Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Január 11., Kedd-----------APROPÓ-----------A kultúra ára Brackó István Egy magyar literátor a minap emlegette föl azt a francia politikust, aki állította, hogy a kultúrát akkor kell legjobban támogatni, amikor arra legkevésbé futja, amikor az ország, az ember szegényedik, mert különben romlik az erkölcs, s a kenyérről hibádzó vajnál nagyobb hiányt és kárt okoz a szép szó, a művészi élmény, a lélektől lélekig érő kapcsolatok hiátusa. Iskola, színház, könyv.... A kultúrának ára van. Ezt sokáig tagadtuk, s későn jöttünk rá. A kultúrának értéke van, s nagy árat kell azért fizetni, ha az ínségesebb időkben nem fizetjük, nem becsüljük meg a kultúra napszámosait és akrobatáit. Művelődési házat könnyebb építeni, mint az emberfőket kiművelni. A kihagyás életveszélyes. Egy „templom egere” alapítvány jóvoltából az állástalan színészeket a fővárosban összehozták, szerepet kaptak, s a világot jelentő deszkákra léptették. Persze, vannak köztük dilettánsok, pályaalkalmatlanok is. De a szereplők között látom a hajdani Júliát is, akit a fél ország ünnepelt. Megkorosodott, meghízott, a partvonalra került. Tehetséges művész, s most munkanélküli. És keserűen fedezem föl a csepűrágók között a hajdani, nagysikerű Hamlet egyik mellék- szereplőjét, aki most is statisztál. Persze, jobb ajtónállónak lenni valamiben, mint senkinek a semmiben. Az „akkor” és a „most” nemcsak a plakátok hierarchiáját rendezi át. A jó könyv ritka és drága. A nyálas olvasnivaló sűrű és még drágább. Változott a világ. Az operett többet hoz a konyhára, mint a Shakespeare. A gumimaci kedveltebb, mint Hüvelyk Matyi. Az unokának szánt Barbie a nyugdíj harmadát viszi el annak a nagymamának, aki egyetlen újságjának előfizetését is lemondta. Kénytelen beérni az utcai hírekkel, és a rádióval - ha még nem plombálták le a villanyórát, s nem merült ki az elem - hogy például az állástalan teátristák egy kölcsönszínpadon komé- diáznak, olyan gázsiért, amelyből húsra nem, csak olcsó far-hátra futja... TÁRLAT A csend képei Szilágyi Lenke árnyai Miskolc (ÉM - DK) - Persze hogy minden művész rávetíti egy kicsit saját magát a világra. Mert bár a világot, annak részleteit ábrázolja, ha nem is akarja, mégis csak önmagát mutatja meg. Erről beszélt Forgács Zsuzsanna írónő, mikor Szilágyi Lenke fotóművész kiállítását nyitotta meg a Miskolci Fotógalériában. Teljességében helytálló a gondolat, ha egy festőművész, vagy szobrász kiállításán hangzott volna el, nem is időznénk itt. De a fotó sokkal konkrétabb műfaj, ahol szerényen háttérben maradhat az alkotó. Pláne, ha nem próbál múvészked- ni, alkotásai az egyszerűségüktől, valóságuktól értékesek. De mégis igaza van Forgács Zsuzsának. Hiszen Szilágyi Lenke képei is róla szólnak. Suhanáso- kat, árnyékokat fényképez, olyan pillanatnyi történéseket, melyeket mi talán észre sem veszünk. Ót ez fogja meg, ezzel mutatja meg nekünk a világot - és önmagát. Csendet fényképez. Bár lépcsőházában több a lemállott vakolat, mint ami még maradt, mégsem lett riasztó hely, (talán lesz, aki annak érzi) sokkal inkább egy nyugodt zug. „A melankólia és a csend képei ezek” - írta egy kritikusa... (A tárlat az Ifjúsági és Szabadidőház Fotógalériájában február 4-ig tekinthető meg.) A keserű és tapintatlan „F” F-ek kis kanyarokkal. Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Ha azt mondom: F-kafegória, nagyon sokan értetlenkedve néznek, viszont tanítók, tanárok, óvodapedagógusok tucatnyi esetet tudnak említeni, amikor ez okozott keserűséget, csalódást kollégáiknak vagy éppen személy szerint nekik. Köztudott, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szoló törvény nem határozta meg pontosan, hogy kik is azok, akik ebbe a kiemelt kategóriába sorolhatók, és ennek megfelelően viszonylag magas fizetést kaphatnak. A töbo- féie értelmezési lehetőség miatt a munkáltatók a legváltozatosabban alkalmazták a törvényt. Viszont az 1993. november 30-án elfogadott módosító rendelkezések után sem csillapodtak a kedélyek. Az intézkedés okairól és a problémás esetek megoldásáról kérdeztük dr. Kömyey Lászlót, Miskolc város önkormányzatának közművelődési és közoktatási osztályvezetőjét. • Ez a besorolási rendszer, a rohanó infláció ellenére, anyagilag és erkölcsileg is új korszakot jelenthetne a közalkalmazottak és a köztisztviselők számára. A törvény már a megszületése pillanatában nagyon sok problémát és ellentmondást hordozott magában. Kicsit csodálkozunk is, hogy ezeket nem lehetett korábban és lényegesen gyorsabban feloldani. Az első probléma a finanszírozás körüli bizonytalanság volt. Fél évvel ezelőtt mi magunk is úgy fogalmaztunk, hogy kormányzati szinten valószínűleg figyelembe vették ennek az összegnek a nagyságrendjét. De bebizonyosodott, hogy nem. Miskolc közgyűlése már augusztusban foglalkozott ezekkel a változásokkal. Akkori számításaink szerint - figyelembe véve az alapilletményeket, az összes túlmunkát, a 13. havi fizetést és minden egyéb pótlékot, jutalmakat - ez az összeg 1,3 milliárd forint volt. Mint utólag bebizonyosodott, ez körülbelül megegyezik a várható költségekkel. □De a besorolási feltételek is bizonytalanok voltak! • Világossá vált a főhatóság előtt is, hogy nem definiálták pontosan a besorolási feltételeket. Az F-kategóri- áról a munkaügyi bíróság tagjai, a művelődési, a pénzügyminisztérium vezető emberei is a legellentétesebb módon nyilatkoztak. Kardinális hiba volt, hogy a jogalkotásnál nem határozták meg pontosan, hogy ki az, akinek jár ez, és ki az, akit kizár. □ Mielőtt az újabb besorolásokról beszélnénk, kezdjük azzal, hogy lesz-e minderre pénze a városnak? • Lépten nyomon tapasztalhatjuk, hogy a pénzügyi, a belügyi kormányzat - és nem csak a rendszerváltás óta - olyan helyzetet teremt, hogy a dolgozók, és itt nem csak pedagógusokról van szó, szembe kerülnek az önkormányzatokkal. Még ha az ön- kormányzat minden erejével törekszik is arra, hogy feloldja ezeket a feszültségeket. Számunkra is meglepő volt az a sokféle variáció, amely nyár óta elhangzott, hogy ki állja ezt a horribilis összeget. Miskolc város költségvetése '93-ban 11 milliárd forint volt. Ebből ilyen hatalmas ösz- szeg kikalkulálhatatlan. A kezdeti finanszírozási megoldás-lehetőségek után most megjelent feketén fehéren: ennek 1/3 része állami támogatás, erre vállalt garanciát az állam, másik 1/3-a állami garanciával OTP-hitel, persze ha nem ad az állam garanciát, akkor is rákényszerül a hitelfelvételre az önkormányzat. A harmadik rész pedig saját költség, de ez is csak hitelből pótolható. Miskolc város működtetését rendkívüli mértékben befolyásolja a kulturális ágazat. A jelenlegi költségvetésben 42,8 százalékot képvisel, ebből '93-ban 51 százalék volt a béijellegú kiadás. □ Az önkormányzat számára nyilván nagy gondot jelent a szükséges összeg előteremtése, de a pedagógusokat közelebbről érinti, hogy előbb ígértek valamit, aztán elvették. • Ennél nagyobb tapintatlanságra aligha kerülhetett volna sor, minthogy a két ünnep között, a téli szünet idején kellett berendelni a dolgozókat és megcsinálni az átsorolásokat. December 19-én jelent meg a Közlöny és 31. volt a határidő. Egyfelől zavaró volt az időpont megválasztása, másfelől az idő rendkívüli rövidsége. Miskolc esetében 13 ezer közalkalmazottat, ebből 8 ezer pedagógust kellett átsorolni. Szerencsére az óvónők esetében túlzott feszültséget nem jelentett ez az intézkedés, minimális volt azoknak a száma, akiket F-kategóriába soroltak. Mindössze négy vitatható esetünk volt. Az általános iskolák esetében ennél jóval bonyolultabb helyzet alakult ki. Annak idején a demográfiai hullám miatt a művelődési osztály is szorgalmazta, hogy a fölöslegessé vált óvónőkből tanítónők legyenek. Körülbelül hatvanan szereztek így tanítói oklevelet. Ezek a pedagógusok az alsó tagozatban működnek, és a módosított jogszabály szerint teljesen egyértelműen visszasorolódtak. A törvény kimondja, hogy csak a munkakör ellátásához szükséges felsőfokú végzettséget lehet figyelembe venni. Pontosan le van írva a törvényben, hogy milyen esetekben sorolható ebbe a kategóriába valaki, tehát nem a mi belátásunktól fiigg. Ráadásul több szűrőn is átmennek ezek az iratok, és a dokumentumok - az oklevelek és a tantárgyfelosztás - alapján ellenőrizhetőek az átsorolások. A középiskolákban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben jelentett típusos problémát, hogy itt az állomány ötven százalékát teszi ki a mérnöktanárok aránya. Bizonyos iskolatípusokban pedig eléri a hat- van-hetven százalékot is. Ezeknél teljesen egyértelművé vált, hogy az új jogszabály szerint a besorolásnál nem lehet figyelembe venni a két diplomát. Számunkra is keserű volt ez a rendelkezés, mert ezek a mérnökök végül is megszerezték a második diplomájukat, és tényleg az oktatásügynek kötelezték el magukat. Most mégis elvesztették a korábban szerzett kiemelt bérüket. Annak idején elég tetemes műszakitanári pótlékot kaptak. De emellett egyéb speciális esetek tömegével volt dolgunk. Erkölcsileg is kifogásolható, hogy megmondják valakinek: magasabb lesz a fizetése, majd később szólnak: tévedtünk. A visszasorolások átlagban - tb-vel és minden egyébbel együtt - évi 160-170 ezer forint Mesést jelenthetnek. □ Kényesebb kérdés azoknak a személyeknek a visszasorolása, akik kiemelkedő munkájukkal érdemelték volna ki az F-kategóriát és az ennek megfelelő fizetést. • A város számára most a legfontosabb feladat, hogy biztosítani tudja a kötelező bért. A hitelfelvételi tárgyalások eddigi eredményei azt mutatják, hogy februárban már a megemelt bért képes lesz biztosítani. De annak megoldására is tett már lépéseket a polgármesterasszony, hogy a valóban kiemelkedő munkát végző pedagógusok mihamarabb megkaphassák az ennek megfelelő Memelkedő bért. □ Kellett-e valakit amiatt visszasorolni, mert második diplomaként figyelembe vették a marxista-leninista egyetemeken szerzett oklevelet? ® Erről régen lemondott mindenki. Már az első besorolásnál sem vették figyelembe ezeket a okleveleket. Az egész városban egyetlen ilyen eset nem volt. □ De ezzel még nem fejeződött be az átsorolások időszaka, hiszen több szakszervezet is az alkotmánybírósághoz fordult. ® Még minden lehetséges... A tánc istene és ifjú követői Budapest, Miskolc (ÉM, ISB) - A tánc istene - így nevezték tisztelői a világhírű balettmúvészt, Rudolf Nu- reyevet. A baskíriai születésű fiatalember a leningrádi Kirov Színház balettiskolájában tanult, imy d a társulat vezető szólistája lett. A Kirov Balett párizsi turnéja végén 1961. június 17-én elhagyta társulatát és hazáját. Nureyev szólistaként és Dame Margot Fonteyn partnereként világhírre tett szert. Utoljára a budapesti Operaházban lépett színpadra. Ennek emlékére rendezik meg január 6. és 12. között a róla elnevezett nemzetközi balettversenyt, melyre több mint hatvan ifjú művész jelentkezett, közöttük Alexej Besztmertnüj, a Miskolci Nemzeti Színház tagja A nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri húsz versenyzőt juttatott el a középdöntőbe, akikből nyolc a magyar színeket képviseli. Kiemelkedően szerepelnek az orosz, a japán és az amerikai versenyzők. Az eredményhirdetés és a gálaest január 12-én lesz. A verseny győztesei január 16-án a miskolci színházban lépnek fel. Dániából érkeztek Fotó: Nagy Gábor (ISB) Szavalóverseny Sárospatak (ÉM) - A József Attila vers- és prózamondó verseny sáros- pataM válogatója január 12-én, szerdán délután öt órától lesz a sá- rospataM MSZP házában. A Magyar Szocialista Párt helyi szervezete minden érdeMódót szeretettel vár, remélik, sokan elmennek meghallgatni a fiatal versmondókat, és jelenlétükkel is hozzájárulnak szereplésük sikeréhez. Cserkésztárlat Tiszaújváros (ÉM) - Cserkészkiállítás nyílik ma, kedden délután öt órakor a Városi Kiállitóteremben (Barcsay tér 2-4). A Mállítást Bo- kody József, a Sport Múzeum munkatársa, cserkésztiszt nyitja meg. A megnyitón közreműködnek a Vándor Sándor Zeneiskola növendékei. Irodalmi est Edelény (ÉM) - A magyar kultúra napja tiszteletére a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár ma, kedden délután öt órától az Edelényi Könyvtár nagyolvasójában Magyar vagyok címmel irodalmi előadói estet rendez, Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze közreműködésével. Vezetőóvónő-képző Miskolc (ÉM) - A Budapesti Óvónőképző Főiskola „közoktatási vezető” (manager) szakos posztgraduális képzést indít miskolci kihelyezett tagozatán. Az oktatás februárban indul, keresztféléves rendszerben. Jelentkezési határidő: január 20. Jelentkezni lehet az alábbi címen személyesen, levélben vagy telefonon. (Gergely László iskolavezető, a tagozat megbízott szervezője, Matura Gimnázium, 3531 Miskolc, Kiss Ernő u. 39/A. Telefon: 46/334-868.) Rézvitéz Budapest (MIT) - Az Országház Duna-parti oldalán, a restaurált északi torony tetejére ma, kedden délelőtt visszahelyezik az úgynevezett „Rézvitéz” másolatát. Az eredeti szobor pótlására Mihály Gábor, Sajó Ákos, Seress János és Szórádi Zsigmond szobrászművész fogott össze. A mintegy négy és fél méter magas rézkatonát többórás munkával emelik be a nyolcvanméteres magasságban lévő helyére. Eredetileg két rézvitéz díszítette a Parlamentet. Az egyik a II. világháború alatt sérült meg. A másikat az időjárás „morzsolta el”, olyannyira, hogy az 1980-as évek közepén el kellett távolítani a toronyról. Ez utóbbi felújítása után, a Parlament épületében kap helyet. Amerikai turné Washington (MTI) - A washingtoni Kennedy Központban vasárnap megtartott előadásával kezdte meg több mint három hónapos amerikai turnéját a magyar Állami Népi Együttes. A társulat már többször fellépett a Egyesült Államokban, így művészi teljesítményük nem ismeretlen az amerikai közönség számára. Mostani turnéjuk keretében mintegy hatvan várost keresnek fel - Washingtontól Seattle-ig, New Yorktól Denverig szinte bejárják az egész országot. Az előadássorozat Tucsonban zárul március 27-én. Iskolaszékek Budapest (MTI) - A Szülői Kamara (SzüK) becslése szerint két hónappal az iskolaszékek megalakításának végső időpontja előtt a budapesti iskolák 80-90 százalékában még csupán az előkészítő bizottságok jöttek létre. Fáy Árpád ügyvezető elnök ennek okát abban látja, hogy a hiányos tájékoztatás miatt az iskolaszéket alkotó három oldal - a fenntartó, a tantestület és a szülő - egyikének sincs pontos információja a lehetőségekről és feladatokról. A Szülői Kamara tapasztalatai szerint propagandájuk hatására több iskolában javult a pedagógusok és a szülők viszonya. Még mindig sok esetben érzékelhető ugyanakkor az: a tantestületek attól tartanak, hogy a szülők majd beavatkoznak belső ügyeikbe. Ezzel szemben tény, hogy az iskolaszékek feladata a gyerekeket érintő kérdések megvitatása, és nem az igazgató leváltása.
