Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Október 6-, Szerda------------APROPÓ-----------­Z arándoklatok Csörnök Mariann / Evekig kerestem - szinte megszállottan - az emlékeimből újra és újra előbukkanó ap­ró vízimalmot, a törpécskéket, azt a csodá­latos tündérvilágot, amely mindig ugyan­úgy jelent meg előttem: én valahol fent ál­lok, onnan csodálom az apró patak köré épített mesevárost. A részletekre, színekre nem is emlékeztem. De az érzés, az elragad­tatás varázslata mindig ugyanaz volt. És ahogy a kis Mukk mesebeli varázspálcáját mágnesként vonzotta a földbe rejtett arany, úgy vonzottak engem a városszéli hegyek, így lett zarándokhelyem Lillafüred. Azután megtaláltam. A malmok persze már sehol nem voltak, a mesevárost felépí­tő bácsi háza helyén ma már fogadó áll. Azóta csak messziről vetek egy-egy pillan­tást gyerekkorom emlékhelye felé. De szo­morúságomat enyhíteni találtam egy újabb zarándokhelyet, az István-barlang fölötti kis kápolnát. Omladozott, piszkos volt, sőt gusztustalanul szemetes, de a hozzá vezető kálvária út kép nélküli stációit én tölthet­tem meg bibliai vagy nagyon is mai jelene­tekkel, az árva kápolna a nyugalom, a me­nedék bizonyosságával várt rám. Ezért re­pesett a szívem, mikor megtudtam, felújít­ják. Am a lelkes kezek munkája nyomán nemcsak megmenekült, de új köntöst is ka­pott. Oltárára térítőt, bejáratára rácsot tet­tek, elzárva, elvéve mindenkitől, aki nem is­tenén keresztül keresi a békét. Biztosan tudom, talán évek is eltelnek, mi­re újra végigsétálok az apró kis emelkedőn. Addig nincs más menedékem, mint a felső­hámori kis Nepomuki Szent János szobor, amit akkor is szeretnék, ha nem lenne mű- emlékjellegű, ha nem tudnám, hogy már mások is fáradoztak a megmentésén - évek­kel ezelőtt. De ő azóta is ott áll. Tűző nap, eső és hó pusztítja, formái elmosódnak, ru­hája elporlik. Szeretném tenyeremmel, te­kintetemmel simogatva megerősíteni, sze­retnék kiáltani: őt vegyétek el tőlem, tegyé­tek be a templomba, dugjátok el a tél elől! Kiáltani? Minek, ha senki nem hallja. Az indiai kultúra Nemrégiben az indiai zenével ismerked' hettünk, a Calcutta trió segítségével Miskolc (ÉM) - A keleti filozófiák, így az ősi, indiai védikus kultúra harmóniája Magyaror­szágon is egyre több érdeklődőt vonz. A Krisna- tudatú Hívók Közössége ennek a szellemiség­nek a hagyományőrzője. Céljuk megismertetni a nagyközönséggel is a hagyományt, kultúrát, választ adni azokra a kérdésekre, vajon milyen is volt az élet akkoriban, hogyan gondolkodtak az emberek, miben rejlett e civilizáció szellemi­kulturális egységességének a titka? S mi le­hetett az oka annak, hogy akkoriban a tudo­mányok, a vallás, a művészetek és a minden­napi élet elválaszthatatlanok voltak egymás­tól, kizárólag egymással összefüggésben lé­teztek? Diaképek Indiáról, tradicionális zene-és tánc- bemutató, pantomim, filozófiai előadás a lélek­vándorlásról és a jógáról - többek között ilyen programok szórakoztatják és tanítják az érdek­lődőket ma, szerdán este hat órától az Ady End­re Művelődési Házban. Irodalmi előadás Miskolc (ÉM) - Czigány Lóránt professzor tart előadást ma, szerdán délután három órától a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intéze­te harmadik emeleti könyvtár-előadójában Ma­gyar-angol irodalmi kapcsolatok címmel. A lon­doni professzor (aki egyébként angol nyelven megírta a magyar irodalom történetét) négyré­szes előadássorozatának ez lesz az első része. A kalucsni és a gyerekek Vadász és kutyája Fotók: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Hinné az ember, hogy egy bábelőadást nagyon nehéz elrontani. Mert „csak” gyerekekhez szól. Am éppen ez okból talán még könnyebb rossz báb-, mint mondjuk színházi előadást csinálni. Hiszen a jó bábelőadás „lelke” a szókimondó közönség, a mesében teljes lényével részt vevő gyereksereg. Ha unalmas az előadás, akkor „szétszórt” a zsi- bongás, ha pedig sikerül őket leköt­ni, akkor koncentrálódik a szóára­dat, a félelem, a nevetés hangjai egy­ként követik a történéseket. A miskolci Csodamalom Bábszínház legújabb bemutatója A csodálatos kalucsni, amelyet 1945 körül Matve- jeva írt. A ’60-as évek elején az Álla­mi Bábszínházban játszották a da­rabot, amelyben még Korzsényi Ti­bor, a miskolci bábszínház vezetője is szerepelt bábszínészként. Mint mondta, azért vették elő most a da­rabot, mert célul tűzték ki néhány az Állami Bábszínház által játszott ré­gi mesejáték felújítását. Az egykori előadás - Kovács Gyula rendezése — érdemes volt erre. S még aktualitá­sa is van, hiszen ma rengeteg a „szájjártató”, a levegőbe beszélő, il­letve a hiszékeny ember. Most pedig - hogy mindenki tudja, miről van szó -, mesélni fogok: a sze­gény vadász elveszti az egyik kalucs- niját, melyet Zsiga, a sün talál meg. Zsiga felesége, Zsófi hazugságba hajszolja urát, mert mindenáron meg akaija szerezni a nyuszik odú­ját. Sün úr elhiteti Ugrival és Tapsi­val, hogy a kalucsniról letépett bőr­darab csodálatos erőt ad nekik, s ezt a lakásért cserébe megkapják. Az „erővel” el is űzik a nagyobb állato­kat, de aztán csak kiderül az igaz­ság: a hazugság. És jön a tanulság: a mese végén barátjukat már nem csak képzelt, hanem belülről fakadó erejükkel, akaratukkal védik meg. Itt a vége. Hogy miért kellene aktualizálni, sót politizálni egy mesedarabot, azt nem értem igazán. Bár megjelenhet­nek - mint ebben az előadásban is - „mai” poénok, s ez nem baj. De szá­momra a filozófiája sokkal izgalma­sabb lehet. Mert van neki bőven. Kérdés például, hogy „búnös-e”, aki elhiszi a hazugságot. Van, aki azt mondja, igen, hiszen gondozójává lesz a félrevezetésnek. De mégsem ítélhetjük el Ugrit és Tapsit. Elítél­hetnénk azonban Zsiga bácsit, csak­hogy ki tudja miért, erről a szerző megfeledkezett... S annyira kedves a figura, hogy nem haragszunk rá mi sem. Égyáltalán senkire nem haragszunk, mert eb­ben a darabban nincsenek negatív hősök. A kedvesre tervezett bábok, a vidám színű díszletek (Bródy Vera és Szabó Emőke tervei) nem tűrik a haragot. De mégis a mozgatóké a főszerep. Tulipán Gábor nagyon jó Vadász. Ő elsősorban magát mozgatja, végig fi­gyel a gyerekekre, rezdüléseikre re­agál, válaszol, improvizál. Másik szerepe is van, a Bagoly általa kel életre. Egy pillanat azonban volt, amikor Bagolyként elfeledkezett magáról, s a Vadász hangján szólalt meg... A nyuszik (Szabó Emese, Juhász Éva) az általam látott előadásban olykor kicsit halkak voltak, viszont nagyokat játszottak. S szórakoztató- ak voltak a Tari Edit és az Oláh Ti­bor mozgatta állatok is. Viszont a kedvencem magasan Behemót, a va­dászkutya. Sipos Imre mind hang­ban, mind játékban fantasztikusan nagyot alakított. (Ha így mondják ezt bábszínházi körökben is.) De amint az elején írtam: ha sikerült lekötni a gyerekeket, akkor jó volt az előadás. A kalucsnis történet bizo­nyára megér még néhányat... Róma (MTI) - Megszállták a ró­mai főpályaudvart Spielberg dino­szauruszai, miután az őslényláz Olaszországot is hatalmába kerí­tette az elmúlt hetekben. Két olasz vállalkozó, megszerezve a rendezőtől a Jurassic Park című filmjéhez használt modellek euró­pai bemutatásának kizárólagos jo­gát, a római Termini főpályaudvar egy használaton kívüli csarnoká­percet téved, s létrehozva Lucy, a legrégebben - 3,6 millió éve - élt nő háromdimenziós képét. A kiállítás rekonstruálja a Jurassic Park fő helyszíneit és leglátványosabb je­leneteit. A dinoszaurusz-kiállítás a New York-i Természettudományi Múze­umban két hónap alatt 450 ezer lá­togatót vonzott. A római kiállítás fél évig lesz látható. „Nyitottan” a múzeumokba A Szemere Bertalan Gimnázium diákjai a múzeumban Miskolc (ÉM-DKj - Október évti­zedeken át múzeumi hónap volt. Változnak az idők, elmúlik a jó is, - idén már nem múzeumi hónap e hónap. Viszont a muzeológusok nem adják fel, kitaláltak valamit, hogy mégse felejtsük „októbert” olyan gyorsan. Ezen a héten „nyi­tott múzeumi hetet” szerveztek, melyre az iskolák jelentkezését várták. A bejelentett időpontban az osztályok, csoportok díjmentesen látogathatják a kiállításokat, me­lyen avatott szakemberek vezetik őket végig. Miskolc város történetéről a pap­szeri épületben Veres László múze­umigazgató illetve Tóth Lajosné beszélnek. A régészeti gyűjtemény­ről (amely ugyan állandó kiállítás­ként most nincs, de tavaszra már remélhetőleg lesz) Lovász Emese régész vezetésével a Papszeren, míg a Miskolci Képtár anyagával Goda Gertrúd művészettörténész vezetésével a Görgey A. u. 28. szám alatt ismerkedhetnek az iskolások. Már ez a rendezvény is része egy később induló sorozatnak. Gyako­ribbá szeretnék tenni az ilyen jelle­gű találkozókat a diákokkal. November-decemberben a néprajz dominál majd, akkor a megyei nép­művészeti egyesület kiállításá­hoz kötődve kismesterségek bemu­tatóira várják az érdeklő láto­gatókat. Egerek és... Sárospatak (ÉM) - A Nobel-díjas amerikai író, John Steinbeck Egerek és emberek című alkotásában szülő­földjére, Kaliforniába röpít. A bűnü­gyi regény izgalmával megírt törté­netben sötét színekkel megfestett, kegyetlen, borzalmas világ bontako­zik ki előttünk. A kisregény színpa­di változatát láthatják a sárospata­ki Művelődés Házában október 7-én, csütörtökön este hét órától az érdek­lődők, a kassai Thália Színház előa­dásában. Klasszikusok Budapest (MTI) - Az általános, va­lamint a középiskolás irodalmi tan­anyagot feldolgozó hangkazetta so­rozatot állított össze a New Bridge Zenemű- és Könyvkiadó Kft. A soro­zat 24, egyenként 40-50 perces ka­zettáján neves színművészek tolmá­csolásában hallhatók a világ és a magyar literatúra klasszikus művei. A kiadó szándéka, hogy közvetlenül az iskolákba juttassa el a kazettá­kat, s így a kereskedelmi csatornák kiiktatásával lényegesen olcsóbban - darabonként 145 forintért - vásá­rolhatók meg a hangos irodalmi sze­melvények. A New Bridge szeretné megnyerni a pedagógusok támoga­tását, ezért tájékoztatót és kataló­gust juttatott el minden hazai alsó- és középfokú tanintézménybe. Az igények ismeretében kezdik majd meg a Görög regék, mondák, illető­leg a Biblia című kazettákkal kezdő­dő sorozat szállítását előrelátható­lag november végén. A tervek szerint a romantika euró­pai költőit bemutató szemelvényig jut el a sorozat az idei tanév végéig. A házi hangarchívum a következő iskolai évben válik teljessé, amikor is utolsóként elkészül a napjaink iro­dalmát feldolgozó magnókazetta is. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre és József Attila műveit önál­ló kazettán jelenteti meg a kiadó. Fénymásoló egy iskolának Miskolc (ÉM) - Az elmúlt héten rendezték meg a Bürotech ’93 iroda- technikai szakkiállítást. A rendez­vényen a Kopitech Hajdú Kft. aján­déksorsolást tartott az általános is­kolák között. A Sharp típusú fény­másológépet a makkoshotykai álta­lános iskola nyerte. Szüreti bál Miskolc (ÉM) - Szüretelni nem kell, hálózni viszont lehet a miskolci Vasas Művelődési Központban. Az október 8-án, pénteken este 7 órától egészen szombat hajnal 4-ig tartó szüreti báljukon négy miskolci művész is fellép, név szerint Lévai Joli, Ötvös Éva, Somló István és Vass László. A zenét az UNI együt­tes szolgáltatja. Ügyes kezű ifjak Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Képzőművészeti Egysége októbertől újabb tanfolya­mokat hirdet ügyes kezű gyerekek­nek és igáknak. A legkisebbeket a képzőművészeti óvoda, az alsósokat műhely váija. A 7-8. osztályosokat rajztagozatra, a középiskolásokat pedig képzőművészeti főiskolára ké­szítik elő fazekas, bőr- és rézműves, valamint tűzzománckészítő tanfo­lyamaikon. Érdeklődni személyesen vagy a 340-657-es telefonon lehet Csóka Editnél. Fehérvári műgyűjtő hagyatéka Székesfehérvár (MTI) - Székesfe­hérvárra hagyta nagy értékű, a XX. századi és kortárs művészek alkotá­sait tartalmazó képzőművészeti gyűjteményét Deák Dénes, a közel­múltban elhunyt neves műgyűjtő. A hagyaték leltározása még tart, de már eddig is ezernél több műalkotás került regisztrálásra. A gazdag hagyatékot a nagyközön­séggel is szeretné megismertetni a város és a Szent István király Mú­zeum, ezért a szakmailag még fel­dolgozatlan gyűjteményt december­ben kiállításon táiják az érdeklődők elé. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szent István király Múzeum méltó helyen kívánja elhelyezni az értékes alkotá­sokat. Spielberg — dinók Rómában ban rendezett kiállítást a dinosza­uruszokból és a hozzájuk kapcsoló­dó kellékekből. A bemutató kap­csán egy egész történelem előtti vi­lágot rekonstruáltak, elhozva a utah-i Provo múzeumából a világ legrégibb és legdrágább tojását, amelynek értékét 120 millió dollár­ra becsülik, továbbá a világ legpon­tosabb óráját, amely 1 millió 600 ezer év alatt mindössze 1 másod-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents