Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-06 / 285. szám

,1993. December 6. Szárnyasok levágva Budapest (MTI) - A Baromfi Ter­méktanács újjáalakulásával meg­kezdődhet az ágazat válságból való kilábalása - mondta Papócsi László, a terméktanács újonnan megválasz­tott elnöke a napokban megtartott küldöttközgyűlésen, amelyen elfo­gadták az új alapszabályt és megvá­lasztották az elnökséget is. Az átalakulást az tette szükségessé, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény meghatározza azokat a formákat, amelynek alapján a szaktárca, illetve az Agrárrendtar­tási Hivatal elismeri a terméktaná­csok működését. E feltételnek kívánt eleget tenni az 1991 óta egyesületi formában műkö­dő Baromfi Terméktanács. Papócsi László az ülés kapcsán el­mondta: az utóbbi időben végbe­ment baromfiágazat átstrukturáló­dása, és az e területen tevékenyke­dő vállalkozások egy része mái’ al­kalmazkodott a piaci követelmé­nyekhez. A terméktanács elnöke arról is be­számolt, hogy az előrejelzések sze­rint az idén mintegy 272 ezer tonna vágóbaromfi felvásárlására van le­hetőség, jövőre pedig a vállalatok anyagi helyzetétől függően 274-298 ezer tonna felvásárlására lehet szá­mítani. Kedvezményes hitel Budapest (ÉM) - Mintegy 60 nagy exportőr, illetve importőr vállalat vezetői vettek részt azon a konzultá­ción, amelyet a Magyar Hitel Bank Rt. szervezett legújabb export- és importfinanszírozási konstrukciójá­nak megismertetésére. A szolgáltatás, amely a Trade Fi­nance nevet viseli a külkereskedel­mi ügyletek elő- és utófinanszírozá­sát valósítja meg külföld devizafor­rások terhére, főként akkreditívvel történő fizetés esetén előnyös felté­telekkel. A Magyar Hitel Bank Rt. főként a nagy export- és importőr vállalatok­nak ajánlja ezt a szolgáltatás, amelynek megvalósítása érdekében ismert külföldi bankokkal épített ki szoros kapcsolatot. A szolgáltatás megindítására azért i is nagy szükség volt, mert a Magyar Nemzeti Bank fokozatosan kivonult az export-előfinanszírozási üzletág­ból, és megszüntette az eddig e célra nyújtott kedvezményes hitelkonst­rukcióit. Tőzsdére viszik Miskolc (ÉM) - Még az idén tőzsdé­re keiül a Balaton Füszért Rt. A mintegy 1,2 milliárd forint saját tőkével rendelkező cég részvényei­nek 36 százalékát kívánják nyilvá­nosan értékesíteni. Emellett 25 százaléknyi vagyont, plusz egy szavazatot képviselő rész­vényt szeretnének stratégiai befek­tetőknek eladni. A tanácsadó a Pos­tabank Rt., és a Samuel Montagu al­kotta konzorcium. Az ügylet érdekessége, hogy az ÁVÜ reorganizációs alapjából 300 millió forintot fordít a cég feljavítására azért, hogy kelendőbb „portékát” kí­nálhasson a befektetőknek. Ezt a remélt 6-700 millió forintnyi Privatizációs bevételből a cég visszafizeti majd. =RÖVIDEN ..........===== T öbb mrgort adott el a Kertészeti Egyetem tangazdasága. A társaság­nál a decentralizált privatizáció ke­retében választják le, és értékesítik külön-külön az ingatlanokat. Eredménnyel zárult (igaz, csak többszöri meghirdetést követően) a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság húsüzemének értékesítése. Ezzel a társaság egyik jelentős árbevételt adó és a decentralizált privatizáció­ra kijelölt egység talált új gazdára. A céget egy magánszemélyek által alapított társaság vette meg. A vevő a vételárat reorganizációs hitelből egyenlíti ki. Az állami gazdaság a bevételt az in­gatlanait terhelő kölcsönök vissza­fizetésére fordítja. A VOFA Tanácsadó és Szervező Kft., az 1992. évi LIV. sz. törvény előírásainak megfelelően meghir­dette, és értékesítette a Sárospataki Autójavító Kft. vagyonát, amit négy rnunkavállaló 8 millió négyszázezer forintért vett meg. Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Átalakuló állami gazdaságok Van, ahol már napszámot fizetnek, van, ahol semmit... A törzsóllat-tenyésztés állami felügyelet alatt marad Miskolc (EM-B.Sz.L.)- Társaság­gá alakultak az ország mezőgazda- sági szervezetei. Megyénk hét álla­mi gazdasága is átalakult, tehát a következő lépés a magánosítás, vagyis a privatizáció felgyorsulhat. Az állami gazdaságok jogutódjainak privatizációs lehetőségeit, a tulaj­donváltáshoz szükséges pályázato­kat az Állami Vagyonügynökség ké­szítette el. Folytatódik a decentrali­zációs privatizáció is, amelynek ke­retében tizenötmilliárd forintnyi va­gyont értékesítenek. A pályázatok­ban rögzítették a földhaszonbérlet­tel, a vadászati joggal a tulajdonos- váltáshoz szükséges hitelekkel kap­csolatos kérdéseket, azt is egyebek között, hogy a kárpótlási jegy, a munkavállalói résztulajdonosi prog­ram milyen mértékben vesz részt a privatizációban. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tar­tozó - tartósan állami tulajdonban maradó - gazdaságok privatizációja során 4 szervezetben 25 plusz egy százalék, 20-ban pedig 50 plusz egy százalék lesz az állami tulajdon ará­nya. Megyénkben hét állami gazda­ság volt, lássuk, melyikben hol tart a privatizáció? Nyékládházáról a Hejőmenti Állami Gazdaság privatizációjával megbí­zott igazgató - Dálnoki József el­mondta, hogy a céget egy kft. teljes egészében megvette, így szervezeti­leg a Kontur Kereskedőház Kft. He­jőmenti Agrárgazdasága lett a nagy miiltú vállalat. A megyeszékhely környéki - Nagy­miskolci ÁG még csak az átalakulás­nál tart. Zsiga Gábor igazgató el­mondta, hogy bejegyzésük folyamat­ban van, részvénytársasággá ala­kulnak, s még ebben az évben meg­hirdetik a privatizációt. Valószínű, hogy a gazdaság összes vagyonát privatizálni fogják. Szerencsen ettől már előrébb tarta­nak. Az elmúlt évek társadalmi vál­tozásai e vállalatot sem kerülték el. Az 1992. évi 126. sz. Kormányrende­let meghatározta, hogy a vállalati vagyonuk 1/4-e tartósan állami tu­lajdonban marad, 3/4 részét privati­zálni kell. Jelenleg mindkét tulaj­donrész kezelését az Állami Vagyon­kezelő Rt. végzi. Fontos, hogy a hosz- szú távú működéshez sikerült a ter­melési egységeket egyben tartani. A ' vezetés a dolgozókkal egyeztetve már az elmúlt év közepétől azt a célt fogalmazta meg, hogy a vállalat va­gyona azok kezébe kerüljön, akik ed­dig is gyarapították. Ennek érdeké­ben 1992 decemberében a dolgozók megalakították a Szerencsi Állami Gazdaság Munkavállalói Résztulaj­donosi Szervezetét. A szervezet tag­jai elfogadták az alapszabályt, és egy ötfős vezetőséget választottak. Az induló taglétszám 463 fő volt. A tagság 90 százaléka már 1992 év vé­gén 26,5 millió forint értékű kész­pénzt fizetett be, vásárlási szándé­kának komolyságát jelezve. A válla­lat privatizációja az ország hasonló mezőgazdasági üzemeihez viszo­nyítva jól halad, de végig kell járni a törvényben előírt lépcsőfokokat. Meghatározó volt az állami gazda­ságból részvénytársasággá történő átalakulás, melynek bejegyzése 1993 júliusában történt meg. Dolgozói tulajdonszerzésre csak ak­kor kerülhet Sor, ha az állami va­gyon kezelője az azt megtestesítő részvényeket eladásra felajánlja. A részvénytársaság vezérigazgatója többször vett rész egyeztetési tár­gyaláson. Az ott elhangzottak alap­ján elmondta: az rt. vagyonának ér­tékesítésére várhatóan 1993 utolsó negyedévében kerül sor. A sikeres dolgozói tulajdonszerzés lebonyolí­tásához az MRSZ vezetősége az rt. vezetésével egyetértésben több vá­sárlási koncepciót dolgozott ki. E terveket az 1993. szeptember 23-án megtartott MRSZ-közgyűlésen ter­jesztette a tagság elé. A sikeres köz­gyűlés határozatával módosította az alapszabályt, így az egyéves munka- viszonnyal rendelkezők is a tagok sorába léphettek. Elfogadta, hogy az MRSZ vezetősége az rt. vagyonának megvásárlásáról tárgyaljon, mely­nek értékét a vállalati jegyzett tőke 26-51 százalékában jelölték meg. A tulajdonszerzésre vonatkozó konk­rét számokat az ÁV Rt. eladói pályá­zatának ismeretében lehet megha­tározni. Az MRSZ vezetősége felmérte a tag­ság által saját erőként privatizáció­ra szánt összeget, melynek értéke 30 millió forint felett van. Az összeg nagyságrendjét figyelembe véve, a vásárláshoz megközelítően 100 mil­lió forint értékű hitelre lesz szükség. A hitelfelvételhez és a vásárláshoz szükséges üzleti tárgyaláshoz a ve­zetőség az rt. szakemberéivel együtt összeállította a 10 éves futamidőre szóló üzleti tervét. A Szendrői Állami Gazdaság már korábban a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát része lett, így az Fotó: Dobos Klára „anyavállalattal” közösen alakult át először Bábolna Rt.-vé és lett a Bá­bolnai Rt. Szendrő Kft.-je, mely 16 százalékban dolgozói vagyonrésszel rendelkezik - tudtuk meg Tomorsz- ki István főkönyvelőtől. A Dél-Borsodi ÁG esetében is dön­tött az ÁVÜ: részvénytársasággá kell alakulnia. Dr. Hegyi Lajos vál­lalati biztos elmondta, hogy elké­szült egy átalakulási tei-v, meghir­dették a pályázatokat, de, igazi pén­zes vevő nem akadt, akinek az ára­jánlatát elfogadhatták volna. Négy- száznegyven dolgozójuk még kap fi­zetést, de a meghirdetett 400 milli­ós vagyonból mindössze 20 milliós értéket sikerült privatizálni. Pedig az állami gazdaság sorsa már eldőlt: decentralizációs privatizáció kere­tén belül kell magánosítani. El kell adni a mezőnagymihályi kerületet, négyszáz tejelő tehén, hatszáz hús­marha, öt tanya, a központi iroda­ház, a sertéstelep sorsa vár megol­dásra. A Bodrogközi ÁG vállalati biztosa Királyhegyi Imre elmondta, hogy mégnem tudták privatizálni a céget, mert ahhoz előbb át kellene alakul­ni. De ahhoz, hogy átalakuljanak az ÁVÜ-nek dönteni kell, hogy lesz-e és mikor végelszámolás vagy felszámo­lás. Az átalakulás előtt azonban ér­tékesíteni kell a tehenészeti telepe­ket a raktárakat, ipari csarnokot. Talán legmesszebb ért a privatizáci­óban a Szikszói ÁG. Dr. Kertész Ist­ván vállalati biztos szerint a cég a decentralizált privatizációs progra­mot befejezte. Egységeit mind elad­ták, s az új 12 tulajdonos között két termelési egységben a dolgozóké lett a tulajdonjog. A gazdaság az ÁVÜ jóváhagyásával még júniusban Pro Charolais Mező- gazdasági Rt. lett, s nyolcezer hek­táros területéből 1600 hektár ma­radt, a többi a termelési egységek­hez illetve kárpótlásba, dolgozói földalapba került, s rövidesen meg­hirdetik 97 millió forintos jegyzett tőke részvényültet is. Megyénk mezőgazdasági üzemei kö­zül a szövetkezetek - kevés kivétel­lel - még ez év január elsejéig átala­kultak. Az állami gazdaságok - amint azt a közkép is mutatja - vagy az átalakulás előtt, vagy már a pri­vatizáció kellős közepén állnak. Mindenesetre egyik sincs irigylésre méltó helyzetben. Sem az, amelyik már társaságként, sem az, amelyik még a régi formában működik. A vagyonügynökség háza tájáról Budapest (ÉM) - A vegyes tulajdo­nú papíripari társaságok privatizá­ciójának folyamatában az Állami Vagyonügynökség Igazgató Taná­csa áttekintette az 5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Dunapack Rt. pályá­zatának eredményeit. Megállapítot­ta, hogy az egyetlen ajánlat 1,6 mil­liárd Ft, amelyet az osztrák társtu­lajdonosok tettek, jóval elmarad a gyár üzleti értékétől. Emiatt, vala­mint tekintettel arra, hogy a befek­tető az ugyancsak közös tulajdon­ban lévő Szolnoki Papírgyár újrain­dítására és tartós működtetésére ga­ranciát nem vállalt, az IT a pályáza­tot eredménytelennek nyilvánította. Az ÁVÜ a Papíripari Vállalat Duna­pack Rt.-ben lévő tulajdonrészére 1994januáijában újabb nyílt pályá­zatot ír ki; a Szolnoki Papírgyár új­raindítására pedig részletes tervet állít össze. A Mahir Rt. értékesítésére kiírt nyil­vános, kétfordulós pályázat első for­dulója lezárult. Három pályázó ju­tott a második, zárt fordulóba. A B­Reklám Reklámszervező és Média Kft., a Szigeti és Társai Kft., és a TOTH-KER Kereskedelmi Kft. A pályázat második fordulójának be­nyújtási határideje 1994. január- 5. A Nógrád Kereskedelmi Rt. (Salgó­tarján) 55,8 %-ban állami tulajdon­ban lévő 209 millió forint névértékű részvénycsomagja kerül értékesí­tésre a részvénytársaság MRP szer­vezete részére 80 %-os árfolyamon. Az ÁVÜ részvénycsomag egészére az MRP szervezet tett egyedül véte­li ajánlatot. A cég 324 dolgozójából 240 fő tagja az MRP szervezetnek. Az Inter-Európa Bank 221 millió fo­rint névértékű a Chemol-Service Kft,, tulajdonában lévő, valamint 143 millió forint névértékben a Me­tal Vapnnkezeló Kft. tulajdonában lévő részvényeit értékesítik nyilvá­nos forgalombahozatal útján, kizá­rólag kárpótlási jegy ellenében a Bank közgyűlésének jóváhagyása után, várhatóan 1994 januárjában. A Szamosmenti Állami Tangazda­ság 165 főt foglalkoztat, fő tevékeny­sége a gyümölcstermesztés és feldol­gozás. November 30-al Szamosmen­ti Fruct Rt.-vé alakult 51 millió fo­rintjegyzett tőkével. Az ÁVÜ tulsy- donába kerülő részvényeket 2 hóna­pon belül versenyeztetéssel, nyílt pályáztatás során értékesítik. Az IT átfogó reorganizációs program összeállítására kötelezte az ipari válságkezelésbe bevont 12 kiemelt vállalat közé sorolt céget és egyetér­tett azzal, hogy az ingatlanértékesí­téséből befolyt bevételeket az állami tartozások kiegyenlítésére fordít­sák. A Gála Kereskedelmi Rt. tavaly év végén alakult át, jegyzett tőkéje 200 millió forint, melynek 90,8 %-a van az ÁVÜ tulajdonában. Az Rt.-ben lé­vő teljes ÁVÜ részvénycsomagot nyilvános pályázaton hirdetik meg azzal a megszorítással, hogy az ela­dásra kúrált részvények kizárólag kárpótlási jegy ellenében vásárolha­tók meg, amely kötelezettség az MRP szervezetre - ha jelentkezik - nem vonatkozik.------------JEGYZET-----------­M int az atma Brackó István Az a bizonyos alma nemcsak a paradicso­mi állapotokat rontotta meg. Szüret után, lombhullás után, az első hó után is dúl az almaháború Szabolcsban és a Parlament­ben is. Nem kell a piacnak a magyar fáid egyik legjellegzetesebb, legjellemzőbb gyü­mölcse, az alma. A gyerek banán t majszol, a Nyugat fanyalog, Kelet nem tud fizetni. A hazai termelő káromkodik, s fejszét ragad. Padláson, kamrában halmozódik a gyü­mölcs, néhol a disznókkal zabáltatják föl. A nyolcforintos, garantált felvásárlási ár sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket... Az üzleten - s ezt egy képviselő panaszolta föl - a felvásárló alkuszok nyertek, akik gyakran csak négy forintot fizettek a gazdá­nak, s fölvették a kilátásba helyezett, több­milliós támogatást. Közben híre kelt, hogy a magyar piacon megjelent az ukrán és az argentin alma... Apropó piac: a mostani árak 15 és 50 forint között ingadoznak. A Búza. téren az elfogadható minőségű alma kilója 25 forint. Ki érti ezt? Szabolcsban túltermelés van, itt meg... Alig túl a határon vannak vidékek, ahol jegyre adják a kenyeret, s a gyerek nem jut vitaminhoz. Nem karitatív tevékenységet ajánlunk az alma ürügyén, hanem az őskö­zösségben is bevált cserekereskedelmet. Nincs közvetítő, a pénz ? Akkor öt kőbalta ér egy juhot, Két vagon alma kitesz három köbméter fenyőt. Ilyen egyszerű ez. A mo­dern piacgazdaság is él ezzel a pénzkímélő módszerrel, s bartell-kereskedelemnek hív­ják. S nem lehetne-e a kemény-valutás olaj­ra cserélni az almát? Olajból túltermelés van a világon, az OPEC nem hajlandó csökkenteni ü termelést, a hordónkénti ár alig éri el a 15 dollárt... Naiv az ötlet? Tes­sék rajta rágódni, mint a keser-édes szabol­csi almán! ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) —A kis tételbenfolyó keres­kedéstől eltekintve 137 üzletben összesen 114,319230 millió forint forgalmat bonvoh'tott le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (64 kötés) névértéken 6,8100 millió forintot, árfolyamértéken számol­va pedig 13,449750 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 310 400 forint, a kárpótlási jegyeké 97,2050 millió forint, az államkötvényeké 0,5941 millió forint, a - diszkont kincstáijegyeké pedig 2,75990 millió forint volt. Kárpótlási jegy i — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés v minimális vótelérajánlat a brókercégektől ® a brókercégek maximális eladásiór-aiánlata mypmrfffliwmTyffft'triTiTi'ij'i vmvmrm'n m­a a s a a ■ ■ >i K X w s RI R 8 * R S Valuta Deviza Pénznem Vétel Angol font 147,54 Ausztrál dollár 66,49 Belga frank*®' 273,97 Dán korona 14,62 Finn márka 17,03 Francia frank * 16,76 Holland forint 51,53 ír font 139.86 Japán yen* 91,60 Kanadai dollár 74,77 Kuvaiti dinár 333.40 Német márka 57,76 Norvégkorona 13,31 Olasz líra** 57,15 Osztrák schill.* 821,24 Portugál escudo* 56,40 Spanyol peseta* 69,70 Svájci frank 66,47 Svéd korona 11,71 USA-doIlár 99,56 ECU (KP) 110,99 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Eladás Vétel Eladás 150,34 148,79 149,49 67,73 66,60 67.26 278.63 275,92 277,08 14,88 14,75 14,81 17,43 17,22 17,32 17,04 16,91 16,99 52,39 51,83 52,05 142.46 141,13 141.77 92,80 92,01 92,31 76.17 75,31 75,65 338,90 335,00 336,38 58,72 58,11 58,40 13,55 13,40 13,46 58,43 58,08 58,40 834,84 826.24 829,64 57,50 56,79 57,07 71.22 70.45 70,83 67.55 66,86 67.14 11,97 11,91 11,97 101,12 100.17 100,57 112,95 111,87 112,37 Tőzsde mmmmmmm Index (ideiglenes) dec. 3-án: 1156,88 -6,32 Hivatalos árfolyamok ammBrnmcR Érvényben: 1993. december 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents