Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

ÉT TTMÓfí ' " ------------- Medicina z Az ÉszaK'Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1993. Október 6. Fogatlan németek München (MTI) - Kereken két és fél millió, 65 éven felüli német telje­sen fogatlan. Ehhez járul még továb­bi kilencvenötezer 35 és 44 év közöt­ti, aki már kénytelen volt elbúcsúz­ni fogaitól. Mint az Orális Implantá­ciós Központ elnöke, Volker Black professzor a napokban Münchenben közölte, az Aacheni Főiskola által készített tanulmányból jutottak er­re a következtetésre. Ezeknek az embereknek - idézi a dpa Black pro­fesszort - a fogbeültetés alternatívát jelent a hagyományos fogpótlással szemben. A beültetett fogak tíz évnél tovább is eltartanak. A gyakorló fogbeültetők szövetségének adatai szerint 1992- ben több mint 40 000 fogbeültetést végeztek Németországban. Eddig összesen több mint 250 000 páciens határozta el magát erre az operációra. Alapítvány — rokkantakért Kolozsvár (MTI) - A Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Tár­sulata hazánkban is segítséget ke­res ahhoz, hogy Kolozsvárott felépít­hesse a kisebbségben, hátrányos helyzetben élő magyar rokkantak rehabilitációs otthonát. Ennek érde­kében hozták létre Magyarországon a Cselekvés Alapítványt (Számla­száma: MHB 222-22057). A Szent Kamill Rehabilitációs Otthon - amelyet a Kolozsvári Magyar Moz­gáskorlátozottak Társaságának tel­kén épülne - alapkőletételét szep­tember 25-én tartották. Csodás nyugdíjelvonás Lourdes (MTI) - Kételkedő orvo­sok, óvatos egyházi hatóságok és a csodás gyógyulásban reménykedő betegek - Lourdes mindennapos emberi drámáinak ez lehet az össze­foglalása, amely csak nagyon ritka esetben végződik valamennyi érin­tett számára megnyugtatóan. Ah­hoz ugyanis, hogy a csodás gyógyu­lást elismeijék, szigorú orvosi ellen­őrzések sorozata kell. S ha minden vizsgálat megtörtént, a Lourdes-i püspök felkérésére nemzetközi or­vosbizottság is tanulmányozza az esetet. Ha ez a bizottság sem talál magyarázatot, csak akkor indítják meg az egyházi elismerés folyama­tát. A csoda híre mindazonáltal szárnyon j ár, mint ahogy egy francia villanyszerelő esete is példázza. Jo­seph Carpentier, akit mindkét lábá­nak bénultsága tolókocsihoz kötött, 1988-ban elvitette magát a Pireneu­sokban lévő kegyhelyre, ahol is a hi­te meghallgatásra talált: a hírügy­nökség jelentése szerint 16 eszten­dei teljes mozgásképtelenség után a saját lábán tért haza. Örömében még arról is megfeledkezett, hogy az egyházi hatósággal tudassa gyógyu­lását, s ezzel elindítsa a hivatalos ké­tely folyamatát. Ám nem sokkal ké­sőbb kiderült, hogy még az övénél is erősebb a nyugdíjintézet hite, mert értesítést kapott: csodás gyógyulá­sára való tekintettel a továbbiakban nem kaphatja meg a havi 8 ezer frankos rokkantsági nyugdíját, me­lyet 1969 óta folyósítottak. Szénanátha — a lakásban London (MTI) - Brit orvosok sze­rint a szénanátha, az ekcéma és az allergiás asztma robbanásszerű ter­jedésének oka a modem lakberende­zésben, például a szőnyegpadlóban és az ágyakban keresendő. Egy friss tanulmány szerint, amelyet Robert Davies professzor, tüdőgyógyász és n brit allergia alapítvány elnöke jegyzett, az allergiás tünetek egyik leggyakoribb okozója a házi poratka, egy szabad szemmel nem látható pa­rányi élőlény, amely minden koráb­binál több és jobb élőhelyet talál a korszerű lakberendezésben. Nagy- Britanniában a 15 éven felüli lakos- ságnak már egynegyede panaszko­dik szénanáthára, ekcémára, és a csecsemők egytizedénél alakul ki al­lergiás asztma az első életévben. Az etika több, mint a törvény! Dr. Kovásznai Sándor Az IFOTES (Telefonos Lelkisegély Szolgálatok Nemzetközi Szövetsé­ge) közel egyéves előkészítő munka után Szentpéterváron tartotta meg soros konferenciáját. A konferencia előkészítését és megrendezését a há­zigazda RATES (Oroszországi Tele­fonos Lelkisegély Szolgálatok Szö­vetsége) vállalta. A konferenciára hármas feladat há­rult: 1. Az IFOTES 1973-ban Genfben el­fogadott szabályzatának korszerűsí­tése, vagyis a világban, főleg a kö­zép- és kelet-európai országokban bekövetkezett változásokhoz való adaptálása. 2. Oroszország és a volt szovjet utód­államok, valamint Magyarország IFOTES-beli teljes jogú tagságának előkészítése. 3. Felkészülés az 1994-es jeruzsále- mi kongresszusra. Az IFOTES-nek jelenleg 20 tagja van, a teljes jogú tagságra 4 ország várományos, köztük hazánk is. A konferencián a legnépesebb delegá­ció a magyar volt: 25 fő vett részt az ország különböző világi és egyházi szolgálatainak képviseletében. Az IFOTES-országok szolgálatai éven­te 4 millió életbevágóan fontos tele­fonhívást kapnak. A szolgálatok munkájának célja nagyvonalakban a következő: 1. Pszichoterápia (gyógyító beszélge­tés) 2. Krízis-intervenció 3. Öngyilkossági szándék esetén a Az IFOTES-országokban több mint 20 ezer önkéntes dolgozik, akiket szigorú normák szerint készítenek fel, illetve továbbképeznek az e szol­gálatokat felügyelő pszichológusok és pszichiáterek. Magyarországon ma 30 telefonos lel- kisegély-szolgálat működik kb. 800 önkéntessel. A miskolci szolgálat azon hármak egyike, amelyik a nap órájában tudja fogadni a hívásokat. A miskolci szolgálat telefonszámai: 323-888 és 323-262. A szentpétervári konferencián a miskolci szolgálattól ketten vettek részt: dr. Balogh Gizella és dr. Ko­vásznai Sándor. A résztvevők referátumai, valamint a konferencia munkacsoporijaiban végzett munka egyértelművé tették, hogy az ilyen szolgálatokra óriási szükség van. A posztindusztriális, úgynevezett jó­léti államok polgárai alapvetően más jellegű problémákkal küzde­nek, mint a kelet-közép-európai új demokratikus államok polgárai, de mindkét esetben nagy számban ke­rülhetnek emberek olyan lélektani, magánéleti, szociális válsághelyzet­be, amikor csak a telefonos lelkise­gély szolgálat jelenti azt a szalma­szálat, amibe a gondok ingoványá- ban haldokló kapaszkodni tud. Az ügyelet ellátása az ilyen kiélezett helyzetben óriási felelősséget ró az egyébként anonim, csupán számmal jelölt ügyelőre. Tekintettel arra, hogy ilyenkor em­beri sorsokat kell, mintegy kézen­fogva kivezetni a sötétből a fényre, meg kellett határozni az alapvető koordinátákat és paramétereket. A teljesség igénye nélkül csak néhá­nyat sorolunk fel: a hívó jogai és kö­telességei, a szolgálatok célja, az ott végzett munka alapelvei, az ügyelő jogai és kötelességei, e munka etiká­ja és filozófiája, az ügyelők kiképzé­se, felügyelete és továbbképzése, más szervezetekkel (egészségügyi, szociális, karitatív, stb.) való kapcso­lat. A magyarok nagyon aktívan kivet­ték a részüket a konferencia mun­kából, számos módosító javaslatuk bekerült az alapszabály-tervezetbe. Különös fontossággal bírt az is, hogy több hason szolgálattal illetve azok jelenlévő képviselőivel alkotó, nagy reményekre jogosító kapcsolatot si­került kiépíteni, mint például a nor­vég, litván, belga, orosz, lengyel, stb. szolgálatokkal. Külön érdekessége volt a hét csodá­latos napnak, hogy már az első na­pon Udmurtia (fővárosa Izsevszk) 9 tagú delegációja hangot adott a ma­gyarokkal való szoros kapcsolat megteremtése szándékának. Ud­murtia a magyar őshaza területét foglalja magában, s lakóinak lega­lább 40 százaléka finnugor nyelvű, így tehát érthető, hogy ennek tuda­tában az ottani szolgálatok képvise­lőivel a kapcsolat az első percektől kezdve rendkívül szoros, testvéri, mondhatni családias volt, s hogy az elválás szinte a könnyekig megha­tott mindenkit. A konferenciát a szentpétervári Harmónia nevű magán pszichoterá­piás intézet szervezte meg. A hason­ló intézetek közül ók voltak az elsők, akik az államtól függetlenedve a pi­acgazdaság felé nyitottak, úgy hogy szolgáltatásaik meglepően nagy te­rülete a lakosság felé ingyenes! A te­lefonos lelkisegély szolgálat is a Harmónia intézetbe csatlakozott be. Végezetül: Szentpétervár gyönyörű, lenyűgöző város, igazi európai met­ropolis. Az ötmilliós város alpolgár­mestere fogadta a konferencia részt­vevőit, s miután a lelkisegély tele­fonszolgálatok aspektusából bemu­tatta a város gondjait, újabb látoga­tásra hívott meg mindenkit. A meghívók, a RATES-elnök Jevge- nyij Kreszlavszkij úr, valamint az egyszerű emberek is valószínűtlen kedvességgel viszonyultak hozzánk, magyarokhoz. Daszvidányija, kedves barátaink! (Szerzőnk a megyei kórház adjunktusa.) Amit a hajhullásról és annak hátteréről tudni kell Dr. Bkszádi Ilona A hajszál hámból és kötőszövetből álló henger alakú bonyolult képlet­ben a szőrtüszóben (follikulusban) foglal helyet, annak terméke. Funk­ciója csekély, a koponyát védi, rész­leges vagy teljes hiánya főleg eszté­tikai okokból jelent nagy problémát a gyermeknek és a családjának is. A hajszálak a szórtüsző legalsó sejt­jeiből termelődnek. Folyamatos osz­lásuk és elszarusodásuk a szőrszál illetve hajszál növekedése. A növe­kedés gyorsasága kb. 0,35 mm na­ponta. Ismételt, tartós helyi vérbő­ség hatására a hajszál vastagabb lesz. A hajzat nyáron a bőr maga­sabb hőmérséklete és gyorsabb anyagcseréje miatt intenzívebben nő. Ha a hajszál bizonyos hosszúsá­got elért, a növekedése megáll. Nyu­galmi időszak következik és egy új hajszál növekedése kezdődik. A hajváltás természetes jelenség mely 3 fázisból áll: növekedési (2-6 év), átmeneti (10-14 nap), majd ezt követően a néhány hónapig tartó nyugalmi fázisból. Ä szőrtüszők cik­lusa a hajgyökerek vizsgálata alap­ján követhető (trichogram). A külön­féle fázisban lévő hajszálak egymás mellett vannak. A hajas fejbőrben átlag 100 000 tüsző van. Egészséges egyéneken a hajszálak 80-90 %-a ak­tív, 5 %-a átmeneti és 10-15 %-a nyu­galmi fázisban van. Átlag napi 100 hajszál kihullása teljesen normális. Ha a hajváltás ciklusa rövidebb, vagy több tüsző van nyugalmi fázis­ban, az ember hajhullásról panasz­kodik. Születéskor a hajszálak rendszerint növekedési fázisban vannak, majd rövid idő alatt nyugalmi fázisba ala­kulnak át. A csecsemőkori hajhullás lehet nagyon gyors, de gyakoribb, hogy fokozatosan, néhány hónap alatt zajlik le és így alig észrevehe­tő. A maradandó haj a pubertás után alakul ki. Számtalan inger megváltoztathatja a hajnövekedés normális ritmusát, és időnként az átlagosnál nagyobb mértékű lehet a haj „kopása”. A haj­szálak negyedének - 25 000-nek - kell kihullnia, hogy jelentős észreve­hető kopaszság (alopécia) alakuljon ki. A hajhullás lehet foltos jellegű, vagy általános. A hajhullást kb. 2-3 hónappal előzi meg a kiváltó ese­mény: láz, hormonális ingerek, sokk, stressz, gyógyszerek (fogam­zásgátlók), hipervitaminosis, nyom­elemhiány, betegség (pl. tüszős mandulagyulladás), szülés stb. Á ki­váltó okot mindig szakembernek kell megállapítani, a kezelést ezt kö­vetően lehet kezdeni. Öt hónap szükséges a teljes gyógyulásig, amit enyhe vérbőséget kiváltó hajszesz- szel lehet elérni. Bármilyen haj­szesz, ami helyi vérbőséget idéz elő, alkalmas erre célra! Segítik a gyó­gyulást a nyomelemeket és vitami­nokat tartalmazó készítmények. (Szerzőnk a GYEK gyermekgyógyász főorvosa.) Kórház Diósgyőr szélén Xin. Szunyogh László Október 4-én, Ferenc napján volt az állatok vi­lágnapja. Furának tűnhet, de úgy éreztem, illő immár kórházu nk faunájá ról szólani. Nem a ré­szegen beszállított malacokról, nem a fel-felbuk­kanó lepedő-köntös-rádió-csaptelep-lopó szar­kákról, nem a vérszopó főnökökről, nemapávás- kodó, kakaskodó, rókalelkű, hörcsögtermészetű dolgozókról, betegekről - hanem a kórház való­di állatvilágáról. Ősi „állat”-nevem kapcsán személyeskedéssel kezdem. A mezőkövesdi kórházigazgató-válasz­tás alkalmával emlékeztetett Kapui Márton ba­rátom egy „elfeledtem”-levelemre, melyet kato­nai bevonulásomat követően írtam az itthon maradt kollégáknak. A szigorú karantén miatt igen csak nekikeseredett hangulatban, de opti­mistán. Megírtam, hogy óriási lehetőségeim vannak a seregben, Hiszen elkezdtek egy szá­momra kecsegtető gyakorlatot. Ugyanis a leg­főbb hadúr először farkas volt, aztán cinege. Gondoltam a következő egy még kisebb állat pél­dául szúnyog lehet. Többen óva intettek, le ne merjem írni: kórhá­zunkban régen patkányok is éltek. De há t a pat­kány az egyik legintelligensebb állat, alkalmaz­kodóképessége csodálatos, akár a patkányirtó­raktárban is vígan megél. Én pedig többször lá ttam a régi sebészet pincé­jéből felbukkanni kandi pa tkányokat és virgonc egereket. Hogy ma már nincsenek, ahhoz hozzá­járult. N. Laci boncmester is, aki kiváló kotorék- eb tacskóját jutalomból gyakran rászabadította az alagsorra, ahonnan a szorgalmas kutya 5 percenként előbújt, pofájában áldozataival, egy- szer-egyszer tévedésből pa tkány helyett macská­val. Macska ma is van. Bőven. Felhívom a baboná­sok figyelmét, ne járjanak a Nőgyógyászat mö­götti úton, Falkányi fekete cica futkározik, ug­rándozik itt, valószínűleg egy vérmes domináns fekete kandúrnak köszönhetően. Eltűntek a mókusok. Harminc éve még vígan hancúroztak az agg vadgesztenyefákon. Fecskét sem látok - régebben besuhantak az osztályok­ra is. A gólyákat pedig régen családtervezésre cseréltük. Régen a Belosztály mögötti erdőcskébe fácánok jártak be. B. Tamás kollegám-mellesleg vadász - münchauseni csapdát állított. Horgászzsi­nórra kukoricaszemeket fűzött fel, így szeretett volna lövés nélkül fácánzsákmányt ejteni. A frá­nya fácánok ügyesen leszemezgették a szemeket, de nem akadtak horogra. Pech, ha egy vadász nem balfácánokra akad. Viszont Tamás másik „vadászakciója” sikeres volt, A régi, ma munkanélküli hullaház mögött elszaporodtak a csigák. K. adjunktust ugyan idegesítették az éjszaka ágyára is rácsúszó csú­szómászók, de ők is elnyerték büntetésüket. Más­nap pazar csiga pörköltet falatoltunk. Régebben estelente denevér is röpködött, sőt bag­lyot is láttam. Ma már m in tha a gerlék is ritkáb­ban búgnának és éjszaka csupán az őrző ebek felelnek a környék kutyáinak hívó vonítására, néha - megtévedve - a vijjogó mentővel kacér­kodnak. Aki idáig eljutott az olvasásban, jutalma egy di­ósgyőri „állati” sztori. P. igazgató úr kutyáját el­lopták. Apróhirdetett. A kutya leírásán kívül szerepelt az is, hogy fertőző betegségben szen ved és új gazdájára életveszélyes. Kérdeztük igaz-e ez? P. Laci válaszolt: „Gilisztája van”. „De hisz az nem életveszélyes!”,Az nem, de ha meglátom a tolvajt a kutyámmal, úgy izén rúgom!” AIDS: japán előítéletek Tokió (MTI) - Nem kapott szállodaszobát To­kióban egy AIDS-es amerikai drámaíró. Ale­xander Martint egy japán színházi iroda hívta meg Japánba műve bemutatása alkalmából, de az iroda képtelen volt szobát szerezni a számá­ra. Tizennyolc tokiói szálloda mondott nemet. „Először közölték, hogy van szobájuk, amikor azonban megtudták, hogy egy HIV-vírussal fer­tőzött színházi szerzőről van szó, visszaléptek” - nyilatkozta az froda képviselője. Martinnak az AIDS-betegek életéről szóló drámáját októ­berben mutatják be Tokióban. Az iroda nem ad­ja föl a reményt, hogy még a napokban talál egy szállodát a japán fővárosban, ahol nem viseltet­nek előítéletekkel az AIDS-vírussal fertőzöttek­kel szemben. Az oldalt összeállította: Lévay Györgyi Évente 4 millióan telefonálnak az IFOTES-országok lelkisegély­szolgálataihoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents