbbit hirdette ki győztesnek. Az MRP szervezet, amelyben a részvénytársaság 629 dolgozója vesz részt, 1,414 milliárd forintért szerezte meg a felajánlott üzletrészt. A részvénycsomag na­gyobbik részét a tagoknak a társa­ságnál elért éves keresete alapján osztják fel, míg a fennmaradó 35 százalékot a kötelező saját erőn túli befizetések arányában juttatják a dolgozóknak. Azt veszik, ami jó Budapest (ÉM) - A jó minőségű magyar mezőgazdasági cikkeket még mindig keresik a külföldi piaco­kon, és ezekből akár több millió dol­láros üzletkötések is születhetnek - mondta Antal András. Az Agroteam Kft. irodavezetője ezt a megállapítá­sát vállalkozása már évek óta tartó külföldi üzletfeltáró tevékenységé­nek tapasztalataira alapozza. Az arab országokban például magyar sajtra, illetve különféle mezőgazda- sági technológiákra lenne igény. A hazánkban termett vetőmagot szin­te korlátlan mennyiségben lehetne eladni, és a különféle mezőgazda­ságban használatos kemikáliák ki­vitelének is jók a lehetőségei. A vál­lalkozás vezetője elmondta: tapasz­talatai szerint a magyar cégek több­sége nincs tisztában saját piaci lehe­tőségeivel. Az Agroteam ezért kiállítások és szakmai utazások szervezésével kí­vánja elősegíteni a vevők és az ela­dók egymásra találását. Végre szépen járnak a malmok Privatizálás után jól működő részvénytársaság „A malom nem lehet veszteséges..." Fotók: Fojtán László Gönc (ÉM) - Életemben nem is dol­goztam másutt. Szakmaszeretó em­ber vagyok - mondja Bányik Gyula, aki immár több, mint negyven éve dolgozik a gabonaiparban. Lehetne már nyugdíjban, de ó fáradhatatlan. Nemcsak elfogadja a kihívásokat, de fel is veszi a kesztyűt. Mert már elér­te a hatvan évet amikor beindult a privatizáció, mégis úgy gondolta: egészsége engedi, érti is a szakmát, a benne dolgozó embereket, akkor hát miért is ne vállalkozzon...- Belementem a privatizációba - mondja mosolyogva, és hozzáteszi: Úgy éreztem, ebbe nem szabad, nem lehet belebukni. Alakítottam egy kis káeftét, s elkezdtem foglalkozni ter­ménykereskedelemmel. Tudtam, hogy Göncön „hidegre tettek” egy kis helyi malmot, ami nekem nagyon bántotta az önérzetemet, hát persze hogy azt gondoltam, hogy megpró­bálom újraéleszteni. Van ott egy : molnár, aki biztatott is: „Gyula bá­tyám! Énnek el kell indulni!” Meg­néztük a gönci malom leállított be­rendezéseit. Megvizsgáltuk, hogy mi jó, mit kell kicserélni. Beszerez­tük a hiányzó gépalkatrészeket, gé­peket, és - ha valamit nagyon akar az ember - az beindul. így indítottuk be a valaha vízzel dolgozó, ma már villanyárammal üzemelő gönci mal­mot. Megérdemli a gönci molnár, hogy nevét ideírjuk: Bodnár Berta­lannak hívják. így indult a Futura Kft., ahol a munkát a Székesfehér­váron végzett technikus molnár irá­nyítja. Most tizenöt korábban munkanél­külit alkalmaznak a gönci malom­ban . Az élet nem áll meg - főként ott, ahol értelmes munka is akad. Egy külföldi - svájci - érdeklődő is meg­Több mint negyven éve a gabo­naiparban jelent a működő malom hírére. Be­szállt az üzletbe, és így már „ki­csinek” bizonyult a vállalkozás. A kft.-ben a nyolc alapító tag így ki­lencre gyarapodott. A társulás lehe­tővé tette, hogy az üzleti „csápot” messzebbre nyújtsák, így már a szomszédos Szabolcs megyében is vannak érdekeltségeik. Hiteleket vett fel az ügyvezető igazgató, hogy az alapanyagot biztosítsa a cég ré­szére. Tiszalök, Tiszaeszlár, Ven- cselló ma már nála értékesíti a bú­zát. És természetesen a Tárcáihoz közeli Taktaközi kft.-k is, amelyek­kel korábban mint szövetkezetekkel évtizedek óta jó kapcsolat alakult ki. Prügy, Csobaj, Taktabáj gazdaságai bizalommal vannak a - most már részvénytársasággá alakult Futurá- val. A megyében, a privatizáció jegyében az ÁVU meghirdette vásárlásra a ki­sebb malomipari egységeket, így pá­lyáztak - ötöd magukkal - a szikszói malom vásárlására is. És nyertek! Mégpedig azzal, hogy vállalták: átveszik az ott dolgozókat is, így újabb negyvenkét fővel bővült az rt. De még mielőtt bárki is azt monda­ná, ez túl nagy kör Gönctől Szikszón át a tarcali központig, Bányik Gyu­la hozzáteszi: - Itt már szinte nem is lehetett megállni, így megpályáztuk az újabb privatizálandó kis malmot, a sárospatakit. Ott egy Finomliszt Kft. már működött, mi csak bérbe vettük, s így üzemeltetjük a malmot tavaly június óta. így már tulajdon­képpen száztíz dolgozónk van, és - hála Istennek - mára már minden működik. Néhány boltban nem kell az apró fwuji hu lim—w .......— A fillér is pénz, csak legyen belőle Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Olvasóink napok óta telefonálnak szerkesztőségünk­be, s elpanaszolják, hogy Miskolc több üzletében a pénztárosok nem fogadják el a 10-20 illetve az 50 fil­léres pénzérméket, mondván, hogy a postahivatalokban tőlük sem fogad­ják el akkor, amikor a napi forgal­mat vagyis a pénzt a postán befize­tik. Kivonták talán a forgalomból a filléreket? Ha nem vonták ki, akkor miért nem fogadják el az üzletekben fizetőeszközként a még forgalomban lévő kiscímletű váltópénzeket - kér­dezik olvasóink. A kérdésekre Kovács Anitától, a Miskolci Postaigazgatóság bankfor­galmi előadójától kértünk választ, aki a következőket mondotta:- A posta a Magyar Nemzeti Bank elnökének a postaügyi értesítőben megjelent, a pénzforgalommal kap­csolatos utasítása szerint jár el. Ár­ról van szó, hogy a postahivatalok­ban a fillérre végződő pénzforgalmi bizonylatok felvételét nem utasít­hatják el, de a bank elnökének uta­sítása szerint a bizonylatokon a fil­lérvégzódést kék ceruzával át kell húzni és a befizetőktől csak az átu­talási utalványokon szereplő forint- összeget kell elfogadni.- Akkor hát elfogadják-e vagy nem az aprópénzt?- Természetesen elfogadjuk, még akkor is, ha valaki mondjuk például ezer forintot vagy ennél nagyobb összeget csupa 10, 20 vagy 50 fillé­rekből fizet be a postán; ám mint em­lítettem a bizonylatokon a fillérvég­ződést áthúzzuk. Az említett pénzek ugyanis forgalomban vannak, tehát mindenütt kötelesek fizetőeszköz­ként elfogadni. Kedvezmény az állampapírokra Budapest (ÉM) - Befektetési adó- kedvezmény az idei összjövedelem után számított személyi jövedelem- adónál azokra az 1994-ben vásárolt államkötvényekre vehető majd igénybe, melyek legkevesebb há­roméves futamidejűek, és az állam­polgárok tulajdonában van még ez év december 31-én. Az államkötvé­nyek megvásárolhatók a Magyar Nemzeti Bank központjában, illetve megyei fiókjaiban, valamint a kü­lönböző brókercégeiméi - mondotta Kissné Ladányi Éva, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető he­lyettese. A Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának állás­foglalása alapján Kissné Ladányi Éva elmondta: az adókedvezmény igénybe vehető, akár az elsődleges, akár a másodlagos értékpapírpiacon veszi meg a befektető az államköt­vényt. Az adókedvezmény végleges igénybevételéhez az állampapírt a vásárlástól számított három évig kell a magánszemélynek birtokol­nia. Ha időközben, azaz három éven belül eladja a kisbefektető az állam­papírt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetnie. A főosztályveze­tő helyettes felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ez alól egy kivétel van: ha 1997 év folyamán jár le az államköt­vény. Az összjövedelem 30%-áig együttesen idén a következő befek­tetések vonhatók le: a nyilvánosan forgalomba hozott első kibocsátású részvényre fordított összeg, a befek­tetési alapok első kibocsátású jegyei, az első, illetve másodlagos értékpa­pírpiacon vásárolt legkevesebb há­roméves futamidejű árampapír.--------------JEGYZET--------------­M ennyi mindentől függ a siker... Bekecsi Szabó László Honi mezőgazdaságunkban egymás után alakulnak a terméktanácsok, amelyek az agrárszektor termelőképességének megszi­lárdításához döntően hozzájárulhatnak. Persze előbb egy világos szerkezetű és stabil üzemrendszer kialakítására lenne szükség, áttekinthető piac, bank, termeltető, szabá­lyozási intézményekre például. Hosszú távú feladatként szinte kötelező olyan jogi keretek kidolgozása, amelyek egymásra épülő rendbe szerveződő mező- gazdaság kialakítását teszik lehetővé. Sok agrárszakember úgy látja, hogy a hosszú távú földbérlet ösztönzésére, a földcserével, és a földhasználati társulási rendszer kia­lakításával lehet stabilizálni az ágazat mű­ködési rendszerét. Jó elképzelésnek látszik, hogy a bérelt földön dolgozók számára is meg kell könnyíteni a földvásárlási lehető­séget, hogy a nagyvállalkozók, és a szövet­kezetekben tevékenykedők hosszabb távon biztonságosan gazdálkodjanak. Döntő lesz a jövőben az erős terméktaná­csok létrehozása is, melyek biztosíthatják az egymásra épülő gazdálkodói hálózatok szerveződését, a termelők, a feldolgozók együttműködését. Mindezt segíthetik a köl­csönöket kielégítő hitelszövetkezeti társulá­sok, és azok a pénzintézetek, amelyek egy egész termelési láncnak adnak forgótőke hitelt. Italok zárjegyekkel Budapest (MTI) - A Buszesz Részvénytársa­ság már felkészült a zárjegyes italforgalmazás­ra. Az első ilyen szállítmányok várhatóan a jö­vő hónap elején hagyják el az üzemeit. A zár­jegy bevezetéséről az a véleményük, hogy a vál­lalat piaci pozícióit erősíti azzal, hogy jelentő­sen visszaszorítja a feketekereskedelmet - mondta Rédey Péter a cég marketing igazgató- helyettese pénteken, az óriás Queen-üdítők be­vezetéséhez kapcsolódó nyereményakció lezá­rása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 241 üzletben összesen 180,096550 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamérté­ken. A részvények forgalma (223 kötés) névér­téken 44,7400 miihó forintot, árfolyamértéken számolva pedig 131,789850 millió forint. Kárpótlási jegy mhhbmmhmmmhmhsm IS8 Co-Nina Ft*í Brr*« Lupái Bre*«+iáj. Nr» Vo* B i n ái — tőzsdei eladásiátlagár-gőftoe nem volt kötés minimális vótelárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajénlata-teTF-----------------------------------­Ü li B' Tőzsde Index (ideiglenes) január 10. 1268, 87 +19,64 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. január 10. Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 151,58 113,72 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents