Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

SZELLEM VILAGA AZ ESZAK-MAGYARORSZÁG KEDDFmelléklete • 1993. NOVEMBER 23. Szelektív gyomirtás Budapest (MTI) - A farmerek régi problémája, hogy lehetne a gyomir­tószerek hatásától megóvni a ha­szonnövényeket, hogy azok életben maradjanak és csak az ókét környe­ző gyomok pusztuljanak el. Most úgy tűnik, német molekula-biológu­sok megtalálták a megoldást. Olyan gabonaféléket állítottak elő génse­bészeti módszerrel, amelyek ellen­állnak a gyomirtószereknek. A Ho­echst cég Basta nevű szerét körülbe­lül negyven országban használják, mert minden gyomot elpusztít, de sajnos, a haszonnövényeket is. Ezért csak akkor használhatják, mielőtt ezek kisarjadnak. A génsebészettel előállított, repce, kukorica, cukorré­pa fajtákat viszont nem károsítja. Most próbálják ki őket amerikai, francia, angol és kanadai kísérleti Parcellákon. így akkor végzik el a gyomirtást, amikor a haszonnövé­nyek és a gyomok már kisarjadtak ás leveleik megjelentek. így a gyo­mok mennyiségéből megállapíthat­juk - már előzőleg -, kell-e egyálta­lán gyomirtást végezni, és ha igen, milyen mértékben. Ez jelentős meg­takarítást tesz lehetővé, de csak ávek múlva, ha a szabadföldi kísér­letek sikeresnek bizonyulnak. Mégsem Gutenberg volt az első? Budapest (MTI) - Nem kis szenzá­ciót keltett az íráskutatók körében Berbert Breckle regensburgi kutató megállapítása, hogy tudniillik a Mfeningi kolostor szerzetesei már Gutenberg előtt háromszáz eszten­dővel használták a nyomtatás egy kezdetleges formáját - írja a Prizma, a Der Spiegel tudományos hírrova- Fotográfiai eljárással felnagyí­totta a kolostor felavatását rögzítő ngyagtáblát. A beléje nyomott betűk °ly nagymértékben azonosak és minden részletükben megegyezóek, kegy csakis az egyes betűk valami­ben domború mintáinak felhaszná­lásával készülhettek. Midkenderből készült papír Budapest (MTI) - Angol farmerek egyik érdekközössége szeretné elér- m, hogy engedélyezzék a vadkender egyik fajának, a canabis sativának a menesztését. Igaz, hogy e növény le­velei, virágai olyan vegyületeket tar- mfrnaznak, amelyek a marihuana alapanyagai. Van azonban egy olyan ,aJa, amely alig termel ilyen anyago- Szárának bele azonban kiváló- ^ alkalmas különleges papírok gyártására, és egyszerűbbé teszi a őulladék-papírok feldolgozását. A emiabis-papír gyártásánál felesle- jjeíssé válnak a mérgező fehérítési műveletek. A papírgyártáshoz nász­úit fafajoknak akár húsz évig is nö- ekedniök kell, mire érdemes papír- gyártáshoz felhasználni azokat, a , adkender viszont évente termeszt­ető és learatható. ^Sarkcsillag Változása Budapest (MTI) - A Sarkcsillag ámulatba ejti a csillagászokat. Ka-. adai csillagászok szerint a Sark­óiíSiT®’ ame,y a cepheidák populáci­óba tartozik, valószínűleg elkerül dóságok e csoportjából. A cephei- lv u óriási változó csillagok, ame- /eknek fényessége szigorúan meg- ^TOZOtt iHnknznnlríánf incraHozik fgjmek az az oka, hogy periodikusan fcUuvódnak, majd összehúzódnak, j. a periodikus „lüktetés” 1 és 100 között csillagonként változik. A kwiUag majdnem négynapon- liint VaB°ztatja fényességét. A tő- ,J| B30 fényévnyire levő Kis Gön- « ,!aSkápbe tartozó Sarkcsillag ejdünkhöz legközelebbi és eddig j>gtényesebb cepheida. Fényesség­ed az elmúlt évtizedben 10 t'jbalékról 1 százalékra csökken­ési]] -n a torontoi egyetem ?4sza azt is kimutatta, hogy a gye C8lllaS puizálása nemcsak évgjjpj« hanem lassul is, méghozzá hint 1 ”^rom másodperccel. Ez ar- keveks* '^0gy eZ a nevezetes C8'hag „A bizottságok autonómiát élveznek” Beszélgetés Dr. Terplán Zénóval, a MAB elnökével A MAB székháza Miskolcon, az Miskolc (ÉM - BG) - Október 29-én tartott tisztújító ülést a Miskolci Akadémiai Bizottság, amelyen újabb három évre megerősítették tisztségében Dr. Terplán Zénót, a MAB elnökét., a Professzor Úr! A Miskolci Akadé­miai Bizottság már több mint egy év­tizedes múltra tekinthet vissza, en­nek ellenére mintha csak egy viszony­lag szűk réteg bírna tudomással az Önök létezéséről, • A Magyar Tudományos Akadémia gróf Széchenyi István javaslatára az 1820-as évek végén alakult buda­pesti székhellyel és mint any- nyi más intézmény, sokáig meg is maradt a fóváros-centrikussága. Egészen 1960-ig, amikor megkezdő­dött az akadémia decentralizálása. Öt régióra osztották az országot és elkezdődött a vidéki akadémiai bi­zottságok létrehozása. Elsőként Szegeden alakult, majd - sorrendi­ségét figyelmen kívül hagyva - kö­vetkezett Debrecen, Pécs, Veszp­rém. A Miskolci Akadémiai Bizott­ság alakuló ülése 1979. november 30-án volt. „Felségterületünkhöz” tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye. □ Az elnevezésben mégis kizárólag csak Miskolc neve szerepel. Ez vala­miféle centralizálás a decentralizá­lásban.? • Mint már említettem, a hatvanas években öt régióra osztották az or­szágot. A vidéki bizottságok megala­kításakor volt egy kis vita azon, hogy ezeket az intézményeket a régiókról nevezzék el, végül az a döntés szüle­tett, hogy a vidéki akadémiai bizott­ságok olyan városokhoz kötődjenek, amelyek lehetőség szerint egyetemi városok, illetőleg ahol kiemelkedő tudományos élet zajlik. a Ez a Miskolc-központúság érvénye­sül a vezetőség összetételében is? • A MAB vezető testületé összesen 27 tagból áll, ezen belül természete­sen törekszünk arra, hogy mind a három megye bizonyos arányokban képviseltesse magát. □ Mennyiben különbözött a mostani választás mondjuk a '84-es válasz­tásoktól? • Több dologban is. Az alakulásunk­kor nyolc szakbizottsággal kezdtük a működésünket, ezek száma mára már tizenháromra bővült. 1990-ig ötéves ciklusra választottuk a veze­tő testületet, '90-tól egy választás három évre szól. Szintén 1990-ig az a rendszer volt érvényben, hogy a ve­zetőség tagjait lényegében kijelöl­ték. Ez már a második ciklus, hogy a választás „alulról” történik. A szakbizottságok maguk delegálják a vezetőiket, az elnöknek legfeljebb csak javaslattételi lehetősége van. □ Október 29-től hogy épül fel a MAB vezető testületé? • Négy rétegből tevődik össze a ve­zetőség. Hét akadémikusa van a MAB-nak, akik automatikusan tag­Erzsébet téren jai a vezető testületnek. A 13 szak- bizottság elnökeit szeptember 6. és október 16. között az illetékes szak- bizottságok tagjai titkos szavazással választották. Mind a három megye delegált egy új alelnököt a bizottság­ba: Borsod-Abaúj-Zemplén Dr. Ko­zák Imrét, a Miskolci Egyetem pro­fesszorát, Heves megye Dr. Orbán Sándort, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főigazgatóját, Nógrád megye Dr. Szabó Zoltánt, a Nógrád megyei Kórház osztályveze­tő főorvosát. És tagja természetesen a vezető testületnek az elnök, vala­mint Dr. Bocsa István akadémikus, általános alelnök és Dr. Újszászy László, a Miskolci Semmelweis Kór­ház osztályvezető főorvosa, a MAB tudományos titkára. Terplán Zénó, a MAB elnöke Fotó: Bujdos Tibor □ Lehetne valami bővebbet megtud­ni a szakbizottságokról? • Tizenhárom szakbizottsággal és ezeken belül ötven munkabizottság­gal rendelkezünk. Az előbbiek alfa­betikus sorrendben: Állam- és Jog- tudományi, Erdészeti, Filozófia-ne­veléstudomány, politológia-szocioló­gia, Gépészet, Kohászat, Közgazda­ságtudomány, Matematika-fizika, Mezőgazdaság, Nyelv- és irodalom, Orvosi- és biológiai, Történelemtu­domány és néprajz, valamint Vegyé­szet. □ Hány tudományos fokozattal ren­delkező tagja van a bizottságoknak? e Három évvel ezelőtt 260 minősí­tett fokozattal rendelkeztünk, jelen­leg több mint négyszázra tehető ez a szám. Pillanatnyilag a mi megyénk­ben a gépészek rendelkeznek a leg­több tudományos fokozattal, a má­sodik helyen az orvosok vannak, de bízom abban, hogy a nemrégiben megalakult Bölcsészettudományi Intézet hamarosan bölcsészkarrá válik, ami valószínűleg sok tudomá­nyos fokozattal rendelkező embert vonz majd a megyébe. Természete­sen a MAB nemcsak tudományos fo­kozattal rendelkező tagokkal foglal­kozik, hanem mindenkivel, aki tu­dományos kutatást végez. Velük Fotó: Dobos Klára együtt összesen több mint ezerre te­hető a MAB tagjainak száma. aA tagok milyen eloszlásban vesznek részt a szakbizottságok munkájá­ban? . • Ez meglehetősen változó. Két vég­letes példát mondanék. Az erdésze­ti szakbizottság három minősített tagot mondhat a magáénak, mégis négy munkabizottságot működtet­nek. A másik véglet a gépészeké, ahol előfordul, hogy még minősített kutatók sem fémek be a munkabi­zottságokba. □ Egy kicsit visszatérve a választá­sokra: milyen jelentősége van annak, hogy mind a három megyében vá­lasztottak egy alelnököt? • Hál' istennek, a három megyében egy évben annyi rendezvény van, hogy egyszerűen nem tudunk min­denholjelen lenni. Ezeken a rendez­vényeken a helyi alelnökök képvi­seltetik magukat. Természetesen nem ebben merül ki a feladatkörük. Lényegében úgy kell dolgozniuk, mintha abban a megyében lenne a regionális központ. Figyelniük kell a tudományos fokozattal rendelkezők munkáját, rögzíteniük kell a tagok életében bekövetkezett változáso­kat, elköltözéseket, odaköltözése- ket, és arra is figyelniük kell, hogy minden rendezvényről befusson hozzánk is egy értesítés, meghívó. □ A MAB csak koordinál vagy eset­leg menedzseli is a szakbizottságo­kat? • Mi nem támogatjuk a kutatásokat. A mi szerepünk az, hogy összefogjuk a régió tudományos életét, fórumot adjunk a kutatóknak, tudományos ülésszakokat, országos védéseket rendezzünk, pályázatokat hirdes­sünk. Ez utóbbiak egy részének fi­nanszírozásában jelentős szerepet vállalt mindhárom megyei önkor­mányzat, valamint a megyeszékhe­lyi önkormányzatok is. Évente megj jelentetünk egy kiadványt, amely­ben közöljük az elózó év esemény­naptárát, a jutalmazott pályázato­kat, egy-egy érdekesebb előadás tel­jes szövegét és a függelékben közöl­jük a tudományos fokozatokkal ren­delkezők adatait, ami egyrészt rend­kívül hasznos segítséget nyújt az egymás közötti kapcsolatteremtés­ben, másrészt rendkívül megterhelő feladat, mert ezek az adatok mind rangban, beosztásban, lakcímben szinte napról-napra változnak. □ Végezetül még egy kérdés: milyen szempontok alapján állítják össze a MAB tervezetét? • Nem szoktunk felülről úgyneve­zett terveket kitalálni. A szakbizott­ságok teljes autonómiát élveznek, ók állítják össze a tudományos kuta­tásaik programját. December 2-án fogunk tartani egy ülést Kompolton a négy alelnök és a tudományos tit­kár részvételével, ahol egyeztetjük a bizottságok és a munkacsoportok programját Délibábos őstörténet Budapest (MTI) - Az uráli népek őstörténeté­ről rendeztek konferenciát nemrég Szombathe­lyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Uralisztikai Tanszékének szervezésében. A konferenciának - többek között - az adott ak­tualitást, hogy rengeteg tudománytalan nézet van forgalomban a magyarság korai történeté­ről. Gondoljunk csak a sumér-magyar rokon­ság eszméjére vagy a szittya kongresszus meg­állapításaira. A szombathelyi konferencián az is kiderült, hogy milyen aprólékos, néha unal­masnak látszó munkával lehet csak tudomá­nyosan korrekt választ kapni az őstörténet egyes homályos kérdéseire. Domokos Péter professzort, az ELTE finnugor tanszékének vezetőjét arról kérdeztük, hogy milyen hatással van a tudománytalan nézetek egyre agresszívabb előrenyomulása a nagykö­zönségre.- Felmérhetetlen károkat okoz, mert újságot nagyon sok ember olvas, és sokan bedőlnek a mesének, ha kedvükre való nézeteket fejtenek ki, ha valami érdekeset és vigasztalót olvasható nak a múltunkról. Ezen a téren nagyon-nagyon elterjedt, főleg az utóbbi időben, sok dilettáns elmélet. Ez összefügg a rendszerváltással is. Hosszú időn keresztül ezek az áltudományos el­méletek elsősorban emigráns magyar lapokban jelentkeztek, Dél-Amerikában, Ausztráliában és más egyéb országokban. Az ideológiai ma­gyarázat az volt, hogy szembe kell állni az úgy­nevezett hivatalos magyar tudománypolitiká­val, amelyik a nyelvünk finnugor eredetét hir­deti. Egyébként sokan azt vallják, bőgj' a finnu- gorisztikát korábban a Habsburgok erőltették rá a magyarokra, később pedig a Kreml. De ez egy irtózatos marhaság, ezt nem tudom más­képp minősíteni. Ilyennel megvádolni 200-250 év magyar tudósait, akik sokan életüket áldoz­ták az expedíciókon, gyűjtéseiken, és végre megtalálták a nyelvünkkel kapcsolatban, ro­konságban levő népeket! Ilyesmiket álk'tani és politikai mozzanatokat belehozni a tudományba már önmagában elve­tendő és elutasítandó. Nem hiszem, hogy léte­zik még egy ol jran terület, ahol az áltudományos nézeteket ilyen nyugodtan lehetne terjeszteni és hirdetni, mint ahogy ezt a filológiában teszik egyesek. Hogyha egy orvos középkori nézeteket hirdetne, vagy egy csillagász kijelentené, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem tányér alakú, és a Nap forog körülötte, akkor azt az illetőt dili­házba szállíttatnák. Ezzel szemben áltudósok szabadon hirdetik nézeteiket, kiadják könyvei­ket gj'önyörú kiadásban, és lassan Pest minden könyvesboltjában meg lehet kapni ezeket, és jó­formán csak ezeket lehet kapni. Miután - saj­nos - ennek piaca van, mert nem elég eredmé­nyes az iskola, lelknsmeretlen a sajtó, és a tele­vízióban és a rádióban is sokszor hangot kap­nak ezek a divatossá vált „tudósok". Hogy ók nj'ugatról jöttek, hogy Buenos Aires-ból vagy egyenesen Bécsböl jöttek, akkor sokan már azt hiszik, igazi tudós, jobb, mint akiket itt nevel­tek magyar iskolában, magyar egyetemeken, ezek a régi rendszernek az eszméit hirdetik. A ftnnugorisztika nem rendszerfüggő,' ez tudo­mányos megállapításokon alapuló tanítás. Ter­mészetesen nagyon sok a homályos pont, de a magja, a kiindulópontja feltétlenül igaz, a nyel­vünk eredete nem kétséges. A szombathelyi konferencia is bizonyítja, hogy bizonyos, milyen sok mindenben kell egymással vitatkozni, de ez csak komoly tudományos vita keretében kép­zelhető el. Dilettánsokkal nem lehet vitatkozni, mert erőszakosak, durvák, agresszívek, fenye- getőzőek, és mivel divatban vannak, és töme­gek olvassák őket, aki szembe mer velük száll­ni, az pillanat alatt népszerűtlenné válik. Herman, a szuperbika Budapest (MTI) - Ilyen is ritkán történik meg. A nézők tapsolnak örömükben, ha Hermannak szerelmi vágya támad, és ezt boldog beteljesü­lés követi. Herman nászát ráadásul izgatottan nézik végig, mert a szóban forgó férfiú égj’ hols- teini bika. De nem akármilyen marha, hanem génjei közé a tudósok olyat csempésztek be, amelyet Hermán átplántál a tehénbe, abban pedig a tejjel együtt egy Iaktoferin nevű anyag termelődik. Ez a tápláló fehéije eredetileg az anyatejben található, az embereknél. Ez óvja meg a csecsemőt a sokféle fertőzéstől. Ám ha a gyereket az anya nem szoptatja tovább, a vé­dettség is megszűnik. Nos, Hermant a német gyógyszeripar állította a gyermek-egészségügy szolgálatába. Az ó hatalmas természete révén a tehenek boijakhoz, az emberek pedig ilyen vé­dőanyagban gazdag tejhez jutnak. Azaz, hogy kiszűrik a laktoferint a tejből és hozzáadják a közönséges csecsemő-tápszerhez. 1997-tól az ilyen bébiétel már kapható lesz Németország­ban. Az állatok, mint élő gyógyszergyárak egy­re inkább helyet kapnak a szokványos eljárá­sok között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents