Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-03 / 257. szám
ELETMOD Az Eszak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1993. NOVEMBER 3. El: ........................................ A pápa véleménye a géntechnikáról Róma (MTI) - A pápa vasárnap elítélte az emberekkel folytatott géntechnikai kísérleteket. Hívekhez szólva nagyon nyugtalanítónak nevezte a „zavarkeltő kísérleteket és elképesztő manipulációkat”, amelyek szerinte az önpusztító őrületjeiéi, és súlyosan sértik az ember alapvető jogait. A pápa nem ejtette ki a klónozás szót, de félreérthetetlenül utalt az Egyesült Államokban elkezdett és a világméretű tiltakozás hatására felfüggesztett emberi géntechnikai kísérletekre, és felszólított az örök érvényű erkölcsi törvények tiszteletben tartására, amelyek a maga természetes valójában védik az emberi lényt. A pápánál szókimondóbb volt Fio- renzo Angelini bíboros, a Vatikán »egészségügyi minisztere”, aki már a kísérletek nyilvánosságra kerülésének másnapján keményen elítélte és „igazi rémtörténetnek” nevezte a klónozást. Az élet nem állítható elő laboratóriumban, hogy aztán üzleti céllal tetszés szerinti darabra osz- szák szét - mondta a bíboros, aki szerint mind célja, mind a gyakorlati alkalmazás problémái miatt elfogadhatatlan az emberi egyedek mesterséges előállítása és szaporítása. A Vatikán, amely megelégedéssel vette tudomásul a géntechnikai manipulációk felfüggesztését, már 1987 óta igyekszik lebeszélni a tudósokat arról, hogy e „nyugtalanító irányban” folytassák kutatásaikat. A hittani kongregáció egy korábbi útmutatása az emberi méltósággal ellentétesnek minősítette az emberen folytatott géntechnikai beavatkozást, és úgy vélte, hogy sérti az egyén azon alapvető jogát, hogy természetes módon, a házasság keretén belül foganjon meg az élete. A Vatikán arra is figyelmeztette a tudósokat, hogy a lombikban megfogant embriók is emberek, akik fogantatásuk pillanatától rendelkeznek a bármely embert megillető jogokkal, s elpusztításuk súlyos bún. E kísérletekkel a tudósok Isten helyébe helyezik magukat, s mások sorsa fölött döntenek - hangzott az intelem. Medicina Tüdőbaj az USA-ban Washington (MTI) - A nyolcvanas évek közepe óta ismét tejedében van a tüdőbaj az Egyesült Államokban, ahol pedig korábban évtizedeken át csökkenő tendenciát mutatott e betegség előfordulása. Elsősorban a szegényebb rétegek és az AIDS-es betegek körében teljed. Az adatok szerint 1953 és 1984 között 74 százalékkal csökkent a tuberkulózisban szenvedő betegek aránya. A csökkenés üteme azonban már 1985-ben megállt, azóta pedig az irányzat megfordult: a múlt évben már 20 százalékkal nagyobb volt a megbetegedések aránya, mint 1985- ben. E fejlemény egyebek mellett azzal magyarázható, hogy a vírus el- lenállóbbá vált a - még a negyvenes években előállított - antibiotikum alapú oltóanyaggal szemben, s azóta nem fejlesztettek ki újabb vakcinát. Astra-kísérletek Budapest (MTI) - Az állatkísérleteket követően magyarországi betegeken is tesztelik majd a nemzetközi előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően a svéd Astra gyógyszer- gyár kísérleti készítményeit - jelentették be az Astra képviselői a svéd gyógyszeróriás budapesti, Maros utcai kutatóbázisának felavatását követő sajtótájékoztatón. Az Astra magyarországi képviseletének munkatársai elmondták, hogy ebből a központból fogják irányítani a hazánkban folyó klinikai teszteléseket. Arról is tájékoztattak, hogy az állatkísérleteket követően a gyógyszerek embereken való kipróbálásához minden esetben kell az adott ország kormányának hozzájárulása. Ennek birtokában nemzetközi előírás szabályozza a klinikai teszteléseket, amelyek orvosok és etikai bizottság közreműködésével zajlanak. Hadüzenet a pattanásoknak Alternatív gyógymódot kínál a miskolci Bioptron Miskolc (ÉM) - Magyar találmánynyal aratott világsikert a svájci Bioptron cég. Tizenegy éve annak, hogy egy orvosokból és biofizikusokból álló csoport megalkotta a polarizált fényű lámpát, melynek az Evo- lite nevet adták. A gyógyítás szolgálatára szánt eszköznek mérsékelt sikere volt itthon, de szerencsére a bankok országában felkarolták az ötletet. A magyar-svájci koprodukció már egy-másfél centivel a bőr alá is hatol, tehát nem csak a bőr felületét, hanem a szöveteket is képes gyógyítani. Nem Evolite-ként, hanem Bioptron- ként kezdte meg világhódító útját. A kör záródik, Magyarország hét városában működik már Bioptron Gyógycentrum. Miskolcon a Déryné utcában egy éve nyitotta meg az Unikál Bioptron Bt. A vidéken még kevés egészségügyi magánvállalkozásokat jellemző példás pedantériával, a betegek gondolatát is leső figyelmességgel üzemeltetik a parányi klinikát. Dr. Károlyi Zsuzsanna bőrgyógyász, dr. Adóiján Iván sebész és újabban dr. Tóth István nőgyógyász irányításával alkalmazzák a gyógyító fényt. Kisebb sebészi beavatkozással eltüntetik az anyajegyeket, a szemölcsöket, a zsírdaganatokat, a régi műtéti hegeket, korrigálják a benőtt Fény gyógyította lábszárfekély Fotó: Farkas Maya körmöket. A szike után fényterápia következik. De ezeknél az esztétikai hibáknál súlyosabb esetekre, betegségekre is segítségül hívják a lámpákat. Állítják például, hogy a legtöbb esetben begyógyítja a méhszájsebeket, mégpedig operáció nélkül. Gyógyítja az arc-, homlok- és fulgyulla- dást, a fogíny betegségeit, enyhíti az ízületi fájdalmakat, a lumbágó kínjait. Molnár Zsuzsa kozmetikus azt mondja, csodát kapott kézhez az izraeli Gi-gi kozmetikumokkal és a lámpákkal. A gyógycentrum betegei a következőket mondják: Csere Jánosné: - A súlyos szívműtétem után vérmérgezést kaptam, a lábfejemről fájdalomcsillapítás nélkül húzták le a bőrt, aminek a helyére másik bőrdarabomat ültették át - sikertelenül. A kínok kínját éltem át, míg végül valaki ideküldött. Most már járok és cipót is viselhetek. Abonyi Sándor:- Frontsebesülésem után lábszárfekéllyel éltem meg fiatal és időskori éveimet. Most, 74 éves koromban elértem a gyógyuláshoz. A feleségem iszonyú gerincferdülésén sem tudott senki segítem, a haja is majd’ kihullott már szegények. Igaz, elhoztuk ide a nyugdíjunk nagy részét hónapokon keresztül, de nem bánjuk. Most már mindketten jól vagyunk. Szepesik Péter: - Olyan csúnya volt az arcom, hogy azt hitték rólam, föl- dönkívüli lény vagyok: 15 éves koromban megtámadtak a pattanások. De nem olyan picik ám, hanem a legcsúnyábbak, a gennyesek, amelyeknek örök nyoma marad. A szüleimnek köszönhetem, hogy áldoztak rám egy halom pénzt. Egyre szebb a bőröm, ez a lámpa még a hegeket is eltünteti. Lelki krízisek, amelyeket Ijfopi többször is J?'" át kell élnünk figéwaflnUGYES BAJOS dolgaink Állami nÉPcctsisécücyi is tiotioryaAtcoloAut Dr.Pocsai Judit (ÉM) - Élete folyamán minden ember többször kerül a lelki krízis (válság) állapotába. A szakemberek megfogalmazása szerint akkor beszélünk ilyen helyzetről, amikor az egyén addigi szokásos probléma- megoldó készségei csődöt mondanak, ezért teljes tanácstalanság, reménytelenség, kilátástalanság érzése vesz rajta erőt. A leggyakoribb kiváltó okok: gyász, a munkahely elvesztése, szerelmi csalódás, iskolai vagy más teljesítménybeli kudarc, az életet vagy testi épséget komolyan fenyegető betegség, életkori szerepváltások stb. Amint a felsorolásból látható, általában valamilyen nagy veszteség idéz elő lelki válságot. (A veszteség nagyságát sokszor persze másként ítéli meg egy külső szemlélő, mint maga a szenvedő fél.) Zsákutcák, álmegoldások A lelki krízis lefolyása és kimenetele nem is kizárólag a baj méretétől függ, hanem elsősorban attól, hogy milyen tartalékokat képes mozgósítani a bajbajutott ember új, kreatív problémamegoldó módszerek kimunkálására, továbbá attól, hogy milyen és mennyi külső segítségre számíthat. Kedvező esetben az ember győztesen kerül ki kríziseiből, azaz megtalálja vagy a változtatás lehetőségét (például munkanélküliként vállalkozásba fog), vagy, ha erre nincs mód, (hiszen például az elhunyt hozzátartozóját nem támaszthatja fel), megtalálja a veszteség elfogadásának útját, újrarendezi az életét. Vannak azonban zsákutcák, álmegoldások. Az egyik leggyakoribb ezek közül az öngyilkosság. Hazánkban sajnos (s ennek évszázadokra visszanyúló történelmi, társadalom- lélektani gyökerei vannak) sokan meg sem próbálnak átjutni életük zökkenőin, nem szánnak kellő időt és energiát a kreatív krízismegoldásra, hanem eleve reménytelennek ítélik az egészet. Ez a fajta hozzáállás lassúbb öngyilkossághoz (alkoholizmushoz), vagy krónikus lelki betegségek kialakulásához is vezethet. Megoldja az idő Mi ezzel szemben az érett magatartás? Először is tudatosítsuk magunkban, hogy helyzetünket csak most, ebben a pillanatban érezzük annyira reménytelennek. Nem fogjuk így látni egy nap, egy hét múlva, vagy egy hónap múlva, ha már lesz bizonyos távlatunk, rálátásunk a dolgokra. (A népi bölcsesség is utal arra, hogy az idő sok mindent megold.) Az természetes, hogy a csapás pillanatában tudatunk beszűkül, s csak a veszteség, fájdalom, kudarc tölti ki. Ilyen állapotban nem hozhatunk helyes döntést, így azt el kell halasztani. Adjuk át magunkat a gyász, sírás, szomorkodás érzéseinek, mert ha ezeket az érzéseket elnyomjuk, az később megbosszulja magát. (A „siratás” hagyománya sem véletlenül alakult ki, funkciója van.) Sajnos, a ma embere ehelyett hajlamos önvádlásokra fecsérelni lelki energiáit, ami ilyenkor sehová nem vezet. Próbáljunk a jövőre és ne a múltra koncentrálni. Ez az időszak alkalmatlan arra, hogy kutassuk, milyen hiba vagy mulasztás vezetett a fennálló helyzethez, ezt jóval később kell megvizsgálni. Ezután lassan végiggondolhatjuk a lehetőségeinket. Nem kell rögtön végleges megoldást találni, inkább valami fogódzót, a remény apró csíráját, amit majd az idő kiteljesít és persze meg is változtathat. Nem baj. Csak legyen valami jövőbe mutató ötletünk, tervünk a meddő önsajnálat helyett! Segítők a bajban Vegyük szómba, hogy mire: milyen szerencsés körülményre, kedvező tulajdonságunkra számíthatunk. Adottságainkat mérlegeljük reálisan, de ne túl szigorúan. Kitől várhatunk segítő kezet a bajban? Biztos, hogy több ilyen személy (barát, rokon, jószomszéd, vagy akár idegen) van, mint gondoltuk volna. Lehet, hogy a krízis nyeresége éppen az emberek iránti bizalom és az önértékelés növekedése lesz. Utoljára hagytam a hivatásos segítőket, mivel kultúránkban nemigen van hagyománya annak, hogy lelki válságainkban professzionális segítséget vegyünk igénybe. Bár a régió mentálhigiénés ellátásában még mindig nagyon sok a fehér folt, az utóbbi időben örvendetesen terjednek a lelkisegély telefonszolgálatok (a miskolci telefonszáma: 323-888) és egyéb segítő szervezetek. A Megyei Kórház II. Idegosztályán 1992- ben Krízis-ambulancia nyílt. Fordulni lehet még a Családsegítő Szolgálathoz, a „Kék Ház” Ifjúsági Tanácsadó Irodához és az egyházi szervezetekhez is. (Szerzőnk: a megyei kórház II. Idegosztályának adjunktusa) Magnéziumkutatás és az orvoslás Budapest (MTI) - Úgy tűnik, hogy a magnézium ma már nem csupán a vegyészek és az agrárszakemberek érdeklődését kelti föl: jelentőségével, tanulmányozásával egyre inkább foglalkoznak biológusok és orvosok is. A különböző, magnéziumkutatásba bekapcsolódó szakembereket fogja össze a Magyar Magnézium Társaság, amelynek elnöke, dr. Kiss A. Sándor. A nyugdíjasként a Szegedi József Attila Tudományegyetemen és a Biológiai Központban ma is dolgozó agrokémikus-agrobiológus docenst kértem meg, mutassa be nekünk, laikusoknak is ezt az anyagot. - A magnézium létfontosságú elem, amely nélkül bármely életfolyamat energiaszolgáltatása megszűnik. A mezőgazdaságban a talaj relatív magnéziumhiánya a termelés mennyiségének és minőségének csökkenéséhez vezet. A szervezet számára legjelentősebb tápelemek sorában ez az ötödik. Kísérletekkel bizonyították, hogy hiányában nagyobb a szívinfarktus, a magas vérnyomás veszélye, hajlamosabb az ember cukorbajra, rákra, nehezebben bírja a stresszt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy vesekövei keletkeznek. Mindez nem jelenti azt- hangsúlyozta a kutató -, hogy a vérben lévő sok magnézium biztosan elhárítja ezeket a főként civilizációs betegségeket: csupán kialakulásuk valószínűségét csökkentik. Hogy mely természetes táplálékaink gazdagok magnéziumban? Az orvosok főként a barna kenyér, a dió és a szója fogyasztását javasolják. Kórház Diósgyőr szélén XV. Szunyogh László A Miskolc Akadémiai Bizottság által szervezett tudományos találkozón ülök. Illusztris előadók az orvosi felelősség kapcsán a betegek felvilágosításáról, tájékoztatásáról beszélnek. Okosan, szépen, a részletes, becsületes igazmondás mellett szólva. József Attilával figyelmeztetnek: „Az igazat mondd, ne csak a valódit!” Elgondolkodom, mennyit hazudtam, mennyit kellett hazudnom a régi bevett magyarországi szokást örökölve és átvéve. A közvetlen életveszélyt jelentő infarktus tényét ugyan mindig közöltük a beteggel, de a daganatos betegségek esetében szépítgettünk, titkolóztunk, elhallgatunk - szinte minden esetben. Gyomorráknál sikeres fekélymútétról számoltunk be, az emlő amputációját fokozott óvatossággal magyaráztuk. A véglegesen kivarrt bél közeli visszarakásával kecsegtettük a beteget. Bezzeg a hozzátartozónak megmondtuk a csupasz valót, nem gondolva arra, hogy mikor ó betegszik meg, már az igazságot sem fogja elhinni nekünk. Pedig milyen szakadékony a hazugság hálója. Rövid időn belül egy7 idős házaspár mindkét tagja műtétre került és sajna mindkettőjüknél ope- rálhatatlan áttétes rákot találtunk. A család kérésére ezt előlük eltitkoltuk. A feleség gyógyszert íratni ment körzeti orvosához, aki csodálkozva konstatálta, hogy a feleség nem tud félje halálos bajáról. A részletes felvilágosításból, tüneteiből kikövetkeztette, hogy őt is becsapták. Öngyilkosságba menekült. Fiatal férfi betegünket is a lakása ablakából húzták vissza, mikor felfedezte az erősítőként kapott fiolákon a morfium feliratot. És ha az orvos nem beszél, akad helyette más. Megdöbbenve értesültem róla, hogy az egyik, emlőrák miatt operált beteg délutánonként vi- zitszerúen járja a kórtermeket. A műtét hosszúságából, a kötés nagyságából, a cső jelenlétéből kikalkulálva világosítja fel, vagy inkább rémisztgeti betegtársait, megmondja a várható túlélési időt, feltehetően gonosz „miért legyen nekik jobb?” alapon. Egyik esti vizitnél mosolyogva, majd rémülten hallgattam az ügyeletes mútósfiú felvilágosító előadását a folyosóról. „Tízen fekszenek ebben a szobában. Ebből kb. ketten meg fognak halni. Az egyik az a sarokban fekvő öreg néni lesz. Idős is, gyenge is, nem bírja ki a műtétet. Hogy ki lesz a másik? Ebben a pillanatban ez még bizonytalan, még én sem tudom megmondani!” Beteg lelkész keresett fel. Másik kórházban műtötték és az ígért javulás helyett állapota rohamosan romlott. Kivizsgálása során kiteijedt rákáttétekre derült fény, amiről a sebész a határozott kérés dacára kegyesen hallgatott . A súlyos igazság közlése megroggyantotta lelkileg, de hamar összeszedte magát és értesüléseim szerint minden földi dolgát elrendezve, haláláig tevékenykedve, méltóságteljesen hunyt el. A JDallas”-ban láthattuk, odaát mennyire magától értetődő a rák meglétének közlése. Elli emlőrákja, hasznosabb volt, mint sok-sok egészségügyi felvilágosítás. A nők riadtan vizs- gálgatták mellüket, számos daganatot fedeztek fel és nálunk ugrásszerűen nőtt a sikeres műtétek száma. Biztos választ becsülettel csak arra a kérdésre nem adhatunk: meddig élek még? Egyik barátom operálhatatlan, szövettannal igazolt áttétes végbélrákkal 6 éven át dolgozott, panaszok nélkül élt. Másik barátomnál jóindulatúnak diagnosztizált vékonybél daganat 5 év múlva áttéteket okozva, gyors halálhoz vezetett. És egy vidámabb eset a felvilágosítás nehézségéről. Egy nő 8-10 havonta kért az akkor még működő AB-bizottságtól terhességmegszakításra engedélyt. Kapott is, 6 gyermeke volt már. A nőgyógyász kolléga védekezésre biztatta, de nem kellett se tabletta, se óvszer, se hurok. A nőgyógyász végső lehetőségként a fordított Himalája- pózt javasolta, ekkor ugyanis kisebb a teherbe esés valószínűsége. Eltelt fél év, a hölgy ismét jött. Terhesen. A kérdésre, miért nem fogadta meg a tanácsot, így válaszolt: „Csináltuk mi, csináltuk, de a lurkók úgy röhögtek!” Homoszexuálisoknak Hága (MTI) - Hágában szobrot avattak, amelyet a homoszexuálisok elnyomása és üldözése elleni harc jelképének szántak. A hét méter magas emlékművet a városi törvényhatóság megrendelésére Theo ten Have hágai szobrászművész készítette. A szobor talapzatán idézet olvasható Ida Gerhardt holland költónő egy verséből.