Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

1993. December 7., Kedd 4 A Itt-Hon Francia filmnapok Szikszó - Encs (ÉM - T. J.) - Novem­ber második felében ismét érdekes és színvonalas filmek vetítésére került sor a második francia „fesztivál” alkal­mából. Újra alkalom nyílt nálunk rit­kán látható vagy éppenséggel szá­munkra ismeretlen filmek megtekin­tésére. Szikszón, Encsen, Sárospata­kon, Ózdon, Kazincbarcikán és Mis­kolcon november 15-től november 30- ig. Az egyik ilyen kihelyezett rendez­vénynek a szikszói művelődési ház adott otthont. Puskás Ferenc, Szik­szó város alpolgármestere köszöntötte a Francia-Magyar Kulturális Egyesü­let igazgatóját, Jean-Claude Peltier-t, aki bevezetőjében hangsúlyozta: a ve­títésre kerülő filmek eredeti, igaz tör­téneten alapuló francia nyelvű (feli­ratos) alkotások. A szikszói közönség „A zongorakíséró” című, 1992-ben Cla­ude Miller rendezésében készült filmet tekinthette meg. A film a második világháború alatt és közvetlen utána játszódik francia-an­gol helyszíneken- Sophie Vasseurt, a fiatal zongorakísérő lányt Iréné Brice, a sikeres énekesnő alkalmazza mun­katársként. A fiatal teremtés - hiva­tása gyakorlása mellett - megismer­kedik a nagyúri környezettel és az eb­ben a közegben mindennapos álnokos- kodással. Eleinte harmonikus a kap­csolat Sophie és Irene között, később azonban a nagyasszony jogot fonnál arra, hogy beavatkozzék a zongorakí­sérője életébe. Irene családi háttere is zavarosan alakul. Férje öngyilkos­ságot követ el, amikor tudomást sze­rez az énekesnő titkos kapcsolatáról. Sophie-nak is akad kérője, akit eluta­sít, a bálványozott úrnő pedig volt ba­rátja oldalán építi tovább karrierjét. A filmcselekmény rövid leírásából is ki­tűnik - mondja Jean-Claude Peltier -, hogy szeretnénk a filmvásznakról ki­szorítani a durva erőszakot, felváltva azt igaz történeteken alapuló művészi alkotásokkal. Advent - Vízkereszt „Adventtól - Vízkeresztig” címmel ka­rácsonyi műsort rendeznek a szikszói Móricz Zsigmond Általános Iskola nap­közis tanulói december 13-án délután négy órától a művelődési házban. A rendezvényre elsősorban a szülőket és az érdeklődő városlakókat várják. A világ egyre kisebb lesz Dán-magyar szerződéskötés egy abaúji gimnáziumban A dániai glamsbjergi Eftenslcole zenekara Szikszó (ÉM) - A szikszói gim­názium vendégei voltak: Jorgen Lycke igazgató, Inge-Lise An­dersen koordinátor és Per Jen­sen tanár Dániából. A glamsb­jergi Eftenskole és a szikszói Szepsi Csombor Márton Gim­názium igazgatója együttműkö­dési szerződést üt alá, melynek első pontja a diákcseréről szól. Ennek okán beszélgettünk a dán vendégekkel. Jorgen: Bár érezhetően nagy vendégszeretettel fogadtak minket a szikszói pedagógus kollégák, a vendégeskedés szó mégsem megfelelő az ittlétünk­re. Végigdolgoztuk az itt eltöl­tött két napot, hiszen ezért jöt­tünk. Szikszón különböző üze­meket, intézményeket, látogat­tunk meg, hogy fogalmaink le­gyének a helyi munkakörülmé­nyekről, megbeszéléseket foly­tattunk az együttműködés le­hetséges formáiról, megismer­kedtünk a magyar iskolarend­szerrel, találkoztunk a hozzánk készülő szikszói gimnazisták­kal, tájékoztattuk őket iskolánk céljairól, stílusáról. Van-e különbség a két középis­kola között? Per: Megtudtuk, hogy a szik­szói gimnázium bőven ad diák­jainak gyakorlati fakultációs le­hetőséget. A mi képzésünk még nagyobb hangsúlyt helyez a szakképzésre, melynek lénye­ge, hogy a több irányú gyakor­lati oktatás (például sport, mé­dia, kreativitás) segít dönteni abban, hogy a középiskola el­végzése után hogyan lépjen to­vább a végzett diák. Nagyon komoly munka-tapasztalatokat szereznek tanulóink már az is­kolában is. Inge-Lise: Jórészt a munka­gyakorlat megszervezésére irá­nyulnak nemzetközi kapcsola­taink is: Norvégiával, Svédor­szággal, Skóciával és most Ma­gyarországgal. Miről szól az együttműködési szerződés? Inge-Lise: A szerződés szerint 1994 márciusában és áprilisá­ban 20 dán tanuló jön Szikszó­ra, s ugyanennyi Dániába, A diákok egyrészt angol nyelvet tanulnak és gyakorolnak az őket fogadó országban, más­részt különböző munkahelye­ken ismerkednek a dán illetve magyar munkastílussal. Jó partnernek látszik a szikszói Szepsi Csombor Márton Gim­názium, hiszen az alapvető cé­lokban megegyezik a vélemé­nyünk. Mindketten úgy gondol­juk, hogy a világ egyre kisebb lesz, legrejtettebb zugai is elér­hetőek lesznek mindenki szá­mára, ha tudja a másik nyel­vét, ha megérti és elfogadja a másikat. Elképzelhetőek-e más formái is az együttműködésnek? Jorgen: Természetesen. Mi hosszú távra tervezünk. Ha mind a két fél számára előnyös a szerződés, akkor azt folytat­ni kell, bővíteni is lehet. Példá­ul tanárcserével. Feltehetőleg a szikszói diákok többet tudnak Dániáról, mint a dán tanulók Szikszóról, Magya­rországról. Per: Ez minden bizonnyal így van. Éppen ezért kellett ne­künk is személyes tapasztala­tokat szereznünk erről az or­szágról, hogy azokat átadhas­suk nekik. Ideutazásuk előtt di­ákjaink egy felkészítő trénin­gen vesznek részt ugyanúgy, ahogyan tudomásom szerint, a szikszói gimnazisták is. A fog­lalkozásokon megismerkednek majd Magyarországgal, a ma­gyar nép kultúrájával, szoká­saival. így, felkészülve, remél­jük, biztonságosabban vesznek majd részt az itteni munkában. Azt akarjuk elérni, hogy a diá­kok határozottan, magabizto­san mozogjanak a különböző társadalmi környezetben, ne ri­adjanak meg az addig még nem tapasztalt élethelyzetekben. Milyen tapasztalatokkal térnek haza, mit fognak mondani ta­nulóiknak Magyarországról? Jorgen: Fel fogom őket készí­teni arra, hogy amit majd Bu­dapesten látnak, az Budapest­re jellemző. Nálunk nincs ak­kora különbség a főváros és a vidék között, mint itt és erre elő kell készíteni őket, hogy el tudják fogadni a különbözősé­get. Budapest valóban gyönyö­rű, nemzetközi mértekkel mér­hető, de tapasztalataim szerint (negyedszer vagyok Magyaror­szágon) a vidék nagyon eltávo­lodott ettől a világvárosi szín­vonaltól. Per: Arra fogom felhívni a di­ákok figyelmét, hogy a magya­rokban nagy a nemzeti öntu­dat, ez olyan tulajdonság, amit én szívesen látnék a mi tanu­lóinkban is. Inge-Lise: Először voltam Ma­gyarországon, nagy izgalommal és várakozással készültem az útra. Úgy tapasztaltam, hogy a magyarok nyitott, barátságos emberek. Még a mi „északi hű­vösségünket” is hamar oldani tudták. Már értem, amiről ed­dig csak hallottam, hogy mi az a szívélyes vendégszeretet, a vendég megbecsülése. Erről fo­gok beszélni a diákoknak. És még valamiről. Az együtt gon­dolkozás nélkülözhetetlenségé­ről és fontosságáról. 1993. December 7., Kedd . -■ Itt-Hon A 5 Abaúj lámpása, az énektanár Sotkó József Gulyás János Az 1988-as szöuli olimpián egy karcsú, fehér ruhás koreai ta­nító, Csüng Szun Man ment a kandeláberhez fellobbantani a tüzet. Egy ember a sok közül. Akinek munkáját nem kíséri látványos siker. AM a hétköz­napok konok robotosa. Olyan embert állítottak a világ szeme elé, aM megtestesíti népük ha­tártalan bizalmát jövőjükben. Sotkó József, a most nyugalom­ba vonuló énektanár, szakfe­lügyelő, karnagy is ilyen fák­lyát gyújtogató tanítója volt a magyar pedagógus-társadalom­nak, aM negyven éven át nem­csak Göncön, hanem az abaúji községekben is fáradhatatlanul bevilágította a dal szeretetével az emberi lelkeket. Lámpás volt, mert fénye az előttünk tá­tongó messze jövőbe mutatott utat. Abaúj kapujában, Abaújszán- tón született. Abaújból indult, hogy Abaújban maradjon s itt mindenütt otthon legyen. Már az abaújszántói iskolában Ba­konyi Béla énektanár tanítvá­nyaként ízlelgette a magyar dal szeretetét, s elkötelezte magát Kodály szép gondolatával: Az éneMó Magyarországgal. Sátoraljaújhelyen érettségizett, Egerben szerzett ének-történe­lem szakon tanári diplomát. Negyven éven át Göncön taní­tott. Kiváló szakmai felkészült­sége, példamutató munkája emelte több vezetői minőségbe. Az énektanárok járási munka- közösségének vezetője, az ének­karok, pávakörök szaktanácsa­dója, megyei szakfelügyelő. Göncön sok-sok éven át az is­kolai és a felnőtt énekkar veze­tője, az országos hírű abaúji pe­dagógus vegyeskar karnagya már 28 éve. Bemutató tanításai élmény­számba mentek. Hosszú éve­ken át á dalostalálkozók szer­vezője, motorja, irányítója. Örö­möt jelentettek az úttörő zene­karának szereplései. Énekka­raival számtalan hangverse­nyen, dalostalálkozón, ünnep­ségen, minősítőkön, külföldi szerepléseken megszerettette és közkinccsé tette a dalkultú­rát. Szinte megszámlálhatatlan a szakmai kitüntetése, de a leg­becsesebb számára a Kódály­emlékérem. Felesége is elérte a nyugdíjkorhatárt. Nem köny- nyű feladatot vállalt. Göncön ültetgette, ápolgatta a biblia­fordító Károlyi szép magyar nyelvezetét. Egy pedagógus há­zaspár nyugalomba vonult. Fi­uk és leányuk átvették a pe­dagógus stafétabotot szlileiMől, hogy méltó örökösök legyenek. Egy karmesteri pálca sok év di­adala után fiókba került. Két osztálykönyv bezáródott, de a becsületes munka még nagyon sokáig ott vibrál nemcsak az is­kolai falak közötti hanem az egész térségben. Abaúj köszöni az ittmaradást, a negyven éves munkát Vörös­marty szavaival:'„Ez jó mulat­ság, férfi munka volt.” Igény van egy olcsóbb húsboltra Abaújszántó (ÉM - B.Sz.L.) - Dráguló világunkban nem lebe­csülendő az az igyekezet, ha egy vállalkozó a megszokottnál (?) olcsóbban Mnálja portéká­it, áruit. Éppen ezért adunk szívesen hírt olyan kezdemé- nyezésről, amelyet Abaújszán- tón a nagyközség ambiciózus vállalkozója - Plaszkó János igyekszik megvalósítani. Ó ugyanis - több sikeres vállal­kozásán felbuzdulva - a nagy­község piacterén olyan húsbol­tot nyit december 8-án, ahol lé­nyegesen olcsóbban - nagyke­reskedelmi áron kínálja azokat a hústermékeket, amelyeket saját vágóhídján állít elő. Szol­gáltatása az is, hogy naponta 6-18 óráig tart nyitva, és nem­csak hétköznap, de vasárnap is.- Mi a helyi kínálat - kérdez­tem a szakembertől.- Sertés, marha, de még fris­sen vágott baromfihús is lesz- válaszolta Plaszkó János és hozzátette: mindenféle hentsá- ru, még bárány is vásárolható. Füstölt áruk, bőrösáruk, félbe­vágott sertés, bőrös sertés, sza- faládé, kolbász, sajt, belsőség, mind-mind kapható a boltban. A szakember szerint nemcsak a minőség garantált, de a mennyiség is, Mszen a bolt önellátó. A szakember reméli, hogy a piactéri boltot megked­veli a nagyközség közönsége... Szavalóverseny a gimnáziumban Encs (ÉM) - Nagy volt a for­galom november utolsó hetében az encsi Váci Mihály Gimnázi­umban. A hét elején, hétfőn több mint száz környékbeli ál­talános iskolás ismerkedett nyűt nap keretében a gimná­ziumi élettel. A Msdiákok a reggeli eligazítást követően megnézték az intézmény törté­netét bemutató videofilmét, az­tán élesben vehettek részt be­mutatóórákon. Természetesen a játék sem ma­radt M a programból. Ennek a számítógépes szaktanterem adott otthont. Az encsi gimná­zium nagy eseménye volt no­vember 27-én a már hagyo­mánnyá vált Váci Mihály sza­valóverseny megrendezése. Az encsi Váci Mihály Gimnázium fennállásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett sza­valóversenyre Borsod-Abaúj- Zemplén megye 17 iskolájából 38 diák nevezett be. Kertészkedőknek, gazdálkodóknak Új ötlettel jelentkezik Itt-Hon című melléMetünk. Havonta egy alkalom­mal jó tanácsokat adunk közre abban a reményben, hogy a leírtak jól szol­gálják kedves Olvasóink ház körüli te­endőit. December. A kertben: Elrakott ve- teményt gondosan vizsgáljuk át és a megromlottat szedjük M. A magvakat osztályozzuk és összekeveredés ellen külön Ms címkés dobozokban rakjuk el. Enyhe időben ásunk, rigolírozunk, fagyos időben hordjuk a trágyát. Az új melegágyakat elkészítjük, a hiányzó magvakat megrendeljük és a kerti esz­közöket Mjavítjuk. A gyümölcsösben: Lágy időben ta­vaszi ültetésekhez gödröket ásunk, fák ültetését, bekötözését folytatjuk. A kertészeti eszközöket javítjuk, pótol­juk. A tavaszra szükséges oltványokat, oltógallyakat most rendeljük meg. A baromfiudvarban: A nagy hideg­ben a baromfikat az ólban etessük. Napi eledelüket fokozatosan javítsuk a tojás megkezdése előtt. Az ól tiszta­sága nagyon fontos. A méhesben: A kaptárokat vagy ka­sokat hideg időben szalmatakaróval, kukoricaszárral, stb. befedjük. Gondos­kodjunk, hogy a kevésmézú családok még a nagy hidegek beállta előtt ele­gendő mézet kapjanak. Télen a méhes körül legfontosabb a tökéletes nyuga­lom. A szőlőben: Ha az idő engedi, forga­tást, fóldhordást végzünk. AzonMvül trágyahordás, karókészítés, épületek és eszközök javítása, télire való mun­kák. A pincében: Az új borokat mind fel lehet tölteni. A múltévi borok negyed­szeri, s a vörösborok másodszori le­húzását befejezzük. Az új fehér boro­kat, ha megtisztultak, le kell húzni, a hordóMól az erjesztő készülékeket le­szedjük, aknákkal látjuk el. A külső gazdaságban: A trágyahordás a fő teendő, enyhe időben szántani is lehet. Lakásrendelet­tervezet Szikszó (ÉM) - Szikszó város önkor­mányzata értesíti az önkormányzati lakások és helyiségek bérlőit, hogy a helyi lakásrendelet-tervezetet a műve­lődési házban és a Polgármesteri Hi­vatal hirdetőjén megtekinthetik, arra észrevételt tehetnek. A képviselő-tes­tület várhatóan december 16-i ülésén dönt a rendelet elfogadásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents