Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-02 / 256. szám
4 B Itt-Hon 1993. Novemer 2., Kedd Filmszínházak műsora november 2-9-ig EMÓD 5-én: Utánunk a vízözön. Színes szinkronizált olasz filmvígjáték. (Kezdés: 18 órakor) FÜZÉRRADVÁNY 7-én: Előre a múltba. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 órakor) KAZINCBARCIKA 2-án: Életben maradtak. Színes amerikai katasztrófafilm. 5-6-án: Bűnben égve. Színes amerikai krimi. 7-8-án: Öröm város. Színes feliratos angol film. 9-én: Cliffhanger. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 18 és 20 órakor) MERA 5-én: Baseball bikák. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 órakor) NYÉKIÁD HÁZA 5- én: Idétlen időkig. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17 órakor) ÓZD 6- án: Howards End - Szellem a házban. Színes amerikai filmdráma. 8-9- én: Bűnben égve. Színes amerikai krimi. (Kezdés: 17 és 19 órakor) PUTNOK 4-én: Drágám a kölyök (marha) nagy lett... 7-én: Az idő száműzöttje. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 18 és 20 órakor) TISZAÚJVÁROS 4-én: Drakula. Színes amerikai horror film. 5-én: Örömváros. Színes feliratos angol film. 7-8-án: Egy jó zsaru kisebb hibákkal. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 19.30 órakor) Kulturális programaj ánlat DMK Tiszaújváros November 14-én (vasárnap) 19 órától Noel Coward: Szénaláz fergeteges vígjátékát mutatja be az Egri Színműhely társulata. November 25-ig naponta 9-16 óráig látható a Kisgalériában File Tamás kiállítása. November 23-án 10 és 14 órától a Kö- zép-Európa Táncszínház zenés mesejátékát élvezhetik a gyerekek Mesekincs királyfi címmel. November 3-án és 10-én 8-tól 17 óráig kilósruhavásár. A Hangony-völgy története II. A honfoglalás idején nem volt néptelen a térség dr. Lehoczky Alfréd A honfoglaláskori településeket sorra véve megállapíthatjuk, hogy az első gömöri gyepűvonal jól igazodott a különböző te- repformákhoz. A Hangony-pa- taktól északra húzódó átjárókat (Berény és Jéne, de ide sorolható Várkony is), majd a Sa- jó-völgyét úgy zárta le a gyepű, hogy északról megakadályozott minden behatolási kísérletet. Azt is mondhatnánk, hogy ilyen tiszta formában kevés helyen mutathatjuk ki a gyepűvonalat. Szlávok és avarok A völgy elfoglalásával összefüggésben joggal merülhet fel a kérdés: találtak-e és ha igen, milyen népességet találtak e térségben a honfoglaló csapatok? Több jel mutatja, hogy a honfoglalás idején nem volt lakatlan a völgy. Elfogadva azt az általános megállapítást, hogy Várkony nevében az avarok magyar nyelvben használatos neve jelenik meg (vor+chun), úgy nyilvánvalónak tarthatjuk, hogy a honfoglalás idején avar töredékeket találtak a völgyben az ideérkező csapatok. Az itt talált népesség alán népelemekkel egészülhetett ki; ennek emlékét őrzik a község határában ma is megtalálható La- dány és Hetény helynevek. Tárgyi emlékek, régészeti leletek az avarok jelenlétét nem bizonyítják. Általánosan elfogadott vélemény azonban, hogy lényegesen több avar maradt a Duna-medencében, mint azt korábban feltételeztük. László Gyula professzor hipotézise szerint a kései avarok (várkonyok) jelentős korai magyar népelemekkel egészültek ki az első honfoglalás idején, a második honfoglalás előtt mintegy kétszáz évvel. A „kettős honfoglalás” elmélete még bizonyításra szorul, de egyre több alátámasztást nyer. Maijalaki Kiss Lajos már korábban feltételezte - abból kiindulva, hogy Borsod váránál a magyaSerény helynevek a Balaton cörnyékén rokkal beszélni tudó óslakókat találtak, hogy itt magyar népesség élhetett. László Gyula szerint az avar népekhez'kapcsolódó régészeti leletek egy része is e korai magyar népességhez köthető. A másik fontos kérdés: találtak-e a völgyben a honfoglalók szláv népcsoportokat? Bár minden leírásban találunk utalást arra, hogy a térségben szláv szórványok éltek, a völgyre vonatkozóan tagadják ezt. (Kni- ezsa István és Ila Bálint, majd nyomukban Győrffy György sem tartja ezt valószínűnek.) A Hangony és Arló határában lévő helynevek alapján bizonyíthatónak tartjuk szláv szórványok jelenlétét. A völgy északi peremén Harmac és Darnya, ennek vonalában a völgyön belül Susa, a déli szomszédságban Csernely, Csokva és Omány községek neve is ezt bizonyítja. Természetesnek kell tartanunk, hogy a szláv népcsoportok is több hullámban kerülhettek e vidékre, de nem lehet kétségünk afféléi, hogy az első csoportok már itt éltek a honfoglalás idején. Erre mutat Arló (illetve Disznósd) határában lévő Gubonna-puszta, valamint a Hangony határában lévő Golot- ka neve. Mindkettő megőrzi eredeti hangalakját, tehát már azt megelőzően átvették e neveket a magyarok, hogy hatást gyakorolt volna rá a szláv nyelvi fejlődés (g-h átalakulás). Más neveknél ez világosan látható, elég csak a Csemely határában lévő Horsó-puszta nevére utalni. Ilyen a kissé távolabbi Ha- rica neve is. Nincs feldolgozva Arló rendkívül gazdag helynév anyaga. Tudni vélik, hogy abban nem csak szláv, de korábbi népek (kelták) nyoma is rejtőzhet. A nevek valóban csodálatosak: Csahó, Darazsó, Dobonyina, Dobronya, Goheny, Izra, Je- hincze, Lophegy, Ozvagy, Per- kopa, Szerezsa, Szohony, hogy csak néhányat említsünk, de ide sorolható a Borsodszent- györgy határában található Dona, Cseszke, Palina és mások is. Hangony határában - a már említett Golotka mellett - ugyancsak több szláv helynév található. Ilyenek: Dobra, Üs- nök, Ragdocza, Tartolocza stb. Különös érdeklődésre tarthat számot két helynév: Gubonna- puszta és a Hangony határában lévő Lam-puszta neve. Mindkét hely a jelenlegi községektől kieső völgyekben található. E területek azt mutatják, hogy a földművelést itt kezdték meg legkorábban: az erdőket korán kiirtották és földművelés számára alkalmassá tették. A termőföld éppen ezen a területeken kopott le leginkább; mindez azt mutatja, hogy a térségbe érkező foglalók elöl az itt talált szláv népesség a kieső völgyekbe húzódott és itt kezdett gazdálkodáshoz. A már jelzett Lam-puszta neve ezt a helyzetet őrzi: a név a szláv „lomaty” (törés, irtás) szóból származhat. Egyébként találunk ilyen nevet a későbbi Járdánháza határában is, vagyis Arló közelében. A szláv eredetre utal Hangony határában a Lám melletti Da- razsély neve is, mely a völgy és a község között fekszik és a szláv „daragoj” (átjáró) szóból származhat. Érdekes megemlíteni, hogy a Várkony esetében ellenkező folyamat megy végbe: a minden bizonnyal jelentős avar népesség a helyén maradt és a letelepülő alán népesség foglalta el a mellékvölgyeket. (folytatjuk) Emlékezés egy lelkész író-költőre Edelény (ÉM) - A város egykori polgárára Gyűlvészi István (1897-1976) református lelkész, egyházi író és költő munkásságára emlékeztek az ede- lényiek október 26-án a városi könyvtár nagyoivasójában és este a református Öreg Templomban. A köztiszteletben álló egykori egyházfi és írástudó munkásságát méltató esten zene és énekkari számokkal, versekkel, lírai és prózai műveinek, részleteivel idézték fel életútjának egy-egy állomását. A közreműködő művészek között volt szű- kebb családjának tagjai, Gyúl- vészi Bamabásné református lelkész és Gyűlvészi János or- gonamúvész. 1993. November 2m Kedd Itt-Hon B 5 Világpiacot jelentő kézfogás Tiszaújváros (ÉM) - A magyar külkereskedelmet - s ezen belül a kivitelt - döntő mértékben befolyásolja a termékek minősége, megbízhatósága. Az Európa Tanács által kidolgozott és elfogadott ISO-9000 minőségbiztosítási rendszer nemcsak a végtermékre ír elő szigorú követelményeket, de magába foglalja a teljes gyártási folyamatok ellenőrzött rendszerét is. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. a hazai termelők közül él és kapott lehetőséget az általa előállított teljes árupaletta megbízhatóságát igazoló ISO-9001 angol és német nyelvű minőség- biztosítási okmány birtoklására. Az elmúlt hét elején a TÜV Eheiland Hungária Kft. ügyveA polipropiléngyár részéről Szentirmai Károly gyárvezető helyettes vette át a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát Fotó: Szőke Tamásné zető igazgatója Lovász Szabó polipropiléngyár és a geotextí- Tamás négy termelő egység: az lia képviselőjének átnyújtotta olefingyár, a polietiléngyár, a az okmányokat. Gazdátlanul a bemutatóház Romokban az egykori ízléses jurtaház Tiszaújváros (ÉM - HI) - A város „főkapujánál” az autóbusz-állomással szemben csú- foskodik a természetvédelmi bemutatóház. Összetört tető- szerkezetével és pallóival két éve éktelenkedik ezen állapotában e helyen. Valamikor a benzinkút mögötti erdősáv Környezet- és Természetvédelmi Park részét képezte ez a jurta, benne gazdag fotó- és képanyagokkal, amit nem lehetett szabadtéren elhelyezni vagy festeni. Gyakori vendégei voltak a helyi iskolák tanulói, de megtekintették számosán a városba látogatók is. Amióta Kormos Dénes -7 jelenleg a Széchenyi István Általános Iskola igazgatója - elkerült egykori városi hivatalából, azóta nem nagyon gondozza senki. Sajnos bebizonyosodott, hogy a város még nem nőtt fel az ilyen és ehhez hasonló közértékek megbecsüléséhez, amit a természetvédelmi bemutatóház mai állapota hűen tükröz. Egyébként az önkormányzat a görög katolikus templom építési helyéül jelölte ki ezt a területet. A dolognak mégis volt örömteli mozzanata: Kormos Dénes az általa irányított iskola udvarára átmentette a kőzeteket, s így bárki meglátogathatja a kőzetparkot, valamint a kis botanikuskertet, amelyet a jövőben bővíteni kívánnak. Többen úgy tudják, hogy a bemutatóházat bárki megvásárolhatja, mivel az iskola nem élt ezzel a jogával. Most már csak az a kérdés, mikor bontják le ezt a házat, ami miatt sok kulturált városlakó pironkodik szégyenében. Választási előkészületek Barcikán Kazincbarcika (ÉM - CSL) - A pártok ugyan hivatalosan nem jelentették be, de mindenki tudja, hogy már kezdetét vette a jövő tavasszal megrendezésre kerülő országgyűlési választások kampánya. Ennek egyik fontos állomása a pártok és a választások során szerepet vállaló intézmények, szervezetek koordinálása, hogy jól látható, világos keretek között tartható legyen a kampány, amelyhez a törvényi szabályozáson túl bizonyos elveket le kell fektetni. Erre történtek meg Kazincbarcikán az első lépések október 14-én délután a városházán, ahová Tanka Zsig- mond jegyző a képviselő-testület állásfoglalásának megfelelően meghívta a városban működő pártok képviselőit, valamint a Kazincbarcikai Közélet és a Városi Televízió vezetőit, hogy tisztázzák a médiák szerepét a választások lebonyolításával kapcsolatban. A megbeszélés tájékozódó jellegű volt, amely során elmondták a megjelentek (sajnálatosan néhány ismertebb párt nem delegált senkit) elképzeléseiket. S konszenzus mutatkozott azon javaslat irányába, amely szerint a kopogtató cédulák sikeres begyűjtői számára biztosítanának a helyi médiákban (mindenkinek azonos nagyságú) ingyenes bemutatkozási lehetőséget, ezen túlmenően természetesen élhetnek a reklámmal, valamint a médiáik beszámolnak a helyi rendezvényekről is. Kazinczy-jutalmat kaptak Kazincbarcika (ÉM - SZK) - Országszerte a „Beszélni nehéz!” körök több mint egy évtizede működnek. A nemes célért tevékenykedő beszédmúveló mozgalomban Kazincbarcika három iskolája vesz részt. Az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskolában 12 éve, a Hermann Ottó Általános Iskolában (volt Georgi Dimitrov Általános Iskolában) 8 éve, és az Ádám Jenő Általános Iskolában 7 éve csatlakoztak a mozgalomhoz. Fő tevékenységük abban áll, hogy a Magyar Rádióba kéthetente elküldik az adásban elhangzott példamondatokat - a helyes hang- súlyozás szabályai szerint -kialakított megoldását. Az általános iskolai tanulók - 5-8 osztályosok - tudtuk meg Dudás László szaktanártól - önkéntes alapon vesznek részt e beszédmúveló mozgalomban, amelynek létrehozója Deme László professzor. A tanulók kéthetente, két órában nyelvi játékokat, helyzetgyakorlatokat végeznek, figyelik az élő beszéd változásait. Néhány tanuló a körvezetőkkel minden tavasszal, közönségtalálkozó keretében, módszerátadásra Budapestre utaznak. A mozgalomban résztvevők közül, minden tanév kezdetén a legeredményesebben működő körök vezetői és tagjai Kazinczy-jutalmat kapnak, ami 15 ezer forint jutalommal jár. A körvezetőt 9 ezer forint illeti, a kör tagjai pedig 6 ezer forint értékű könyv- jutalomban részesülnek. Ezt a Jutalmat eddig az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola hat, a Hermann Ottó Általános Iskola négy, míg az Ádám Jenő Általános Iskola egy alkalommal nyerte el. Az idei tanév elején e magas erkölcsi és anyagi elismerést az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola és a Hermann Ottó Általános Iskola kapta. Az országban 150 kör működik, s ebből most 25 tanulókör részesült e jutalomban. Jó munkájuk biztosíték arra, hogy az ifjúság nevelésében továbbra is fontos helyet kapnak az olyan emberi értékek tisztelete, mint a helyes kulturált viselkedés, az igényes nyelvi megformálás és a magyar nyelv sze- retete, ápolása. Mi otthonában is vagyunk iü ___.___:______________________.
