Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-04 / 258. szám
14 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG nnyt tmfntt im-------~ 1993♦ November 4., Csütörtök Ú t az Európai Közösségtől az Európa Unióig Brüsszel (MTI) - 1993. november elsején életbe lépett a maastrichti szerződés, s ezzel új korszak kezdődik Európában. Az alábbiakban történelmi kronológiát adunk közre: milyen út vezetett az Unióhoz. 1950: Robert Schuman francia külügy- , miniszter nyilvánosságra hozzá tervét: közös fennhatóság alá kellene venni a francia és a nyugatnémet szén- és acélipart, hogy anyagilag lehetetlenné váljék a háború a két ország között. 1951: Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország aláírja a párizsi szerződést az európai szén- és acélközösség megalapításáról. A szerződés 1952 augusztusában lépett életbe. 1952: A hatok aláírják az európai védelmi közösség alapító okmányát. E kezdeményezés azonban elbukott, mert a francia parlament 1954-ben nem ratifikálta a megállapodást. 1957: A hatok aláírják a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. Külön egyezményben megalapítják az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) is. 1962: A hatok megállapodnak a közös mezőgazdasági politika (CAP) szabályaiban. 1966: De Gaulle francia elnök kezdeményezésére életbe lép a közösségi döntés- hozatalban a nemzeti vétó elve. 1967: A hatok aláírják az egyesítési szerződést az EGK, az európai szén- és acélközösség, valamint az Euratom egyesítéséről. A szervezet neve attól fogva: Európai Közösségek (EK). Megalakul az Egységes Bizottság és a Miniszteri Tanács. 1968: Létrejön a hatok vámuniója. 1970: Megszületik az első terv a Pénzügyi Unióról. A cél 1980. A terv egyelőre fiókban marad. 1971: Összeomlik a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer, nincsenek többé rögzített árfolyamok. 1972: Megalakul az „Európai Valutakígyó” az árfolyamingadozások kordában tartására. 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia belép a Közös Piacba. 1974: Kialakul az Európai Tanács, a közös piaci állam- és kormányfők évente ülésező politikai tanácskozó fóruma. 1975: Létrehozzák a közösség regionális fejlesztési alapját. 1979: Megalakul az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) és átváltási mechanizmusa (ERM), központjában a közös értékmérőnek, nyilvántartási és elszámolási egységnek szánt ECU-val (European Currency Unit), az árfolyammozgások hatásának még jobb kivédésére; Nagy-Britannia nem csatlakozik. 1981: Görögország belép az EK-ba. 1983: Magyar kormánydöntés az EK- hoz fűződő kapcsolatok normalizálásáról. A brit kormány vállalta, hogy az EK miniszteri tanácsa elé viszi az ügyet. 1984-ig puhatolódzó tárgyalások folytak, majd megszakadtak. 1985: A szocialista párti volt francia pénzügyminisztert, Jacques Delors-t megválasztják az EK bizottságának elnökévé. - Aláírják a Római Szerződést módosító milánói szerződést az egységes belső piac 1992 végéig való megteremtéséről. Ez a „Single European Act”, amely 1987 júliusában lépett életbe. Az egységes belső piac 1993 január 1-én startol, s lényege a tőke, a munka, a szolgáltatások és az emberek akadálytalan áramlása a közösségen belül. Megtörik a vétó elvét azzal, hogy minősített többségi szavazást vezetnek be az egységes belső piac szabályainak elfogadására. Az EK hatáskörét kiterjesztik a környezetvédelemre, a szociális ügyekre, a kutatásra és a technológiai fejlesztésre is. Kialakulnak a közös külpolitika intézményi keretei. 1986: Spanyolország és Portugália aszimmetrikus feltételekkel csatlakozik az EK-hoz. - A single Act ratifikálása. - Újrakezdődnek a magyar-EK megbeszélések. 1987: Az EK bizottsága mandátumot kap a miniszteri tanácstól a Magyarországgal folytatandó formális tárgyalásokra. 1988: Szeptemberben aláírják Magyar- ország és az EK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását. 1990 január 1-jével az EK, öt évvel határidő előtt, teljesítette a megállapodás összes kereskedelemkönnyítő előírását. —Megalakul a Delors-bizottság. - A De- lors vezette munkabizottság előáll az európai Pénzügyi-Gazdasági Unió (EMU), az egységes közös valuta és az egységes központi bank kilencvenes évek végéig tartó háromszakaszos tervével. Az EK állam- és kormányfői még abban az évben eldöntik (madridi, majd strasbourgi csúcs), hogy lesz EMU és Az egyesült Európa 1990. július 1-én indul az első szakasz. (Politikai unióról még nincs szó.) - A Hetek megbízása alapján az EK bizottsága szervezni kezdi a 24-ek PHARE- programját, kezdetben Lengyelország és Magyarország megsegítésére. 1990: Kohl-Mitterrand levél a soros ír EK-elnöknek: tekintettel a politikai változásokra, tartsanak rendkívüli csúcsot arról, hogy lépéseket kellene tenni a politikai unió megteremtése érdekében is.- Áprilisban rendkívüli csúcs Dublin- ban Németország újraegyesítésről. Téma a politikai unió is, ezt azonban a külügyminiszterek elé utalják. - Júniusban Dublinban „rendes” csúcs: brit ellenkezés dacára elfogadják, hogy ősszel legyen kormányközi értekezlet Rómában, ahol egy napot szánnak a pénzügyi unióra, egy napot a politikai unióra. Októberben rendkívüli csúcs Rómában. 11:1 ellenében elfogadja az Európai Monetáris Uniót-t. Két nappal később rendes csúcs: egyetértenek abban, hogy az EK-ból Európai Unió lesz. - Tárgyalások kezdődnek Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal a társulási egyezményről. - Nagy-Britannia is csatlakozik az európai pénzügyi rendszerhez és közös átváltási mechanizmushoz. - A közös piaci vezetők megállapodnak, hogy a Monetáris Unióhoz vezető folyamat második szakaszát 1994. januárban meg kell kezdeni. Margaret Thatcher brit kormányfő tiltakozik. Pártja eltávolítja a kormány éléről, utóda John Major. - Az EK-kor- mányok megkezdik a formális tárgyalásokat a pénzügyi-gazdasági és a politikai-védelmi uniószerződés tervéről. - Áz EK és a héttagú EFTA megállapodik abban, hogy 1993-tól működésbe lép közöttük az európai gazdasági térség nevű szabadpiaci övezet, amely az agrártermékek kivételével gyakorlatilag minden szektorban szabad mozgást biztosít árunak, tőkének és szolgáltatásnak. - Elkezdődik az EK és Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország tárgyalása a társulási szerződésről. 1991: Decemberben az EK állam- és kormányfői a hollandiai Maastrichtban módosítják a Római Szerződést, elfogadva az uniószerződéseket. Nagy-Britannia kivételeket kap: parlamentje az évtized végén majd ismét szavazhat a Pénzügyi Unióról, s nem csatlakozik a szociális chartához. Az uniószerződések az EK tagállamok ratifikációs eljárásai után lépnek életbe. Az eljárásokra elvileg 1992 vége a határidő.- December 16-én Antall József aláírja EK-csúcs — politikai nyilatkozat Brüsszel (MTI) - Szabad az út az Európai Közösség pénzügyi uniójának januári második fázisa - s vele az Európai Monetáris Intézet frankfurti székhelyű megnyitása -, illetve a közös EK-szintű külpolitikai akciók megindítása előtt. Ez utóbbiak között egyébként első helyen szerepel Kelet- és Kö- zép-Európa stabilitásának segítése - derül ki a pénteki brüsszeli csúcstalálkozóról kiadott politikai nyilatkozatból. A dokumentum egyúttal leszögezi, hogy a közösség és a tagországok szemében abszolút elsőbbséget élvez a gazdaságélénkítés és különösen a munkanélküliség problémájának a megoldása, továbbá egy kiegyensúlyozott, átfogó GATT-megálla- podás mielőbbi megkötése. Ami a pénzügyi uniót illeti, az állam- és kormányfők áldásukat adták a második szakasz életbe lépésnek törvénybeli szabályozására és egyúttal leszögezték, hogy.- tiszteletben tartva a különállást kérő Dánia és Nagy-Britannia álláspontját — a cél a (közös pénzt jelentő) harmadik fázis elérése még az évtized során. A majdani központi bank, a januártól a tagországok pénzügyi politikáját egyeztető monetáris intézet tehát Frankfurtban kezdi majd működését, elnökéül pedig a csúcs jóváhagyta a belga Alexandre Lamfalussy jelölését. A csúcs résztvevői jóváhagyták a novembertől immár közösen formálandó külpolitikai témákat is. Közülük az első Kelet- és Közép-Európa stabilitásának, demokratikus fejlődésének segítése. A nyilatkozat ennek kapcsán kívánatosnak nevezi olyan biztonsági paktum kidolgozását, amely egyszer és mindenkorra rendezné a kisebbségek helyzetét, és megerősítené a határok sérthetetlenségét. A további közös témák között szerepel a délszláv válság is, amiről a csúcs résztvevői külön nyilatkozatot is közzétettek, egyebek között szorgalmazva ebben a humanitárius segélyszállítmányok felújítását, illetve ennek biztosításához minden érintett fél haladéktalan megállapodását. Külön külpolitikai EK-akciók tárgya a közel-keleti békefolyamat, valamint a dél-afrikai belső demokratizálódás segítése. Az Európai Unió „harmadik pilléreként” értékelte az EK belga elnöksége a jogi-igazságügyi együttműködés közösségi szintre emelését, amelynek keretében az állam- és kormányfők felszólították a miniszteri tanácsot: dolgozzanak ki'decemberre javaslatot a terrorizmus és kábitószer-kereskede- lem elleni küzdelem, a menekültügyi politika, a kölcsönös kiadatás és a vízumpolitika egyeztetésének konkrét formáira. Mint az várható volt, a csúcs résztvevői behatóan foglalkoztak a közösség gazdasági helyzetével, különös tekintettel a mintegy 20 milliós munkanélküliség kialakulásának veszélyére. A nyilatkozat ennek kapcsán teljes elsőbbséget ajánl a mindezek orvoslását célzó erőfeszítéseknek, és felszólítja az EK Bizottságot valamint a Miniszterek Tanácsát, hogy a decemberi csúcson, a „Fehér Könyv” megvitatásakor tegyen konkrét javaslatokat a kilábalása érdekében. Az állam- és kormányfők egyúttal támogatásukról biztosították azt a bizottsági kezdeményezést, amely az Edinburghban elhatározott gazdaságélénkítő program további erősítését, a beruházási források kiterjesztését javasolta (ez utóbbit például az energetika, vagy településfejlesztés területére is). Ä gazdasági témák kapcsán a Tizenkettek emellett „minden korábbinál szükségesebbnek” minősítették egy „átfogó, tartós, kiegyensúlyozott” megállapodás elérését a GATT-tárgyalások úgynevezett Urugauy-fordulójában. A politikai nyilatkozat végezetül egy rövid bekezdés erejéig kitér a közösség kiszélesítésének kérdésére is, és hangsúlyozza az Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Svédországgal zajló tagfelvételi tárgyalások meggyorsításának kívánatosságát. Brüsszelben Magyarország és az EK társulási szerződését. Kádár Béla NGKM miniszter azt az ideiglenes jegyzőkönyvet látja el kézjegyével, amely értelmében 1992 márciusától a szerződés kereskedelmi fejezete a gyakorlatba életbe lép, függetlenül a szerződés egészének ratifikálásától. 1992: Kialakul az EK-ba törekvő további európai országok felvételének elvi menetrendje. A jelentkező EFTA-orszá- gok már 1995-ig beléphetnek, a visegrádi hármak ügyére pedig 1996 után kerülhet sor. - Június 2-án Dániában népszavazáson kis többség elutasítja az uniószerződéseket. - Június 18-án Írországban az ottani népszavazáson jelentős többség igenlik „Maastrichtot".- Megszületik a megállapodás a közös mezőgazdasági politika (CAP) reformjáról. A cél a közösségi szubvenciók felszámolása, az árak közelítése a világpiaci átlaghoz, a támogatások átterelése a szociális szektorba. - Szeptemberben Franciaországban hajszál híján, de győz a népszavazáson az „igen”. Nincs akadálya Maastricht francia ratifikálásának. - A brit kormány felfüggeszti a ratifikációs eljárást. - Októberben Bri- minghamban rendkívüli csúcs: a megtorpanás okai vizsgálatának a jegyében. „Közelebb kell vinni az uniót a népekhez” és nagyobb érvényt kell szerezni az átláthatóságnak és szubszidiaritás elvének - szögezik le. - Svájcban a népszavazás kis többséggel elutasítja a közös EK-EFTA gazdasági térhez való csatlakozást. - December, Edinburgh, EK-csúcs. Dánia hosszú csatázás után megkapja a „kimaradási klauzákat” (közös pénzből, közös kül- és biztonság- politikából, közös állampolgárságból). Elfogadják a négy legszegényebb országot segítő „kohéziós alap” elveit (Port., Spany,. Görög., Írország). Kelet-Euró- páról jelentést kell készítenie a bizottságnak, meglobogtatva a taggá válás lehetőségét is. 1993 - Életbe lép az Egységes Piac (az 1986-os Single Act realizálása.) - A teherforgalomban megszűnnek a technikai és adminisztratív határok. Részben hasonló a helyzet a szolgáltatásokban, halasztódik a személyek mozgásánál. - Februárban megkezdődnek a hivatalos tagfelvételi tárgyalások Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Svédországgal. - Áprilisban Koppenhágában „Kelet-Európa konferenciát” rendeznek az EK és a kelet-európai országok külügyminiszterei. - Júniusban a koppenhágai EK-csúcs határozatot fogad el arról, hogy a feltételek teljesülése esetén kész tagjai közé fogadni a már társulási szerződést aláírt kelet-európai országokat. Arról is döntenek, hogy a négy EFTA-országgal folyó felvétek tárgyalások eredményeként 1995. január 1-re a négy országnak taggá kell válnia. Ciprus és Málta kérelmét halasztják. A csúcs egyúttal megbízza Jacques De- lorst és a Bizottságot, dolgozzon ki .Fehér könyvet” az EK gazdasági-foglalkoztatási válságának a menedzseléséről s teijessze a decemberi csúcs elé. - Júliusban a brit parlament is lezárja a Maastrichti Szerződés ratifikálását. - A nemzeti valuták sorozatos válsága miatt a pénzügyiminiszterek úgy döntenek, hogy lazítanak a közös átváltási mechanizmus (ERM) kötöttségein, és az addigi 2,25 helyett 15 százalékos mozgási sávot engedélyeznek a valuták árfolyama számára. - Az EK gazdasági és pénzügyminiszterek októberben politikai határozatot hoznak arról, hogy nem változtatnak az Európai Pénzügyi Unió megteremtését célzó menetrenden, és január 1-től életbe lép a második fázis, így sor kerül a majdani központi bank előc(jének tekintett Európai Monetáris Intézet felállítására is.- Október 15-én a német alkotmánybíróságjóváhagyja a szerződés német ratifikálását is és ezzel a szerződés valamennyi közösségi országban törvénye* rőre emelkedett. A soros EK-elnökséget adó belga kormány bejelenti, hogy a hónap végére rendkívüli EK-csúcsot hív össze az Európai Unió életbe lépésének megünneplésére és a soron lévő teendők -különösen a pénzügyi imió januárban esedékes második fázisának - megvitatására. -Az utolsó közösségi országban, a francia szenátusban is lezárul a magyar és lengyel társulási szerződések ratifikálása. Ha nem jön közben technikai akadály, a teljes szerződés életbe léphet még december 1-én.- Október 29-én rendkívüli ÉK-csúcs Brüsszelben. November 1-én életbe lép a Maastricht» Szerződés s vele az Európai Közösséget az Európai Unió váltja fel, kilátásba ne* lyezve a közös pénz megteremtését, valamint intézményesítve a közösségi szintű kül- és biztonságpolitika kialakítását.
