Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993» December 2», Csütörtök------------APROPÓ-----------­U nalom Dobos Klára Igen, egy idő után belefárad az ember az egyformaságba. Felkel és lemegy a Nap, születünk, élünk, meghalunk (legtöbben persze csak egyszer), s ez még mind semmi, mert cselekedeteink is mindennaposak, a mindennapos történésekre adott válasza­ink kiszámíthatóak, ha van, székre ülünk le, asztalnál dolgozunk, tányérból eszünk, a lemezt egészben hallgatjuk, és persze dol­gozunk. Mindenki teszi d dolgát, s él -egy­re inkább-csak úgy egyik napról a másik­ra. „Pe’sze pe’sze” - ahogy Godot Gogo-ja mondaná, aki társával, Didivel igazi profi a túlélésben. De Kurázsi mama is otthon van e műfajban. Mert végül is művészet ez. De hogy felrúgja a „szokvány” világot, azt csak egy igazi művész engedheti meg ma­gának. Ráadásul ő csak gondol egyet, s azt mondja, ez egy új irányzat... A minap Milan Knizak tartott egy előadást Budapesten. O is egy ilyen új „irányozó”, a fluxus-mozgalom képviselője. „Meguntam, hogy mindig ugyanazokat hallgassam és elkezdtem a lemezeket gyorsabban, lassab­ban lejátszani, aztán széttörni őket és úgy is meghallgatni, hogy hangzik. Sok ilyen destruált zenét csináltam, amiből meg is je­lent egy lemez. Majd építészettel kezdtem foglalkozni. Az építészetet és a zenét össze­engedtem. Építettem szimfóniát, és meg­próbáltam házakat lejátszani.”Könnyű ne­ki. Más ezért bolondokházában végezné, de ő mindig művész marad.... Nem baj. Tulajdonképpen nagy szükség van ezekre a Játékokra.”, neki közvetlenül, s nekünk is közvetve. Ám lehet, kissé kon­zervatív vagyok, de hogy ez az úr a Prágai Képzőművészeti Főiskola rektora, az már talán (fluxus... Kincses-jubileum Végvári Lajos Huszonöt évvel ezelőtt kezdte el zenepedagógi­ai munkásságát a miskolci zeneművészeti főis­kolán Kincses Margit zongoraművésznő. Kivá­ló zenészeket nevelt, akik közül többen eredmé­nyesen viszik tovább a tőle tanultakat. Ezenfe­lül nem elhanyagolható a város zenei életében való részvétele. Több hangversenyt adott már Miskolcon. Kiválóan interpretálja a romanti­kus felfogású zeneszerzők műveit: Chopin, Schumann és Liszt alkotásainak értő megszó- laltatója. Különös képessége és hajlama van a kortárs zeneszerzők műveinek sikeres bemuta­tására. Egyik alapítója volt a miskolci Új Zenei Műhelynek, melynek minden hangversenyén szerepelt. Nemcsak városunkban, de Budapes­ten is sikerrel vitte diadalra az új magyar zene­művészet alkotásait. Különös érzékkel szólal­tatja meg szűkebb baráti körének - Orbán György, Csemiczky Miklós, Vajda János, Sel- meczi György -kompozícióit. Munkáj a elismeré­seként több hanglemezen is rögzítették zongo­rajátékát. Németországi turnéjáról hazatérve nemrégi­ben Miskolcon adott hangversenyt. A műsor el­ső részében Brahms és Debussy hegedű-zongo­ra szonátáit adta elő németországi útjának partnerével, Debre Zsuzsa hegedűművésszel. Kincses Margit kiváló muzikalitása és fölényes technikai tudása határozta meg a két mű meg­szólaltatását. Társnője szintén biztosan kezeli hangszerét, de még nincs kellő tapasztalata ah­hoz, hogy elővarázsolja az előadott művekben rejtett költőiséget. Különösen a Brehm-mú megszólaltatásánál volt elfogult. A Debussy- szonáta jóval közelebb állt temperamentumá­hoz és művészi adottságaihoz. A koncert második részében Kincses Margit két neki dedikált művet adott elő. Technikai biz­tonság, a mű mondanivalójával való azonosulás jellemezte Csemiczky és Selmeczi két művének előadását. Csemiczky műve éppúgy, mint Sel­meczi Tizenkét prelüdje arról vall, hogy az Új Zenei Műhely koncertjeiről ismert zeneszerzők túlléptek korai avantgarde stílusukon és visszafordultak a hagyományokhoz. Ez azon­ban nem kompromisszum vagy epigonizmus formájában történt, hanem olyan hangvétellel, amely lehetővé teszi egyéniségük szabad kibon­takozását. Csemiczky Négy bagatellje, tovább­építi Bartók Mikrokozmoszának hagyományát és megcsillantja a szerzőnek a francia zenében ' való jártasságát. Selmeczi Tizenkét prelüdjé- nek mindegyike karakterdarab. Jellegüket és kerekdedségüket tekintve Örkény István egy­perceseihez hasonlíthatók. Kincses Margit szel­lemes ötletekkel kifejező hangzást csalt elő a műből. A közönség szűnni nem akaró tapsa há­rom ismétlésre késztették. Sajnos á hangverseny nem kapta meg a megér­demelt propagandát így kevesebben látták a művésznőt, mint megérdemelte volna. Jellemzés tüllel és fodorral „A tervezés igaz munka" Fotók: Dézsy Szabó Gábor a Kapj el díszletei között Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező műhelyében Miskolc (ÉM) - Várkonyi Szilvia úgyis mint Sonia Walk a népszerű dalszö­vegíró színpadi ruhában jelenik meg a színpadon. Ebben nem is lenne sem­mi különös, csak itt éppen azt játssza, hogy az utcán jár Csehov- és Shakes­peare-művek jelmezeiben. A Kapj el! című kamaramusicalben Várkonyi Szilvia kilenc különböző ruhában je­lenik meg a színen, de egy nincs kö­zöttük, amelyikben kiléphetne az ut­cára... ú'C­• Ezek a jelmezek színpadra készül­tek — mondja Zeke Edit, á Miskolci Nemzeti Színház díszlet- és jelmez­tervezője rendkívül komikus vol­na, ha valaki így jelenné még az ut­cán vagy á munkahelyén! Bár a mai darabokban gyakran adunk a színé­szekre mai kosztümöket. Egyébként Várkonyi Szilvia partnerén, Dézsy Szabó Gáboron üzletben vásárolt ru­hák vannak. □ Viszont egy operett szereplőire minden a színház műhelyéből kerül ki. • Most éppen a Mariea grófnő ruhái készülnek. Tudom, hogy az operett­nek nincs nagy presztízse, ennek el­lenére szerintem komoly szakmai tudást igényel. Nagyon pontosan kell ismerni a műfaj sajátosságait. A ruhákban is megjelenik egyfajta hi­erarchia. Tudni kell, milyen a szub- rett, milyen a primadonna, hogy kell öltöztetni a tánckart, az énekkart. Itt rendkívül veszélyes újítani, és nem is biztos, hogy érdemes. □ Más műfajokban sem nagyon en­gedheti szabadjára a fantáziáját. Gondolom, hogy elsősorban azért mégiscsak a rendező elvárásainak kell megfelelnie. • Ez esetenként változik. Először is elolvasom a darabot, és utána egyez­tetem a rendezővel az elképzelései­met. Ha megtudom tőle, hogy mit is akar mondani a darabbal, akkor ezt megpróbálom lefordítani a saját vi­zuális képrendszeremre. Ennek alapján készítem el a terveket. Azt szeretem, ha rendszer van a jelme­zekben, ha egységes a színpadon megjelenő vizuális világ. Tehát nem csak feldíszítem, felöltöztetem a sze­replőket, hanem ügyelek a szín- és forma-összefüggésekre is. A ruhával karakterizálni lehet, eltúlozni vagy éppen realizálni, egy-egy jelzéssel utalni tudunk a szereplők kapcsola­tára. □ Nem sajnálja a mappában mara­dó művészi igényű terveit? Hiszen ezek közül nagyon sok önálló műal­kotásként is megállná a helyét. • Nem hiszem, hogy ezek műalko­tások lennének. Ezek tervek, úgy mondanám, hogy elővizuális gondol­kodás, segítség a megvalósuláshoz. A díszlet- és jelmeztervezés igazi műhelyközi munka. □ Viszont nagyon illékony! • Ilyen a színház... muneiyKOzi Dobos Klára □ Soha nem is vonzotta az önálló képzőművészeti alkotás? • Nagyon szerettem, szeretek raj­zolni, festeni. Ha az időm engedi most is festek. Az érettségi után két évig Moszkvában tanultam, ott sze­rettem meg igazán a színházat, fan­tasztikus előadásokat láttam. Vi­szont ott egészen más a képzés rend­szere. Moszkvában például a dísz­lettervezők nem tanulnak műszaki rajzot, mert erre külön szakembert alkalmaznak. Ha ott fejeztem volna be a tanulmányaimat, úgy jövök ha­za, hogy semmit nem tudok az ittho­ni színházról. így végül az iparmű­vészeti főiskolán, szövött falikárpit szakon végeztem. Gyönyörű műfaj! Szerettem tervezni, de arra nem va­gyok képes, hogy hónap számra ott üljek a szövőszék mellett. □ A divattervezés sem tudja elcsábí­tani a színháztól? • A divattervezést is kirándulásnak tekintem. Ha alkalmam van rá, szí­vesen csinálom. Most például indul egy divatház, és felkértek, hogy ter­vezzek egy tavaszi-nyári kollekciót. □ Lehet már tudni valamit a jövő évi vagy legalább a színekről? Még nem kezdtem hozzá, de na­gyon izgatja a fantáziámat. A szí­nekről azt gondolom, hogy marad a fehér, világos szürke, a föld színek egészen pasztell változatai... □ Ezt honnan lehet tudni ? • Érzem. Benne van a levegőben. □ Most mit érez? • Nagyon hideget... Az Alapkő együttes Jézusra figyel Miskolc (ÉM - DK) - Az Alapkő együttes első „fellépése” az Avasi templom alapkőletételénél volt. Mintegy három éve működnek te­hát, azóta már rengeteg koncertet adtak, s még sokkal többet próbál­tak. Szeptemberig a Mindszenti templomban, most - mert ott kell a hely a hittanos csoportoknak - a ka­tolikus gimnáziumban. Évente több turnét is szerveznek, az idei téli december 3-án indul. Az el­ső koncertjüket a szlovákiai Szepes- csütörtökön, egy katolikus papneve­lő intézetben tartják, majd másnap fellépnek az iglói katolikus temp­lomban, illetve a sgyáli templom­ban. A következő hét péntekén Mis­kolcon a selyemréti általános iskolá­ban adnak karácsonyi hangversenyt a szülőknek, gyerekeknek, szomba­ton Szihalomban, vasárnap délelőtt Makiáron, délután Sajópálfalán énekelnek. A turné zárása a rákö­vetkező hétvégén Budapesten lesz. A Biblia szól elnevezésű gyülekezet­tel közösen szerepelnek majd a bazi- liká előtt, utána pedig önálló kon­certjük lesz a bazilikában. Erre na­gyon büszke az együttes vezetője, Batta Katalin, s reméli, hogy sokan lesznek kíváncsiak rájuk. Másnap egy budapesti művelődési házban az Adventi gyülekezettel lépnek fel.- Mi nem kötjük magunkat a katoli­kus egyházhoz, más egyházhoz sem, számunkra nem ez a legfontosabb - mondja az együttes vezetője. Tagja­ink több gyülekezetből jönnek össze, s hogy ez egyáltalán nem okoz gon­dot, az valószínűleg az Úr iránti el­kötelezettségünknek köszönhető. Mostani műsoruk címe: Jézusra fi­gyelj!, melyben karácsonyi dalla­mok szerepelnek, lesz pantomim műsor az egyik dalhoz, s tavasszal új kottákat is kaptak Amerikából, me­lyek teljesen modem, szambás rit­musok. Templomban ezeket még nem énekelték. Majd nőst kiderül, hogy fogadja a közönség. A Miskolci Egyetemről — nyíltan Miskolc (ÉM) - Ez az írás elsősor­ban azok kedvéért született, akik utolsó évüket töltik valamely közép­fokú oktatási intézményben, és eset­leg azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy miskolci egyetemi polgárokká akarnak válni, de nem tudtak el­menni a december 1-jei nyűt napra. Amit a Miskolci Egyetemről feltétle­nül tudni kell: jelenleg mintegy 5000 nappali tagozatos hallgató tanul itt, ez a szám harmadik helyre sorolja az oktatási intézményt az országban. Amiben viszont az ME országosan egyedülálló: ez az egyetem közelíti meg a leginkább az universitas esz­ményét, hiszen az intézmény falain belül teljes egyetértésben fémek meg egymás mellett a természet- és társadalomtudományok. A Miskolci Egyetemen egészen 1980-ig kizáró­lag csak műszaki mérnökképzéssel foglalkoztak, mára azonban a hu­mán tudományok - állam- és jogtu­domány, gazdaságtudomány, böl­csészet - is polgárjogot nyertek. Attól óva intetik minden ma még ha­bozó érettségi előtt álló diák, hogy megborzadjon például a bányamér­nöki kar elnevezéstől, hiszen a meg­lévő három műszaki kar (bánya, ko­hó, gépész) már évek óta túlhalad a korábbi klasszikus értelemben vett mérnökképzésen. A név maradt a régi, a tartalom azonban gyökeresen megváltozott. Csak ízelítőül: a bá- nyamémöki karon öt szakon folyik mérnökképzés. Úgymint geotechni- kai és bányászati-, előkészítés-tech­nikai-, környezetmérnöki-, műszaki földtudományi és olaj-és gázmémö- ki szak. A kohómémöki karon vég­zők ugyanúgy lehetnek okleveles ko- hómémökök, mint okleveles anyag- mérnökök vagy okleveles mérnökfi­zikusok. A gazdaságtudományi karon tanu­lóknak még az a lehetőségük is meg­adatik, hogy a harmadik év végén választhatnak: főiskolai szintű okle­vél megszerzésével befejezik tanul­mányaikat, vagy még további négy félévet áldoznak az egyetemi diplo­ma megszerzésére. Esetleges gon­dolkodási idő sem kizárt, ez alatt akár néhány év is érthető, a vissza­térésre minden lehetőség adott. Majdnem ugyanez érvényes a gé­pészmérnöki karra, csak itt a tanul­mányaikat három év után megsza­kítóknak visszajelentkezéskor né­hány különbözeti vizsgán is meg kell felelniük. A humán karoknak nincs szükségük a reklámra, amit a felvételi pontha­tárok bizonyítanak a legfényeseb­ben. Aki tanulmányai közben meg­gondolja magát, annak módja van áthallgatásra, párhuzamos képzés­re, vagy csak egyszerű érdeklődésre más szakok előadásainak látogatá­sára. Gondolkodási idő még bőven van. Az egyetem felvételi tájékoztatója sze­rint esély is, mert az előzetes becslés szerint a következő tanévben közel kétezer új egyetemi hallgatót vár a Miskolci Égyetem. Déryné-emléknap Miskolc (ÉM) - Déryné-emléknap lesz december 4-én, szombaton dél­előtt tíz órától a Miskolci Akadémi­ai Bizottság székházában. Az em­lékülés vezetője Székely György, az MTA Színháztudományi Bizottsá­gának elnöke lesz, s a következő elő­adásokat hallgathatják az érdeklő­dők: Szigethy Gábor: A magyar szín­ház Déryné korában; Hőgye István: Adatok a színjátszás zempléni törté­netéből; Kerényi Ferenc: A prima­donna mint társadalmi jelenség a reformkorban; N. Böhm Edit: A bie­dermeier Déryné-napló; Fried Ist­ván: Primadonna - színmű a prima­donnáról (Herczeg Ferenc Déryné- darabja); Hegyi Árpád Jutocsa: A Miskolci Nemzeti Színház törekvé­sei. Az emlékülés résztvevői az előadás után koszorút helyeznek el Déryné Széppataki Róza sírján a Szent An­na temetőben. A Déryné-emléknap alkalmából a Hermann Ottó Múzeum (Görgey A. u. 28.) előcsarnokában kamarakiál­lítás látható. Audiencia Abaújban Encs (ÉM) - V. Havel Audiencia cí­mű egyfelvonásos színművét láthat­ja a közönség december 4-én, szom­baton este hat órától az encsi Műve­lődési Központban. Az ismert cseh politikus és drámaíró művét a kas­sai Thália Színház magyar művé­szei, László Géza és Forgács András adják elő. Kiállítások Miskolc (ÉM) - IQ. Bíró Konrád ki­állítása nyílik ma, csütörtökön dél­után 4 órától a Rónai Sándor Műve­lődési Központban. A kiállítást Haff- ner Adrienne, a Miskolci Városi Te­levízió munkatársa nyitja meg. ... * „Alkotásaimban az objektív világ meghatározó. Ez a látott világ az egyéni látásmódom, részbeni leegy­szerűsített vallomás a hazai föld szépségéről, illetve a hazai táj embe­reiről” - úja önvallomásában Majer- csik János Kazincbarcikán élő festő­művész, akinek Emberek, tájak, hangulatok című tárlatát december 3-án, pénteken fél ötkor Demjén Ist­ván nyitja meg az Ady Endre Műve­lődési Házban. Aranyos szüret Domaháza (ÉM) - A Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége és az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége november 27-én a gyön- gyöstaijáni Általános Művelődési Központban rendezte meg a népdal­körök és népzenei együttesek VI. or­szágos találkozóját és minősítő hangversenyét. A találkozón a Han- gony és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával részt vett a Domahá- zi népiegyüttes is, ahol a Szüret cí­mű műsorukat a zsűri -arany foko­zattal minősítette. Az együttes ko­rábban négyszer vett részt minősítő versenyen, ahol mindig kiváló foko­zatot ért el, s most az ötödik is arany- ra sikerült. ___________ J udith és barátai Encs (ÉM) - Zenés Mikulás-műsort | rendeznek Encsen a Közművelődési Intézményekben ma, csütörtökön délelőtt fél 10-től, 11-től és délután , két órától. Az előadásokra az ericsi, , fiigödi, gibárti óvodásokat és iskolá­sokat várják Judith és barátai. A részvétel díjtalan, mivel a műsor . költségeit és a gyermekek szállítá­sát Soltész Imre vállalkozó, a mis; kolci Energoszer Kft. ügyvezető igazgatója fedezi. ____ S onia a „Livinben” Miskolc (ÉM) - A Sonia és a Sá- padtarcúak nevet viselő blues-group kiásta a csatabárdot azzal a csataki­áltással, hogy egy fergeteges estén meghódítják Miskolcot. A siker min­dent elsöpört, szépen fogytak a ka­zetták, és hangzottak a bizonytalan ígéretek: előbb vagy utóbb lesz foly­tatás is.Ez annál is inkább esedékes­sé vált, mert a miskolci Club livm. blues eddigi házigazdája, Török Adi és társulata pár hetes svájci turnéra indult. A hiányt betöltendő Soniáék már most, december 3-án, pénteken este nyolc órától fogják szórakoztat­ni az igen tisztelt nagyérdeműt a Vö­rösmarty Művházban. 1

Next

/
Thumbnails
Contents