Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
4 Ms ItT'Hon 1993. December 14., Kedd Könyv Top-10 Miskolc (ÉM) - Az alábbiakban közöljük a Bíbor Könyvkereskedelmi BT könyv-sikerlistáj át 1. Világatlasz (A Föld és a természet) 2. Magyar Nemzeti Galéria 3. A Rónai világatlasza 4. Sakk (A játék 2000 év) 5. Szárazföldi tűzerő 6. SH atlasz (Matematika) 7. Reymont: Parasztok 8. Tóth Árpád legszebb versei 9. Balassi Bálint legszebb versei 10. Fischer: Soha többé szegénység Kulturális kínálat december 14- 21 között Miskolci Nemzeti Színház: Nagyszínház: szerda 19 órától: Marica grófnő (nyilvános főpróba munkanélkülieknek) csütörtök 19 órától: Marica grófnő (bemutató előadás) péntek 19 órától: Marica grófnő (bemutató bérlet) szombat 19 órától: Marica grófnő (Csiky bérlet) vasárnap 19 órától: Marica grófnő (Szigligeti bérlet) Kamaraszínház: szombat, vasárnap 15 órától: Hamupipőke Csodamalom Bábszínház: szombat 16 órától: Jézus, az ember fia vasárnap 10 órától: Jézus, az ember fia Ady Endre Művelődési Ház: kedd 14 órától: Karácsonyi ünnepség családosoknak és egyedülállóknak, felnőtteknek és gyermekeknek, közreműködik a Guruló Színház, amelyik bemutatja a Doktor úr című musicalt, vasárnap 10 órától: Mindenki karácsonya, a Miskolci Független Cigány Szervezet rendezésében Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda: péntek 18 órától: Karácsonyi koncert Lehotka Gábor orgonaművész és a miskolci Hassler Egyesület kamarakórusának hangversenye a Hunyadi utcai evangélikus templomban Budai Nagy Antal Művelődési Ház: vasárnap 17 órától: ünnepi hangverseny Ifjúsági és Szabadidő Ház: vasárnapig: kaktuszkiállítás és vásár péntektől: téli lovastábor a Fónagyság- ban Rónai Sándor Művelődési Központ: csütörtök 16 órától: Filharmónia-koncert hétfő 15 órától: fenyőfa-est Vasas Művelődési Központ: szerdától: karácsonyi vásár, nyitva mindennap 10-18 óráig A hősöknek kívánt emléket állítani „A magyar hősök és anyák szimbóluma" Fotó: Fojfán László Dr. Horváth Béla Miskolc (ÉM) - A fogalom kettős jelentésű. Tér a közhasználatban a településnek, városnak utcaszélességnél nagyobb szélességű, körülhatárolt, rendszerint közterületként nyilvántartott része. Rendeltetésétől függően parkosított tér, játszótér, gyülekezési tér, forgalmi tér; másik jelentése a háromkiterjedésű (dimenziós) tér. Városépítészeti vonatkozásban ez utóbbi jelentésben is használják, így: építészeti tér, nyitott tér, zárt tér, térhatás stb. Az Észak-Magyarország 1993. szeptember 14-i és 21-i száma nem teljeskörűen — mintegy személyes indíttatásból - foglalkozott Miskolc egyes tereivel. Az olvasó joggal tarthat igényt több oldalú megvilágításra, bemutatásra; következtetésre is. Miskolcnak ma elnevezés szerint 24 tere van. Ezek kiemelt szerepére és továbbfejlesztésére az 1949. évi, majd az 1950-51 évi. Városképi és Műemléki Vizsgálatok keretében alkalmam volt kitérni, javaslatokat tenni. Az 1953-54. évi úgynevezett városkompozíciós tervek kísérletet is tettek a vizsgálati elemzések alapján e terek átgondolt kiépítésére, építészeti megoldásuk, formálásuk lehetőségeire. Értelemszerűen ez az akkor meglévő terekre terjedt ki, azóta ezek száma bővült, különböző utcák találkozásának elnevezésével (Szent István, Arany János, stb.). Ellentétben más hazai és külföldi városokkal, ahol a térképzések alakulása szerves történeti folyamat eredménye; akár egyszerre, egységes elhatározás révén; akár nőtt módon évszázadok fejlődéseként formálódott; Miskolcon a tudatos téralakításra alig találunk példát. Kivételnek tekinthető a Bartók-, a Deák-, az Erzsébet-, a Hősök- és Mindszent tér. Sajátos helyzetű a Városház tér, amely több mint százéves elnevezés, valójában egy Y alakú úttalálkozás elnevezése. A felsoroltak közül az egyetlen tudatos térképzés a városban a Hősök tere, ahol a korábbi - környezetéhez illeszkedő szalagtelkes beépítés helyére már az 1897. évi Lechner Lajos-fé- le, majd az 1921. évi Warga László-féle terv javaslatot tett egy nagyobb méretű tér képzésére. Ezt követően, illetve részben ezt megelőzően a minorita templom, a kereskedelmi középiskola, a Magyar Nemzeti Bank épülete, a század elején a régi iskola helyén a Fráter György kir. kath. gimnázium megvalósítása mind hozzájárultak a térképzés építészeti rendjéhez. A folyamatot a 40- es évek elején megépült Főposta épülete zárta. A felsoroltak kiegészítésére 1959-től további, a tér építészeti arculatát javító beépítésekre került sor: a Nemzeti Bank emeletráépítésével, a Főposta déli szárnyának bővítésével; az 1974-75. évben a térfalak teljes felújításával és a Kazinczy utcai zsinagóga irányában a zöldterületi jelleget is méltányló építészeti lezárással. A Hősök tere tartalma és jellege 1920 óta elnevezésében is élt a miskolci társadalom tudatában. Mint a térképzés egyik alkotója és közreműködője állíthatom, hogy az 1993. szeptember 14-i közlés személyes indítékai még csak meg sem fordultak Somogyi mesterben. A cél és főfeladat a miskolci hősöknek kívánt emléket állítani, divat és átpolitizált feladatok felett. A háborúk, a vészhelyzetek, a történelmi korok mindenkori legnagyobb kárvallottjai a nők. Az édesanyák, a menyasszonyok, a testvérek, akik az elvesztett férfi helyett és után áldozatosan nevelik tovább gyermekeit, viselik az érzelmi szenvedéseket, a szellemi és fizikai terhelést. A nőalak tehát szimbólum, amihez kötődik a város (ipar és templom, házak és építmények). A rügyező ág és a galamb a megnyugvó fájdalom és a béke jelképe, az elismerés szimbóluma. AII. világháború idejére már kialakultnak tekinthető a tér északi fele, parkosított terület volt. Ennek következménye, hogy 1945-ben az egyik szovjet emlékmű elhelyezésére jelölték ki, de az obeliszk telepítése a zöldterületi környezet adottságai helyett a minorita templom tengelyébe került. Megfelelő egyeztetések és kemény munka eredményeként az 1975-76. évi térrekonstrukció keretében áthelyezésre került a tetemvári temetőbe, ahol a II. világháborús katonasírok is találhatók. Tudomásom szerint Európában 1990-ig ez volt a második emlékmű, amely városrendezési okokból (az első Bécsben volt) áthelyezhetővé vált. Érdemes még elidőzni a nyugtalanító átépítések kezdeményezésénél. A rendszerváltások általában a politikai töltetű emlékművek jogosságát kezdik ki, amelyekkel a keletkezésük idején a polgárok többsége nem értett egyet. Senkinek nem jutott eszébe a budapesti Hősök tere átépítése, és hasonló a helyzet több más városban is. Miskolc fejlődésének egyik akadálya, hogy mindig, mindent, vagy sok mindent - személyes indítékból - kívánnak egyesek átértékelni, újra kezdeni. Túl azon, hogy mindez rendkívül költséges is; hatásában és intézkedéseiben az épített környezet minősége ellen hat, a fenntartás és karbantartás munkájára is kedvezőtlenül meglévő értékek védelme, az adott helyre tervezett alkotások megtartása legyen a fő cél, mert az átültetések ritkán sikerülnek. Az adott emlékmű mai formájában és környezetével igen is a magyar hősök és anyák szimbóluma.
