Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

1993. December 2. A vállalkozások szolgálatában Miskolc (ÉM- M.V.Zs.) - Az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara I tevékenységét a megyeszékhelye- ' ken kívüli városokban kívánja bőví­teni, így vállalkoztak arra, hogy Ka­zincbarcikán új kamarai irodát hoz­nak létre. Mint azt a tegnapi meg­nyitón Bihall Tamás, az ÉMGK fő­titkára hangsúlyozta, közelebb ke­rülve a vállalkozókhoz, helyben se­gítik a gyorsabb információcserét. Mindehhez a város megfelelő támo­gatást nyújt, hisz,, ezzel tovább nö­vekszik Kazincbarcika városi rang­ja - mondotta Ludanyi Attila polgár- mester. Rádóné Gyárfás Ágnes a megyei közgyűlés elnökhelyettese, egyúttal a Prosperitás Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke, az új kamarai iroda és a vállalkozásfejlesztési tevékenység információs rendszerének összekap­csolásáról szólva elmondta, éppen egy évvel ezelőtt kezdte meg tevé­kenységét az alapítvány, s azóta mintegy 200 vállalkozónak szolgál­hattak tanácsokkal, ugyanakkor pá­lyázatokat is készítettek. Miután az alapítvány és az Északmagyaror­szági Gazdasági Kamara kazincbar­cikai irodája egymással szomszédos helyiségben, az Irinyi János Műsza­ki Középiskolában működik, így mód lesz tevékenységük összehan­golására is. Kovács F. László, a Bor- sodchem Rt. elnök-vezérigazgatója felajánlotta, hogy a nagyvállalat nemzetközi-marketing rendszeré­vel támogatja az új iroda működését. A helybéli vállalkozók hétköznapo­kon hivatali időben bármikor felke­reshetik a kamarai irodát, ahol Szatmáriné Szabó Erzsébet - a Bor- sodchem volt külkereskedelmi szak­embere - ad felvilágosítást a kama­rai szolgáltatásokról. Elkelt a Pannónia Budapest (MTI) - A francia Accor csoport 57 millió dollárért megvásá­rolta a Pannónia Hotels Rt. részvé­nyeinek 51 százalékát. A részletek­ről Pongrácz Tibor az ÁVÜ Igazga­tótanácsának elnöke és Claude Mos- cbéni az Accor vezérigazgatója adott tájékoztatót. Elmondták: az Accor szállodalánc 20 ezer szobájából 6 ezer tartozik a Pannónia szállodák­hoz, így a magyar résztulaj don a ma- mutvállat legkisebb gyermeke. Az Accor ugyanis a világ öt legnagyobb szállodaláncának egyike, s az 1992- es adatok szerint 1875 szálloda tar­tozott a céghez, s a realizált nyere­ség 218 millió dollárt tett ki. A háló­zat jelenleg 13 országra teljed ki, s mintegy 82 ezer alkalmazottat fog­lalkoztat. Az Accor csoport tagja töb­bek között a Novotel, az Ibis, a Mer- cure, a Sofitel és a Formula 1. szál­lodalánc. A Pannónia jelenlegi össz­vagyona 9.755 millió forint, s az el­múlt évben a részvénytársaság 640 millió forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Az ÁVÜ azt terve­zi, hogy a 112 millió dollárra értékelt cég most elkelt 57 millió dollár felet­ti részvényeit a jövő év első felében a tőzsdére viszi. A vevő a megállapo­dás értelmében a szerződés keddi aláírását követően azonnal átutalja a pénzt. Cukros részvények Miskolc (ÉM) - Igaz, megyénk cu­korgyára - a szerencsi - már rég gaz­dára talált, talán érdekes lehet a hír, mely szerint a még eddig eladatlan Ácsi, Ercsi, Mezőhegyesi, Sarkadi és a Sárvári Cukorgyár Rt. 1,8 milliárd forint névértékű részvénycsomagját az Első Hazai Cukorgyártó és For­galmazó Konzorcium veszi meg. Az öt Rt. jegyzett tőkéje összesen több, mint hárommilliárd forint. A kon­zorciumban hatvan mezőgazdasági termelőtársaság és az érintett cu­korgyárak vesznek részt. A vevők ti­zenkét évi részletfizetést vállaltak, valamint azt, hogy a tőkepiacon öt- százmillió forintot gyűjtenek rész­vénykibocsátással, tőkeemelés for­májában. A tranzakcióhoz a pénzü­gyi garanciát a Postabank acjja. A bank 15 évig finanszírozza az aján­lattevőket. Ennek fejében az érin­tett öt cukorgyár cukorkészletének egy része felett zálogjeggyel rendel­kezik. E cukorgyárak privatizációját követően még mindig marad 1,3 mil­liárd forint névértékű részvénypa­kett az ÁVÜ tulajdonában, ezek részben kárpótlási jegyek ellenében vásárolhatók meg, részben pedig a társadalombiztosításnak ajánlják , Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Szén nélkül nincs biztonság A dubicsányi tervekről is le kell fújni a port A dubicsányi művelés előkészítése a nyolcvanas évek elején. Lyukasztás a Királd és Putnok közötti több kilometer hosszú alapvágatban. Fotó: EM-archív Szarvas Dezsó Miskolc (ÉM) - Nemrégiben a Keresz­ténydemokrata Néppárt Borsod- Aboúj-Zemplén megyei Szervezeté­nek szakértői, konferenciára hívták a Sajó völgyébe települt ipari üzemek vezetőit, a térség falvainak, városai­nak polgármestereit Sajókeresztúrtól Ózdig. A konferencián a nehézipar, a bá­nyászat, a kohászat leépüléséből kö­vetkező gondokról, mindenekelőtt pedig a munkanélküliség visszaszo­rításának lehetőségeiről volt szó. A téma - amint azt több szakértő, elő­adó is hangsúlyozta — igencsak ak­tuális, hiszen ebben a térségben éle­sen raj zolódnak ki az egyoldalú ipar- fejlesztés következményei. A fenti­ekre néhány példa: a munkanélkü­liség a Sajó völgyében már régen meghaladta a még elviselhetőnek tartott 15-17 százalékos küszöbér­téket, számos településen eléri, vagy meghaladja a 40-50 százalékot is. Az alakuló kis- és középvállalkozá­sok ugyanakkor nem képesek fel­szívni a nagyipar visszafejlesztése következtében az utcára került em­berek ezreit. Az iméntieken nincs mit vitatkozni, szomorúan igazak. A térség valóban olyan, mint az a bizonyos állatorvo­si ló, kiválóan bemutatható, tanul­mányozható azon mindenféle beteg­ség, nyavalya; s ha már a betegséget felleli az orvos, megírható a recept, elérhetőnek látszik a gyógyulás is. Valamiféle receptet írtak a dubicsá­nyi konferencia résztvevői. A KDNP megyei szervezete energetikai bi­zottsága ugyanis egy nyilatkozatot fogalmazott meg és adott közre. És ettől a recepttől - első olvasatra—va­lamennyi beteg, leginkább a kohá­szok és a bányászok remélhetik a gyógyulást. A nyilatkozatban ugyanis megfogal­mazódott egyebek között, hogy „...A nagyipar visszafejlesztését meg kell szüntetni, vagy le kell lassítani; mi­vel az energetika stratégiai iparág, az ország energiapolitikáját tör­vényben kell szabályozni és a hazai erőforrásokra jobban kell támasz­kodni... Szénbányászatra továbbra is szükség van, mert az országot a ki­szolgáltatottságtól védi. Ezért az ál­lam nem vonulhat ki ebből az ipar­ágból, de a többi stratégiai iparágból sem”. □ Szép recept, jó recept, tetszetős re­cept, de beváltható-e? - kérdeztük Selmeczi Józseftől, az energetikai bizottság tagjától. • Szerintünk beváltható. Abból kell kiindulnunk ugyanis, hogy energiá­ra mindenképpen szükséges van az országnak és azokra az emberekre is, akik az energiaiparban dolgoz­nak. Az is bizonyosság, hogy hazai erőforrásaink elegendőek, s szerin­tünk a szénre, a szénbányászatra kell alapoznunk, mert az atomener­giának az országban nincs meg a háttéripara, vízierőmúvet pedig az Alfóldön nem lehet, illetve felesleges lenne építeni. Kiváló minőségű, jól eltüzelhető szenünk viszont van, és erre a szénre alapozva biztonságo­san megoldható az ország villamose­nergia ellátása. □ Selmeczi Úr! Az önök által megfo­galmazott koncepció már jó néhány évtizede él, s erről késhegyre menő vi­ták dúltak a szakmában. A hatvanas évek közepén például, amikor első al­kalommal mondatott ki: a szénbá­nyászatot vissza kell fejleszteni. Meg is kezdték a bányabezárást Borsod­ban is. Aztán leállt a folyamat, most pedig úgy tűnik, kimondatott a végí­télet, sorra bezárták a bányákat. A bánya pedig nem fűszerbolt, amit egyik nap bezárunk, másnap meg ki­nyitunk. Sok millióba, de inkább milliárd forintba kerül a dolog. • Az igaz, hogy a bányászat drága iparág. Nagy beruházásokra van szükség és a működtetés költségei sem alacsonyak. Az is igaz, hogy a hazai szénbányászatban a geológiád adottságok miatt kiemelkedően ma­gasak a költségek. A kérdés: akkor mit tehetünk? Importálhatunk sze­net külföldről, de az sem olcsóbb, mert a kitermelés költségeit ebben az esetben is meg kell fizetni. Nos, ha valamivel fizetni tudunk, akkor megéri az import, hiszen vannak or­szágok, ahol erre rendezkedtek be. Ám azok az országok erősek, gazda­gok, tudnak fizetni. Mi viszont a ha­zai széntermelés visszafejlesztésé­vel olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem lesz elegendő energiánk a feldolgozóipar ellátására. Ez reális veszély és olyan csődhelyzetbe, gö­dörbe kerülhet az ország, amelyből nem tud majd felkapaszkodni. □ Tény, hogy a külföldi szén most ol­csóbb, mint a hazai... • Sorolhatnám a példákat, mert ter­mékek sokasága olcsó akkor, amikor a piacra bevezetik, ám ha hozzá­szoktak a termékhez, különöskép­pen pedig akkor, amikor a hazai ipar már nem termeli az exportáló gyor­san árat emel. Kétségtelen, hogy ko­rábban olcsón vásároltuk a külföldi szenet, de ez az idő már elmúlt, a pi­acon már nincs olcsó szén. □ Illetve van, mert az orosz, a lengyel szén pillanatnyilag olcsó, de kérdés: meddig? • Tudni kell, hogy ezek az országok azért exportálják olcsón a szenüket és más energiahordozóikat, mert szükségük van a bevételre. Bizo­nyos, hogy számíthatunk áremelés­re, mert a termelés költségei az ex­portáló országokban is növekednek, hiszen minden bizonnyal megszű­nik majd a szénbányászat állami tá­mogatása. Ez pedig egyet jelent a drasztikus áremeléssel. □ Értelmezésünk szerint önök, illet­ve a KDNP azt vallja: szénbányá­szatra szükség van, a bányabezárá­sokat lé kell állítani. Mégis, milyen szénre alapozzák a széntüzelésű vil­lamoserőművek működtetését? A megyében például a bükkábrányi külfejtésen kívül számításba jöhet­nek-e a mélyművelésű bányák? • A Sajó völgyében megkutatott, erőmúvi felhasználásra alkalmas bamaszénvagyont mindenképpen hasznosítani kell. Ez pedig azt jelen­ti, hogy a mélyművelésű bányaüze­meket hosszú távon szükséges mű­ködtetni. □ De hát a bezárások forgatókönyve már elkészült, eldőlt, hogy mely üze­mek maradnak meg és melyikre ke­rül lakat. E szerint megmarad Lyu- kóbánya, a putnoki üzem és Fekete­völgy, de az utóbbinak sorsa a forga­tókönyv szerint bizonytalan. • így igaz, de tudni kell, hogy a ter­vek több bánya bezárásáról szóltak, s éppen a KDNP ellenállása, mar­káns állásfoglalása buktatta meg az eredeti koncepciót. Azt hiszem, érde­mes volt lobbizni, mert különben visszafordíthatatlan, tragikus folya­mat kezdődött volna meg a szénbá­nyászatban az ország energiaellátá­sában. Terveink kimunkáltak, gaz­dasági számításokkal megalapozot­tak, s számolnak például a nyolcva­nas évek elején Putnok-Dubicsány térségében megkutatott, több évti­zedig elegendő nagy mennyiségű szénvagyonnal is. A dubicsányi szénnel potenciális tartalékként számolunk, s azt hiszem, a koráb­ban, csaknem egy évtizeddel elké­szült tervekről rövidesen le kell fúj­ni a port. Egyoldalú munkahelykínálat Miskolc (ÉM - ME) - Tavasszal az idénymunkák hatására csökkent a munkanélküliek száma megyénk­ben, az év utolsó két hónapjában vi­szont, éppen szezonális okok miatt növekedés várható. Az előrejelzések szerint nagyobb lesz az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar létszámkibocsátása, így az októberi 77 429 fő, ha nem is számottevően, de decemberre növekedni fog. A közel 80 ezer állásnélküli azon­ban, továbbra is csupán másfélezer körüli munkahelyre számíthat. Eh­hez sajnos még az egyoldalú kínálat is hozzátartozik, egyes körzetekben szinte valamennyi bejelentés varró­nőkre vonatkozik. Mondhatni hóna­pok óta állandósult a textilkonfekci­onáló szakmák iránti túlkereslet, ám hiába. Mindaddig amíg az ala­csony kereset szokatlanul nagy munkaintenzitással párosul és mindezekhez kedvezőtlen munka- beosztás társul a kép nem módosul. Annak ellenére sem, hogy a kiren­deltségek közül az érintettek folya­matosan tanfolyamokat, indítanak ezekben a szakmákban. A példa er­re a sátoraljaújhelyi Herukon, a- mely az erőfeszítések ellenére sem tudta feltölteni létszámát, ukrán vendégmunkasokkal oldotta meg munkaerőgondjait. Nincs lényegesebb változás a mun­kanélküliek életkor és állomány sze­rinti összetételében. Térségünkben minden második nyilvántartott ál­lásnélküli 35 éves, vagy ennél fiata­labb. A szellemi és fizikai állomány megoszlása továbbra is 15, illetve 85 százalékos arányt mutat. A munkanélküH járadék lejárta mi­att mintegy 16 800-ra tehető azok­nak a száma akik jövedelempótló tá­mogatást kapnak. Ez a szám 1300- zal haladja meg a szeptemberi érté­ket. Annak ellenére, hogy a - kilen­cedik hónappal összevetve - csök­kent azoknak a száma akik sem munkanélküli-, sem szociális ellá­tásban nem részesülnek, létszámuk meghaladja a húszezret. A munkanélküli ellátás havi átlagos bruttó összege 9346 forint megyénk­ben, 44 forinttal kevesebb, mint az elmúlt hónapban.-----------JEGYZET----------­S zegény gazdagok Bekecsi Szabó László Pár napja évi közgyűlését tartotta me­gyénkben a Növényvédő Mérnöki Kamara, Az elnök-Bán István annak rendje-módja szerint beszámolt arról, mit dolgozott 6 és „csapata” az elmúlt egy évben, a gazdasági bizottságok elnöke pedig jelentette, a tagdíj­ból hány forint gyűlt össze, s abból mennyit és mire költöttek. Tulajdonképpen fentieket pár perc alatt el is intézték, majd a mintegy félszáz jelenlé­vő növényvédős a napi gondokról kezdett beszélni. Tőlük tudtam meg, hogy a növény­védő mérnökök, szakmérnökök a megyében jórészt munka nélkül maradtak. Hiába a szigorú környezetvédelmi-növényvédelmi előírások, a mezőgazdasági üzemek nemi­gen tudják alkalmazni, megfizetni őket. Azért is alakítottak kamarát, hogy az or­szágos szövetséghez csatlakozva érdekeiket képviselni tudják. Az élet ma ilyen, hogy e - több diplomával rendelkező, magasan képzett szakembergárda olyan, mint egy el­bocsátott légió. Legtöbbjük több ezer hektá r fáid növényvédelmének szakmai irányítá­sát végezte - profi szinten. Nélkülük a ha­zai mezőgazdaság nem lett volna olyan cso­dákra képes, mely csodák tekintélyt, elisme­rést hoztak a magyar parasztnak a nyuga­ti féltekén is. De a változás rájuk, családja­ikra, saját egzisztenciájukra végzetes volt. Becsületükre legyen mondva, hogy megpró­bálkoznak a váltással. Ki szaktanácsadó­ként, ki részállásban vállal munkát, mások gazdaboltot nyitnak (és tönkremennek), megint mások kft.-kben, részvénytársasá­gokban néhány hónapos „idénymunkára” helyezkednek el, vagy kisvállalkozók lesz­nek, s fogkrém- vagy bálásruha-értékesítés közben kilincselnek, házalnak. Miközben még e szegény - de erkölcsi-szakmai tartá­sában gazdag - kamarájuk a szakmai elis­mertetésért küzd, kamarai törvényre vár... Ilyen gazdagok lettünk, vagyis ilyen szegé­nyek... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) —A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 74 üzletben összesen 1642,444300 millió forint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a teg­napi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (26 kötés) névértéken 17,5200 mil­lió forintot, árfolyamértéken számolva pe­dig 24,716800 millió forintot tett ki. A be­fektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 87 000 forint, a kárpótlási jegyeké 49,731700 millió forint, a diszkont kincstár­jegyeké pedig 1566,90880 millió forint volt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 1-én: 1182,68-1,46 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 1. Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás 147,18 65,39 273,81 14,60 16,91 Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank 16,73 Holland forint 51,60 h- font 140,00 Japán yen* 91,50 Kanadai dollár 74B2 Kuvaiti dinár 332,83 Német márka 57,86 Norvég korona 13,30 Olasz líra** 57,97 Osztrák schill.* 822.78 Portugál escudo* 56,52 Spanyol peseta* 70,37 Svájci frank 66,26 Svéd korona 11,67 ÜSA-doUár 99.39 ECU (KP) 111,15 149,98 66.63 278,47 14,86 17.31 17,01 52,46 142,60 92,70 75,72 338,33 58,82 13,54 59.25 836,38 57,62 71.89 67,34 11,93 100,95 113,11 Deviza Vétel Eladás 147.82 148,52 65.68 65,98 275.62 276.78 14.70 p 14,76: 17.07 17.17 5L91 52?13 141,46 142,10 92,01 92,31 74.69 75.03 334,26 335,64 58.23 58,47 13,39 13,45 58,22 58,54 827,90 831.30 56,86 57,14 70,83 71,21 66,68 66.91 11.75 11,81 98,95 100,35 111,84 112,34 legadott számok 1 egységre értendők, forint- 30 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents