Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

2 Ms Itt-Hon 1993. November 23., Kedd [- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Százéves üzenet a padló alól ,yk bükkszentkereszti plébániahivatal jelenleg folyó felújítási munkálatai köz­ben a keletre nyíló helyiség padlózatá­nak felbontásakor 1993. október 14-én Putnoczki Imre és Hajdú Péter dolgo­zók egy lapos kékszínű gyógyszeres üvegben parafa dugóval lezárva egy kézzel írott levelet találtak. A levél be­tűhív szövege a következő: „Kedves utód! Bizonyára megörültél, amikor e kék üveget a deszka alatt meglelted, azt hitted ugy-e, hogy vala­mi finom tokaji vagy egri vörös lesz benne, de fájdalom csalatkoznod kel­lett, mert hát nekünk régieknek is volt annyi eszünk, hogy a tokajit magunk is megittuk volna, ha lett volna. Ez üveget csak e sorok megőrzése végett rejtettük a deszka alá, hogy megtud­hassátok miszerint e padimentum az Úr 1896-ik s drága magyar Hazánk di­csőséges fennállásának Ezredik évében ujittatott meg a magyar Királyi Koro­nauradalom költségén, Pálfi János és Daroczi Lajos ujhutai vállalkozó ipa­rosok által,Pogonyi Bernát lelkészsége idejében. Hogy mégis legyen valami hasznod e találmányból, ez üveg alatt egy bádog­ba burkolva találsz egy mostan divat­ban lévő 20 fillérest, egy 10 fillérest, és egy két fillérest; igyál meg rajta egy pár porczió gyomorerősítőt, ha ugyan kapsz érte. Kelt Uj-Hután 1896. október 14-én.” A megtalálók, hogy a benne lévő leve­let kivehessék, az üveget összetörték. Az üveg kb. 18-20 cm hosszú, lapos kivi­telű, oldalán domború nagybetűkkel a következő felirat olvasható: „R..EGNO”. Az üvegcserepek a megtalált pénzdara­bokkal a bükkszentkereszti múzeum­ban megtekinthetők. A levéllel kapcsolatos kiegészítést a tör­ténelmi hitelesség végett írtam le, mint a község történésze és múzeumának alapítója. A fenti levelet az a Pogonyi Bernát plé­bános írta, aki a megtalált közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint (1896- ban kelt) a Honfoglalás ezeréves év­fordulójának emlékére javasolta, hogy kinek-kinek nem magyar hangzású ne­ve van, magyar hangzású neveket ve­gyenek fel.” Balogh Sándor, a község történésze Itt-Hon Az Eszák-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Baicsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pí: 178. Telelőn-. 341-611. Telefax: 341-817. Honi hírek ♦ Honi hírek > Honi hírek # Honi hírek # Honi hírek t Vastalanítják a harsányi vizet Harsány (ÉM) - Vas- és man- gántalanítót építenek Harsány­ban. A település alacsonyabban fekvő részein régi gond volt, hogy az ivóvíz elszíneződött. Ezen próbálnak most segíteni egy svéd-magyar vegyes vál­lalat 3,4 millió forintot érő be­rendezésével, amelyik képes ki­vonni az innivalóból a színével kellemetlenséget okozó vasat és mangánt. A Harsányt vízzel el­látó kútnál már elhelyezték a berendezést, jelenleg a szerel­vényezésével vannak elfoglalva a szakemberek. A helyi polgár- mesteri hivatalban arról érte­sültünk, hogy várhatóan no­vember végétől működik majd a harsányi vas- és mangánta- lanító. Választási repeta decemberben Miskolc (ÉM) - A jövő szom­baton ismét az urnák elé járul­hatnak a miskolci 24-es számú egyéni választókerületben élők, mivel érvénytelen volt a néhai Csoba Tamás képviselői helyé­nek megszerzéséért kiírt időkö­zi választás első fordulója no­vember 13-án, szombaton. Az 5100 választásra jogosultból mindössze 1237-en szavaztak, közülük is 11-en érvénytelenül. Márpedig az érvényes válasz­táshoz legalább a választásra jogosultak 40 százalékának szavaznia kellett volna. A legtöbben, 431-en most a szo­cialista párti jelöltre, Hardonyi András doktorra voksoltak. Srobár Sándor (SZDSZ) 281, Nagy Sándor (Munkáspárt) 218, Szepesy Lajos dr. (KDNP) 151, Kiss János dr. (Fidesz) 82, míg Simon János (független) 63 szavazatot kapott. A második fordulóban már nincs 40 százalékos limit- tud­tuk meg a városháza szakértő­jétől. így akárhányan szavaz­nak is, az lesz a szenátor, aki a legtöbb voksot kapja. A sza­vazólapon ugyanúgy mind a hat jelölt nevét feltüntetik, ha­csak valamelyikük vissza nem lép. A visszalépésről a válasz­tás megkezdéséig értesítheti a városi választási bizottságot. A szavazók ezúttal nem kap­nak külön értesítést. Személya­zonosságijukkal igazolhatják magukat abban a szavazókör­ben, ahol november 13-án vá­lasztottak. A szavazókörök ezúttal is reggel 6-tól este 6-ig lesznek nyitva. (A választással foglalkozik Fiaskó című Heti jegyzetünk a 3. oldalon.) Felújítják a kaméliátlan hölgyet Miskolc (EM) - Ha egyetlen előadás kedvéért is, de felújít­ják a miskolci teátrum tavalyi produkcióját, amelyet Zsótér Sándor írt és rendezett az if­jabb Alexander Dumas Kamé- liás hölgy-regényének felhasz­nálásával. Mint ismeretes, a különös hangvételű művet a színház balett-termében ját­szották az évad végén. A Hölgy, kaméliák nélkül című darabot — amelynek címét egy Antönioni-filmtől kölcsönözte Zsótér - december 7-én, a gö­döllői művelődési központban adják elő, a kamaraszínházi ta­lálkozó keretében. A darab szereplői: Kuna Ká­roly , Seres Ildikó és Szegedi Dezső. Lesz vevő — mondják a boltosok Miskolc (ÉM) - Bár a keres­kedők egy része úgy látja, hogy a vásárlók inkább a város „KGST” piacán igyekeznek majd beszerezni a Mikulásra és karácsonyra szánt ajándékot, akadnak, akik bíznak benne, hogy üzletük ráduplázhat a ta­valyi, decemberi forgalomra. Ilyen bolt a miskolci Széchenyi úton a Varázsgömb. Az ezt mű­ködtető kft. ügyvezetője, Szál­kái Lászlóné szerint ma már jó­szerével nincs olyan bolt, ame­lyik ne árusítana játékokat. Énnek ellenére, no meg az el­szegényedés dacára a tavaly de­cemberi 8 millió forintos forgal­mat szeretnék megismételni az idén is. Mindenféle árfekvésű áruval készültek. A legkereset­tebbek pillanatnyilag a G.I. Joe-katonák és a dinoszaurusz­figurák. Az a tapasztalatuk, hogy a legtöbben a karácsony előtti napokra halasztják majd az ajándéknak szánt holmi be­szerzését - állította az ügyve­zető. Ugyanígy látja a főutca másik üzletének, az Adonisz- nak az ügyvezetője, Bóna-Lász- 1 ló is. Haluk rendszerint idény­A tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak a Varázs­gömb játékboltban Fotó: Fojtán László jellegű dolgokat vásárolnak ajándéknak, azaz öltönyöket, télikabátokat. Most úgy vélik, hogy inkább a kisebb keresetű­ek igényéhez kell mérniük a karácsonyi készlet beszerzését. Ugyanakkor azokra is gondol­nak, akik megengedhetik ma­guknak a drágább ruhák meg­vásárlását is. Az ügyvezető vé­leménye az, hogy ók lesznek ke­vesebben. A Zsamai piacon is érdeklőd­tünk. Megszívlelendő tanács, Yvogs rráeiótt bárki a piacon köl­tené el a pénzét, tájékozódjon. Hiszen akadnak dolgok, amit ugyanannyiért kínálnak itt, mint a városi üzletekben. A leg­több holmi azonban olcsóbb, mint máshol. Már most döm- ping van cipókból, csizmákból. Utóbbi, az anyagától, az előál­lítás minőségétől függően már 300 forintért kapható. A forga­lom azonban egyelőre nem iga­zán élénk, amit a piacfelügye­lők a nem túl kedvező időjárás­nak, illetve a gyakoribb piaci el­lenőrzéseknek tudnák be. 1993. November 23., Kedd Itt-Hon Ms 7 Szabadidősportos tervekről Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - Mostanában jelent meg Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Sporti­gazgatóság gondozásában egy kiadvány, amely a megyében tevékenykedő sportági szakszö­vetségek rövid bemutatását, eredményeit közli. Egyetlen olyan szövetséget találni csak benne, amelynél nincsenek fel­sorolva az eredmények. □ Ezek szerint nincsenek is eredményeik? - tettem fel a pro­vokatív kérdést dr. Kisgyörgy Ádám főtitkárnak. • A Szabadidősport Szövetség itt a megyében csak 1992 őszén alakult meg a sportigazgatóság kezdeményezésére. Engem a hegyi maratoni után kerestek meg, hogy mivel úgyis a szaba­didősportokkal foglalkozom, nem volna-e kedvem ebben részt venni. Nem tudtam pon­tosan, mire vállalkozom, de igent mondtam. A gyökerek mélyre nyúlnak. Mint óbudai születésű kis srác, a szüleimmel már 3-4 évesen a Pilist jártuk. Egyszóval ott­honról hoztam a sport szerete- tét. A természefjárással kezd­tem, később futottam marato­nit is, indultam tájékozódási te­repversenyeken, majd jött a hegymászás, ezen belül azon­ban nem a sziklamászás, ha­nem a magashegyi túrázás. A nagy szerelmem tehát a hegy volt és az is maradt. A hegyi maraton gondolata is emiatt született: ötvözni a hegyet a fu­tással. Egyébként is filozófiám, hogy ne a teremsportokat, ha­nem a szabadban úzhetőeket részesítsem előnyben. Az egyé­ni produkció egyébként is egy­re nagyobb teret nyer. Ezért népszerűek a nagy kihívások, Kisgyörgy Ádám Fotó archív a triatlon vagy a maratoni fu­tás. Egy kicsit ez a csapatsport ágak hanyatlását is hozza. □ Mi köti Miskolchoz? • Harminc éve élek itt. Sokáig az építőiparban dolgoztam, majd a Miskolci Alpin Club ügyvezető elnöke lettem. Szep­tembertől - hatvanéves lévén — nyugdíjas vagyok, így még több időt fordíthatok a sportra. □ Lássuk akkor, mit tett eddig a Szabadidősport Szövetség fő­titkáraként? • A mi feltételeink még nem ér­tek meg a klasszikus szabadi­dősport művelésére. Sem az árak, sem az emberek elfoglalt­sága, sem az életminőség nem kedvező ehhez. Én korábban jártam az Andokban, az Alpok­ban, a Kara-Korumon, a Tien- sanban, a Balkánon, a Kárpá­tokban, vagyis elég sokfelé, de ugyanezt a mai anyagi körül­mények között már nem tud­nám megtenni. Szövetségünk is emiatt van nehéz helyzetben. Egyébként sem akkora szerve­zet ez, mint a többi. Kis szövet­ség a mienk, Kulyuth Lajos el­nökkel, és Szendrei Bélánéval 3 fős elnökség irányítja. Támo­gatást csak a megyei Mecénás Alaptól kaptunk és teljes egé­szében eddigi legnagyobb ren­dezvényünkre, a sporttársulá­sok vetélkedőjére fordítottuk. Ennek döntőjét november má­sodik szombatján rendeztük meg Miskolcon, a városi sport­csarnokban. Az Abaúji, Bódva- völgyi, Gömöri, Hegyaljai, Ti- szamenti és Zempléni Sporttár­sulás mintegy háromszáz tag­ja ügyességi kerékpározásban, ugrókötelezésben, kosárra do­básban és kispályás labdarú­gásban mérte össze tudását. Ez utóbbi nem konkurenciája a Labdarúgó Szövetségnek, mert a mi vetélkedőnkön igazolt já­tékosok nem vehettek részt. Nem az a cél ugyanis, hogy szá­mukra biztosítsunk egy újabb lehetőséget, hanem hogy azo­kat próbáljuk megmozgatni, akik eddig még nem sportoltak rendszeresen. Olyan rendezvé­nyekben gondolkodunk, ame­lyek nem egyetlen eseményben csúcsosodnak ki. Most, ezután az igen jól sikerült sorozat után elemezzük a tapasztalatokat és át fogjuk vezetni a szükséges­nek ítélt módosításokat, fino­mításokat. □ Terveznek-e újat jövőre? • Többet is. Tavasszal, ponto­sabban március 26-án társren­dezői leszünk a miskolci félma­ratoni futóversenynek, amelyen öt táv közül választhatnak az indulók és a város utcáin zaj­lik majd. Nyáron Arlón, Nyék- ládházán és a miskolci Csorba­tavon a 3 tó versenyét bonyo­lítjuk le. Ezeken úszás, futás és kerékpározás lesz a kínálat. Ősszel, a 4. hegyi maraton egy­ben Magyar Hegyifütó Kupa is, amely alapul szolgál ahhoz, hogy tudjunk csatlakozni a Vi­lág Kupához. Közmunkások, lakók hólapáttal Felsőzsolca-Harsány (ÉM) - A közutak karbantartása, így ezekről a hó eltakarítása is az önkormányzat feladata Felső- zsolcán. A hókotrást saját gép­pel végeztetik. Egy helyi ren­delet szerint a lakók köteles­sége a házuk lőtti járda söpré­se. Harsányban szintén telek­határtól telekhatárig a lakók­nak kell a portájuk előtti jár­dát tisztán tartaniuk. A közte­rületeken az önkormányzat közmunkásokkal takaríitatja el a havat. A mellékutakat pedig rendszerint a Közúti Igazgató­ság síktalanítja - az önkor­mányzat megrendelése alapján. Takarítók a kávát Fotó: Laczó József A stadion vidéke Miskolc (ÉM - KAG) - A diósgyőri stadion vidékét minden miskolci isme­ri. A környék soha nem keltette egy gondozott, rendben tartott terület be­nyomását. A legvonzóbban talán ak­kor festett, amikor a DVTK egykori el­nöksége parkosíttatta, füvesíttette, fa­csemetékkel ültettette be a pályák kö­zötti szabad területeket. Akkor még a nyüzsgés, az élet is nagyobb volt er­refele. A mai látvány nem valami rózsás. A lelátó épületéről mállik a vakolat, a büfé az öltözőkkel együtt már jó ideje leégett, a környéket felverte a gaz. Be- lekezdtek valami áruház-féle alapozá­sába is a buszmegálló mögött, bekerí­tették a területet, még a járdát is odébb rakták, azután azóta is félbe­hagyva ott áll az egész. A salakos edző- pálya környékén rendszeresen szipó- sok tanyáznak. Belülről sem vidámabb a helyzet. A fejlődés időszakában hatalmas mun­kával és költségekkel itt, a lelátók alatti teremben alakították ki az or­szág legnagyobb súlyemelőcsamokát. A kezdőktől kezdve az élsportolókig tö­megek fordultak meg naponta benne. Aztán jött egy új fiú egy új koncepci­óval - és felszedette az egészet. Azóta is üresen, kihasználatlanul kong a te­rem, nincs benne semmi és senki. A súlyemelők meg kényszerűségből visszavonultak az atlétikai kondicio­náló helyiségbe. Arra, hogy komoly kézilabda-élet is volt errefelé hajdanán, már csak a vil­lanylámpákat tartó, megmaradt osz­lopok és a legidősebb sportrajongók emlékeznek. A korábbi években az uszodában sem tartott még soha no­vember közepéig a „nyári szünet”. Leg­utóbb meg a birkózócsamok fűtését kapcsolták ki... A DVTK nemrég még az ország egyik kiemelt, patinás sportegyesülete volt. Mára ennyi maradt belőle. Már csak az hiányzik a kép tónusának egyön­tetűségéhez, hogy egy szép napon fel­szántsák és kukoricával ültessék be a focipályát. Amikor leégett a bírkózócsarnok... Fotó: Farkas Maya A főtitkárnak a hegy volt a szerelme, és az is maradt

Next

/
Thumbnails
Contents