Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-20 / 272. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. November 20., Szombat------------APROPÓ-----------V asutasok Gyöngyösi Gábor Nem létező összefüggéseket keresni meglehetősen hálátlan feladat. Különösen az, ha a művészet, meg az élet között keressük. Az élet, amúgy is nagy művészet, - vannak is, akik művészien csinálják, mint egynémely vasutasok, akik ennek a kis kulturális élménynek a pillanatában éppen befejezték. Nem a művészieskedést, hanem a sztrájkot, amelyet egyelőre két órásra szabtak, sokkal hosszabbal is, meg általánosabbal is fenyegetőzve, mit sem törődve azzal, hogy ki mit szól ehhez. Az én vasutasaim viszont, akik a művészi élményt okozták, nem sztrájkoltak, hanem festettek és kiállítottak. Bizonyára nem azért, mert jól, vagy legjobban fizetett mozdonyvezetők, hanem mert a művészetet szeretik, nem a sztrájkot. Aztán meg nem is mindnyájan vasutasok, csak kapcsolatban vannak valami módon a vasúttal. Akár úgy is, hogy a mamutvállalat különböző foglalkozású tisztviselői, vagy azok hozzátartozói. Kiállításukat pedig megnyitották azon a napon, amely mint hajdan a taxis-, ezután a vasutassztrájkról lesz nevezetes, - ha lesz, mert amint a debreceni vasutas képzőművészek Tokajban kiállító tagjai mondják sűrűfejcsóválások közepette, nekik nem sok közük van a sztrájkhoz, ha csak az nem, hogy az ő nevükben (is) tartják. Mindettől függetlenül sikerük volt, még azok előtt is, akiket reggel ácsorgásra kényszerítettek távoli állomásokon, mellékvágányokon. Tanulság, hogy amíg a vasút áll, a művészet halad! Pro Cultura Hungarica Róma (MTI) - Pro Cultura Hungarica kitüntetést nyújtott át Giacomo Gambetti olasz film- kritikusnak, televíziós szakembernek csütörtökön este a Római Magyar Akadémián Szörényi László római magyar nagykövet. Giacomo Gambetti, az olasz állami televízió, a RAI munkatársa, aki egyebek közt a Filmkultúra című magyar folyóirat olaszországi tudósítója, több mint két évtizede kiemelkedő szerepet játszik a magyar filmművészet olaszországi megismertetésében, magyar filmrendezők olaszországi pályájának egyengetésében. Gambettinek is része volt abban, hogy a RAI a közelmúltban műsorára tűzött egy nyolcrészes, a közhelyekkel szakító és Magyarországról reális képet nyújtó dokumentumfilm-sorozatot, melyben a magyar rendezők legjelesebbjei kaptak bemutatkozási lehetőséget.--------------MOZI--------------S liver (ÉM - CsM) - Az Országh-féle angol-magyar középszótár szerint a sliver először is forgácsot, szilánkot, szeletet, azon túl fátyolszalagot, nyújtott szalagot is jelent, és még vannak igei formái is. Az új amerikai filmben, a Sliver-ben viszont egy háznak a neve. A ház pedig már az újságok szerint is elátkozott. Ugyanis valószínűleg nem a fokozott gravitáció az oka, hogy sorozatban hullanak az erkélyről az emberek, hanem egy más, titokzatos valami vagy valaki. A moziközönségnek azonban hamar rá kell döbbenni, hogy nem is ezek az furcsa elhalálozások a legizgalmasabbak a Sliverben. Ugyanis a filmvásznon megjelenik Sharon Stone, és ahol ő megjelenik, ott hamarosan nemcsak izzani kezd a levegő, hanem forró szeretkezéseknek is tanúja lehet az ártatlan szemű néző. Azért a krimi része is izgalmas. Akik főleg erre kíváncsiak, azoknak ajánljuk, vegyék meg a már magyarul is megjelent regényt, amelyből a film készült. A többieknek eláruljuk, Stone művésznő mellett William Baldvin és Tom Beren- ger férfivonzerejében gyönyörködhetünk, és találgathatjuk: ugyan melyikük az őrült, melyikük a gyilkos? Vajon melyik férfi a gyilkos? Irodalom a papírkosárból Kovács Sándor Iván verebekről és feledett költőkről Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Szenei Molnár Albertról beszél. Zsoltárfordításairól, melyek „emberszabásúak, és mégis Istent dicsőítő áhítattal töltöttek". A 29. zsoltárnál hosszasan időz („Uram, ments meg minket a meghiúsult törekvések szégyenétől"), megragadta, hogy a fordító képes volt szerelmi csalódását belerejteni egy szent szövegbe... Kovács Sándor Iván az ELTE egyetemi tanára „Három veréb hat szemmel" avagy irodalmunk ismeretlen értékei címmel előadássorozatot tart a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében. □ Ön az egyik „veréb”... • így is mondhatjuk. A Három veréb hat szemmel című antológia Weöres Sándor összeállításában először 1977-ben jelent meg, majd bővített második kiadásban 1982-ben, altkor már két kötetben. Régi kedves terve volt, fiatal költőként elgondolta már, hogy érdemes lenne egy szabálytalan antológiát csinálni a magyar költészet századairól, ami nem a híres költők ismert verseit „nyúzná” újból, hanem olyan művek szerepelnének benne, amelyek más oldalról érdekes színeket megmutatva reprezentálják a nagyokat, elfelejtett alkotásaikat. Ahogy ó mondta, nem az íróasztalukról válogatná a kéziratokat, hanem a papírkosarukból. Amikor én elkezdtem az elég hosszúra nyúlt szerkesztői pályafutásomat a Kor- társnál '71-ben, akkor ért meg benne igazán az elhatározás, akkor kezdett hozzá. így találkoztunk össze, bennem talán a filológus szakértőt és segédmunkást kereste, és remélem, meg is találta. A könyvszállítója voltam, a szakirodalomra hívtam fel a figyelmét, az antológiának a filológiai jegyzeteit állítottam össze, szembesítettem a szakirodalommal az ő megállapításait, és egy hosz- szabb bevezető tanulmányt is írtam a válogatáshoz. Nem egyedül segítettem Sándornak, eleinte sokan voltunk, csak aztán mikor a munka nehezebbé, lett, megfogyatkoztunk. Bata Imrével, aki az utószót írója, ketten maradtunk. Az antológia első fejezetei a Kortársban jelentek mega '70-es évek elején... Itt Miskolcon az új Bölcsészettudományi Intézetben szervezett előadássorozatokban a szakmánk kiváló személyiségei szerepelnek, hogy csak Németh G. Béla nevét említsem. S a témát pedig, hogy én Weöres Sándor antológiájáról és az abban foglalt régi magyar írókról beszéljek, Kabdebó professzor < úr, az intézet vezetője ajánlotta. így együtt szólhatok egy 20. századi klasszikusról és az irodalmunk hagyományairól. □ Lett volna más, amit szívesebben adna itt elő? • Az ember annyi mindennel foglalkozik. 33 éve tanítok egyetemen, van miből válogatni. A kutatási területem elsősorban Zrínyi, meg a 17. századi magyar barokk költészet Zrínyi utáni félszázada, illetve újabban a 18., 19. század szintén a vizsgálódásaimnak és stúdiumaimnak a középpontjában áll. Egy egyetemi szemináriummal Arany János kötetet jelentettünk meg, amely a kötetbe még nem gyűjtött kritikai írásait, glosszáit tartalmazza. Saját folyóiratában, a Koszorúban közölte ezeket a glosszákat. Éppen Németh G. Béla írt a kötethez előszót. És szívesen beszéltem volna, vagy beszélek egy másik alkalommal, a 18. századi magyar költészet nagy költőegyéniségéről, Faludy Ferencről, aki a bőbeszédűségre hajló magyar költészetnek egy különös csodája. Negy- venegynéhány verset írt, a magyar rokokónak Csokonai előtti legnagyobb költője. Weöres a régi költészet és az új költészet határpontjának tekinti Faludy Ferencet, és azt mondja, hogy senki nem nélkülözheti azt az energiát, ami benne összesűrűsödött. Mindenkire - József Attilát is beleértve - hatott az a mozarti derű és könnyedség, ami a nehézkes, méltóságteljes magyar költészet után Faludyban megszólalt. Vagy tíz évvel ezelőtt Vargha Balázs csinált műveiből egy kiadást, de nagyon elkelne egy új Faludy-kötet. Talán lesz is rá lehetőség. □ Biztosan van a „tarsolyában” néhány helyi kötődésű szerző is... • Igen, beszélhetnénk itt ennek a tájnak egy írónevezetességéről, Ungvámémeti Tóth Lászlóról is, akinek az anyakönyvi kivonatát tanulmányozni Weöres Sándor és a felesége, Károlyi Amy a '60-as évek elején le is utaztak Kistokajba. Ungvámémeti Tóth László a görög nyelvnek és irodalomnak is kiváló specialistája, zseniális műfordító és költő volt... De említhetném Kalmár György nevét is, aki a 18. század végén több ezer soros hexameteres eposznak a szerzője. Őt is Weöres fedezte fel. Azóta már disszertáció is készült róla. Most talán majd ez az eposz is megjelenik, ami semmiféleképpen nem egy hagyományos eposz, a mindenségről, a hétköznapokról és csodákról szól, de nem szabályos invokációval, hanem inkább a hétköznapi környezetben és frazeológiájával, tökéletes hexameterekben. □ Ön fedezett fel valakit ? • Az élő irodalomból szerencsére keveset. Én inkább azt fedeztem föl, hogy a nagy írókat hogy lehet mozgósítani nagy feladatok megoldására. Azt szoktam mondani, hogy nem irodalmat akartam csinálni, hanem folyóiratot. De fölfedeztem például Zrínyit mint lírai költőt. □ A 29. zsoltár egy kicsit az Ön zsoltárja is? • Azáltal az enyém, hogy engem szólított meg azzal a felismeréssel, hogy erről van egy nagyon érdekes nyilatkozata Szenei Molnár Albertnek. Mindig az a miénk, amiről úgy gondoljuk. Azt mondta Weöres Sándor, úgy határozta meg a boldogságot, a boldogság az, hogy valamihez az ember a legjobban ért a világon.... (A sorozat következő előadása november 25-én, majd december 9-én délután három órakor kezdődik a Bölcsészettudományi Intézetben.) Turóczi Mózestől Bartók Béláig Negyedik alkalommal rendezik meg az „Ifjú szívekben élek"-zarándoklatot Fotó: Dobos Klára Bukarest (MTI) - Alig két héttel azután, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter Kézdivásárhelyen - november 6-án - leleplezte Turóczi Mózes 1848-as forradalmár mellszobrát, újabb ünnepi eseményre kerül sor: ma, szombaton Bartók Béla szobrát avatják fel szülővárosában, Nagyszentmiklóson. Erre az alkalomra a városba várják ifj. Bartók Bélát, Kálmán Attila művelődési államtitkárt és Rudas Ernőt, hazánk bukaresti nagykövetét. A két szoborleleplezés kiemelkedő, de nem egyedülálló ünnepe az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt hetekben a magyarság számos kiváló személyiségéről emlékeztek meg Romániában szobor emelésével, emléktábla avatásával. Október 31-én Lúgoson Jakabffy Elemér kisebbségpolitikus írónak, a két világháború között kiadott Magyar Kisebbség című folyóirat szerkesztőjének állíttatott emléktáblát a városi tanács. November 5-én Csíkszeredán a tragikus sorsú kiváló szociológus professzornak, a Bolyai Egyetem 1958. évi megszüntetésekor öngyilkosságot elkövetett Venczel Józsefnek emléktábláját avatták fel, ezt az ottani városi tanács készíttette. November 3-án Temesváron avattak emléktáblát annak az épületnek a falán, amelyben 170 évvel ezelőtt Bolyai János megírta levelét a nem- euklidészi geometria felfedezéséről: a híres mondatot - „Semmiből egy új világot teremtettem” - öt nyelven tünteti fel a tábla. November 13-án a Beszterce-Naszód megyei, alig félezer lelket számláló Vice településen a Julianus alapítvány állíttatta fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. A puszta felsorolás - amely valószínűleg még erre a szűk időszakra vonatkozólag sem teljes - mutatja, milyen nagy szerepet kapott az erdélyi magyarság önazonosságának őrzésében a magyar történelem, tudomány, kultúra kiemelkedő személyiségei emlékének ápolása. A szoboravatások, emléktábla-leleplezések és hasonló rendezvények egyben alkalmat nyújtanak a találkozásra a szűkebb helyi, a tágabb erdélyi és az egyetemes magyar közösség képviselőinek, és - mint a kézdi- vásárhelyi Turóczi-szoboravatás mutatta - egyben a román-magyar párbeszéd, megértés fórumává is válnak megfelelő jóakarat esetén. Kézdivásárhelyen ott volt a román kormány képviseletében Marcel Di- nu államtitkár, Temesváron a Bartók Béla-szobor avatásán részt vesz a tervek szerint a temesvári városi tanács képviselője is. Természetesen nemcsak avatás, szoborleleplezés ad alkalmat a történelmi-kulturális múlt ápolására: így például pénteken Szatmámémetin, szombaton Érmindszenten rendezi meg az RMDSZ helyi szervezete „Ifjú szívekben élek” jeligével a 4. érmindszenti zarándoklatot Ady Endre emlékére, amelynek keretében kárpát-medencei irodalmi vetélkedőre és Érmindszenten-Adyfalván koszorúzásra is sor kerül. F aluház-nyitogató Bocs (ÉM) - A Dalolj velünk című, gyermekeknek szóló műsorral kezdődik ma, szombaton délután fél 3- kor az új bocsi faluház megnyitó ünnepsége. A délutáni néptáncbemutató és a BMZ trió műsora után este 6 órakor kezdődik az ünnepi műsor. Avató beszédet mond: dr. Németh Miidós. Könyvmentés Tököl (MTI) - Bizonytalan annak a hozzávetőleg 7 millió könyvnek a sorsa, amelyet a megszűnt Könyvterjesztő Vállalattól a zúzdába küldés elől vett át az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság és jelenleg a tököli repülőtér hangárjaiban tárol. A díjmentes raktározási lehetőség azonban december 31-én megszűnik. A társaság szándékai szerint a könyveket tanyai iskoláknak, falusi könyvtáraknak, erdélyi, ukrajnai, észt, litván és más országbeli magyar kulturális társaságoknak adnák át térítésmentesen. Am ez is kiadásokkal jár. Az Országgyűlés ugyan e célra már megajánlott 6 és félmillió forintot, s a Pest Megyei Munkaügyi Központ is segíteni kíván, mivel 1480 tonnányi könyv szétválogatására, csomagolására, a küldemények eljuttatásának megszervezésére összesen 140 ember alkalmazására nyílik lehetőség. A munkahely-teremtés költségeinek 70 százalékát az e célra életre hívott alapból a munkaügyi központ állja, erre ad lehetőséget a jogszabály. Hiányzik viszont további hatmillió forint, amit adományokból, közadakozásból kívánnak előteremteni; a munkaügyi központ és a baráti társaság hozzálátott a könyvmentó akcióhoz szponzorokat toborozni. Mesenincs mese Sárospatak (ÉM) - Mesenincs királyfi címmel Zalán Tibor és Pásztor Attila mesejátékát adja elő a Közép- Európa Táncszínház november 22- én, hétfőn délután két órától Sárospatakon a Művelődés Házában. Pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A BME Tanárképző és Pszichológiai Intézet Pedagó; gia Tanszéke a Fővárosi Pedagógiai Intézettel együttműködve az 1993/94-es tanévtől szakosító képzés keretében „közoktatási vezető szakot indított. Megfelelő számú jelentkező esetén (20-40 fő) 1994 februárjától megindul a képzés a miskolci kihelyezett tagozaton is. A távoktatási rendszerben működő oktatási forma tervezett ideje 2 év, melynek végén a hallgatók államvizsgát tesznek és közoktatási vezető szakos oklevelet kapnak. „ A másoddiplomának számító és „F kategóriát biztosító oklevél megszerzésének feltétele egy pedagógusképző felsőoktatási intézményben szerzett oklevél. Jelentkezni november 30-ig lehet a következő címen: Gergely László iskolavezető, a kihelyezett tagozat szervezője, Matura Gimnázium 3531 Miskolc, Kiss Ernő u. 39/a. Telefon: napközben 46/334-868; délután 5 órától: 354-343. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola (Dayka G. u. 4.) pályaválasztási nyílt napokat szervez. November 22-én, hétfőn délután fél háromtól az érdeklődő általános iskolai pedagógusokat, november 23- án, kedden délután két órától a vidéki nyolcadikos tanulókat és szüleiket, november 24-én, szerdán délután fél háromtól pedig a miskolci általános iskolásokat és szüleiket várják.
