Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-24 / 275. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993» November 24», Szerda APROPÓ Új undokok Brackó István A véletlen vagy talán a nagy tréfamester, a sors hozta úgy, hogy néhány nap eltéréssel hallhattam két hazai humorista vallomását. Mindketten kitüntetést, jobban mondva anyagiakkal járó erkölcsi elismerést kaptak. Máshol és mástól. A két ember nem egyforma, hála az égnek, s fogalmam sincs, hogy milyen viszonyban vannak egymással. De egy hajóban ülnek, mindegyik teszi a dolgát, nevük ismert, s népszerű emberek. Az egyik Farkasházy Tivadar, a másik Sas József. Mindketten a „randa pályán” tevékenykednek, s számomra rímtelenül is összecsengett mondandójuk. Áz első azt mondta, hogy az embereknek fogyóban van a humorérzéke, s a humor most remény udvariatlansága... Ő nem politizál, csak a stigma van rajta. 0 nem akar köz- szereplést vállalni, de szól a száj, s mindenféle kezek a „szónoki” emelvényre lökdösik. 0 tud (megtanult?) evezni előre is, hátra is. A második humorista a szolgálatról mesélt. Nem kiszolgál, de egyetlen hasznosítható képességét gyakorolja úgy, hogy használjon és szórakoztasson. Fölemlegette „mikroszkópos” eleit és mestereit: Romlást, Martont, Hofit... Csodálattal beszélt róluk, de azt is beismerte, hogy ő miért más, hogy ő miért nem kopírozhat. Más képességekkel áldotta meg a sors, s más a kor is. Farkasházy ezt úgy magyarította, hogy a humor és a demokrácia egy tőről fakad... Lehet, hogy rosszul emlékszem? S a mondat feltételes módban hangzott el? Mindegy. Rosszkedvűnk megédesítői mindenesetre megegyeztek abban, bár nem beszéltek össze, hogy most ők az új undokok... Sajnáljam, irigyeljem őket? Vitriolos produkcióik nélkül szegényebb lenne a kép. És igaztalanabb. Sas azt állította: akit mindenki szeret, azt nem szeretik igazán. Karikatúrák \Q, c=3P Sajóbábony (ÉM) — Az ismert karikaturista, Lehoczki István rajzait mutatja be a sajóbábo- nyi Déryné Művelődési Ház a Kiállítóteremben november 25. és december 2. között. A tárlatot csütörtökön délután 4 órakor nyitják meg. Fiatal Magyar Fotó Miskolc (ÉM) - Bán András és Dobrik István művészettörténészek valamint Halmai László fotóművész a következő pályázati felhívást juttatta el szerkesztőségünkbe. „Kiállításra híyjuk a fiatal fotográfusokat. Tíz éve annak, hogy Miskolcon meghirdettük a Fiatal Fotó 1980 után című fotókiállítást,amely áttekintést adott a fiatal fotósok egy évtizeddel ezelőtti helyzetéről és törekvéséről. A képeket több helyszínen bemutattuk, s megalapítottuk a miskolci Herman Ottó Múzeum kortárs fotógyűjteményét, mely az elmúlt évtized során tekintélyes kollekcióvá alakult. Most - azonos feltételekkel - újra meghirdetjük az FmF90 kiállítást. Várjuk tehát a fiatal (1957 után született) magyar fotográfusok 1990 után készült műveit. Teljes körképre törekszünk: minden irányzatra, mindenféle elképzelésre nyitottak vagyunk. Sem méretbeli, sem mennyiségbeli korlátozással nem élünk. A kiállításra kiválasztott művek a fotógyűjteménybe kerülnek. Díjakat ajánlott fel a kiállítók számára: a Művelődési Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya, a B.-A.-Z. megyei és a miskolci önkormányzatok és több szakmai cég. Az FmF90 pályaműveiből rendezett tárlat 1994. június 13. és augusztus 21. között várja majd az érdeklődőket a Miskolci Galériába. A beküldésre szánt fotókat 1994. február 28-ig kell eljuttatni postán a Miskolci Galéria Igazgatóság címére 3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.,vagy személyesen átadni a Miskolci Galériában, a Budapest Galéria Kiállítóházában (III. kér. Lajos u. 158.), illetve a szegedi Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) - mindegyik helyszínen február 28-án délelőtt 10 és délután 4 óra között. Három grófnő egy színházban Az olvasópróbán Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - A grófnők egyelőre rangrejtve, egyszerű utcai ruhában járnak, de már naponta találkozhatunk velük a Miskolci Nemzeti Színházban - megkezdődtek ugyanis a Marica grófnő című Kálmán Imre-operett próbái. A népszerű nagyoperett primadonnaszerepét hármas szereposztásban Nagy Ibolya, Seres Ildikó és Pirisi Edit játssza. Bonvivánból kettő lesz: a lassan már miskolcinak számító Léblanc Győző és az ugyancsak vendégként szeréplő Laczó András. Török Liza - úgyis mint szubrett - szerepében Várkonyi Szilviát és Tilles Évát láthatjuk. Az előadás további szereplői: Orosz Anna, Túróczi Éva, Földi László, Quintus Konrád, Kuna Károly, Dézsy Szabó Gábor, Máhr Ági, Varga Gyula, Somló István, Szegedi Dezső és Honti György. Az operettbarátok most sem fognak csalódni, garancia erre a szereplők neve, és várhatóan pazar külsőségek között elevenedik meg a történet, hiszen a Bál a Savoyban és a Csárdáskirálynő után most a Marica grófnő díszleteit és a jelmezeit is Zeke Edit tervezi. Az előadás rendezője Schlanger András, aki az elmúlt évadban Miskolcon a Pletykák című Neil Simon-darabot állította színpadra. Ahogyan az operett bonvi- vánja, Török Péter ígéri, nagy mulatságnak lehetünk majd a részesei. „Magyar mulatságot akarnak, hát rendezzünk nekik magyar mulatságot. Még a tehenek is azt fogják bőgni, hogy ihaj, csuhaj, sose halunk meg.” Meglátjuk december 17-én a premieren. A műteremtől a hangversenyig Nyáridéző beszélgetés Máger Ágnes festőművésszel Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Színház legutóbbi koncertje nemcsak azért volt rendkívüli, mert novemberben tartották, de azzá tette többek között a szünetben megrendezett árverés is, ahol Máger Agnes festőművész ajánlotta fel néhány alkotását a rendezvénysorozat támogatására. Lesznek-e árverések a következő koncerteken is? — ezzel a kérdéssel kerestük meg a művésznőt, s ennek kapcsán beszélgettünk a nyári színházhoz való kötődéséről. • Úgy érezzük, olyan jól sikerült az árverés, hogy a következő hangversenyeken is meg kell ismételni - bevonva másokat is, stúdiósoktól kezdve pályakezdőkön át egészen a neves kortárs művészekig. Bebizonyosodott, hogy a zeneértő közönség érti a képzőművészetet, érdemes folytatUgyanezeken a helyszíneken a kiállításra nem keriilő művek március 28-án átvehetők.” □ Ön részt vett a nyolcvanas évek elején a nyári színház megteremtésénél. Hogyan talál el egy festőművész a zenés színház világához? 9 Engem a zene vezetett oda. Min- digis szerettem a zenét-fiatalon lelkes kórista voltam, állandóan koncertekre jártam. De vonzott a színház, az irodalom is, mivel eredetileg irodalmi pályára készültem. Nagyon sok jelmeztervet, rengeteg műsorfüzetet készítettem akkor. Nagyon izgalmas, forradalmi tett volt, amit csináltunk. Minden munkánkat meghatározta az ifjúságnak az a lángolása, hogy amit alkotunk, az nagyon fontos és nagyon jó, ezért nagyon komolyan is véttük egymást és a dolgunkat is. Rendkívül erősen feltöltődtem ott, hiszen egy-egy előadáshoz komoly előtanulmányokat végeztünk, a Mozarttal kapcsolatos összes tanulmányt elolvastuk és alaposan megbeszéltük. Mindaz, ami akkor történt, meghatározó volt az életemben, s úgy érzem, hogy a töb- biekébenis.. □ Mitől voltak különlegesek azok a nyári előadások? 9 Attól, hogy nem volt olyan akadály, amit ne tudtunk volna leküzdeni. Szenzációs volt például az, hogy a Don Gioyanni egyik pontján meg kell egy harangnak szólalnia, s mi megszerveztük, hogy minden előadáson abban az adott pillanatban megkonduljon a szomszédos templom harangja. Ennél a produkciónál a Kossuth Művelődési Ház előudva- rában kiállítást szerveztünk: az opera szereplőiről készített portréimat állítottuk ki, s a szünetben itt még külön is Mozart-zenét hallgathatott a közönség, akit eközben meg is vendégeltünk. Q Egy festőművész számára menynyiben nehezebb, különlegesebb feladat a jelmeztervezés? 9 Nekem egyszerűbb feladat. A kompozíciós elvek ugyanazok, csak amit egy táblaképen két dimenzióban kell megfesteni, azt itt megcsinálhatom a valóságban, három dimenzióban is. A festésnél nagyon fontos mozzanat, amikor már tudom, hogy mit is akarok, hogy indul el a kép, ami aztán már viszi magát. A színház konstruktívabb, mert több ember dolgozik együtt, és egy közös akaratnak, a darabnak kell jónak lenni, úgy hogy közben a személyiségét is mindenki kibonthassa. □ Meglepő az az alaposság, ami a terveit jellemzi: a figurák mellett nem csak a legapróbb technikai tudnivalók sorjáznak, de nagyon komoly szerepértelmezések, jellemzések is olvashatók. 9 Szeretek elmélyülni abban, amivel foglalkozom, mindig körbejárom az adott témát. Érdekes lehet a l’art pour l’art-féle művészet is, de én azt szeretem, ha szólnak valamiről a munkáim, ha tartalom van az alkotás mögött. □ Azok az egykori fiatal művészek, akik létrehozták a nyári színházat, mára meghatározó művészei a városnak. A két kezdeményező pedig „felváltva” igazgatja a színházi életet, hiszen Hegyi Árpád Jutocsa a Nemzeti Színház igazgatója, míg Selmeczi György a nyári színházat vezeti. 9 Nekem az a véleményem, hogy „egy kis késéssel” következett be, aminek akkor kellett volna megtörténnie. Mindez akkor lett volna szenzációs, ha Jutocsa akkor lehet vezető, vagy ha Selmeczi Gyurit se „bántották volna” annyit. Nekünk bosszantóan kis pénzből kellett dolgoznunk, s rengetegen támadtak bennünket. De még mindig nincsenek meg az anyagi feltételek egy nyári fesztivál működéséhez, ez a pénz nagyon kevés. Ennyiből lehe- . tétlenség a Nabuccohoz hasonló monstre produkciókat létrehozni. □ Máshol egy produkcióra jut annyi, mint itt az egész nyárra. S egy fesztiválnak épp a Nabuccohoz hasonló vállalkozások adhatnak rangot. Sajnos Miskolcra jellemző, hogy a különleges kezdeményezéseknek hamar vége szakad a közömbösség, pénzhiány vagy a rosszindulat miatt. • Mi is csak 3-4 évig tudtunk akkor együtt dolgozni, mert aztán más irányba kezdték vinni a színházat, Pestről kezdtek művészeket hívni, mi pedig szép lassan visszavonultunk, s most is bebizonyították, hogy „senki sem pótolhatatlan”. □ Azóta sem készített színpadi terveket. Nem hiányzik a tervezés? 9 Nagyon hiányzik. De ma már minden rendezőnek megvan a maga stábja, s a színház költségvetése nem engedheti meg a sok vendég- művészt. Azért bízom, hogy lesz még lehetőségem a tervezésre. □ Thália temploma után mostanában „igazi” templomok számára festhet. 9 Nemrégiben egy svájci templomban dolgoztam, most az avasi templom számára készítek oltárt. Mindig is foglalkoztatott a bibliai témák, alakok megfestése. Angyalosnak is hívnak, mert nagyon szeretem az angyalokat, mivel a szárnyaik kiváló térkitöltő elemek, egy festő sok mindenre tudja őket felhasználni. Ä szárnyas oltárokhoz pedig úgy jutottam el, hogy azon gondolkodtam, hogyan lehet a festményt a fal síkjából kiemelni. Egy közülük ma már a Vatikánban van... □ Ön nem az az otthon csendben fes- tegető művésztípus... 9 Valóban, sosem voltam az a festőtípus, aki a műteremben a festőállvány mellett megváltja a világot, aztán várja, hogy jöjjön a párt, a vállalat és megvegye a képet, meg adjon egy díjat. Az a világ már lejárt... A Miskolci Nemzeti Színház társalgójában Máger Ágnesnek a Kurázsi mama című előadáshoz készített alkotásait állították ki Churchill-archívum London (MTI) - A brit kormány néhány héten belül nyilvánosságra hozza Churchill titkos kémszolgálati archívumát, és történészek máris úgy vélik, hogy az iratok új fényt vethetnek a második világháború sok eseményére. Churchill, a világháborús brit miniszterelnök naponta megkapta a titkosszolgálatok jelentéseit a világ minden részéből. Történészek elsősorban arra várnak választ az újonnan tanulmányozható iratokból, hogy vajon tudott-e Churchill előre a háború egyik sorsdöntő fordulatáról, az amerikai Pearl Harbor elleni japán légitámadásról. A brit kutatók többsége hagyományosan úgy véli, hogy nem tudott. Ám egy kisebbség régóta gya; nítja, hogy Szingapúrban dolgozó brit kódfejtők, megfejtett japán tengerészeti üzenetekből, idejekorán megsejtették a támadás tervét. Az információ eljutott Churchillhez, de ő ezt nem osztotta meg az amerikaiakkal, mert úgy gondolta, hogy csak egy nagy vereség indíthatja Roosevelt kormányát a háborúba való belépésre - állítják ennek az elméletnek a hívei. A Churchill-archívumból választ várnak a hidegháború eredetére is. Mind több brit történész vélekedik úgy, hogy a hidegháború eszméje nem 1945 utáni termék, hanem g6; nezise egészen 1941-ig vezethető vissza, amikor a brit kormányfő adatokat kezdett kapni a kelet-európai szovjet előretörés terveiről. Váci-versek Encs (ÉM) - Ez a hét a vendégeké az encsi Váci Mihály Gimnázium- ban. A hétfői nyílt napon több mint 100 általános iskolás ismerkedett a gimnáziumi élettel, a reggeli tájékoztatás után a kisdiákok megtekintették az iskola történetét bemutató videofilmét, majd bemutató órákon vettek részt, és persze játszhattak egy kicsit a számítógépes szak- tanteremben. November 27-én, szombaton pedig megrendezik a gimnáziumban a középiskolások Váci Mihály-szavaló- versenyét. Az intézmény fennállásának 30. évfordulója tiszteletére meß" hirdetett versenyre a megye 17 iskolájából 38 diák nevezett be. Tűzzománcok Miskolc (ÉM) - Sárközi Ágno® 1984-ben megkapta a Népművész# ifjú mestere címet szövés kategóriában. Tűzzománccal négy éve foglaj" kozik, egy éve szakkört is vezet a s®' getszentmiklósi gyerekeknek. Mos1 Miskolcon, a József Attila Könyvtárban nyílik kiállítása, melyet november 26-án, pénteken délután öt órakor Goda Gertrud művészettörténész nyit meg. Miki manó Encs (ÉM) - Miki manó című gy#' mekmúsorát mutatja be ma délutál1 3 órától az encsi Városi Sportcsarnokban 100 Folk Celsius együttes- A rendezvényen ott lesznek az abauJ" kéri, ináncsi, krasznokvajdai, késmárki, novajidrányi, halmaji, hidasnémeti, vizsolyi és természetesen 32 encsi gyerekek. Regös nap Tállya (ÉM) - A miskolci 19. Szári Bükk Cserkészcsapat és a táljr cserkészek az elmúlt hétvégén köri regös-napot tartottak. A délelo dal- és játéktanulással telt, de jutó idő a tállyai ásványmúzeum me# kintésére is. A délutáni tánctanuri után az őrsök rövid műsort adtak Katalin-bál Miskolc (ÉM) - Katalin-napi b# rendeznek a Vasas Művelődési K° pontban november 26-án, pénteké este hét órától. A műsorban köri működik a Ködmön Formáé)® Táncegyüttes, valamint Ábrám?.. István, Komáromy Éva, Lévai o és Péva Ibolya színművészek. Pophajó Miskolc (ÉM) - Pophajó elnevezéssel új diszkó indul Miskolcon a B tók Béla Művelődési Házban, y cember 3-án, pénteken este tíz óitól lesz az ingyenes nyitóbuli, an klubigazolványok is ingyenese
