Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

Amerikai hurrikán-mérleg Washington (MTI) -A.június else­jétől november 30-ig tartó „hur­rikán-idényben” az idén mindössze nyolc „névvel ellátott” hurrikán sö­pört végig az Atlanti-óceán, a Karib- tóngei- és a Mexikói-öböl térségében, és ezek sem voltak különösebben ve­szélyesek. Augusztus 24-én azonban félelem kerítette hatalmába egész Dél-Flori- öát: az Andrew-hurrikán pusztítá­sainak egyéves évfordulóján az Emi- ly-hurrikán pontosan ott támadt, okol annak idején az Andrew, ráa­dásul még nagyobb erővel. Emily azonban megkímélte Dade County- k és csak érintette Dél-Karolinát, ahol 1989-ben a Hugo névre keresz­telt hurrikán pusztított. Észak-Ka­rolina azonban nem úszta meg ilyen könnyen: három ember vesztette életét a 177 km/óra sebességgel szá­guldó szélben augusztus 31-én. 1993-ban az Egyesült Államok terü­letét egyedül az Emily-hurrikán ve­szélyeztette igazán, Dél- és Közép- Anierikában azonban több millió dollárnyi kár keletkezett, és össze­sen 301-en vesztették életüket az Arlene, a Bret, a Gert és más nevek­re keresztelt viharokban. Szeptember 21. óta azonban egyet- enegy „híres” hurrikán sem buk­kant fel a térségben, így elmondha­tó, hogy az idei „hurrikán-szezon” volt a legrövidebb 1930 óta. Pecsétíiyomók Mezopotámiából Bagdad (MTI) - A 4500 évvel eze­lőtti ókori Mezopotámia életébe en­gednek betekintést azok a mai sze­mélyazonossági igazolványhoz ha­sonló, hengeralakú pecsétnyomók, aoielyek az iraki Hamrín-duzzasz- tógát nyolcvanas évekbeli építésével összefüggő ásatásokon kerültek elő. " Egyedül e leletek sejtetik velünk, hogy mivel foglalkoztak az akkor élők - magyarázza Lamia Gailani tógésznó a képpel, írással, különle­ges jelekkel metszett kópecsétek je­lentőségét. Iraki régészek szerint az óllat- és növénymotívumokkal, va- tónúnt a mindennapi életből vagy a mitológiából vett jelenetekkel díszí- tótt pecsétnyomók ma a bagdadi múzeum legértékesebb kincsei.- Az ókori világban aláírásra vagy birtok- tóvélként használt pecsétnyomó me- mpotámiai találmány. Az akkori vi- ‘óg pecsétnyomóinak 85 százalékát ’tó állították elő és a feltárt több tíz- eter példány mindegyike különböző " nyilatkozott a Reuter hírügynök­ségnek Gailani. Szakértők vélemé­nye szerint a 2-7 centiméter hosszúságú pecsétnyomók mester­munkák, értékük azonban túlmutat o művészi szempontokon. A Tell- hzulejmehnél talált darabok kora­beli mezőgazdasági tevékenységet ábrázolnak: szántást, vetést, beta­karítást. Az egyik darab bizonyság arra, hogy Mezopotámiában már 4500 évvel ezelőtt is használtak ál­tótokat közlekedési eszközként. Közös nyugati-orosz űrállomás? Washington (MTI) - Amerikai kongresszusi vezetők támogatják Oroszország bevonását egy nemzet­ei együttműködésben tervezett űrállomás kivitelezésébe. Bili Clin- tón amerikai elnök hétfőn másfél órás tanácskozást tartott A1 Gore ótól nőkkel, valamint kongresszu- 81 vezetőkkel, s ők egyetértettek az órosz részvétellel. A The Washing- tón Post szerdai cikkében idézte Go­tó alelnököt, aki elmondta, hogy a erv részleteinek ismertetése, majd hanton elnök támogató szavai után a kongresszusi vezetők egyhangúlag tójyetértettek az elképzeléssel. Ame- rikai űrkutatási szakemberek a jövő atón azzal a kéréssel fordulnak Ja- Pan, Kanada, Olaszország és az Eu- föpai Kutatási Hivatal illetékesei- aez’. hogy kérjék fel Oroszországot ? úrlaboratórium építésében való szvételre - közölte az AP-DJ sze- egy magát megnevezni nem jtójjtó fehér házbeli tisztségviselő A világ legdrágább szervize Űrhajósok javítják meg az elromlott Hubble-teíeszkópot Washington (MTI) - Az amerikai űrrepülőgépek történetében a legbo­nyolultabb és legkockázatosabb fel­adat elvégzésére indult útnak csü­törtök hajnalban az Endeavour, fe­délzeten hét űrhajóssal, akik arra vállalkoztak, hogy tizenegy napos küldetésük során kijavítják a meg­hibásodott Hubble-űrteleszkópot. A „kiszállással egybekötött úrszervi­zelés” 630 millió dollárjába kerül az amerikai űrhajózási hivatalnak, a NASA-nak - ám az igazi tét érmék a sokszorosa. Az Endeavournak szer­dán kellett volna elindulnia, ám a rossz idő miatt leállították a vissza­számlálást. Az 1,6 milliárd dollárt érő Hubble- teleszkópot három évvel ezelőtt állí­tották Föld körüli pályára azzal, hogy az általa készített felvételekkel forradalmasíthatják a csillagásza­tot. Azonban a tizenkét tonnás, ti- t zenegy méter hosszú és négy méter széles teleszkóp több berendezése is meghibásodott. Az űrhajósokra - pontosabban közülük is csak négy­re: három férfira és egy nőre - vár az a feladat, hogy fent a kozmoszban el­végezzék a szerelési-javítási mun­kálatokat. Egyebek között ki kell cserélniük korszerűbb berendezésre a főkamerát. Különböző, kisebb tük­röket kell felszerelniük; megjavítás­ra, illetve kicserélésre szorul még a Hubble három napeleme és a né­hány kiégett giroszkóp is. A munkára kijelölt űrhajósok vál­tott műszakban, öt-hét napon át fog­nak a teleszkópon dolgozni. Csak­nem kétszáz speciális szerszámot vittek magukkal. A munkálatok be­gyakorlására négyszáz órát töltöt­tek víz alatt, a kozmoszhoz hasonló állapotok között. Az űrrandevúra 570 kilométeres magasságban órán­kénti 28 000 kilométeres sebesség­nél került sor. Miután befogták és az Endeavour űrrepülőgép külső rakterében rögzítették a teleszkó­pot, időközben már megkezdődött a szervizelés. Ha a vállalkozást siker övezi, a NASA fellélegezhet - ha vi­szont kudarcba fullad, a fiaskó talán végzetesnek bizonyulhat az űrhiva­tal számára. Nem csupán arról van szó, hogy a Hubble-programba eddig már több mint hárommilliárd dol­lárt öltek, hanem arról, hogy a NA- SA-t sorozatban érték igen kelle­Starto! az „űrszerviz" - útnak indul a Endeavour űrrepül metlen és súlyos veszteségek az utóbbi években. 1986 januárjában a felrobbant Challenger-úrrepülögé- pen hét űrhajós vesztette életét; mű­szaki problémák miatt számtalan esetben kellett elhalasztani az indí­tásokat (az idén is legalább tucat­szor); nem sikerült kifejleszteni a be­ígért, csúcstechnológiát megtestesí­tő időjárás-előrejelző műholdat; el­romlott a Jupiter felé útnak indított Galileo antennája; és most nyáron megmagyarázhatatlanul és nyom­talanul eltűnt az egymilliárd dollárt érő Mars Observer űrszonda. Szak­értők szerint egy újabb súlyos ku­darcot a NASA már nemigen tudna átvészelni: a Kongresszus olyan mértékben lefaragná a hivatal már amúgy is alaposan megnyirbált költségvetését, hogy komoly tevé­kenységre abból már aligha futná. Az eletpárti program atyja Beszélgetés a lombikbébi-program elkötelezettjével Budapest (MTI) - Dr. Kaali Nagy Géza 1968-ban végezte el az orvostudomá­nyi egyetemet Szegeden. Alighogy megkapta diplomáját, vette a satoría- ját, és meg se állt Amerikáig. Ma a New York-i Albert Einstein Collie of Medi­cine professzora. Hazájával - a rend­szerváltozás óla - egyre bensősége­sebb a kapcsolata. Tavaly májusban nyitotta meg kapuit Budapesten az ál­tala létrehozott Kaali Intézet, Szeded szülészeti és nőgyógyászati klinikájá­hoz pedig szoros szakmai együttműkö­dés fűzi. Recsk után New York □ Most, amikor félő, hogy anyagiak htján ismét vándorbotot vesznek a kezükbe a tudománynak elkötelezett értelmiségiek, hadd kérdezzem meg: ön miért hagyta el az országot? • Tudja, megjártam Recsket... □ Mondhatni: nem voltak egymás­nak feltétlen hívei, ön és a rendszer? •Valahogy így. Fölmértem magam­ban: előrejutásom - származásom miatt - túlságosan sok nehézségbe ütközött volna. Energiáim nagy ré­szét az emésztette volna föl, hogy át­lendítsem magam ezeken a kötöttsé­geken, akadályokon. □ Azért mégse vághat neki egy friss diplonuis magyar csak úgy, a vakvi­lágnak! • Égyik ismerősünknek magánkór­háza volt odakinn. New Yorkban szakvizsgáztam, 1975-től '85-ig a Columbia egyetemen dolgoztam, majd az Albert Einstein Egyetem nőgyógyászati fakultásán. Végigjár­tam a ranglétra minden fokát a pro- fesszorságig. □ Nemrég idehaza a laparoszkópiá- ról tartott előadást. Elmagyarázná, mit értsünk ezen? • Ez tulajdonképpen hastükrözés. A hasfalon ejtett metszésen át telesz­kópot, rajta keresztül különböző műszereket vezetünk a hasüregbe. Műtétek végezhetők el így, nagy vá­gások, sebek nélkül. □ Olvasóinknak ön a lombikbébi programot juttatja eszébe... • Áz évek során egyik fó szakterüle­tem a lombikbébi módszer tanulmá­nyozása volt. Ezért is hoztam létre tavaly Budapesten ezt az intézetet, amely azóta országos hatáskörűvé fejlődött. Már 70 lombikbébi □ Eddig hány baba látta meg a nap­világot az önök jóvoltából? • Hetven babánk született, s 200 terhességet tartunk számon. Ez több, mint az eddigi összes magyar- országi eset. □ Föltételezem, éppen a lombikbébi­program. iránti elkötelezettsége okán, hogy föltétlenül életpárti. Mégis meg­kérdezem: mi a véleménye a fogam­zásgátlásról, a művi abortuszról, a körülötte zajló hazai vitákról? • Miközben a tudomány módszerei­vel igyekszem mindent megtenni, hogy egy anya gyermeket szülhes­sen, ha erre vágyik, nem ellentmon­dás, ha egyúttal megrögzött híve va­gyok a nők szuverén döntési szabad­ságának. Minden nőnek, így a ma­gyaroknak is, kizárólagos joguk, hogy maguk határozzák el, mikor szülnek és hány gyereket. Minden nő annyinak adjon életet, ahánynak akar, olyan fogamzásgátló módszert alkalmazzon, amilyet akar, akkor menjen abortuszra, amikor akar. □ Nem hinném, hagy ezt a nézetet mindenki osztja önnel. Nem tart a katolikus egyház tiltakozásától? • Ismétlem: ebbe sem az állam, sem az egyház, sem az orvos nem szólhat bele. Az abortusz diktatórikus tiltá­sa miatt naponta 500, terhességétől minden áron szabadulni akaró nő hal meg a világon. □Amerikában a reprodukciós kor vé­geztével sem esnek ki az egészségügy látószögéből a nők, nem úgy, mint nálunk. Mi erről az ön véleménye? • Amerikában valóban mindent megkap az egészségügytől az idősö­dő korosztály is. Külön programokat dolgoztak ki a számukra, amelyek révén szakemberek csoportja segíti át őket életüknek ezen a fontos állo­másán. Az úgynevezett menopauza klinikákon pszichés támaszt is nyúj­tanak, hogy ráállítsák a pácienseket az életnek erre a természetes, ám nem mindig panaszmentes szaka­szára. El kellene érni, hogy egy kli- maxos nő az állami praxisban se le­gyen nyűg: őket is megilletné egy ugyanolyan szakmai figyelem, mint a reprodukciós korban lévő nőket se­gítő lombikbébi-program. Infravörös kamerával a titok nyomában Washington (MTI) - Azért eszelték ki ókét, hogy felhőkön és ködön át is ki tudják kémlelni az ellenséges országokat, ehelyett most abban kell segíteniük, hogy fellebbentsék az idő fáty­lát. Amerikai tudósoknak sikerült az egykor kémműholdak számára kifejlesztett digitáüs infravörös kamerákkal megfejteni a világhírű Qumran-papirusztekercsek eddig olvashatat­lan pergamentöredékeit. A tekercseket 1947-ben Qumran közelében, a mai Ciszjordániában fedezték fel és az évszázad egyik legfontosabb régészeti leleteiként tartják számon. A Krisztus előtti második évszázad és a Krisztus születése utáni 100 között íródott te­kercseken a zsidóság történelméről és a keresz­ténység eredetéről szóló szövegek találhatók. Az évszázadok folyamán a tekercsek egy része több ezer darabra hullott szét. Ezek közül sok megkérgesedett vagy összeragadt egy másik­kal, ezért alig lehet kibetúzni őket. Ä kérgese- dés és a megfeketedés miatt az épségben ma­radt tekercseken is vannak olvashatatlan részek. A mostani áttörés Gregory Bearman fizikus hobbijának köszönhető. Bearman a kaliforniai Pasadenában, a sugárhajtású repülőgépek haj­tóművét kutató laboratóriumban dolgozik. A hidegháború idején az intézet katonai célú ku­tatásokra szakosodott, azóta egyre inkább az űrtechnika békés felhasználásával foglalkozik. Munkája, az infravörös eljárás kifinomítása mellett Bearman érdeklődik a régészet iránt is. Kedvtelésének köszönhetően Bruce Zucker­mann egyik előadásában hallott először a Qum- ran-tekercsekról és megfejtésük nehézségeiről. Bearman ekkor arra gondolt, vajon nem alkal­mazható-e a jövő technológiája a múlttitkainak feltárására. Zuckermann al együtt elvégzett egy kísérletet, amelynek eredménye izgalomba hozta a tekercsekkel foglalkozó tudósokat. Először az egyik infravörös kamerát, amelynek kifejlesztésében Bearman is részt vett, ráirá­nyítottak az egyik kézírásos tekercstöredékre, amelyen Noéról és az özönvízről írtak. Míg az emberi szem csak 400 és 700 nanométer hul­lámsávban érzékeb a fényt, addig egy hagyo­mányos infravörös kamera 890 nanométeres ingert is képes felfogni. A megfeketedett és összeragadt töredékeket azonban sem szabad szemmel, sem a szokásos infravörös kamerával nem lehetett elolvasni. Az új kamera, amely 3000 nanométeres ingert is érzékel, felfedte a papirusz titkát. A több ezer digitális pontra fel­bontott, majd végül egy képernyőre vetített te­kercstöredéken olvashatóvá vált: a férfi Noé szavait jegyezte le.A technikai részleteket Gre­gory Bearman szemléletes példával világítja meg: az ember egy vörös gumimacit keres a sze­mével több millió kék mackó között, amely ilyen háttér előtt észrevehetetlen. Ha azonban van egy kameránk, amely csak a vörös színt látja, akkor világosan kivehető a mackó - állítja Be­arman. James Sanders, a bibliai írásokat kuta­tó claremonti intézet igazgatója minden elővi­gyázatossága ellenére is alig tudja leplezni a si­keres kísérlet feletti lelkesedését. - Lehetséges, hogy csak véletlen szerencsénk volt, de itt mi mindannyian fellelkesedtünk és hiszünk ben­ne, hogy ez igazi áttörés - nyilatkozta Sanders a dpa tudósítójának. Majom a röntgen alatt Billy, a phoexixi állatkert harmincéves orángutánja megbetegedett. Talán a röntgenfelvételek segítenek a pontos diagnózis megállapításában, a gyógy­mód kiválasztásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents