Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. December 6«, Hétfő------------APROPÓ-----------A z admirális Brackó István Talán csodálkozik az olvasó, hogy ezen a helyen egy Winston Churchillről szóló méltatást talál. A brit birodalom „utolsó mohikánja” jellemzését Stanislav Budin könyvéből (Egy úr az admiralitásról) vettem: arisztokrata, katona, újságíró, író, politikus, képviselő, miniszter, kormányelnök, a legnagyobb háború Három Nagy győztesének egyike volt. Százhúsz évvel ezelőtt született. Talán kevésbé köztudott róla, hogy 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Hosszú és tartalmas életet élt, 91 éves korában hunyt el, 1965-ben. Művész volt, s nemcsak a tollat forgatta mesterien. Kitűnő szónoknak számított, rögtönzött beszédeit aprólékos fortéllyal készítette elő. O volt a német fasizmus legkövetkezetesebb ellenfele, s tragédiája, hogy a győztes háború után hullott szét a brit birodalom. Szivarjait és szokásos whiskyadag- ját sokadik infarktusa után, 75 esztendősen sem korlátozta. Iszonyúan bírta a munkát, nem volt híján a humornak, s kivételes intelligenciával rendelkezett. Húsznál több egyetem választotta díszdoktorrá, s a Royal Academy mint tehetséges tájképfestőt fogadta tagjává. Tengerészmúltjára utalva, Rooseveltnek küldött titkos leveleit így írta alá: az admirális... Nélküle szegényebb és másabb lett volna a XX. század. Száznál több könyvet írtak róla eddig, s egyikből sem hiányoznak híres beszédei. Bátor és okos ember volt. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, azt mondta: „Nincs a kommunizmusnak következetesebb ellenfele, mint amilyen én voltam huszonöt éven át... Azok előtt az események előtt azonban, amelyek most bontakoznak ki, minden elhalványul. Látom az orosz katonákat, akik hazájuk küszöbén állnak és védelmezik azokat a földeket, amelyeket emberemlékezet óta atyáik műveltek... Megadjuk Oroszországnak és az orosz népnek mindazt a segítséget, ami csak erőinkből telik... ” Az ő nevéhez fűződik az 1946-os, híres fultoni beszéd is, a „vasfüggönyről”. Nem akart háborút a Szovjetunióval, de kijelentette, hogy a kommunistapártok más országokban is veszélyt jelentenék a keresztény civilizációra. Hangárban a nyelv Budapest (ÉM) - A szépen hangzó, nyelvtanilag is tiszta magyar beszéd még az anyaországban sem mindenkinek sajátja. A beszédhibákat egy logopédus talán korrigálhatja. De a kiejtés és a hangzás eleganciája csak az igényes, az anyanyelvét tisztelő ember birtoka. A Széphalom Beszédművelési Alapítvány ennek a bárki számára elérhető, személyiség-gaz- dagító célnak az érdekében merész tervet dédelget. A HANGÁR tanárainak közreműködésével videokazettán szeretné eljuttatni a tisztán, érthetően, nyelvtanilag is tökéletesen hangzó szép magyar beszéd művelésének titkait mindenkihez. Ez a kazetta a világ legeldugottabb csücskében élő magyarok számára is lehetővé tenné az anyanyelv ápolását, vagy éppen - gondolván az idegen országokban élők második, harmadik nemzedékére is - annak megismerését. A Széphalom Beszédművelési Alapítvány szponzori támogatással szeretné szép szándékát megvalósítani. A távolabbi tervek szerint, ha pártolókra talál, a világ magyarok lakta zugaiban működhetne egy-egy bázis, ahol a kazetták révén távoktatással segítené a magyar nyelv életben tartását. 1993 januárjában kezdte munkáját HANGÁR néven a Hangművészeti és Oktatási Központ. Helyileg Magyarországon, Budapesten, az I. kerület, Vérmező utca. 4. szám alatt. Az igazgató Lantos Erzsébet. Az intézmény tanárai nem csupán Magyarországon ismertek. Munkájuk híre a rádió és televízió révén sokfelé eljuthatott. A beszédtechnikát, kommunikációs ismereteket, szónoklástant, hang- és beszédművészetet Balázs Boglárka, Csengery Adrienne, Jancsó Adrienn, Eőry Vilma, Kiss Anna, Kovács Emőke, Kovács Miklós, Ladik Katalin, Lantos Erzsébet, Nyilassy Judit, Salamon Suba László és Török Katalin tanítják. A névválasztás, a HANGÁR nem esetleges. Kettős jelentésű a szó. Első olvasata lehet az értelmező szótár szerinti: repülőgépek, vízi járművek tárolására, szerelésére való fedett, műhely. A második értelmezés szerint az itt tartózkodók, úgymond „megszerelése” utáni állapot tükre, vagyis maga a hang áradása, a HANGÁR. Az intézmény a Széphalom Beszédművelési Alapítvány védnöksége alatt működik. Az Alapítvány az oktatási program támogatására jött létre. Formailag nyitott, csatlakozhat hozzá bármely magyar vagy külföldi, természetes vagy jogi személy. Ördögfiókák, nyuszik, gyerekek Impressziók az egyről és a sokról Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Művész és műértő a kép előtt állnak: - Mi a hasonlóság a kerék és a palacsinta között? - kérdi egyikük. Majd meg is válaszolja: - Hát, hogy mind a kettő kerek... És milyen-igaza van. Az összefüggés biztosan mély és filozofikus. Ok értik. Mert mindketten szinte „részei” annak a zárt grafikus világnak, ahová nehezen juthat be a közönséges közönség. Nehezen juthat be, ha nem engedik. Ha a művész kiszaba- díthatatlanul bezáija a képébe a gondolatait, beszélni meg nem beszél róla, mondván, hogy az a művészettörténészek feladata... * A közönséges halandó azonban a sokszorosító grafikát sem érti igazán, azt az ellentétet, hogy egyetlen eredeti kép sincs a tárlaton, vagyis éppen hogy mind eredeti... Ehhez azonban segített egy tanácskozás, melyet az elmúlt hét végén - a XVII. Országos Grafikai Biennálé megnyitója előtt - tartottak a Miskolci Galériában A sok és az egy a.grafikában címmel. Itt sorra vetődtek fel a sokszorosított grafika érdekes problémái. A számítógépes végtelen utazás lehetőségétől a fénymásolás fénymásolásáig. Alapvető különbség, hogy míg számítógéppel valóban végtelen másolatot hozhatunk létre, a fénymásolás egyre rosszabb minőségű, s a mű ezzel a teljes megsemmisülés felé halad. Mégis izgalmasabb - mert kiszámíthatatlanabb - az utóbbi. Persze szerencsére a gépeknek is megvan a személyiségük, lehet, hogy ezerszer ugyanazt csinálják, aztán „bevadulnak”. Bár nagyon hasonlóak az egy ötletből megjelenített másolatok, mégis mind egyedi, eredeti. Egyébként is régi probléma az eredeti és a másolat „konfliktusa”. De végül is a másolat az eredetit hitelesíti... Mint az egyik előadó elmondta, ma Magyarországon az egy példány is sok a sokszorosított grafikából. Ugyanis ez egy műkereskedői „műfaj”, talán azért jött létre, hogy szélesebb körben eljuthasson az emberekhez a művészet. A lehetőség tehát megvan, a kereslet viszont nem igazán... * Ahogy Kunt Ernő megjegyezte a tanácskozáson, tulajdonképpen a biennálé is egyfajta sokszorosítás, a magyar grafikai élet lenyomata. S hogy mit lát valaki a képen, az nem a művésztől függ, hanem a néző fel- készültségétől, lelkiségétől. A tárlaton rengeteg a kép. Itt-ott talán zavaróan sok. De így átfogó, így láttatja meg-teljes egészében a műfajt. Most is ugyanolyan grafikák vannak a falakon, mint két évvel ezelőtt, ám valamiért mégis egészen más az anyag. Vajon miért írja Bán András a katalógus bevezetőjében, hogy elvesztette a grafika sokra becsült helyi értékét? (Milyen is volt?) „Fontos volt számunkra a művészet mozgalmi idejében, évtizedeken át. Amíg nyílt szavak helyett árnyalt szóképekben, sörközökben fogalmaztunk.” Ettől lenne más? Nem hiszem. S hogy elvesztette volna kulturális szerepét? Én megsértődnék a művészek helyében... * ...lehet, ez a gondja a fiatal művésznek is, aki már kicsit „túlünnepelve” magát elmondja, neki itt már minden nagyon unalmas. De azért csak megpróbál beszélni kedvenc képeiről, Koronczi Endre alkotásairól. A „centrális semmi” kifejezés ül meg bennem. A többiek is állítják, ezek a legjobbak a kiállításon. Jó-jó, mondom én, de lehet, ha a három helyett öt lenne, már sok volna. - Mihez képest? - kérdezik. - Hisz’ nem láttuk a másik kettőt. Igaz, de ez mégis inkább csalc egy izgalmas szürke folt. És a „folteffektus” sokszor visszatér a kiállítás során, fekete-fehérben, színesben egyaránt. Biztos, hogy mindig több, mint esztétikai érdekesség?... Ez az, amihez a művészet- történész kell... Sokkal inkább a „filozófia” érdekes - a másolásnál, az alkotásnál a véletlenszerűség kiszámíthatósága és befolyásolhatósága -, mint á megjelenített kép. De persze akadnak olyan alkotók, akik „leereszkednek” az átlagemberhez. Sokáig sorolhatnám a kedvenceimet is. Amikor szinte csettint az ujjával a néző, hogy igen, ez hatalmas. Pedig csak egy apró ötlet, szépen kivitelezve. Mint Gyulai Liviusz munkái vagy éppen Kulinyi István Piétája. De lehet, hogy a csodálatos színvilág a megragadó, s akkor ott vannak Asztai Csaba titkai, amelyek amellett, hogy igen mutatósak, de képesek a végtelenség, a tisztaság érzését adni, amit sok alkotó szándékosan elrejt... Immár negyedik éve, hogy a miskolci Csodamalom Bábszínház Mikulásos (Télapós) előadásra várja ilyenkor a gyerekeket. Az elmúlt szombaton a bábszínész Tulipán testvérek által írt a Mikulás szerencséje című darabot mutatták be. Megjelennek természetesen az ördögfiókák, a nyuszik, s természetesen maga a Mikulás - élőben is. Az előadásban hull a pelyhes hó, kedves dalocskák szórakoztatják a gyerekeket, akik naayon is jól érzik magukat. A bábosokat viszont elszomorítja, hogy a költségvetésükből arra sem futja, hogy egy szaloncukorral megajándékozzák közönségüket... „Nem a fesztivál miatt aggódom” Találkozás Selmeczi Györggyel a fegyelmi vizsgálat-után Amikor Selmeczi György még fesztiváligazgatóként búcsúztatta a nyarat Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - A nyár végén a Miskolci Nyári Fesztivál igazgatója, Selmeczi György ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak abból az okból, hogy jócskán túllépte a fesztivál hivatalos költségvetését. Néhány hete amikor találkoztunk, csak annyit volt hajlandó hivatalosan elárulni, hogy a vizsgálat befejeződött, de még nem kapta meg annak végeredményét írásban. Néhány napja a Miskolci Szimfonikus Zenekar főhadiszállásán találkoztunk, ahol a Reményi Ede Kamarazenekarral próbált.- Ha fel lehet lebbenteni a fátylat a titokról: Selmeczi György jelen pillanatban is a Miskolci Nyári Fesztivál igazgatója vagy már nem ?- A fegyelmi határozat szerint már a művészeti vezető-titulus birtokosa vagyok. Egyáltalán nem sértődtem meg azért, hogy megfegyelmeztek, a vizsgálat jogos volt, a végeredmény is. A magam részéről művészeti vezetőként is ugyanazt fogom csinálni, mint eddig, ha hagynak nyugodtan dolgozni.-Miért a feltételes mód?- A fesztivál körül érzésem szerint most patthelyzet alakult ki. Lezajlott egy fegyelmi vizsgálat, ha úgy tetszik, akkor visszaminősítettek. Nyilván valakit ki fognak nevezni fesztiváligazgatónak. Köl tségvetés pedig még a mai napig nincs, anélkül pedig nem lehet tervezni. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy ugyanannyi pénzt fog kapni a fesztivál, mint az idén, akkor pedig nincs más hátra, a lehető legszerényebb körülmények között rendezzük meg a jövő évi programot. Emiatt sem vagyok kétségbe esve, hiszen akár Miskolcon, akár a régióban lehet találni olyan művészeket, együtteseket, akik megfelelnek annak a színvonalnak, amit a Miskolci Nyári Fesztivál képvisel. Rengeteg fiatal művésznek tudnánk fellépési lehetőséget adni. Ha Miskolcról van szó, akkor ma még mindenki az Új Zenei Műhely bűvkörében él, holott néhány zenész az együttesből már nyugdíjas. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor el lehet őket felejteni, csak azt, hogy képesek vagyunk arra, hogy elfelejtsük, felnőtt egy újabb nemzedék, akik között legalább annyi tehetséges zenész van, mint az előző generációban. Ha megkérdezek ezer embert a városban, hogy mit tudnak például a Reményi Kamarazenekarról, akkor talán minden százharmincadik hümmögne egyet, hogy igen, már hallottak valamit. Pedig nem hiszem, hogy volna még egy vidéki város Magyar- országon, ahol ennyi tehetséges fiatal vonós lenne, mint Miskolcon. Az sem lehet a véletlen műve, hogy ez a zenekai’ meghívást kapott a jövő évi várnai zenei fesztiválra. A fesztivál miatt tehát nincs okom aggódni. Még az sem zavar, ha akár ötven felettesem lesz. Egészen addig, amíg a tartalmi, művészeti kérdésekben enyém a döntő szó. Ha azonban a szakmai munkámba is bele akarnak szólni, altkor tudomásul veszem a helyzetet és veszem a kalapom. Nem egzisztenciális okok miatt jöttem annak idején a városba, hanem akkor és most is kizárólag a miskolci művészek miatt voltam és vagyok itt. Magyar Élet Miskolc (ÉM) - A magyarságtudatnemzettudat kérdései napjainkban címmel rendezik a Magyar Élet című folyóirat matinéját december 10- én, pénteken délelőtt 11 órakor a Miskolci Bölcsész Egyesület Mindszent tér 1. sz. alatti központjának V. 517. sz. termében. Előadók: Beke György főszerkesztő, Serfőző Simon főmunkatárs, Berecz József szerkesztő, dr. Tallós Emil felelős kiadó - és a lap több munkatársa. Vörösmarty-versek Miskolc (ÉM) - Immár 5. alkalommal rendezte meg a miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskola a költő születésnapján a róla elnevezett megyei szavalóversenyt. A zsűri tagjai - Komáromi Éva színművésznő, Pivamyikné Lipécz Lilla, a művelődési osztály főelőadója és Szabó Im- réné iskolaigazgató - előtt 21 miskolci és 30 „vidéki” általános iskolás mutatta be tudását. A versengés két kategóriában zajlott. Az 5-6.-osok közül az első helyet Körösi Katalin, a miskolci Vörösmarty Általános Iskola tanulója szerezte meg. Második helyen Kerekes Károly, a miskolci Bem József Általános Iskola, harmadik helyen Hortobágyi Judit, a bocsi Körzeti Általános Iskola tanulója végzett. A 7-8. osztályosok kategóriájában az első helyet és ezzel a vándorserleget egy évre Laurencsik Zsófia, a miskolci Vörösmarty Általános Iskola diákja kapta. Második Nyesti Anita lett a miskolci Kazinczy Általános Iskolából, a harmadik helyen pedig Orgona Ildikó, a szerencsi Hunyadi János Általános Iskola tanulója végzett. Mária-házak Budapest (MTI) - Mária-ház címmel idézi fel a századforduló falusi karácsonyainak hangulatát a Néprajzi Múzeum kamarakiállítása. A házi ájtatosságot szolgáló szentkép vagy szobor szinte minden parasztház tisztaszobájában ott volt. A helyiségben a padok fölött kialakított úgynevezett szent sarok kis üvegezett szekrényében helyet kapott „képet” nevezték Mária-háznak, állának vagy cellának. A Néprajzi Múzeum első alkalommal tálja a nagy- közönség elé a gazdagon díszített Mária-házakat, gyűjteményének legszebb darabjait. A vitrinekben kolostori munkákat is kiállítottak: apácák rajzolta-festette szentké- pecskéket. Az időszaki bemutató 1994 áprilisáig tart nyitva. Népdalkörök Felsőnyárád (ÉM) - Felsónyárád ad otthont a megyei népdalkörök országos minősítő versenyének. A december 11-én, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényre a házigazdák tizenkilenc együttest, közel négyszáz énekest várnak. Freud-sorozat Budapest (MTI) - Tízkötetes Sigmund Freud sorozatot indított a Cserépfalvi Könyvkiadó. Az első kötet - az Önéletrajzírások - a napokban jelent meg. Az évi 2-3 kötetre tervezett sorozat Freud eddig magyarul nem hozzáférhető, illetve csak régi, átdolgozást igénylő fordításokban elérhető munkáit közli. A sorozat első kötete segítséget nyújt Freud alkotótevékenységének, személyiségének megértéséhez és tanulmányozáshoz. A részletes jegyzetekkel ellátott sorozat tervezett kötetei a következők: Klinikai esettanulmányok I., II.; A szerelemről és a szexualitásról; A lélekelemzés legújabb eredményei; Tömegpszichológia és más társadalomlélektani írások; A pszichoanalízis gyakorlata és technikája; Metapszichológiai írások; A mindennapi élet pszichopatológiája; Művészet és valláslélektam írások, továbbá a Válogatott levelek. Pa-Dö-Dö Putnok (ÉM) - Oszlopok címmel a Pa-Dö-Dö együttes ad koncertet december 12-én, vasárnap este 6 órától a putnoki sportcsarnokban. A műsorban az eddigi három lemez legsikeresebb dalai és néhány különleges meglepetés szerepel. Jegyek válthatók elővételben a sportcsarnok pénztárában.
