Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-24 / 275. szám

1993. November 24.« Szerda Gazdaság ÉSZ AKtMagyaror szag 7 Aláírás: Rothschild Párizs (MTI) - A világ leggazda- gabbjai közé tartozó Rothschild csa­lád csütörtökön közleményben fi­gyelmeztette a kelet-európai orszá­gok lakosságát, hogy bizonyos köt­vényeket terjesztő ügynökök a csa­lád nevének csalárd használatával próbálják megtéveszteni őket - je­lentette az AFP. A nagynevű família óvja az említett országok állampol­gárait mindazoktól a csaló manőve­rektől, amelyekkel az említett ügy­nökök egy bizonyos befektetési alap tőkéjének jegyzésére buzdítanak, hangoztatván, hogy az alapot Roth- schildék kezelik. A közlemény szerint a csalók többek között a monacói Rainier hercegre, egy, a Brit Antillákon fekvő állítóla­gos Rothschild Bankra, továbbá az állítólagosán a Virginia-szigeteken jegyzett Rothschild Alapra és az amerikai delaware-i Rothschild Inc nevű vállalatra hivatkoznak. Mind­nek a vállalatok teljesen kívül es­nek a Rothschild-család érdekeltsé­gikörén, és a név csaló szándékú al­kalmazását bizonyítják - áll a köz­leményben. A család fenntartja a jo­got arra, hogy az említett bűncselek­mények ügyében pert indítson - zá- nnl a közlemény, amelyet a Roth- nchild família három illusztris tagja irt alá. Kazahsztáni üzlet Budapest (MTI) - Megkezdte ter­melését Alma-Átában az a gyü­mölcslétöltő üzem, amelyet a Trade- k°mplex Amerikai-Magyar Keres­kedelmi Kft. szállított Kazahsztán fámára. Az 5,6 millió dollár értékű p'juházáshoz a budapesti székhe- W cég nemcsak a berendezéseket ^állította, hanem a tervezést és a jóemberek kiképzését is elvégez­te. üzem szállításáról még 1991-ben kötötték meg a szerződést, és az ere­deti tervek szerint a kazah tulajdo­nok energetikai szénnel fizettek v°ma. Az Ekibasztuzugol szénbá- JjJászati egyesülés tervét azonban ^akadályozta a kormány és a bá- yász-szakszervezetek megállapo- Jjjmáaz energetikai szénimport tilal­jV^radekomplex Kft. a gyümölcslé- !0* *ü5 üzem berendezéseit a Német zövetségi Köztársaságból impor- iaka, amely a volt Szovjetunió terü- 'tói az első, combiblock típusú cso- /mgolóanyagba töltő berendezés. A ^iitnölcslétöltőt kiegészíti egy mini ;>ís. , tíadekomplex kapcsolatai a ka- ^ piacon jók, a cég részt vesz egy jmah-magyar mezőgazdasági egy- püttműködésben is. Az ameri- , m-magyar vállalat az év elején ala- i°tt vegyes vállalatot Alma-Atá- v n az IKR Termelésfejlesztési és l^mskedelmi Rt., a Bábolna Rt., va- dlw^t hőbb kazah cég együttmúkö- , sével. A vállalat célja, hogy meg­ártsa a magyar mezőgazdasági j edniényeket és technológiákat az |keo jó agráradottságokkal rendel- ^^közép-ázsiai országban. ^adó a Bükkvidéki Az átalakulás egyszer lezárul Fotó: Fojtán László Edelény (ÉM - Sz.D.) - Mintha rá­érzett volna négy esztendővel ezelőtt az eljövendő fóldéhségre, a mostan­ság tapasztalható földvásárlási kedvre Lukács László, edelényi ag­rármérnök. Akkoriban ugyanis még híre-hamva sem volt a kárpótlás­nak, a téeszek átalakulásának, an­nak, hogy csupán csak itt a megyé­ben sok ezren választják az egyéni gazdálkodást, annak minden gond­jával, bajával, nagy-nagy kockázatá­val együtt. Szakember lévén megkö­zelítően felmérhette, mennyi bukta­tó várhat az új gazdákra, tudta, hogy a megmaradáshoz a nosztalgia, a föld szeretete, a szorgalom még ke­vés. Segíteni kell majd abban, hogy eligazodjanak a gazdaság, a jog, a pi­ac, a kereskedelem útvesztőiben, egyáltalán abban, hogy a mostam követelményeknek megfelelően mű­veljék a földet, hogy hozzájussanak az információk sokaságához. Ezért alakította meg 1989 tavaszán az or­szágban elsőként a gazdakört Ede- lényben. „Csakis szakmai okok mi­att, azért, hogy segítsek, a politika nem érdekel” - mondta annak ide­jén. És ehhez az alapelvhez tartotta magát, s talán ezért is vertek gyöke­ret, lettek népszerűek a gazdakörök a megyében, s működnek sikeresen a tagok hasznára, javára. De mire is jutottak? - kérdeztük. • Mindenekelőtt létszámban, szer­vezettségben gyarapodtunk; olyany- nyira, hogy a közelmúltban megala­kítottuk a Gazdakörök Megyei Szö­vetségét - mondja. - Húsz gazdakör működik ugyanis a megyében, tag­létszámuk több százra tehető, s mind több új gazda kéri felvételét. Ez pedig azt jelenti, hogy talán-talán hasznosan dolgoztunk. Különben miért is jönnének a gazdák? Q Mégis, miért jönnek, mit kaptak és kapnak? • Azt hiszem, az elmúlt évben kia­lakult valamiféle arculatunk, s most Lukács László: „Azt mondom: vegyenek földet!" Fotó: Szarvas Dezső már nemcsak a tagok, de a kívülálló gazdák is tudják, milyen segítséget kaphatnak, mi az, amiben számít­hatnak ránk. Úgy vélem jó hírünk kelt és ez nagyon fontos; nem kevés­bé pedig az, hogy sokak szerint „hasznosan munkálkodunk”. Hogy mégis mi az, amiben segítettünk? Aki úgymond nincs benne a mező- gazdaság mai történéseiben, az el sem tudja képzelni, milyen kevés in­formáció jut el a falvak népéhez. Sokszor a legalapvetőbb - ám igen fontos - döntésekről, lehetőségekről, mint például a vetési támogatás, vagy az aszálytámogatás, a kárpót­lás hogyanja, mikéntje sincs tudo­másuk. Az információhiány, a tájé­kozatlanság valóságos drámákat szült számos faluban. Öreg emberek sokasága adta el féláron, de inkább azon alul kárpótlási jegyét üzérek­nek, ügyeskedő szélhámosoknak. Értéktelen papíroknak tekintették ugyanis a jegyeket, ezért százak ma­radtak a falvakban kifosztva, kisem- mizve. Azt hiszem ott, ahol mi jár­tunk, ahová eljutottunk, s beszél­tünk a kárpótlásról, ajegyekról, a le­hetőségekről, ez nem történt meg. Nos, ha semmi másért, hát ezért ér­demes volt gazdakört alakítani. □A kárpótláson, illetve a földárveré­seken majdhogynem túl vagyunk. Sok az új gazda, s mire az árverések befejeződnek, várhatóan még többen lesznek. A gazdákkal beszélgetve úgy tűnik, az új út - m int szokták mon­dani - nincs rózsákkal telehintve... • Nincs bizony. S ha már a rózsákat említette, az úton sok a tövis, s még több lenne, ha gazdáik érdekképvise­let nélkül, egyedül maradnának. Nos, nem állítom, hogy manapság nincs semmilyen működő érdekkép­viselet. Van. De lehetne jobb, haté­konyabb, eredményesebb is. Azt hi­szem, hasznos lenne, ha a gazdakö­rök e tekintetben is úgymond: arcot mutatnának. Később persze, mert most praktikusabb, gyakorlatia­sabb segítségre van szükség. Abban, hogy a gazdák megfelelő informáci­ókat, tanácsokat kapj anak, ismerjék a támogatások, a hitelfelvételek le­hetőségeit, hogy pénzhez, a gazdál­kodáshoz szükséges gépekhez, esz­közökhöz hozzájussanak. És még ez is kevés. Segíteni kell abban is, hogy amit a gazdák megtermeltek, azt jó áron el is adják anélkül, hogy vala­mi ügyes kereskedő alaposan meg­vágná őket. Szóval, igyekszünk megszervezni a termelést és az érté­kesítést. Vetőmagot ajánlunk, jöve­delmezőséget számolunk, meg­mondjuk, hogy érdemes-e például manapság napraforgót, cukorrépát, vagy netán kukoricát termelni. Hangsúlyozom: mi csak ajánlunk, a döntés a gazdáé, illetve a gazdáké. □ Az árverések még tartanak me­gyénkben is. Sok ezer aranykorona értékű jegy van a kárpótoltak birto­kában. Talán mag sem kellene kér­deznünk: m ibe fektessék? Földre lici­táljanak, netán részvényt vegyenek? • Nézze. Huszonöt éve dolgozom a mezőgazdaságban. Számomra ez je­lenti az életet, s valamelyest értem a szakmát. Tudom, milyen nagy ér­ték a föld, ezért azt mondom: vegye­nek földet. Mert nálunk több lehető­ségét kínál a föld, mint azt sokan hi­szik. Több okból is. Főként azért, mert ebben az országban az elmúlt évtizedekben sok ezren jutottak a föld mind jobb megműveléséhez szükséges ismeretek birtokába, s ki­zárt dolog, hogy ez a felhalmozott tu­dás és akarat parlagon maradjon, ne hasznosuljon. És le fognak tisztulni a dolgok, az átalakulás folyamata végetér. A megmaradt, átalakult szövetkezetek szerintem újra mege­rősödnek, az új gazdák megkapasz­kodnak, megélnek, s bizonyára új utakat is keresnek. Mi pedig, már­mint a gazdakörök azért vagyunk, hogy ebben egy kicsit segítsünk. jj J*Hple (ÉM) - Az Állami Vagyon- .wiökség nyilvános, egyfordulós f Wzatot hirdetett a 627,1 millió Vp1 ^ jegyzett tőkéjű Bükkvidéki 8„n<%látó Részvénytársaság 50,1 játékos szavazatrészének - ez Vó, millió forintot feltételez - meg- k,- ^re- Az ÁVÜ mindenfajta fize- %plód°t - kárpótlási jegy, E-hitel, (w f ~ elfogad. A pályázatokat de- L/P®!- 23-ig lehet benyijjtani. 'ránt a Bükkvidéki három ho- ajj e7a sárospataki Bodrog, a sátor- C^jhelyi Zemplén és az aggteleki ^/•Ppkő - külön-külön, és együtte- 18 megvásárolható. Röviden — = i^Vember 25-én (csütörtökön) iti 9? ®ves közgyűlését a Növényvé- ^elv • öki A rendezvény eJ^ne a B.-A.-Z. megyei Növény- H^zségügyi és Talajvédelmi Álló­éi' Itt hívjuk fel a növényvédő ^emberek figyelmét, hogy e ren- tejj 6riy keretein belül jelentkezhet- Hj, a Szaktanácsadói névjegyzékbe. k (ÉM) - Októberben 36 855 WP°tt munkanélküli járadékot, ^Pályakezdők munkanélküli se- ^ el - ?z a szám 900-zal kevesebb havi létszámnál. Az utolsó i mii +1v eIső hónapjában 4800-an öój jrí6* ki a munkanélküli ellátás- ^ed^ik 730 főnek sikerült elhe­Az olcsónál is van olcsóbb A listát a román és ukrán munkavállalók vezetik Miskolc (ÉM) - Az októberi munka­nélküliségi mutatók szerint me­gyénkben 77 429 állásnélkülit tarta­nak nyilván és az előrejelzések sze­rint az előttünk álló alig több mint egy hónapban további emelkedés várható. Az állásajánlatok száma vi­szont elenyésző ehhez a majd' 80 ez­res nagyságrendhez. Sőt, a felkínált munkahelyek sem túl kecsegtetők, a járadékot alig meghaladó bérért ma­ximális követelményrendszert tá­masztanak a cégek. A parkolópá­lyán levőknek az esetek többségéhen nincs más választásúit, mint a vár­ni. Szép számmal akadnak azonban, akik a nem túl magas munkanélkü­lijuttatást feketén egészítik ki. Mint dr. Hajdú Lászlótól, a megyei mun­kaügyi központ munkaerópiaci el­lenőrzési osztályának vezetőjétől megtudtuk, a harmadik negyedév­ben folyamatosan ellenőrizték az il­legális foglalkoztatást. Tapasztala­taik szerint ez leginkább az építke­zéseken, vendéglátó egységeknél és mezőgazdasági területen, főleg a szezonmunkáknál jellemző. A bak­takéki termelőszövetkezetnél példá­ul több mint harminc állásnélküli dolgozott, anélkül, hogy az encsi ki­rendeltség erről tudott volna. A munkáltató ugyanúgy foglalkoztat­ta az embereket, mint korábban, amikor a szövetkezet alkalmazásá­ban álltak. A munkaerőpiaci túlkínálat ellené­re - az olcsó munkaerőnél is van ol­csóbb elvből kiindulva - a vállalko­zók és a különböző társaságok elő­szeretettel alkalmaznak külföldi ál­lampolgárokat. A listát a román és ukrán munkavállalók vezetik. A ládbesenyői almáskertben a miskol­ci székhelyű Abod-Királykuti Kft. 31 ukrán dolgozót alkalmazott enge­dély nélkül. Az olcsó munkaerővel való kereskedés jó üzletnek bizo­nyul, már valóságos hálózat alakult erre szomszédainknál is. A szóban forgó ügynél egy ukrán korlátolt felelősségű társaság „közvetítette” az embereket, sőt szállításúkról is gondoskodott. Az ellenőrzés miatt aztán az olcsóból hirtelen nagyon drága munkás lett, hiszen a hazai kft.-től visszakövetelt összeg ­mondja dr. Hajdú László - 200 ezer forint. A kifizetett bér kétszeresének „behajtásán túl” itt a rendőrség ille­tékes osztálya is megtette a szüksé­ges intézkedést. Ugyancsak kiutasítással végződött a Csermelyen „feketéző” három ro­mán állampolgár esete. A Romániá­ból áttelepült vállalkozó - nem tud­ni, hogy segíteni akart-e honfitársa­in, vagy nagyobb volt az olcsó mun­kaerő vonzereje - egész nyáron át zsebből fizetett alkalmazottainak. A csupán egy hónapra szóló magyaror­szági tartózkodási engedély miatt a munkavállalók négy hetente hazau­taztak és a szükséges formaságok le­rendezése után ismét szabad volt az út. Ez az eset is komoly anyagi hát­rányt okozott az ügyeskedő vállalko­zónak, 360 ezer forint visszafizeté­sére kötelezték az ellenőrök. Általános tapasztalat a külföldiek alkalmazásánál, - jegyezte meg az osztályvezető -, hogy a munkaválla­lókat embertelen körülmények kö­zött szállásolják el és nem ritka, hogy' tevékenységükért csupán éh- bért fizetnek.-----------JEGYZET----------­F egyverkiállítás Illésy Sándor Mától ország-világ láthatja a titkot. Az Army Coop Kft. Diósgyőri Általános Gép­gyára - vagy ahogy mindenki hívja, az ágyúgyár, a fegyvergyár - ugyanis a nagy­közönség előtt is bemutatja aknavetőjét. A Budapesten megnyíló „Közép-európai vé­delmi és légügyi berendezések” kiállítása nyilvános, az eddig rejtegetett fegyvert bár­ki megtapogathatja, mustrálhatja, mi több, ha tetszik neki, s megfelelő engedéllyel is bír, meg is vásárolhatja. Végül is ez a cél: a piac. Tetszik, nem tet­szik: a fegyver is egy árucikk, méghozzá jól fizető árucikk, s a ma forrongó világának szüksége van rá. Sajnos, de tény. Az évek óta agonizáló diósgyőri gyár új tulajdono­sával új erőre kapott, Nincs már Varsói Szerződés, nincs már Szovjetunió - nincs már korlátlan felvevő termékeire, de van munka, és talán lesz piac. Ez a fegyverkiál­lítás kiváló alkalom a bemutatkozásra, a megmérettetésre, ámbátor a Honvédelmi Minisztérium szóvivője jó előre sietett kije­lenteni: a diósgyőri gyár termékei nem él­veznek prioritást terveikben. Hogy miért nem - nem részletezte. Lehet, a tárca nem tette magáévá a kereszténydemokraták öt­letét, nem favorizálja a magyar árukat, de az is lehet, a minisztérium nem kedveli azo­kat a cégeket, amelyek körül valami nem tiszta. Itt és most, vélhetően erről van szó. A diós­győri céget tudvalévőén utolérte a magyar átok, többeknek nem tetszik a tulajdonos- váltás, nem örülnek annak, hogy megma­radt cirka félezer ember munkahelye — a gáncs mindenekelőtt. „Dögöljön meg a szomszéd tehene is...”Nem tudni, mit hoz a konyhára a szombatig látható fegyvertár­lat, csak remélni lehet: sikert, megrende­lést. Most ezért kell szurkolni, igaz, legszí­vesebben a teljes leszerelésért tennénk azt... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 118 üzletben összesen 1282,188350 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (64 kötés) névértéken 10,1700 miihó forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 28,943700 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma 25 900 forint, a kárpótlási jegyeké 37,617300 millió forint, az államkötvényeké 176,1010 mil­lió forint, a diszkont kincstáijegyeké 1039,5000 millió forint volt. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 23-án: 1220,16 -5,91 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 23. Valuta Vétel Eladás Pénznem Angol font 145,86 Ausztrál dollár . 65,65 Belga frank* 273,32 Dán korona ' 14,62 Finn márka 17,05 Francia frank") 16,71 Holland forint 51,76 ír font 138.97 Japan yen* 91,51 Kanadai dollár 74,54 Kuvaiti dinár 331,59 PmMV 68,06 Norvég korona 13.35 Olasz líra** 58,69 Osztrák schill.* 825,63 Portugál escudo* 56,83 Spanyol peseta* 71,76 Bvájdi frank Svéd korona 11,85 USA-döllirlR|99,02 100,58 ECU (KP) 111,29 113,25 148,66 66,89 277,98 14,88 17,45 16.99 52,62 141,57 92,71 75,94 337,09 59,02 13,59 59,97 839,23 57,93 73,28 67,32 12,11 Deviza Vétel Eladás 147,28 147,98 Wl 66,40 274,83 275,99 14,70 14,76 17,09 17,19 ,16,80 16,88: 52,05 52,27 139.92 140,56 91,74 92,04 333,46 334,84 *58,41158,65 13,42 13,48 58,38 5S,7Ö| 830,56 833,96 57,29 57,57 72,03 72,41 66,67 66,95 11,86 11,92 99,61 100,01 111.92 112,42 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Négy év után a gazdakörökről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents