Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-20 / 272. szám

1993. November 20., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Újra MicroCAD Miskolc (ÉM) - Hat év óta, minden év március első hetében a Miskolci Egyetemen kerül megrendezésre a „MicroCAD Számítástechnikai és Informatikai Találkozó”. A rendez­vény az elmúlt évek sikereire ala­pozva kilépett megszokott keretei­ből és Közép-Európában regionális rendezvénysorozattá vált. Ennek el­ső programja volt 1993. március má- sodika és hatodika között a Miskol­ci Egyetemen megrendezett Micro- CAD-SYSTEM '93. Nemzetközi Szá­mítástechnikai és Informatikai Ta­lálkozó. E rendezvénysorozat 1993- ban három új helyszínnel bővült, melyek Harkov, Kassa és Bukarest. Ezt alapvetően az a nemzetközi kap­csolatrendszer tette lehetővé, am­ellyel a Miskolci Egyetem rendelke­zik. A Harkovi és Kassai Műszaki Egyetemmel több évtizedes az okta­tási és kutatási együttműködés. A Bukaresti Műszaki Egyetemmel 1993-ban történt a kapcsolatfelvé­tel. A rendezvénysorozat második állomása Harkov volt. A Harkovi MicroCAD-SYSTEM Számítástech: nikai és Informatikai Találkozó a miskolcihoz hasonlóan kiállításból és konferenciából állt, ez utóbbit a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma is támogatta. A kassai MicroCAD 1993. november 9-10-én került megrendezésre. E rendezvény csak konferenciát fog­lalt magába. A Miskolci Egyetemről 22 előadás hangzott el a különböző szekciókban. A sikeres konferenciát követő megbeszélésen mindkét egyetem vezetői kinyilvánították azon szándékukat, hogy 1994-ben a MicroCAD Találkozó kiállításának szervezését is kezdeményezni és tá­mogatni fogják. A bukaresti MicroCAD Konferenci­át 1993. december 10-11-én tartják. A Miskolci Egyetemről 6 szakember utazik ki és tart előadást. A két egye­lem vezetői szeretnék, ha 1994-es Bukaresti MicroCAD a kiállítást is magában foglalná. Téma: a piacgazdaság Miskolc (ÉM) - A kelet-európai or­szágok gazdasági együttműködésé- uek lehetőségei a piacgazdaság ke­retei között - címmel tegnap kezdő­dött egy két napos rendezvénysoro- zat Miskolcon, a Nemzetközi Gazda- sági Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium fővédnök­ségével. A rendezvényen magyar, lengyel, orosz, román és kínai szak­emberek, kereskedelmi tanácsosok folytatnak eszmecserét az országaik közötti gazdasági együttműködés­ről. Olaszok Mályiban Mályi (ÉM)-Az olaszországi Bolog- Ua városában rendezték meg a kö­zelmúltban a Nemzetközi Mezőgaz­dasági Gépkiállítást, amelyen a Má­lyi Agroker Rt. szervezésében me­gyénkből 45 mezőgazdasági szak­ember vett részt. Látogatásukat rö- 'öd időn belül viszonozzák az olasz mezőgazdasági gépgyárak képvise­lői, akik Mályiban, termelőkkel kö­zösen üzleti tárgyalásokat tartanak u jövő évi mezőgazdasági gép beru­házási programban való részvétel­ről. Afrikai Dreher Budapest (MTI) - A South African Breweries Ltd. (SAB) kedden meg­állapodott az Állami Vagyonügy- Oökséggel, hogy megvásárolja a Kő­bányai Sörgyár részvényeinek 66,36 Százalékát - jelentették be a cég saj­tótájékoztatóján. AöAB már jó ideje megfelelő befek- mtési lehetőségek után érdeklődik a Uemzetközi italpiacon. Ez év júniu­sában elnyerte a kizárólagos jogot, b°gy megvizsgálja a befektetési le­hetőségeket a legrégibb és legna­gyobb magyarországi sörgyárba. Az elemzések nyomán úgy döntött, hogy a Kőbányai Sörgyárban 80 szá- Jy'lékos részt vásárol meg mintegy oO millió dolláros befektetéssel. Á megállapodás értelmében a SAB 40 millió dollárt fordít az elkövetkezen­dő öt évben a gyár felújítására és Korszerűsítésére. A Kőbányai Sörgyár termékei - a Jfreher sörök, az Aranyászok és a Kőbányai világos meghatározóak a magyar sörpiacon. A SAB e hagyo­mányos termékek technológiai fej­lesztését továbbá a minőségük javí­tását tűzze ki célul. Földkijelölésekről, árverésekről Beszélgetés a Kárrendezési Hivatal vezetőjével A jegyért kapott erdővel gazdálkodni kell Miskolc (ÉM) - Mindenki szeretne túllenni rajta. A téeszek is, a jöven­dőbeli magángazdák is. A kárpótlás­ról, a földkijelölésekről, az árveré­sekről van szó; arról a folyamatról, ami majdhogynem alapvetően vál­toztatja meg a hazai mezőgazdaság struktúráját, legfőképpen pedig a tulajdonviszonyokat a gazdálkodás külső és belső kapcsolatrendszerét. Nem túlzás, de tulajdonképpen a mezőgazdaság működőképessége, jövője a tét. A földkijelölésekről, az árverésekről beszélgettünk dr. Ter- galeczné dr. Nagy Ilonával, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Kárren­dezési Hivatal vezetőjével. • Teljes gőzzel halad a kárpótlás, a földárverés. - mondja. - A beadott kérelmeket augusztusra elbírálta hivatalunk, most a beadott fellebbe­zések feldolgozása folyik. Az elmúlt hetekben az árverésekre fordítot­tunk nagy figyelmet, ugyanis a ko­rábbi szabályozás szerint a szövet­kezeti tulajdonban lévő és kárpót­lásra kijelölt termőföldek árverését 1993. december 31-ig be kell fejezni. Ennek megfelelően a megyében va­lamennyi jogerős határozattal elbí­rált kárpótlási szövetkezeti földalap árverését meghirdettük. □ A határidőt tekintve, úgy tudjuk, változás történt. • Igen. Az árverések befejezésének határidejét 1994. május 31-re módo­sítja egy, a napokban megjelent kor­mányrendelet. Erre azért van szükség, mert az ár­verések előkészítése igen nagy fela­datot jelent a földhivataloknak, hi­szen csak akkor lehet nyugodt lelki­ismerettel árverésre bocsátani egy termőföldterületet, ha annak alapos felmérése megtörténik, hogy az ár­verésen a vevő a reális, valós adatok birtokában licitálhasson, vásárol­hasson. Szerencsére megyénkben a földhivatalok eddig bírták szuílával, rajtuk nem múlott egyetlen árverés sikere sem. QRendben, nyugodtan folynak-e me­gyénkben az árverések? é Nincs tudomásom szabálytalan­ságról, zavaró körülményről, ellen­tétben az ország más területeivel, megyéivel. Szűkebb hazánkban 116 gazdálkodó szervezet készített föld­kijelölési tervezetet, ami gazdálko­dónként 760 települést érintett, s a kárpótlási földalapba sorolt terüle­tek mintegy 1 millió 900 ezer arany­korona értéket képviselnek. Ebből jelenleg 8 gazdálkodó, 76 települést érintő 180 ezer aranykorona értékű kárpótlási termőföldet is tartalmazó földkijelölése nem jogerős, így az ár­verés nem kezdhető meg. A földkije­löléssel kapcsolatos viták bírósági döntésre várnak, illetve egy esetben a természetvédelmi korlátozó ren­delkezések miatt szinte lehetetlen­nek látszik a földkijelölés. □ A természetvédelem, illetve az ez­zel kapcsolatos korlátozó intézkedé­sek mennyiben gátolják a földkijelö­léseket? • A megye termőterületének több mint 10 százaléka, mintegy 80 ezer hektár valamilyen szinten termé­szetvédelmi korlátozás alatt áll, vagy védelemre tervezett terület, amit földalapképzésre nem, vagy csak korlátozott mennyiségben le­het felhasználni. A törvényalkotói elképzelések szerint a védelem alatt álló területek állami tulajdonban lé­vő termőföldekkel pótolhatók. A kü­lönböző földalapokból mintegy 15 ezer hektár, több mint 200 ezer aranykorona értékű termőföld hi­ányzik a természetvédelmi korláto­zó rendelkezések érvényesülése mi­att, amit aligha lehet teljes egészé­ben állami tulajdonú földek felhasz­nálásával pótolni. □ Úgy tudjuk, az állami tulajdonban lévő termőföldek egy részével megnö­velik a kárpótlási földalapot. Mikor kerülhet erre sor? • Már az első, 1991 nyarán hatály­ba lépett kárpótlási törvény tartal­maz olyan rendelkezést, hogy az ál­lam a szövetkezeti földek árverésé­vel egyidőben, illetőleg azt követően állami tulajdonú termőföldet is ár­verésre bocsát. A törvény végrehaj­tási rendelete a földművelésügyi és a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja az ezzel kapcsolatos döntést, de erre várhatóan csak később kerül sor. Egy korábbi igénybejelentés alapján megyénkben hét állami gaz­daság, és egy erdőgazdaság termőte­rületére vonatkozóan összesen 70 ezer aranykorona értékű földre ér­kezett pótkijelölési javaslat a föld­rendező bizottságoktól. A jelenlegi bizottsági felülvizsgálat során - az előbb említett gazdaságok érdekeit is figyelembe véve - szeretnénk en­nek többszörösére javaslatot tenni, de az ezzel kapcsolatos döntés, mint említettem a két miniszter hatáskö­rébe tartozik. □ A már jogerős határozattal jóvá­hagyott földalapok árverésével ho­gyan halad a hivatal? • Az elmúlt év augusztusa óta több mint 700 termőföldárverést hirdet­tünk és tartottunk meg. Azóta 8000 fó részére mintegy 800 ezer arany­korona értékű termőföldet értékesí­tettünk. A jelenlegi kereslet jelentő­sen felülmúlja az elmúlt évben so­kak által prognosztizáltat. Kollégá­im gyakran a késő éjszakai órákban fejezik be az árveréseket, hogy más­nap már megkezdjék a következőt. Több esetben előfordult, hogy más­nap kellett folytatnunk ugyanazt az árverést. A szűkös költségvetési ke­ret ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy az elvégzett túlmunkát megfi­zessük. Meggyőződésem, hogy min­den kollégám nagy szakmai elhiva­tottsággal, lelkiismeretesen végzi ezt az embert próbáló munkát. □ Hogyan biztosítható ilyen körül­mények között, hogy az elvégzett Fotó: Fojtón László munka megfelelő minőségű lesz. Dr. Sepsey Tamás az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy megsemmisített egy árverési eredményt Borsod megyében, mert vásárolt kárpótlási jeggyel vettek részt az árverésen. Hol volt ez az ár­verés? • A megyében vásárolt kárpótlási jeggyel senki nem szerzett saját ré­szére termőföldtulajdont, amit egyébként a törvény is tilt. Termé­szetesen a kárpótlási jeggyel rendel­kezőjogosult bárkit megbízhat, hogy a földárverésen részt vegyen és ré­szére termőföldtulajdont szerezzen. Az így megszerzett termőföld termé­szetesen azonnal forgalomképes, a polgári törvénykönyv szabályai sze­rint eladható, ajándékozható, cse­rélhető. Eddig tizennyolc esetben bí­rált el az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a megyénkből benyújtott árverési kifogást, s mind a tizennyolc esetben elutasította azt. Tehát az árveréseket a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartá­sával hirdetjük és tartjuk meg. Nincs tudomásom arról, hogy akár egyetlen árverésünk eredményét is megsemmisítették volna. □ A földárveréseken sokan eredeti termőföldjükhöz szeretnének hozzá­jutni, milyen lehetőségük van erre? • A hatályos kárpótlási rendelkezé­sek nem támogatják a reprivatizáció elvét. Tehát csak abban az esetben van lehetőség az eredeti termőföld­tulajdon visszaszerzésére, ha az érintett földterület a kárpótlási föld­alap részét képezi. A visszaszerzés ebben az esetben is csak verseny­helyzetben történhet, ami azt jelen­ti, hogy az árverésre bejelentkezet­tek közül a legmagasabb árat kell kí­nálnia a volt földtulajdonosnak, hogy korábbi földjéhez hozzájuthas­son. Meg kell jegyeznem, hogy gya­korlati tapasztalatunk szerint ilyen esetben a többi árverező általában hagyja, hogy az eredeti tulajdonos a korábban jogsértő módon elvett föld­jéhez hozzájusson. • Mikorra várható a termőfóldárve- rések befejezése megyénkben? □ Mint mondottam, a téesz földek árverésének határidejét 1994. má­jus 31-ig a kormány meghosszabbí­totta, az állami tulajdonú földek ár­verésére valószínűleg ezt követően kerül sor. Még annyit: a termőföldek tulajdon- jogi átalakításának csak egy részét képezik a földárverések. Párhuza­mosan az úgynevezett részaránytu­lajdoni valamint a 20-30 aranykoro­nás földalapok kiadásának is meg kell történnie, s csak ezt követően in­dulhat meg tulajdonjogi szempont­ból egy olyan „földmozgás”, ami vél­hetően - a hamarosan elfogadásra kerülő földtörvény keretei között - egy konszolidált állapotot eredmé­nyez majd. JEGYZET A hitei útja Szarvas Dezső A hitel a gazdaság mozgató rúgója - állít­ják egyöntetűen a közgazdaságtan jeles tu­dorai, Mert pénz nélkül a legragyogóbb öt­let is csak ötlet marad. Pénz pedig általá­ban nincs. Illetve van, a bankoknál. Adnak is, ha kérnek, de olyan kama tokkal és olyan garancia-követehnényekkel, amelyeknek teljesítésére a kezdő vállalkozó nem képes. Ami a kamatokat illeti, egyrészt kérdés: lé­tezik-e egyáltalán olyan vállalkozás, ame­lyik elbírná, kitermelné a 35-40 százalékos kamatterheket? Másrészt pedig: e sorok író­ja saját kezűleg megszorítja annak a mun­kanélküli, ám vállalkozásra buzdított pol­gártársának a kezét, aki bankgaranciaként felmutat egy tízmilliót érő villát, netán egy hárommilliós Audit. Igaz, régebben, úgy két-három évvel ezelőtt kezeltek a bankok külföldről kapott, vállal­kozásokat ösztönző, igen kedvezményes kondíciójú, sőt kamat nélküli hiteleket; csak hogy mire ezek a hitelek a vállalkozók­hoz jutottak, egyáltalán nem voltak annyi­ra, jó” hitelek. Ne tessék azt hinni T. Olva­só, hogy netán az említett hitelek „lenyelésével” vádoljuk a bankokat. Ez egyáltalán nem igaz, csak kissé töprengünk ama dolgokon: hogyan is fordulhat elő oly gyakorta, hogy mondjuk iksz bank 500 mil­lió forinttal meghitelez egy egymillió forint törzstőkével alakult, természetesen buda­pesti kft.-t, hogy az megvásároljon egy vidé­ki borkombinátot, vagy más, árverésre bo­csátott üzemet, gyárat, egyéb állami tulaj­dont. Bizonyára azért van ez kérem szépen, mert Isten és a bankok útjai kifürkészhetetlenek. S ha már az utaknál tartunk: miért van az, hogy ezeknek a kedvezményes hiteleknek útjai jobbára a Dunántúlra vezetnek, vagy egyáltalán nem vezetnek sehová, a hitelek gyönyörű fővárosunkban maradmk, az ot­tani „megszorult” vállalkozók megsegítésé­re. Az iménti kérdés pedig azért íródott le, mert az országnak eme, keleti, észak-keleti „boldogabbik” részére települt bankokhoz egyáltalán nem jutottak le ezek a kedvezmé­nyes hitelek. Hogy hová tűntek, hová tűn­nek, hová szívódtak(nak) fel? Hát... Azt megint csak a Mindenható tudja. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 155 üzletben összesen 176,704550 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy mmmmmmmmmmm — tőzsdei eladAsiótlagár-görbe ■ nem volt kötés íi'H"" * minimális vAtelárajánlat a brókercégektől * a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata ifi i h H-t i i Hi i i i uTnTfn i irrt i 11 i I i i 111 i n fii i m ­Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 19-én: 1229,74 +7,12 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 19. Valuta Vétel Eladás Pénznem Angol font 146.25 Ausztrál dollár 65,36 Belga frank* 272,82 Dán korona 14,60 Finn marka 16.99 Francia frank 16,71 Holland forint 51,61 ír font 138.38 Japan yen* 92,26 Kanadai dollár 74,92 Kuvaiti dinár 332.86 Német márka 57,90 Norvég korona 13,35 Deviza Vétel Eladás Olasz líra** 59,28 Osztrák schill.* 823,39 Portugál escudo* 56.78 Spanyol peseta* 71,79 Svájci frank 65,87 Svéd korona 11,94 USA-dollár I® 99,30 ECU (Isi3! 111.39 149,05 66,60 277,48 14.86 17,39 16,99 52,47 140.98 93,46 76,32 338.36 58.86 13.59 60,56 836.99 57.88 73,31 66,95 12.20 100.86 113.35 147,17 65.91 273,83 14,68 17,18 16,79 51.95 139,53 92.42 75.51 334,15 58,28 13.42 59,55 828,72 57,15 72,26 66.23 11.96 99,85 111,95 147.87 66,21 274,99 14,74 17,28 16.87 52,17 140,17. 92.72 75,85 335,53 58,5$ 13,48 59.87 832,12 57,43 72,64 66,51 12,02 100,251 112,45 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents