Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

1993. December 14., Kedd Itt-Hon Ms 3 „Tele vagyunk feszültséggel” Lelki segítséget is nyújt a munkanélküliek egyesülete Miskolc (ÉM - B.A.) - „Annyira tele vagyunk feszült­séggel, hogy gyakran akad, aki­ből hozzánk betérve két órán át ömlik a panasz.” Erről Gyulai Ferencné, a Miskolci Munka- nélküliek Egyesületének elnö­ke beszélt az Itt-Hon-nak nyi­latkozva. □ Mit kell tudnunk az Önök egyesületéről? • Tavaly februárban jegyezték be, bár igazából már 1991 te­lén megalakult. Miskolcon a munkanélküliek száma már meghaladja a 17 ezer főt. Ér­dekképviseletükre, érdekvédel­mükre vállalkozunk. Lehetősé­geinkhez mérten megpróbá­lunk munkahelyeket felkutat­ni. Ingyenes jogsegélyszolgála­tunkat - a bűncselekményeket kivéve - igénybe vehetik a hoz­zánk betérő állástalanok, illet­ve egyesületünk tagjai. Az egyesületbe eddig közel három­százan léptek be. A tagság díj­talan. A Nagy Lajos király út­ja 46-ban vehetik fel velünk a kapcsolatot az érdeklődők hét­köznaponként reggel 8-tól dé­lután 3-ig. Telefonszámunk: 332-649. Piacot kutatnak, kiállítást szerveznek □ Említette, hogy megpróbálják felkutatni a betöltetlen munka­helyeket. Milyen sikerrel? • Tulajdonképpen az elmúlt időszak jelentős része azzal telt el, hogy a szervezetünket épít­gettük. De jutott idő arra is, hogy felvegyük a kapcsolatot a munkaügyi központ kirendelt­ségeivel, amelyeknek munka­társaival jó viszonyt sikerült ki­alakítanunk. Megkerestük, il­letve megkeressük a munkaa­dókat is. Felejthetetlen érzés volt, amikor az első munkaadó A munkaügyi központban. Miskolcon meghaladja a 17 ezret az állástalanok szá­ma. Fotó: Fojtán László jelentkezett az irodánkban, és munkalehetőséget ajánlott fel. Most olyan felmérésbe kezd­tünk, hogy milyen dísz- és használati tárgyakat készíte­nek otthon a munkanélküliek. Megpróbálunk ehhez kapcso­lódva kiállítást, piackutatást szervezni. Ebből is származhat valamennyi bevételük az em­bereknek. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy tudjuk: a munkanélküliség gondjait nem mi fogjuk megoldani. Azzal vi­szont tisztában vagyunk, hogy mekkora lelki segítséget adhat az egyesület, pusztán azzal, hogy nálunk kiönthetik a szí­vüket. Állás nélkül lenni, ez lel­kileg is nagyon megviseli az embert. Értelmetlennek látja mindazt, amit eddig csinált, fe­leslegesnek gondolja magát, azt érzi, hogy őt már leírta a tár­sadalom. Annyira tele vagyunk feszültséggel, hogy gyakran akad, akiből hozzánk betérve két órán át ömlik a panasz. □ Ha érdekvédelemmel is fog­lalkoznak, nyilván van vélemé­nyük arról a tervezetről, ame­lyik szerint köz-, illetve közös­ségi munkát ajánlhatna fel az önkormányzat azoknak az ál­lástalanoknak, akik kikerültek a munkanélküli járadékos rendszerből és akik már csak az önkormányzattól kapható 5280 forintra számíthatnak. Javít­hatja-e ez az elhelyezkedés esé­lyeit? Ez a tervezet alkalmas a bosszúra • Figyelemre méltó volt e ter­vezet parlamenti vitája. Köny- nyú belátni, hogy a személyes érzelmeket sem lehet kikap­csolni ebből a dologból. A fela­jánlott munkát ugyanis el kel­lene fogadni. Aki visszautasítaná az ajánla­tot, 3, illetve 6 hónapra kizár­ná magát az önkormányzati tá­mogatásból. Vagyis elvileg egy hivatalnok bosszút állhat mun­kanélküli haragosán: olyan ál­lást ajánlhat fel neki, amit sen­ki sem fogadna el. Ezenkívül az a veszély is fennáll, hogy ha a polgármesternek vállalkozó is­merősei vannak, nekik közve­títi majd ki az olcsó munka­erőt. □ Miskolcon a legnagyobb munkaadónak az önkormány­zat számít. Támogatja-e Önö­ket? • Annak idején tárgyaltunk a néhai Csoba Tamás polgármes­terrel. Az önkormányzat enge­délyezte a számunkra, hogy idén december 31-ig ingyen használjuk az irodánkat. Re­méljük, ezt a segítséget ezután is megadják a számunkra. A város új polgármesterénél, T. Asztalos Ildikónál már jelent­keztünk. Bízunk benne, hogy hamarosan személyesen is fel­kereshetjük. Ny olcosztályos gimnázium lesz Nemezkészítők a Martinban, intarziások az Eötvösben Miskolc (ÉM) - A közgyűlés oktatási bizottsága és Halász Rózsa alpolgármester is egye­tért azzal, hogy a következő ta­névtől változzon meg néhány helyi, középfokú iskola képzé­si jellege. Ä változtatások ré­szeként például a Herman Ot­tó Gimnáziumban két, a Zrínyi­ben egy osztályban bevezetnék a nyolcosztályos gimnáziumi oktatást. A Diósgyőr-Vasgyári Szakmun­kásképző és Szakközépiskola szakmunkás tagozatán egy fél osztályban faesztergályosok képzésébe kezdenének bele. Ugyanitt a megszűnő faipari szak helyett faipari technikus szakon famegmunkáló képzést honosítanának meg. A Szemere Bertalan Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben terve­zett változások közül érdemes megemlítenünk egyebek között azt, hogy ősztől közúti villamos- járműszerelőket, síknyomó gép­mestereket és szűcsöket is ké­peznének. Egy érdekes szakma alapjait sajátíthatnák el azok, akiket felvennének az Eötvös József Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola művészeti szakának bútormúves és intarziakészítő osztályába. A Gábor Áron Mű­szaki Középiskola iparművé­szeti tagozatán indítandó új osztályban ötvösöket és bőrmú- veseket tanítanának. A Martin János Dolgozók Is­kolájában parkgondozókat, fafaragókat, nemezkészítőket, takácsokat és csipkekészítő­ket képeznének a szeptember­ben kezdődő, 1994/95-ös tan­évben. — HETI JEGYZET — Biofenyő Priska Tibor Kóstolgatom a nemrég leírva látott ki­fejezést: biofenyő. Az utóbbi években misztikus erővel töltődött a bio, amo­lyan varázs-szóvá nőtte magát, mely csupa jót, csupa szépet ad alkalmazó­jának. Például azoknak, akik a növé­nyek ápolásához nem használnak sem­miféle mérget, ilyen-olyan irtószert, mindenben csakis a természeteset ke­resik, használják. Miként tették, mű­velték valaha szüléink, nagyszüleink, csak éppen nem tudták, hogy most ők bio szerint ténykednek. A biofenyő, mármint a biokarácsony­fa is megvolt akkor, leginkább csakis ez volt. Szüléink, sőt, a mostani idő­sek gyerekkorában is. Amikor a kará­csonyfa még nem volt tele mindenféle csillogó, villogó elektromos akármivel, a színes gömb nem já tszotta el a Csen­des éjt nagy ámulatunkra, a betlehemi istállóban gombnyomásra nem hang­zott fel az angyalok karának éneke, a karácsonyfa alatt nem riogattak a fé­lelmes külsejű já ték tankok, nem csen­gettek, villogtak ki tudja minő videós szerkentyűk. Díszítette ellenben a fát piros alma, aranypapírral bevont dió, hosszú cérnára felfűzött pattogatott ku­korica, selyempapírból ollóval ügyesen kivágott dísz, kartonpapírból készített, ki se festett betlehemi csillag, ugyan­így a jászol, meg a háromkirályok, per­sze volt azért szaloncukor is, de köztük helyet kapott néhány apró, szépséges piros kukoricacső is, melyeken a kifé­nyesített szemek szinte csillogtak a lámpa, vagy a gyertyafényben. Úgy tűnik, hogy a hamarosan érkező angyalka most is sok helyre visz majd ilyen karácsonyfát. Bizonyos, ugyan­csak sok helyütt ott lesznek az elektro­mos, villogó, zenélő, csattogó masinák, a drága és még drágább játékok, a csil­logó és még csillogóbb fenyők, hiszen ha a szomszéd gyereknek ilyen van ugye... Meg telik is rá. Vannak, akik­nek telik, mert jól sikeredik az életük. De a munkanélküliek, a kisnyugdíja­sok, az ilyen-olyan segélyre várók majd előveszik az aranydiót, a pi?vs almát, kivágják a papírcsillagot, jászlat, há­romkirályokat. Szép lehet ez a fa is. Amit most bionak mondunk. A mikén­tet pedig meg lehet kérdezni a nagyik­tól. Hogyan is készítették annak idején a csillag alakú süteményeket, miként fűzték föl a pattogatott kukoricát, szúr­ták be a dióba a gyufaszálat, hogy ar­ra föl lehessen kötni a cérnát, hogyan készítette nagyapa a cérnaspulniból, gumidarabból, gyertyacsonkból a kitű­nően haladó traktort, meg ilyesmi. Szép lehet ez a karácsonyfa is. Hiszen azt jelképezi, mit bármelyik. Főként, ha meg tudja teremteni azt a hangu­latot, hogy mi magunk énekeljük az ide illő énekeket, ne pedig egy díszes gömb­be épített gép. Ha el tudja érni... De tudja?

Next

/
Thumbnails
Contents