Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-07 / 286. szám
8 Z Itt-Hon 1993. December 7., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ Fotó: ÉM-archív Koppány László Mád (ÉM-KS) - Szerencsés dolog az, ha úgy alakul a sorsa valakinek, hogy azt kell tennie pályája, munkája során amihez kedve van. így van ezzel Koppány László tanár úr is, a mádi általános iskola igazgatóhelyettese. Életrajzának első adata: 1944-ben született Kőszegen. Édesapja katona volt, így gyermekkorát több helyen töltötte, végül Szerencsen telepedett le a család, mivel a szülők monoki származásúak. - Háborús gyerek vagyok - mondja - legkisebb a családban, így egy kicsit el is kényeztetett a sors. Bátyáim és édesanyám mindent megadtak nekem, minden dolgomra vigyáztak és segítettek, most pedig ugyanezt kapom meg a feleségemtől, írónkétól. Két gyermeke van, neje rajz-technika szakos tanár a mádi általános iskolában, gyermekei a szerencsi gimnázium tanulói. A középiskolát Szerencsen végezte el, s mivel akkor fejlett sportélet volt a városban, testnevelő tanár lett. Egerben járt testnevelés-biológia szakra, majd elvégezte a TF-et, ahol ezután még szakedzői képesítést is kapott, s végül Debrecenben a KLTE-n biológia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Mádon 1969-től dolgozik tanárként, 1983-tól az iskola igazgatóhelyetteseként. Ez a harmadik, s reméli utolsó munkahelye is. Elsősorban testnevelő tanár, s tanítványai közül 11 lett testnevelés szakos tanár, nyilván jó alapokkal indultak ezek a gyerekek. Versenyzői közül sokan vettek részt országos bajnokságokon, többen közülük válogatottak lettek atlétikában és labdajátékokban. A sport minden részével foglalkozik, de főleg a kézilabdát szereti. A megyei döntőben mindig ott vannak. Az idei Challange Day-n kategóriájukban az ország első három helyezettje között voltak, s így bemutatkozhattak a televízióban is. A település kulturális életének egyik meghatározó egyénisége. Evekkel ezelőtt felkutatta a mádi születésű Koroknay Dánielnek az élettörténetét, aki az 1848/49-es szabadság- harcnak a legfiatalabb katonája és hőse volt. Az összegyűjtött anyagból kiállítást rendezett az iskolában. Ebben az évben az ö szervezésében - a településen élők összefogásával - felújították a háromnapos szüreti mulatságot. Főleg édesszájúak látogatják Az asztalon az esküvői torta, háttérben Kovács László és egyik alkalmazottjuk Fotó: Farkas Maya Szerencs (ÉM) - A város egyik nevezetessége az a cukrászda, melyet még napjainkban is Juhász bácsi fagylaltozójaként emlegetnek az ott és a környéken élők. Jóllehet néhány éve már veje, Kovács László nevét viseli a vállalkozás. Aki egyébiránt - eredeti foglalkozását tekintve - eredetileg nem is cukrász volt, hiszen az „édességgyártás” a harmadik szakmája. Miután bekerült a Juhász családba, megszerette és kitanulta a cukrászatot. Azóta is nagyon szereti, s mintegy kötelességének is érzi, hogy az ötvenes években elindított kis cukrászat a jövőben is fennmaradjon. Apósára még sokan emlékeznek: először a piacon árult édességeket, később pedig fagyialtos triciklivel járta az utcákat, míg végül is 1954-ben különleges, egyedi iparengedéllyel megnyithatta a fagylaltos pavilonját. A szerencsi üzletben több híres- neves ember is megfordult már: színészek, zenekarok tagjai, miniszterek. Kovács László elmondja, hogy minden valamire való cukrász egyéni recept alapján készíti a fagylaltot, s ez náluk is így van. Az általuk készített hideg édesség ízeit már megszokták a helyi és a környékbeli lakosok, nem véletlen tehát, hogy nyaranta hosszú sorok kígyóznak a fagylaltkimérő előtt. A cukrászdában a fagylaltkészítésen kívül természetesen süteményeket, tortákat is készítenek. Leginkább megrendelésre, mint éppen ott- jártunkkor: egy monoki esküvőre készített óriási tortát. A finom és jól elkészített édességeknek a híre messzebbre is eljut, amit jól példáz az, hogy már készítettek süteményt megrendelésre a Palotaszállónak és a Júnó Hotelnek is. Gyerekek honi Én és a Télapó Rajzolta: Vatamány Bella, 4 és fél éves, Tárcái \ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE •1993. december 7. • I. év/. 31. szám Tél a zempléni hegyek között A télnek (mint mindennek) van előnye, s van hátránya. Hátránya az, hogy mealehe- tősen megnehezíti a közlekedést, főképpen a kanyargós hegyi utakon, mint például, ahol felvételünk is készült: Telkibáiyyán. A rosszabb oldalai Icözé tartozik még az is, hogy bizony ilyenkor már erősen fűteni kell, márpedig a fűtőanyag lett légyen szó akar szénről, akár olajról, gázról, villamos energiáról, bizony nem tartozik az olcsó „mulatságok" közé. A szép oldala pedig, hogy fehérbe öltöznek a fák, a hegyek, s a látvány mondható semmivel sem pótolható. Fotó: Laczó József Idősek gondozása emelt szinten Sátoraljaújhely - Köveshegy (ÉM - M.I.) - Már a századelőn is gyógyító munkát végeztek a mai, köveshegyi időskorúak szociális otthonában. A sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal által fenntartott intézményben az utóbbi időben egy eleddig itt még nem alkalmazott, úgynevezett emelt szintű ellátást, illetve körülményeket biztosítanak az otthon idős lakóinak: egyszeri igénybevételi díj kifizetése után egy-, vagy kétágyas szobákban lakhatnak a gondozást igénylők. Jelenleg kilenc ilyen lakója van az otthonnak. Ez a lehetőség sokban segít azon időskorúaknak, akik például szeretnek egyedül lenni, s akik régi bútoraikhoz, tárgyaikhoz ragaszkodnak. Ugyanis arra is lehetőség van, hogy ezeket magukkal vigyék beköltözéskor. Mint Csemai Ferencné intézményvezető elmondotta, összesen hatvankét férőhelyes az otthon (ebből tizenkettő a már említett lakrész). A köveshegyi szociális otthon 1986-tól fogadja az ellátásra szoruló időseket, mindazokat, akik - a mostani rend szerint - a helyi polgár- mesteri hivatalokban jelentkezhetnek felvételre. Természetesen abban az esetben, ha valaki nagyon rászorul az itteni ellátásra (például kórházból kikerülve nincs aki gondozza, nehézséget okoz a téli fűtés stb.) soron kívüliséget élvezhet. Az otthonban most a legidősebb néni 90 telet látott már, persze, a többiek sem fiatalok, hiszen az átlagéletkor 78 év. Tőlük sokkal fiatalabbak, iskolások, óvodások is felkeresik az intézményt - főként jeles napokon (idősek hete, anyák napja). Az idei Mikulás ünnepségen az újhelyi cserkész gyerekek adtak műsort. Több felekezet papja, lelkésze is felkeresi őket, így karácsonykor is lesznek istentiszteletek. A lakók mindennapjai egyébként kézimunkázással, szövéssel, tévénézéssel, olvasással telik leginkább. Mindezeken túl évente többször tesznek meg kisebb — főként a környező települések nevezetességeit megtekintő - kirándulást. Tudósítások — hazai tájakról „...oly dühvei ront felénk a két foxi, hogy még az ablakot is fölhúzzuk.” (5. oldal) — A TARTALOMBÓL — Nálunk történt Egy kistelepülés életében minden kisebb felújítás, bővítés fontos eseményszámba menő dolog. November elején adták át a kesznyéteni posta- hivatalt: a Miskolci Postaigazgatóság pénzéből újjávarázsolták, megszépítették a régi épületet. Erről tudósít levélírónk. (2. oldal) A szlovák iskola lektora mondta el Az újhelyi szlovák iskolában tanít és segíti a tanítást egy szlovák tanárnő. December 1-én volt éppen négy esztendeje, hogy először lépte át az itteni iskola küszöbét. Munkájáról, életéről szól írásunk. (3. oldal) A múlttól a jövőig kiállítás Mádon A hegyaljai települést már az 1200-as évek tájékán említették különféle írásokban. Most - a 725 éves évfordulón - ünnepségsorozatot szerveztek, melynek első programja egy kiállítás megnyitása volt november 29-én. Ezen bemutatták a település múltját, jelenét (4. oldal) Jó tett helyébe... Egyik olvasónkkal jót tettek, ami ma már szinte ritkaságszámba megy. A piacon elhagyott táskáját néhány nap múlva hozta a postás, benne hiánytalanul minden irat és pénz... (4. oldal) Egy sikersportág nyomában A pataki sakkozóknak sokáig csak a másodhegedűs szerep jutott. Úgy tűnik, most ennek az időszaknak vége, hiszen az elmúlt években figyelemreméltó eredményeket produkáltak. E folyamat előzményeiről és következményeiről szól írásunk, melyben Merényi Jánossal, a Sárospataki Elektromos Sportegyesület sakkosztályának megbízott vezetőjével beszélgettünk. (7. oldal) l_____________4
