Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-18 / 270. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. November 18., Csütörtök-----------APROPÓ-----------­M űfajvédetem Filip Gabriella Jó is az, ha egy rendezvénynek védnöke van! Ennél még jobb, ha fővédnöke. Esetleg mindkettő. De a november 20-i miskolci operagála - hivatalosan: Operakórusok or­szágos találkozója az Erkel-emlékév alkal­mából - ezen is túltesz. Ennek a találkozó­nak a fővédnöke, dr. Surján László mellett két védnöke is van, Kobold Tamás és Petro- vics Emil. Az egészségügyi minisztert azért kérték fel erre a feladatra, mert a találkozó egyben az egészségügyet támogató DOREL Alapít­vány estje is, Miskolc alpolgármestere pe­dig a várost képviseli. Petrovics Emil meg természetesen a zenét, mert a zenés színház is védnökségre szorul. Erről éppen Petro­vics Emil ír a Miskolcon megjelenő Holnap című lap legutóbbi számában. Mi lesz ve­led, magyar zenés színház ? - teszi fel a kér­dést a pécsi színházi találkozó tapasztala­tait összegző írása címében a szerző. Hogy miért vetődik fel egyáltalán a kérdés? ,A közvélekedés mindmáig a prózai műveket ítéli igazi színháznak; a zenés műfajt vala­miféle szükséges rossznak, pénzszerző su­nyiságnak tartja. A színészek között is ma­kacsul tartja magát az a viccesnek szánt mondás, mely szerint egyik-másik kollégá­juk: dalolni, s táncolni se restell. ’’Mindezek ellenére vagy éppen ezért Petrovics Emil a pécsi találkozóra „beválogatott” egy operát. A szegedi Nemzeti Színház Mozart: Figaro házassága című négyfelvonásos operájával hódította meg a közönséget. ,A- prózára fel­készült, az igazi színházat váró közönség végignevette, végigtombolta és végül szűn­ni nem akaró tapssal jutalmazta a Gal- góczy Judit rendezte remek előadást... Ter­mészetesen tudom, hogy nem Mozart vizs­gázott, hanem maga a műfaj. A sok ezerszer eltemetett, kinevetett, a kabarétréfák örök­zöldje: az operaműfaj.” A védnökség és a műfajvédelem szükséges­ségéről tehát bővebben a Holnapban és a szombati operagálán. A véletlenről meg csak annyit, hogy a miskolci találkozón itt lesz valamennyi magyar színház operakó­rusa - a szegedi kivételével.----------- TÁRLAT T űzből, bőrből Tűzzománckép borkeretben Budapest (ÉM - FG) - Évekkel ezelőtt történt, hogy a Budapesten élő és dolgozó Stefániay Edit iparművész méltó keretet keresett tűzzománc­képeihez. így jutott el Tiszaújvárosba (akkor még Leninvárosba), ahol találkozott Zajácz Ta­mással. Hamar kiderült, a bőrmúves munkái nem egyszerűen csak keretei lehetnek a zo­máncképeknek, hanem kiegészítői, részei a kö­zös alkotásnak. Azóta számtalan kiállításon. mutatkozott már be a két iparművész. A hazai tárlatokon kívül munkáik eljutottak többek kö­zött Koppenhágába, Frankfurtba, Münchenbe is. Ma délután 5 órakor pedig Budapesten a Csók István Galériában Pogány Gábor nyitja meg Stefániay Edit és Zajácz Tamás iparmű­vész közös kiállítását. Zajácz Tamás bőrképeit, karcolt, gyűrt, dombo­rított plasztikáit az iparművész tiszaújvárosi bemutatótermében is megtekinthetik az érdek­lődők. De itt láthatjuk azokat a termékeket is, amelyek az általa vezetett Bőr-Art Stúdióban készülnek. A művészi alkotásokon kívül szám­talan szép tárgy, könyvborító, képkeret, tolltar­tó dicséri a művész fantáziáját. Hogy milyen gazdag felhasználási és önkifejezési lehetőség rejtőzik a bőrben, bizonyítja ezt a Csók István Galériában rendezett kiállítás és az ugyancsak Zajácz Tamás által tervezett budapest-vadnyu- gati Préri Steakhouse belső berendezése. Kövesdtől New York-ig és vissza Matyóföldi betlehemes - passaici emléklapon Mezőkövesd (ÉM - DK) - A NewYor- ki magyar főkonzul, László Balázs tá­jékoztatta Mezőkövesd polgármeste­rét egy levélben arról, hogy Magya­rországot bemutató kulturális prog­ramsorozatot indítottak. S megírta azt is, szeretnék, ha ennek a prog­ramsorozatnak a részeként létrejön­ne egy, a matyó .népművészetet be­mutató kiállítás. így Pap János pol­gármester, Fügedi Márta néprajzku­tató, és Török György jogász nemré­giben nyolc napot tölthettek New Yorkban. □ Hogy került a „csapatba” Fügedi Márta, a miskolci Herman Ottó Mú­zeum munkatársa? • Mezőkövesddel egyre szorosabb szakmai és emberi kápcsolataim vannak. Egyészt egy jelentős kuta­tási témával kötődöm ide, amihez akadémiai támogatást is kapok most második éve, a matyó népmű­vészetnek a nemzeti kultúrában, nemzeti identitástudatban betöltött szerepével foglalkozom. Másrészt pedig részt veszek a mezőkövesdi ex­po néprajzi szakmai programterve­zetének a kidolgozásában. □ Ön már nemcsak a levélből, de sa­ját tapasztalataiból is tudja, mi is ez a New York-i sorozat... • A főkonzulátus gárdája feladatán túl nagyon jelentős, szépen átgon­dolt, tartalmas kulturális missziót is felvállalt. Ehhez jó tárgyi adottsága és anyagi lehetőségei is vannak. Né­hány éve készült el az elegáns, szép épületük, kiállítóteremmel. Rend­szeresen szerveznek olyan kiállítá­sokat, amelyek a magyar kultúrát, magyar hagyományokat valóban a huszadik századi európai kultúrába helyezve próbálják megmutatni az amerikaiaknak is. Jó érzés volt, hogy a matyó tárlat megnyitóján kö­zel négyszázan vettek részt, de egyébként is állandó mozgás volt a kiállításon. Természetes, hogy eljöt­tek a NewYork-i jelentős magyar kulturális szervezeteknek a vezetői, de ott volt a NewYork-i szenátor, a televízió, sajtó képviselői. Ezek a rendezvények a nemzetközi diplo­máciai életben is fontos programok. Olyannyira sikeres volt a kiállítás, hogy beszéltünk arról a fókonzullal, érdemes lenne sorozatot csinálni, a többi tájegységet is bemutatni. □ Hogyan válogatta össze a matyó anyagot? • Úgy igyekeztem összeállítani a matyó népművészetet bemutató tár­latot, hogy ne csak muzeális, gyűjte­ményekből való tárgyak legyenek, hanem ismerkedjenek az itteni em­berek az élő matyó népművészettel, tehát hoztunk a Matyó Háziipari Szövetkezet reprezentatív, szép tér­Utószó egy Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - A szubkultúra, az aluljáró irodalom, meg a rekeszizom szaggató koncertek világában itt volt egy műsor. Te vagy a szabadító címmel három művész, két színész, Méhes Kati, Tóth-Páll Miklós és egy zenész, Fomwald László adta elő Szatmárnémetiből, akik az ottani színház magyar tagozatának tagjai­ként fordultak meg nálunk, a kissé hirtelen jött tél legszigorúbb napjai­ban. Ennek az időjárásról szóló be­szúrásnak van pedig annyi köze a művészethez és a műsorhoz, hogy valamelyest érzékeltessük, a vasár­nap délután Tiszakesziben megtar­tott előadáson kívül ezek a művé­szek hétfőn és kedden még nyolc elő­adást vállaltak, Miskolcon kívül To­kajban, Encsen, Ernődön, olyan he­lyeken, amelyeknek a behavazott, ködfoltos utakon még a megközelíté­se sem volt azokban az órákban ve­szélytelen. Az előadások mégis, mindenütt baj nélkül megtörténtek, Encsen a Mű­velődési Ház szorgalmazására két­szer is jártak, Miskolcon, Ernődön pedig- a Földes Ferenc Gimnázium­ban, valamint az új emődi iskola au­lájában - közép- és általános iskolá­sok előtt is felléptek. Az előadások lebonyolításának kró­nikájához nagyjából ennyi tartozik, megtoldva azzal, hogy a szíves ven­dégfogadásból a Miskolci Galéria Déryné utcai művészklubja is kivet­te a részét. Ennek a sorrendben utolsó fellépés­nek mégis szerteágazó tanulságai vannak. Azon túl, hogy a Miskolci Galéria képzőművészeti központ mékeiből is. És nemcsak a hímzésre koncentráltam, ami jó is volt, mert többen megjegyezték, hogy ők idáig úgy hitték, csak hímzésből áll a ma­tyó. ; □ Az „élő népművészet” bemutatásá­nak, ha nem is kimondva, de csak volt valamilyen üzleti célja... • Természetesen volt benne egy kis üzleti szándék. Általános tanulság­gal is szolgált a nagy érdeklődés: len­ne igény a tartalmas, színvonalas, jó értelemben vett ajándéktárgyak iránt. New Brunswickban, 50 km-re New York-tól - ahová a kiállításunk is átkerült - van egy alapítványi magyar üzlet. Vezetője rögtön átvett volna tőlünk ajándéktárgyakat. De az ENSZ székházban lévő ajándék­boltosok is megkerestek: nagy mennyiségben tudnának forgalmaz­ni. Igazi üzleti megállapodás nem köttetett, hiszen mi csak mutatóba vittünk néhány tárgyat, hogy aj ándé- kozhassuk. De a polgármester úr biz­tosan nem hagyja ki a lehetőséget. □ Vannak a múzeumokban matyó tárgyak? • Igen, például a magyar múzeum amerikai-magyar alapítvány New Brunswick-i gyűjteményében is, ez tulajdonképpen egy kulturális köz­pont, amit Molnár Ágoston hozott létre. Ahány kis kiállítás van, min­denüttvan matyó. Meg kalocsai, me­zőségi, kalotaszegi, azok a standard népművészeti dolgok, amelyek itt is a magyarságtudat fenntartását erő­sítik. Passaicban is van egy kis ma­gyar múzeum, ahol szintén jelentős népművészeti hagyományápolás fo­lyik, Kerkay Emese illetve Magyar Kálmán és felesége vezetésével. Fi­atalokból álló csoport matyó tánco­kat tanult, ezt bemutatták a rendez­vényen is. □ Segítette ez a néhány nap a kuta­tásait? Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós szerepe mellé a szellemi és előadó- művészeti szférában is lehetősége­ket kíván biztosítani a jövőben arra érdemes, fiatal előadóknak, fel kel­lett figyelnünk arra a jelenségre, amit a szatmáriak fogadtatása talán legjobban bizonyított, hogy a város­ban meglehetősen nagyszámú olyan igényű múvészetkedveló, irodalom- és zenepártoló közönség él, amely­nek igényszintje meghaladja azt a színvonalat, amit a szórakoztatás különbözőféleképpen felfogott örve alatt nyújtani szoktak neki. Mert a szatmáriak műsora éppen a legigényesebb befogadók számára készült, olyan műveket és zenét szó­laltatva meg, amelynek mind hang­vétele, mind az előadás visszafogott - nincs jobb szó rá - választékosán elegáns módja fogadtatott el mara­déktalanul. Méhes Kati értelmes és 9 Természetes, hiszen rengeteg új ismeretséget és szakmai szálat tud­tam hirtelen kialakítani. Mezőkö­vesdről, általában Dél-Borsodból a húszas években és korábban az élet- körülmények és az elszegényedés miatt elég nagy arányban vándorol­tak ki. Viszont kapcsolataikat átla­gon felül megőrizték, a második, harmadik nemzedék is. Például a ze­nész Joe Murányi szülei is Mezőkö­vesdről vándoroltak Ohioba. Egé­szen szépen beszél magyarul, ő mu­tatta meg nekünk New Yorkot. A sorsnak az aranyos fordulata, hogy távoli rokontól most örökölt Mezőkö­vesden egy kis parasztházat... S ha a múzeumokban dolgozó emberek nem is diplomával rendelkező nép­rajzosok, de műveltségükkel, emlé­keikkel sokat adtak. Valószínű, Washingtonba is elkerül ez a kiállí­tás, úgyhogy élő lesz a kapcsolat. □ Ez most a legnagyobb munka saját kutatásában, vagy egy a sok közül? • Párhuzamosan több mindent csi­nálok, de most ez áll hozzám a leg­közelebb, a legizgalmasabb, mert nem csak a személyes kutatásom, de az expo miatt szélesebb közönséghez is kapcsolódik. Jövőre rendezünk egy konferenciát, melynek témáj a az elmúlt évek matyó néprajzi kutatá­sainak az összefoglalása. A matyó- ságnak, mint minden szempontból nagyon izgalmas és tanulságos loká­lis kultúrának minden néprajzos vagy társadalomtudós szociológus generáció „nekiugrott”, próbált eb­ből valami nagyot kihozni, és minde­gyik torzóban maradt. Az eredmé­nyek a köztudatban sincsenek na­gyon benne, a szakmai tudományos konklúziót sem vontuk le, a nagy dolgok még mindig hátravannak. Az ősi matyóság, meg a három matyó település közhelyeit is ideje lenne pontosítani... Fotó: Dobos Klóra érthető szövegmondása, minden hi­valkodás nélküli éneklése, Tóth-Páll Miklós kemény - legnagyobb íróink, költőink legelvontabb gondolatait is agytól-agyig juttatni, tolmácsolni tudó — egyszerűsége, és Fomwald László saját szerzeményeiből is fel­használó, de a magyar zene leg­szebb, legértékesebb hagyományai­ból háttérzenét komponáló közre­működése a legőszintébb tetszés kö­zepette zajlott és nyert elismerést. Vizsgájává vált így ez az est nem­csak az előadóknak, akik a magyar irodalom és irodalmi hagyományok többnyire elfelejtett, vagy szándéko­san mellőzött legjavából nyújtottak át alig több mint egy órányi anyagot, de a közönségnek is, amely e művek befogadására érettnek, szellemisége iránt fogékonynak és hozzá méltó­nak bizonyult. Szavalóverseny Szuhogy (ÉM) - Fecske Csaba ver­seiből rendeznek szavalóversenyt november 19-én, pénteken délután egy órától a szuhogyi Általános Isko­lában. A versenyen jelen lesz Fecske Csaba költő is, a zsűri elnöki tiszt­ségre pedig Kulcsár Imre színmű­vészt kérték fel. Vadászkürtösök Bükkábrány (ÉM) - A természet, környezetvédelem és vadászat ün­nepe alkalmából november 21-én, vasárnap reggel fél kilenctől a bükk­ábrányi római katolikus templom­ban a szentmise után templomi hangverseny lesz a németországi Kroppacher Schweiz vadászkürtös fúvósegyüttes közreműködésével. Óvodai karácsony Miskolc (ÉM) - Karácsony az óvo­dában címmel óvónői találkozót és továbbképzést rendeznek november 20-án, szombaton délelőtt 9 órától a Táncsics téri Református Gyüleke­zeti Ház földszinti termében. A to­vábbképzés témái: a karácsonyi evangéliumi történetek elmondása, tapasztalatcsere az óvodai ünnepély rendezéséről, jelenetek, énekek megismertetése. Fontos, hogy a ka­rácsony ne legyen csupán ünnepi díszlet, ajándékok cseréje, hanem a család hittel, szeretettel való egy­másra találása. Művésztanár tárlata Miskolc (ÉM) - Horváthné Kupái Éva művésztanár munkáiból ren­deznek kiállítást Miskolcon a 32. Számú Ady Endre Általános Iskola (Miklós U.13.) Galériájában. H. Kupái Éva Kistokajban született, majd a miskolci Zrínyi Ilona Gimná­zium rajz tagozatán végzett. Innen a nyíregyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola földrajz-rajz sza­kára jelentkezett. Munkáival már ekkor kitűnt a többiek közül, és azó­ta is szívesen fest. Új kötődései a Győr melletti Ménfőcsanakra vezet­ték, ezért első önálló tárlatát is Győrben rendezték, és ez a „haza­néző” lesz a második. A kiállítást november 19-én, pénte­ken délután 4 órakor Fata György iparművész nyitja meg. Nadine Gordimer Johannesburg (MTI) - Nadine Gordimer dél-afrikai írónő, aki 1991-ben elnyerte az irodalmi No- bel-díjat, november 20-án lesz 70 éves. A dél-afrikai irodalom First Lady-je alig várja, mint a DPA né­met hírügynökség tudósítójának ki­jelentette, hogy a fekete dél-afrikai szerzők az apartheid lebontása utón írni kezdjenek. - Reménykedem, ha nem is vagyok teljesen derűlátó, hogy ezentúl minden jobb lesz - mondotta. Angliából és Litvániából bevándo­rolt szülei a Johannesburg melletti sivár bányavárosban, Springsben telepedtek le. Nadine már gyermek­korában elkezdett írni. Tizenegy re­génye és több mint 120 novellája fő­ként az apartheid politikától szenve­dő emberek életével foglalkozik. Az írónő 1990-ben csatlakozott az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. Ezt a lépését úgy tekinti, mint Gün­ter Grass-ét, aki annak idején a Né­met Szociáldemokrata Pártba lépett be. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus tiszteletben tartja függetlenségét mert azt vallja, hogy írókat nem sza­bad pártfegyelmezettséggel megköt­ni. Áz írónő csodálatának tárgya a Kongresszus vezetője, Nelson Man­dela. - Ha van ember, aki a béke megtestesítője, akkor az Mandela. 0 nem felejt, de megbocsát - mondot­ta róla. Zenészklub Miskolc (ÉM) - Zenészklub nyílik a miskolci Selyemréti fürdő (volt Au­gusztus 20. Strandfürdő főépületé­nek második emeletén. Első rendez­vényüket november 18-án, tehát ma este tartják: 8 órától a Prognózis együttes mutatja be új, Ez egy kutya világ című lemezét. A klub egyébként minden nap délu­tán 4-től hajnali 3-ig tart nyitva, a zene mellett biliárd és teke is várja a szórakozni vágyókat. A hétvége­ken pedig diszkót tartanak. irodalmi műsorhoz

Next

/
Thumbnails
Contents