Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

10 A SZELLEM VILÁGA

Misztika

1993------------JEGYZET-----------E

perfagyi

M. Szabó Zsuzsa

A srác még csak óvodás volt, de máris nagy érdeklődést mutatott a világ dolgai iránt. Nemcsak a földi, hanem a földön kívüli élet is vonzotta. Teljes nyitottsággal fogadta az ezzel kapcsolatos híreket, információkat. Amikor a televízióban éppen egy ufonautát mutattak be, szemei a képernyőre tapadtak. Nagyon tetszett neki a földönkívüli, éppen úgy reagált rá, mint tudományos fantasztikus filmekben a gyerekek. Azt mondta, ha meglátogatná egy ilyen lény, elbeszélgetne, eljátszana vele. Sőt: nagyon is várta a találkozást. Nem tartotta visszataszítónak az ábrát, amelyen bemutatták, azt mondta rá, nagyon szimpatikus. Meg is jegyezte, amit hallott róla: sorolta, majd újabb kérdéseket tett fel.

Milyen anyagból van a ruhájuk? Gyerekkorukban járnak-e óvodába, játszanak-e kis autóval, vagy netán kis ufóik vannak? Megdádázza őket az anyukájuk, vagy náluk ez ismeretlen? Egyáltalán: szoktak-e rosszalkodni a távoli bolygón?Bolygón laknak, vagy űrállomáson?-sorakoztak a kérdések.

A leginkább mégis az ragadta meg a figyelmét, amit a televízióban félig tréfásan elejtettek. Hogy tudniillik a fóldönkívüliek imádják az eperfagyit. Másnap amikor a fagylaltoshoz mentünk meggyőzött, hogy vegyünk egy műanyag dobozban és tegyük el a mélyhűtőbe. Azért, hogy ha jönnek a lények, legyen mivel megkínálni őket. Mert vendéggel úgy illik.

Vettünk hát fagyit. Nem tartott sokáig, mert elfogyott. Ismét feltöltöttük a készletet. Párszor ez megismétlődött. És nem is volt könnyű ismét éppen eperfagyit venni. Azon c nyáron valahogy hiánycikké lépett elő. Úgy látszik, sokan gondolkodtak hasonlóan. Hogy szép dolog várni az idegeneket. Akár fagyival is.

UFO-album

Miskolc (ÉM-P.L.Zs.)-Hm... Nagyszerű. Rég láttam ilyen impozánsan, nagy odafigyeléssel, és körültekintéssel megszerkesztett művet. Hogy is van, amit az UFO-król tudni akarsz, csak hát eddig nem merted megkérdezni. Most a könyv válaszol, arra amit végképp tudni akarsz róluk. Kök ők, honnan jönnek, mit csináltak és mit csinálnak, mit akarnak tőlünk és nem utolsó sorban mit tanulhatnánk tőlük. Mert volna mit. (Bevallom...) A harmadik évezred nincs messze, egy karnyújtásnyira van. Sok titokkal, talánnyal és kihívással.

Terek, idők, dimenziók, egy újfajta tudomány ismerete. Azé amit valószínűleg ők alkalmaznak. A könyv minden lehetőséget elemez, vagy megpróbál választ adni rá.

Arra hogy talán a jövőből jönnek; vagy már a múltban is hagytak nyomokat. Lehet, hogy távoli unokáik, lehet, hogy egyszerűen csak csillagközi rokonaink.

Szó van a velük történt vagy jelenleg is történő találkozásokról. Típusok szerint.

Egy újabb korszakról, rejtélyekről, katasztrófáikról, arról, hogy kormányaink milyen szerepet játszanak az UFO problémában. UFO-bázisokról, a nevezetes Mars-arcról, aminek megválaszolása 2011 derekán dől el a Mars-Misszió keretében. Aztán a tévedés lehetőségéről, avagy mit nézhetünk UFO-nak, amiről persze kiderül, hogy nem az. Na és a csalás diszkrét bája. Avagy hogyan csapjuk be embertársainkat és élvezzük a hamisítások perverz és kegyetlen visszarúgó örömét.

Mit is mondtam... Nagyszerű. A mozi mint témát örömmel dolgozza fel. És az ember agyában ott lappang a kérdés... talán igaz, talán nem. De a bizonyíték egyre több; és már nem lehet mindent a szőnyeg alá seperni, úgy mint rég.Valaki kinyitott egy kaput a csillagok felé és a kulcsot itthagyta nekünk. Rajtunk áll vagy bukik minden.

Olvassák örömmel a művet. Megéri.

Hát röviden ennyit...

Az autó hasznos, büdös és elavult

Brackó István

A nagy találmányokat, az emberi ötletek isteni szikráit sokféleképpen lehet rendszerezni. Maradjunk a legprimitívebb felosztásnál. Voltak, lesznek váratlan és előre látható felfedezések. Ez utóbbiak közé tartozik az automobil. A gépkocsigyártás új iparágakat teremtett, luxusból napi használati eszköz lett. Az ellátottsági mutatók kifejezik egy ország lakosainak tehetősségét. Révén az emberiség mobilizálódott, függetlenné vált. Az autó áldás és átok. Az autó hasznos, de büdös és elavult. Szennyezi a környezetet, méregdrága infrastruktúrát igényel, s igen nagymértékben járult hozzá az emberek elidegenedéséhez,s balesetveszélyes.

A technika-filozófusok szerint a ma legkorszerűbb gépkocsija is méltatlan a XX. század végének civilizációs fejlettségéhez. Egyre fogyó energiát használ, mérgezi a levegőt, sok benne a forgó alkatrész, s szinte semmi hasznát nem veszi a messze élenjáró komputerizációnak. Tehát: a mai fogalmaink szerinti gépkocsit a kor halálra ítélte.

Menni kéne?

Talán oktalanságnak tűnik temetni az imádott négykerekűt. De az olaj elfogy egyszer, s műbenzinnel - amint az bebizonyosodott - háborút sem lehet nyerni. A gázzal hasonló a helyzet. Az elektromos meghajtás még gyermekcipőben jár. Az akkumulátor nehéz, gyakran kell tölteni, s ez a fajta muníció egyelőre drága. Mit hoz a jövendő?

A század legzseniálisabb futurológusa, Arthur C. Clarke írja: „... bármi, ami elvileg lehetséges, megvalósul majd, a műszaki nehézségektől függetlenül, ha elég komoly igény van rá. Semmiféle elgondolással szemben nem használható érvelés az, hogy fantasztikus ötlet. Az elmúlt ötven év alatt történt legtöbb dolog fantasztikus volt, és pusztán azonos folytatódás feltételezésével lehet egyáltalán némi reményünk a jövő megjósolására.”

Menni kéne, de hogyan? Az elektromos battéria térfogata is csökkente hető, s hatásfoka is növelhető. Egy böhöm tengeralattjáró évekig keringhet a tengereken egy maréknyi uránnal. Miért ne furikázhatna hetekig az úrvezető egy, a mai karórákban használatos gomb-elemmel? Az idézett szerző jó harminc évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Még korábban jósolta meg a holdutazást, s ezt 1970-re datálta. A csaknem száz évvel korábban élt Verne Gyula zseniálisabb elme, s jobb tudós volt, mint az a nagytekintélyű professzor (Bickerton), aki 1926-ban nem átallotta azt állítani: ,Az a bolondos ötlet, hogy a Holdra lőjünk, példája ama képtelenségnek, amelybe a káros specializálódás ragadja a gondolatmentesen lezárt fülkékben dolgozó tudósokat.” A józan ész, vagy a képzelet csőd- je ez?

_________________________

A futurológia az ezredforduló utáni időszakra teszi a cyborgok megjelenését. Ezek a se gép, se állat élőlények, a természet és a technika nagy kombinációi, az ember segítői lehetnek. Az intelligens állatok megteremtése - bár gyorsuló időben élünk - 2040-re várható.

Kocsimat egy lóért!

Bevezetőnek szántam ezt ahhoz a passzushoz, amelyet Clarke álmodott meg a közlekedés jövőjéről. ,A legjobb személyszállító eszköz, amellyel az ember valaha rendelkezett - csak rövid távolságra és szép időben - a ló. Önkormányzó, önreprodukáló, sosem megy ki a divatból, és csak emeletes buszból kaphatunk a tájról ehhez fogható kilátást. Elismerem, hogy van néhány hátránya is: a ló tartása drága, hajlamos zavarba ejtő viselkedésre és valójában nem nagyon okos.

De ezek nem igazán alapvető nehézségek, mert egy napon képesek leszünk majd arra, hogy megnöveljük háziállataink intelligenciáját, vagy kitenyésszünk újakat, amelyek intelligenciafoka magasabb, mint a mostaniaké. Ha ez bekövetkezik, a kis távolságú szállítás lehet, hogy ismét nem-gépi természetűvé válik, habár nem szükségképpen a ló a főszereplője. Végtére kiderülhet, hogy a ló nem a legjobb választás. Valami olyan, mint egy kompakt elefánt megfelelőbb lenne ügyessége miatt... Mindenképpen növényevőnek kellene lennie... Amire én gondolok, olyanféle állat, amely elég nagy ahhoz, hogy ellássa magát takarmánynyal anélkül, hogy alkalmatlany- kodna vagy elveszne. Jelentkezne szolgálattételre szabályos időközönként, vagy rádióparancsra, és sok- egyszerű megbízásnak eleget tudna tenni önállóan, emberi felügyelet nélkül. Úgy látom, hogy ilyen teremtmény iránt volna kereslet, és

ha az igény fennáll, előbb-utóbb kielégítik.”

Teleportálás

Az energiák java, régen is és most, az emberek, tárgyak egyik helyről a másik helyre való továbbítása miatt emésztődött föl. Az energiatovábbításhoz, illetve átadáshoz vezeték, vagy benzintank, akkumulátor szükségeltetik. A jövőlátó az ezredfordulóra véli megvalósíthatónak a „drótnélküli energiát”. Egy központ sugároz, az adó—illetve a felhasználó - veszi. Nincs a falban vezeték, nem kell elem a táskarádióba, áramszedő nélkül fut a troli, a villamos, a mozdony. A „villanyborotva” az őserdőben is működik, a repülőgépet nem a kerozin hajtja. Mehet az autó is a centrális üzemanyaggal. Az elv régi. Gondoljunk csak a házilag is fabrikálható detektoros rádióra. A készüléket légből kapott jelek szólaltatták meg, nem kellett hozzá, helyben, energiaforrás. Megoldható? Clarke szerint a jövő automobilja valóban méltó lesz nevének első feléhez. Csak közölni kell vele az úticélt. Az automata mindent elvégez. Kormányoz, tájékozódik, parkolóhelyet keres... A pilóta hátradől az ülésen, szivarozik, sörözget, vagy szunyókál...De miért kell útrakelni, akármilyen járművel is, ha megvalósul a teleportálás? A személyes, a testi átvitelről van szó. A telegráf leadja a jelet. Telefonálhatok a Föld bármely pontjára. Az ottanival egyidejűleg élvezhetem a televízió jóvoltából az ausztráliai teniszversenyt. Mely érv mond annak ellent, hogy az egyén, teljes mivoltában, ülve rásonysáp- berencsi otthonában, ne jelenjen meg Kuala-Lumpurban, s ne egyen meg egy kígyópörköltet? Ha jelet, hangot, képet lehet továbbítani pillanatok alatt ezer kilométerekre, akkor tárgyat, személyt miért ne lehetne?! Kell ehhez autó?

SDI — avagy

Miskolc (ÉM - P.L.Zs.) - Immár jól ismeijük a nyolcvanas évek második felének nagy fegyverkezési programját, amely a világűr militarizá- lását tűzte ki céljául. Csillagháború. A cím találó.

De vajon milyen-eszközöket és mi célból akarta használni a két nagyhatalom?

1. Űrbe telepített lézer: több megawatt teljesítményű. Energiaellátását szabályozott vegyi folyamat fluor reakciója, vagy atomreaktor olcfja meg.

2. Földi telepítésű lézer - szintén óriási teljesítményű. Energiaellátását külön e célra épített villamoserófor- rás (erőmű?) biztosítja. Az elindított impulzust lézertükör fogadja, amelyet egy parancsadó egység irányba fordíthat. (Ezt a programot törölték, mivel a speciális tükrök sérülésmentes szállítását nem tudták biztosítani.

3. Sín és tekercságyú: a lineáris villanymotor pusztító hatású megfelelője. A lövedéket képes 1 millió g-re is felgyorsítani. Igen nagyhatású fegyver. (Az egyik bemutatón, amit a két fejlesztőmérnök végzett egy 150 mm-es páncéllemezt egy leveskocka nagyságú tárggyal szó szerint ronggyá lőttek. Egyetlen lövéssel. (A gyorsító hossza mindössze 2 méter volt. Megdöbbentő.)

hadüzenet a

4. Exzimer lézer (röntgen lézer) - ez az un. „sündisznó”. A kisméretű mű- bolygó belsejében egy egyfázisú nukleáris fegyver van (atombomba), amit szintúgy parancs indít. A szerkezet felületén valamilyen szuper- titkos összetételű trutymóval töltött hengerek foglalnak helyet minden irányban (innen a sün disznó elnevezés). A hengereket egyirányba fordítva elindítják az atomtöltetet. A felszabadult pokoli hő elpárologtatja a hengerekben lévő anyagot; ami a hőhatással és a sugárzással egybekötve nagyteljesítményű lézerimpulzust hoz létre. (Puff neki, atomcsend...)

5. Sugárágyú: a sci-fi írók álma. Ezúttal valóság. Különválik az atomfizikus speciális részecske gyorsító. Lám mivé válik az atomfizika csodája egyes kezekben... Itt a megsemmisítő közeg nagy sebességű elektron, illetve proton részecske.

6. Űrakna: másik nevén a „csiszolt kavics” (Smart Rock) kis méretű rakéta fejrészében robbanóanyaggal és apró, éles „kövecskékkel”. A rakéta a céltárgyat észlelve indít és közelébe érve felrobbantja a fejrészben elhelyezett „csomagot”. Az eddig nulla sebességű „kavicsok” óriási sebességre gyorsulva lyuggatják át a burkolatot. (Ezt a programot is törölték. Ugyanis ha rendszerbe állítják;

világűrnek?

megesik, hogy valamelyik műhold vagy a Space Shuttle egyszerűen aknára fut.)

7. Műholdelfogó rakéta: egyszerű vadászgépről indítható rakéta. Kizárólag műholdak megsemmisítésére.

8. Ütköző elfogó lövedék: indított rakétafegyver; a célhoz érkezve fémernyőt nyit a fejrészből, amihez a céltárgy hozzáütközik és működésbe lépteti a robbanótöltetet. (Törölték a programot a pontatlan elektronikai rendszer miatt. Mégis óriási pénzt emésztett fel.)

9. NÓRÁD: az amerikai hadsereg űrvédelmi parancsnoksága. Minden fenn lévő tárgyat nyilvántartanak.

10. AWACS: mozgó távolfelderítő radarrendszer és harcálláspont. Szintén bonyolult komputerekkel ellátva.

Kis párhuzamot vonva most már láthatjuk, hogy az SDI rendszer alkalmas lehet netán egy UFO elfogására. Igaz, hogy a NÓRÁD naponta 5 vagy nyolc UFO-t jelez, de az elfogásukra tett kísérlet még ez idáig sikertelen volt.

Pedig állítólag fejpénzt is kitűztek 20 millió dollárt (ha igaz).

Lehet, hogy megesik az a szituáció, amikor egy csészealj idetéved, aztán az utasai sietősen távoznak, itt lőnek ránk felkiáltással.

> December 7-, Kedd

Hozzászólás a gabonakör-vitához

A tudományos és a napi sajtó’is sokat foglalkozott a székesfehérvári gabonakörök esetével. A hívők szerint földönkívüli eredetűek, mások szerint - s ezt két fiatalember vallotta - tréfás kedvű emberek alkották. A vitába belekeveredett Szent- ágothay professzor, aki nyilatkozataival számos ember haragját vívta ki. A következő levelet Svédországból kaptuk Imre Horváth ismert ufókutatótól. A címzett Szentágothay professzor.

„Professzor Úr!

Amikor tudomásomra jutott, hogy Ön a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, ma mint aktív országos képviselő és nem utolsó sorban a Tényeket Tisztelő Társaság elnöke is, büszkeséggel töltött el kiválósága.

Különösen akkor letten Önre büszke, amikor Önről ezeket a tényeket visszaigazoltattam itt a külföldi tudományos körökben is. Mindenütt elismeréssel nyilatkoztak Önről. Sajnos e büszkeségem nem tartott sokáig. Időközben bizonyos dokumentumok kerültek a kezeimhez és ezeken a dokumentumokon keresztül egy egész más kaliberű professzor Szentágothayt ismertem meg.

Célzok itt arra a levelére, melyet az UFO Magazin is leközölt ez év nyarán.

Úgy látszik a Professzor Úr elfelejtette, hogy a tudomány azért lett elismerve tudománynak, mert minden gondolatot, minden teóriát gondosan és szisztematikusan alátámaszt a ma ismeretes fizikai törvényszerűségekkel és ezeket rendszeres repetádéval meg is erősíti. Csak ezek után képes a tudomány elfogadni egy természeti megnyilvánulást, vagy ehhez hasonlót.

Az Ön levelezése és a felfogása a székesfehérvári gabonakörök ügyében teljes értékű katasztrófa a magyar- országi tudományi kar részére. Professzor Úr, Ön tönkretette a magyar tudomány hírnevét ezzel, a gye" rekes gondolkodással. Tudatosan félredobott egy kiváló lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság előtt a két fiatal fehérvári fiú (Dallos Róbert és Takács Gábor) mutassák be, hogyan taposták le a gabonaköröket.

Ön ezt a bebizonyítást megtiltotta a fiúknak, s ezzel rendkívüli nagy sebet okozott a magyar tudomány hitelességében. Itt lett volna egy kiváló alkalom arra, hogy tudományosan is ki lehessen mutatni a gabonakörök eredőit.

Felhasználva egy idézetet az Ön leveléből, amit a HUFON-nak írt 1993. július 15-én, ahol a magyar népet „félművelt publikumának nevezte. Joggal kérdezem, hogyan legyen a magyar nép egészmúvelt, ha maga a nép tudományos vezetői sem mernek kísérleteket és próbákat végezni egy igen vitás kérdésben, mint az UFÖ-k léte vagy nem léte.

Azt tudom Professzor Úr, hogy az életben nem a legnehezebb dolgok közé tartozik a fizikai hőstettek, vagy az intellektuális teljesítmények sokszorítása, hanem a morális cselekmények, mint például ha valaki a gyűlöletet szeretettel kezeli, vagy ha valaki ki meri mondani nyíl- vánosan ezt a szót: „Hibáztam, bocsánatot kérek érte!”

De az alá csak hangosan kiabálj® igazságát, hogy nincsenek UFO-k ott valami hiba van. Az illető ezzel csak takarni akarja tudatlanságát Tudott dolog az, hogy a ma éló fiz1' kusok dilemmában vannak, különösen azok, akik nem akarják a metafizikát elfogadni, mint egy szerves részét a fizikának. Ma már ott tart a tudomány, hogy nem lehet egy komoly fizikust elképzelni, misztikus gondolkodás nélkül. _

Kérem Professzor Úr, ismerje be nyíltan, hogy hibát követett el, s bizonyítássá be két fiatalemberrel, hogy valóban ők készítették a gabonaköröket, ha pedig nem tudják elkészíteni a sajtó és a tv-kamerák előtt, akkor ők is ismerjék el, hogy szélhámoskodtak kijelentésükkel és nem érdemelték meg a 300 dolláros jutalmazást.

Ha ezt megteszi Professzor Űr, sikkor ismét a legnagyobb őszinteséggel nézek fel Önre és a legnagyobbak közé fogom sorolni Önt, mint Edisont is, aki kimerte jelenteni, hogy hibáin keresztüljutott el több fizikai törvényszerűségre.”

A polémiát egyelőre felfüggesztjük, döntő érv ugyanis se pro se kontra nem hangzott el a vitában.