Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-10 / 263. szám

moot Fi A gólgyáros feladatra vár Úgy gondolom, születni kell rá, jó adottsá­gok nélkül elképzelhetetlen az eredmé­nyesség. A csatárnak túl kell járnia a kapus eszén— (13. oldal) 1993. november 10., szerda Ara: 15,40 Ft. / XLIX. évfolyam, 263. szám BORSOD - ABAUJ • ZEMRLEN ílWSGOIJEN NAPILAPJA Életút és történelem Májusban volt hetvenéves. Életének egy- egy sorsfordulója hazánk történelmi dátu­maihoz kapcsolódott, noha pártoknak so­hasem volt tagja. (5. oldal) Kapj el! - vagy állj fejre! Majoros István életében valóban fontos eseménynek ígérkezik Neil Simon - Mar­vin Hamlish Kapj el! című kamaramusi- cafjének vasárnapi bemutatója. (8. oldal) íj Társaság a Keleti Piacokért Budapest (MTI) - Csaknem száz nagy- és kisvállalat részvételével megalakult a „Társaság a Keleti Pi­acokért” (TKP) egyesület, mely a magyar gazdasági érdekeket kíván­ja előmozdítani a kelet-európai tér­ségben. Az elvesztett keleti piacok visszaszerzésére a társaság prog­ramtervezetet dolgozott ki, amelyet kormányzati tényezők is pozitívan fogadtak - mondta el az egyesület bemutatkozó sajtótájékoztatóján Hujber Ottó, az egyesület ügyvezető elnöke. A társaság elnökségében olyan cégek vezetői foglalnak helyet, mint a MÁV, a Mávtransped, a MOL, a Sasad, a Bábolna és az In- tertraverz részvénytársaságok. Az egyesületbe tömörülő cégeknek a ke­leti gazdasági kapcsolatok szoro­sabbra fonásához valamilyen módon érdekük fűződik, s ezt egy politika- mentes társadalmi szerveződés ke­retei közt kívánják érvényesítem. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisz­térium rendlu vül kedvezően fogadta a társaság létrejöttét. Alkotmánybírák a kárpótlási jegyről Budapest (MTI)-Nem alkotmány- ellenes az a törvényi rendelkezés, amely szerint a kárpótlási jegy név­értékben használható fel, ha azon termőföldet vesznek - mondta ki egy másik határozatában az Alkot­mánybíróság. Az indokolás szerint az állam nem jogi kötelezettségből, hanem saját elhatározásából, anya­gi erejéhez mérten adott kárpótlást ajogfosztó intézkedések folytán kárt szenvedetteknek. Az állam a kárpót­lás mértékét eltérően határozhatja meg, az alkotmány ugyanis csak azt a fajta különbségtételt tiltja, amely az emberi méltósághoz való jogot sérti. Megalakult az OTIVA Budapest (MTI) - Megalakult az Országos Takarékszövetkezeti In­tézmény Védelmi Alap (OTIVA). A betétbiztosítási alap fiinkciókat el­látó intézmény alapszabályát a vidé­ki bankhálózatban érdekelt taka­rékszövetkezetek képviselői több mint kétharmados szavazatarány­nyal hagyták jóvá kedden az alaku­ló közgyűlésen. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szö­vetségelnöke az MTI-nek elmondta: az alap a jövő év elejétől kezdi meg működését. A takarékszövetkeze­teknél elhelyezett betéteket teljes egészükben garantálják. Az MSZDP és a Liga tanácskozása Budapest (MTI) - A Liga nem ért egyet azzal, hogy szakszervezeti ve­zetők pártlistákon indulva kerülje­nek be a Parlamentbe, így ezt a té­mát nem is tűzték az MSZDP és a Liga közötti keddi tanácskozás napi­rendére. Erről az állásfoglalásról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Dohány utcai székházában tar­tott tanácskozásukat követően tájé­koztatták az újságírókat. Elhang­zott: az MSZDP elnöksége a szociál­demokraták egyesülése óta immár másodszor tárgyalt szakszervezeti vezetőkkel. A Ligával folytatott megbeszélésen egyértelműen kide­rült, hogy a szociáldemokrata párt eddigi gyengesége miatt kellett a szakszervezeteknek és elsősorban a Ligának a szükségesnél többet fog­lalkoznia a nagypolitikával. Hatvanegymillió a drótgyárnak Kiss Gyula: garantálni kell a foglalkoztatás mostani szintjét Kiss Gyula munkaügyi miniszter a drótgyár tegnapi munkásgyíílésén jelentette be: a foglalkoztatási alapból ól millió forintot juttattak a cégnek munkabérre, és annak járulékaira Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉjM - I.S.) - Kiss Gyula munkaügyi miniszter tegnap a mis­kolci December 4. Drótművek mun­kásgyűlésén egyértelműsítette: a kormányzatnak fontos a drótgyár, hosszú távon számol a céggel, helye van a magyar-gazdaságban. Ez a ki­jelentés - bár sokaknak késón jött, hiszen a D4D létszáma alig fél évti­zed alatt harmadára csökkent - megalapozhatja a felszámolás alatt álló, több, mint nyolc évtizedes múlt­ra visszatekintő gyár jövőjét is, amely felszámolás itt és most nem azt jelenti: nincs tovább. Vaktor Ele­mér, a gyár egy hónappal ezelőtt ki­nevezett vezérigazgatója is arról be­szélt: a gyorsított ütemű felszámo­lásnak nem az a célja, hogy „elkótya­vetyéljék” a gépeket, ingatlanokat, s ezáltal fizessék ki a hitelezőket, ha­nem, hogy eladható, értékesíthető helyzetbe hozzák a céget. Idén a re­organizációs alapból 190 millió fo­rintot kaptak, ezt alapanyagokra, a forgóeszközök feltöltésére fordítot­ták. A drótgyár termel, dolgozik, s már odajutott, hogy a bankok hitel­képesnek ítélték meg. Igaz, a sikeré­vek 20 millió dolláros exportja még csak álom, de a 10 millió dolláros ki­vitel már elérhető közelségbe került. Ami pedig a privatizációt illeti: a ko­rábbi sikertelen kísérletek után egy két fordulós pályázaton ismét meg­kísérlik értékesíteni a gépeket, in­gatlanokat. Bel- és külföldi érdeklő­dő egyaránt jelentkezett a cégre. A tegnapi munkásgyűlésnek egyébi­ránt az adott jeles apropót, hogy Kiss Gyula bejelentette: a foglalkoztatási alapból 61 miihó forintot utaltak át a D4D-nek. Ez az összeg a béreket és a különböző járulékokat négy hóna­pig fedezheti. Egyetlen, de igen lé­nyeges kritérium: a további elbocsá­tásoknak gátat kell szabni, a mosta­ni valamivel több, mint kilencszáz dolgozó foglalkoztatását garantálni kell. Már csak azért is, mert ez az op­timális létszám... Tovább romlott Ózd helyzete Pásztor Zoltán Budapest (ISB) - Az elmúlt években semmit ,sem javult a foglalkoztatási helyzet Ózdon és környékén, egyre ki- látastalanabb a térségben élők jövője - hangzott el azon a kerekasztal-be- szélgetésen, amit a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei városról tartottaK kedden a Munkaügyi Minisztérium­ban. Szendrényi Péter, a munkaügyi tár­ca főosztályvezetője elmondta: a mi­nisztérium nagy erőfeszítéseket tett a térség helyzetének javításáért, en­nek ellenére nem könyvelhetnek el lényeges eredményeket. A kor­mányzat intézkedései között emlí­tette, hogy az országban elsőként hoztak létre foglalkoztatási társasá­got Ózdon, munkahelyteremtési programot hirdettek meg, 1987-tól pedig 1,6 milliárd forintot fordítot­tak a térségre a foglalkoztatási alap­ból. Ózd közismerten nagyon rossz helyen áll a munkaügyi statiszti­kákban: szeptemberben majdnem 11 ezer volt a városban a regisztrált munkanélküliek száma, melyből ezer pályakezdőt tartottak nyilván. Szendrényi Péter hozzátette: mind­emellett számolni kell legalább 2-3 ezer emberrel, akik nem szerepel­nek a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A tárca képvise­lője elmondta: a foglalkoztatási ala­pot először az ózdi térség gondjainak enyhítésére használták fel, az első támogatásokat korengedményes nyugdíjazásokra és munkahelyte­remtésekre fordították. Miskolci székhellyel, ózdi kirendeltséggel hozták létre az Észak-magyarorszá­gi Regionális Átképző Központot, és a kritikus helyzetbe került területek megsegítésére létrehozott interven­ciós keret nagy részét is Ózdon hasz­nálták fel. Kormos Imre, az Ózdi Kohászati Művek vezérigazgatója szerint 1994 nyarára a 15 ezret is elérheti a mun­kanélküliek száma a településen. Mint mondta, már most is kezelhe- tetlenek a társadalmi feszültségek, a jövőben pedig még rosszabb hely­zet várható. Az infrastrukturális fej­lesztések már hoztak kezdeti ered­ményeket, a kormányzat azonban nem tudott jelentős segítséget adni munkahelyteremtésekre. A vezéri­gazgató szerint a térségben csak a kormány hathatós segítségével le­het profilváltást végrehajtani. A vál­lalkozók számára vonzó hitelkonst­rukciókat kellene kidolgozni. Csak párttag szervezhet tagozatot A bíróság szerint Rajkai még nyilatkozhat kisgazdaként Miskolc (ÉM) - Hosszas névhasz­nálati vita végére tett pontot tegna­pi tárgyalásán a megyei bíróság ta­nácsa. Mint a hasonló ügyek, ennek hossza is tengeri kígyóhoz hasonló..* Az előzményekről. Dr. Torgyán Jó­zsef a Független Kisgazdapárt elnö­ke még 1991 őszén kezdeményezte - többek között - a pártból való kizá­rását Rajkai Zsolt államtitkárnak, dr. Csukás Zoltánnak, Kovács Zol­tánnak és Fábián Károlynak. A kö­vetkező év februáijában a párt or­szágos nagyválasztmánya a döntést jóváhagyta, s az így hármuk eseté­ben életbe is lépett. Rajkai Zsolt nem hagyta annyiban a dolgot, a Főváro­si Bírósághoz fellebbezett, ügyében még nem döntöttek. Időközben a kizárt tagok szervezni kezdték a kisgazdapárt megyei és városi történelmi tagozatait - erre egyébként a párt alkotmánya lehe­tőséget ad tagjainak. Torgyán József pártelnök azonban úgy látta, mivel ók már nem tagok, ne szervezkedje­nek, ne nyilatkozzanak a kisgazdák nevében. Ezt eldöntendő pert indí­tott. ' ’' ' Az elsőfokú bíróság a megnyilatko­zásokat, a tagozatok szervezését ál­talános emberi jognak találta, így nem tiltotta meg a kizárt tagok eme tevékenységét. Torgyán fellebbe­zett. Az ügy másodfokú bíróság elé került, ám a tanács visszadobta, mert megalapozatlannak találta az ítéletet. Újabb bizonyítási eljárás után az ítélet mégis megegyezett az első tárgyaláson hozottal. Torgyán ismét fellebbezett. Az immár valóban másodfokú tár­gyaláson tegnap azonban megvál­toztatták az elsőfokú ítéletet. Esze­rint - s ez ellen Torgyán sem emelt kifogást - Rajkai Zsolt esetében fel­függesztik az eljárást, hiszen még nem dőlt el, érvényes-e a pártból va­ló kizárása. Kovács Zoltánt nem tilt­ják el a névhasználattól, mert nem is élt vele. A másik két alperesről, dr. Csukás Zoltánról és Fábián Károly­ról bebizonyosodott, hogy nemcsak jogtalanul használták a kisgazda nevet, hanem szervezték a párt tör­ténelmi tagozatait, holott erre nem volt joguk. Egyszerűen azért, mert nem tagjai a Torgyán-féle pártnak. A bíróság ezért őket a párt eredeti nevének használatától eltiltja. A történethez tartozik, hogy a szom­baton megalakult Egyesült Törté­nelmi Kisgazda és Polgári Párt lét­rejöttével - amelynek többek között Rajkai Zsolt is tagja - a bírósági dön­tésnek nincs nagy jelentősége.-------KOMMENTÁR-------­S zélhámosok alkonya Gyöngyösi Gabor Azt szokták mondani, a kártyában min- denkinek megvan a maga félórája, az ala­kuló új gazdasági életben ennél valami­vel több. Különösen, ha az illető a keleten most dúló szélhámiáda közepette valami­lyen pénzzel összefüggő lehetőséget hasz­nál ki. Ha a bankszférában eltűnnek bi­zonyos milliárdok, azt meg lehet magya­rázni. Ahol sok van, ott nagy lehet a vesz­teség is, bár nem kellene legyen. A mun­kájukban csődöt mondott pénzszakembe­rek egyáltalán nem tartják soknak az el- bocsájtó szép üzenethez csatolt milliókat, amelyeket jól, vagy kiválóan végzett mun­káért még nem kapott meg ebben az or­szágban senki. Nos, ha ez szembe is tűnik, attól niég a pénzt kifizetik, legfeljebb nem a bruttó, hanem az adó után maradó men nyiséget emlegetik. Mert pénz az van, csak a fene tudja miért, soha; nem kerül jó helyre. Úgy tűnik tehát, nem a pénz az ér­dekes, hanem a hely, ahol forog. Ez na­gyon fontos - mármint, hogy forogjon mert ha elakad a forgás, akkor a pénz rendszerint el is tűnik. Akkor is, ha Ladá­ra fizették be, ha az úszósportot támogat­ták vele, de akkor Is, ha prémiumot, vagy fedezet nélküli hitelt nyújtottak belőle. Olyan apróságokat már ne is emleges­sünk, hogy a valamilyen tombolán meg­nyert gépkocsit nem kapja meg a nyerő, mert a határidő utolsó napján jelentkezik a nyereségért. Valahogy így néz ki ez nálunk, Kolozsvá­ron meg úgy, hogy a Caritásnak nevezett pénzkicsalási manőver atyja, bizonyos Stoica úr, aki az ottani polgármester vé­delme alatt csalja ki a pénzt a leszegénye­dett ország elszegényedett lakosainak zse­béből, most éppen bujkálni kényszerül a népharag elől, mert a piramisjátékban soron következőket mar csak akadozva, vagy egyáltalán nem tudja kifizetni. Ko­lozsvári Ceausescu akaratát niég mindig tiszteletben tartva Napokának köteles thívni az ottani magyar. A Caritás össze­omlása olyan jelenséget idézhet elő, amit az apokalipszisre utalva talán napoka- lipszisként fognak emlegetni azok, akik pénzük eltűnését fogják tapasztalni - írja egy ottani magyar újságíró. Hogy mit fog mondani az a magyar, aki a búsás nyereség reményében pénzét in­nen Kolozsvárra vitte, mert szakadatla­nul azt hallja, hogy ez az ország gazdasá­gi válságban van, azt még nem tudni. Vi­gasztalnám egy másik szójátékkal - vegye már észre, hogy ez az ország valóban vál­ságban van, de a válság nem egyszerűen gazdasági, hanem Mazdasági, s ha nem vigyázunk, és tovább szórjuk a pénzt, an­nak is bealkonyul. Antall programja Budapest (MTI)-Antall József egészségi álla­pota jó, a miniszterelnök naponta öt-hat órát dolgozik hivatalában, néhány órát hétfőn is a Parlamentben töltött kormányzati ügyek inté­zésével - tájékoztatta az MTI-t kedden Juhász Judit kormányszóvivő. Tekintettel arra, hogy a gyógykezelést követő időre Antall Józsefnek kí­mélő életmódot javasoltak orvosai, a miniszter- elnök rezidenciáján látja el a kormányzati fela­datok egy részét. A kormányfő késő estig tartó vagy éjszakába nyúló programokban egyelőre még nem vesz részt. Antall József a csütörtöki kormányülésen előreláthatólag részt, vesz, és pénteken várha­tóan találkozik Manfred Wömer NATO-főtit- * kárral.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents