Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-27 / 251. szám

V Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1993. OKTÓBER 27. „éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala Az én slágerlistám Sajátos, „Sony Audio Casette” jeligé­vel érkezett a legújabb házi sláger­lista. És ha már a múltkor szóvá tet­tük, hogy sajnálatos módon hiányoz­nak a magyar előadók, most kettő is bekerült, igaz, csak az utolsó két helyre, de már ez is valami! Listaküldőnknek köszönet! A többi­eknek pedig felhívjuk figyelmét, bogy mindenkitől, sőt osztályoktól, baráti társaságoktól is váijuk saját listájukat: névvel, címmel, fotóval, de esetleg jeligével is! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősé­ge, „Éretlen Paradicsom”, Miskolc Pf.: 351. 1. Dance 2 Trance Power of American Natives 2. En Rage Why don’t You 3. M. People One Night in Heaven 4. Monie Love Born 2 B.r.e.e.d. 5. A.B. Logic Get up 6- West end Jeat Sybil I love I lost 7. U96 Night in Motion 8. UB40 Higher Ground 9- Alvajárók Crazy dance Rb Sípos F. Tamás Buli van Zenehírek • Nagy Eső lesz október ‘29-én, pén­teken este 7 órától a miskolci Ifjúsá­gi és Szabadidő Házban. A jelenség természetesen nem meteorológiai, hanem zenei. Felvezeti a Misery. Ugyanitt ismét lesz Techno House Party. A techno-zene kedvelők im- jüár második, ám még mindig kísér­leti örömünnepét október 30-án, szombaton este 7 órakor tartják. •Zorán ad koncertet a miskolci Ró- üai Művelődési Központban novem- ~®r 2-án este 6 órakor. Műsorának ^ae: Az elmúlt 30 év. A NO együttes lép fel a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban no­vember 3-án este 7 órakor. P. Mobil: adatok és tervek A zenekar jelenlegi tagjai: Tunyogi Péter ének, Kékesi „Bajnok” László basszusgitár, ének, Mareczky lst- vún dobok. Sárvári Vilmos szólógi- kár, ének, Schuster Lóránt dalszöve­gek és mindenféle, tervek 1993-ra: Novemberben meg­fenik egy 129 perc hosszú, 35 szer- ^ményt tartalmazó dupla CD és ka- zetta, a címe: P. Mobil Stage Power azaz Színpadi Erő. A karácsonyi le­mezpiacra jelenik meg a P. Mobil új dalokat tartalmazó stúdiólemeze, kazettája és CD-je. Az új lemez címe: Ez az élet, Babolcsai néni! A lemez kiadója a Hungaroton Gong. Az új le­mezzel kapcsolatosan megjelenik egy könyv a P. Mobil eddigi történe­kéről. A hangfelvételek mellett két yideoklip is készül. Az egyik a Rock- k°ber c. régebbi számból és a másik a készülő új lemez egyik dalából. Megjelenik még egy 10 éve készült Koltay Gábor által készített mozi- “hn, amely a Heavy Metal című le- ®ez hanganyagára és riportokra ePúl. A film videokazettán jelenik meg, fekete fehérben (elkészülése után betiltották). 1994-ben terveink szerint megjelenik még egy harma­diklemez is, amely az 1994-es P. Mo- ,1 kurné koncertfelvételeiből egy vá- °gatás, a címe Worst of P. Mobil 2?az a P. Mobil legrosszabb dalai. Ehndult a ’94-es turné szervezése itthon és külföldön is. A külföldi tur- úék helyszínei: Szlovákia (Felvidék). Kárpátalja és Erdély. Az itthoniak: ki helyszín, ebből 10 vidéken, sport- eearnokokban, a 11. a budapesti. Üdvözöl a Szabadság szobor * Nemcsak hatalmas méretei miatt lenyűgöző Gaál Anikó Igen kisdiák lehettem, amikor olvastam róla, hogy van New York-ban egy szobor, ami azért áll ott, hogy köszöntse a lá­togatókat Amerikába lépésük alkalmából. Gyerekes daccal elhatá­roztam, hogyha életem árán is, látnom kell azt a szobrot, amit bár a franciák ajándékoztak, de ott áll, és vár engem, hogy megpillantsam, s megkérdezzem tőle: How are you old lady? Öreg ide vagy oda, hősi­esen tűri az álldogálást felemelt fővel. Szabad­ság. Szabadság: a szel­lem, ami áthatja az egész országot, és nem azért vívták ki, hogy ne legyen méltó emlékmű­ve. Nekem látnom kell - mondom, s jó volna ha minden vágyam hason­lóan teljesülne. És láss csodát, pár évvel később már a repülőgé­pen folytatom az álmo­dozást, s mivel az út hosszú, van időm töp­rengeni azon, hogyan vár majd rám a lady? Megérkezvén a vendég­látást egy nappal elteszi - mondván nagyon fáradt, nézzem meg addig a többi barátját is: a Broadway-t, a Metropolitant, az Empire State Bu- ildinget, s legalább majd beszámo­lok róla, ők hogyan állják a sarat. Mondom oké, s elmegyek a Central Parkig, de be nem megyek hatalmas sűrűjébe. No, nem mintha a farkas­tól félnék, hanem mert egy hullát pont akkor hoznak ki az erdőből. De mi ez nekem, vár a világ legmaga­sabb épülete. Félóra huzavona után sikerül is leráznom egy AIDS-kol- dust. Felmegyek az „Empire” tetejé­re, s csodálom, hogy állnak a felhő­karcolók katonás rendben, egyetlen egy kicsit maguk közé nem engedve. Érdekes - mondom magamban sem­legesen, és sétálok a Broadway felé, hátha áthatja lényemetegy kis ame­rikai szellem vagy hangulat. De ez, úgy tűnik, várat magára a sok roha­nó fekete-fehér ember között, így in­kább hot-doggal kezemben bámész­kodom a Broadway-n. Nézem az órá­mat, számolom a perce­ket, amikor találkozni fo­gok Vele. Éppen egy embert bilin­cselnek meg előttem, így inkább egy ékszerboltba menekülök, ahol szebb­nél szebb ékszerekben gyönyörködöm. Mikor udvariasan az egyik ára felől érdeklődöm, nem ka­pok rá kielégítő választ, mondván, akinek az szá­mít, hogy mennyibe kerül valami, nem az, hogy tet­szik, az ne idejöjjön vásá­rolni. így haza bandu­kolok a másnapi lázban égve. Végre eljött a várva várt nap, s busz visz ki a hajó­hoz. Nem férek be az első turnusba, de én átmá­szom a korláton, s már messziről gyönyörködöm benne. A láng, ami 24 karátos aranyból készült, szinte égni látszik. Persze ég is - mondom, hiszen tudja, hogy jövök, vár engem, je­lezi, hogy épp ráér. Le­szállók a hajóról, s boldog arcok mosolyognak rám, most kezdem átérezni azt a hangulatot, amü-e vágy­tam, megérkezésünk óta. A szobor csak áll, áll ren­dületlenül, mutatva társaira: Tho­mas Jefferson-ra, Bartholdi-ra, akik hozzásegítették ahhoz, hogy ezt a feladatot ő láthassa el. Kezében az alkotmány, s meséli népe történel­mét, kérdezi a távolba tekintve: merre van az én hazám? Mondom messze, nagyon messze, még az óceán másik partján is túl, de igen, már mi is szabadok va­gyunk. Az jó, s lehunyja szemét; je­lezvén. hogy elfáradt. De tudom, ró­lunk álmodik. A német diákok nem optimisták Htäränü [Títaüeni; I:u5a:e lgHl_h ^UNGARN 3 A karikatúrát is a tábor lapjából vettük át Itt voltak 9 napig. Szétnéztek sok helyen, találkoztak sok emberrel, hallottak sok mindenről. Ebből a sokból lett egy újság. Merthogy ők német diákújságírók voltak. Éddig magyar társaik újságíróskodtak ná­luk néhány napig, most pedig ók jöt­tek vendégségbe. Hogy mit láthat­tak az itt töltött idő alatt, arról már korábban beszámoltunk. Most in­kább nézzük meg azt, hogyan látták Miskolcot, Magyarországot? Muta­tóba egyetlen cikket választottunk ki, úgy érezzük ez a legsikerültebb, ennek leginkább egyéni a hangvéte­le. Am hogy kié ez az egyéni hang, az nem derült ki az újságból. A fordítók nevét viszont közreadjuk. Kétségbe ne essen, Kolczától kérdezzen! Magyarország legyengült a tervgaz­dálkodásból a piacgazdaságba való átmenet során. Bár a gazdaság pad­lón van a munkanélküliség kezelhe­tetlenné vált, és a politika a legjobb esetben is zavarosnak minősíthető. Mégis úgy látszik, sikerült egy meg­felelő pótmegoldást találni: egy 1996-ra tervezett magyar világkiál­lítás hivatott az általános válság- helyzetet megoldani. Minden EXPO-n van valami különlegesség, nekünk azonban üres a zsebünk egy új Eiffel-torony megépítéséhez, és a szakértelem is hiányzik az Atomi- umhoz. A tervezőknek így az a fan­tasztikus ötlete támadt, hogy bemu­tatnak egy, még eddig nem létező tervezetet. Az egész országban szét­szórt világkiállításról Kolcza Jenő, a címzetes államtitkár megbízott mindenesetre meg van győződve en­nek az ötletnek a tökéletességéről, és megpróbál minket is meggyőzni erről. Számára a világkiállítás nem­zetközi jelentőséggel bír, és egy olyan országban, amely messze a nyugati szabvány alatt van, szerin­te ez nem tudás, hanem hit kérdése. Kétség sem fér hozzá, hogy hittel rendelkezünk. Hiszen már kijelöl­tek egy 44 hektár nagyságú terüle­tet Budapest közvetlen közelében, hogy lehetővé tegyék a világ orszá­gainak bemutatkozását. Sót, már jelkép is van! Ezzel a fő munka min­den bizonnyal befejeződött, K. Jenő nyugodtan aludni mehet. A „lassan jáij, tovább érsz” életfilo­zófia híveként magyarázza el ne­künk a dolgok jelenlegi állását. Elis­meri, van még ugyan néhány elinté­zendő apróság, de a hátralévő két év­ben teljes nyugalommal megtervez­hetők és megépíthetek az autópá­lyák, sőt az apróbb utak is. Előtte ta­lán el kellene látni a távoli falvakat elektromos árammal, víz- és telefon- hálózattal, amit a Coca-Colá pénzü­gyi támogatása mellett Kolcza nem tekint problémának. A legfontosabb, hogy már megvan a szerződés a Co- ca-Colával, sőt abban is biztos, hogy a céggel megállapodhatnak egy konkrét pénzösszegben is. Szóhoz sem jutunk! Konkrét előadása tulajdonképpen nem hagyott kérdést megválaszolat­lanul. Mivel sajnos nekünk egy cik­ket kell az ő információiról írnunk, elhatároztuk, hogy: mégis kérdése­ket teszünk fel, amelyekre aztán Kolcza úr egy olyan férfi határozott­ságával válaszol, akinek minden szál a kezében fut össze. Amikor megkérdeztük tőle a jelent­kezések számát, elmagyarázta, hogy eddig 500 pályázat érkezett, amelyből 75 jóváhagyás előtt áll és már hármat teljesen engedélyeztek. Mivel Magyarország még képtelen nemzeti termékeit jó műszaki szín­vonalon előállítani, ezért 96 hagyo­mányos kiállítási tárgyaknak, mint pl.: népviseleteknek és vadásztrófe­áknak kellene Magyarországot az iparországok sorába emelni. Régi kézműves munkák: tálak, patkók és kosarak ugyancsak kiveszik ebből a részüket. Csodálkozó kérdésünkre, hogy biz­tos-e abban, hogy a terv ’96-ig meg­valósulhat, büszkén válaszolta, hogy a különböző-munkafázisokban való előrehaladást bármikor ellenő­rizhetik, ha a munkával elmarad­nak, a munka tervezése újra üte­mezhető. Akárcsak drága barátunk, Jenő, mi is tökéletesen megvagyunk győződve arról, hogy a ’96-os EXPO átütő siker lesz. Csak az a kár, hogy sajnos mi már nem vehetünk részt benne, ugyanis 103 év múlva nem le­szünk olyan jó erőben, hogy ezt a hosszú utat vállaljuk. Fordította: Juza László, Takács Adrienn, Varga Judit, Varga Balázs Screen Begin the season! Miskolc (ÉM - BG) - A rockzenére több nagy igazság érvényes: nem véletlenül találták fel az angolszászok, másrészt, ami veretes a műfaj­ban, azt már az igazi nagyok eljátszották. Eb­ből több dologra lehet következtetni. Például ar­ra, hogy nem érdemes magyarítani sem a zenét, sem pedig a szöveget, mert mind a kettő csak bicsaklik. Aztán meg lehet arra is következtet­ni, hogy nem feltétlenül koppintás az, ha ráér­zőnk a nagy ősökre és összeállunk zenélni. Vagy ezekre az igazságokra talált rá a sajó- szentpéteri Screen együttes vagy teljesen má­sokra, de ilyesmi is sugárzik a kazettájukról, amely a Begin the season! címet viseli. Amit elöljáróban tudni illik a Screenről: mint azt a fo­tó is tanúsítja, öten vannak. A felállás ének, szó­lógitár, ritmusgitár, basszgitár, dob. Ettől a ze­néjük lehetne olyan, mint az AC/DC-é, de nem olyan. Teljesen hagyománytiszteló. A nyitó Nowhere else lágyan, simán úszik be a hangfa­lakba, majd két westernidéző karcos gitárak­kord és beindul a henger. Ami már a kezdetek- kezdetén feltűnik a mezei hallgatónak, hogy Husi nem akar egy másodperc alatt nyolcvan hangot lefogni a gitáron, szolidan, szinte spár­tai egyszerűséggel szólózik. A szám alatt érez­hető, itten senki nem akar virtuózkodni, egy­részt mert minek, másrészt, mert felesleges, tessék kérem tudomásul venni, most csapat­munka folyók. Hernyó, Szabóca, Husi, Virág és Tamás A folytatás még hagyománytisztelőbb. Gomba- fejűéktól a Come together. Teljesen autentikus, archaikus rock’n roll döngöl a padlóba, zajszin­tet kéretik felemelni a jobb élvezhetóség kedvé­ért. A leghagyománytisztelőbb a Gimme good time. Erősítők kikapcsolva, előtérben az akusz­tikus hangzás, balladisztikus hangulat, Doors feeling. A sort lehetne folytatni hét számon keresztül. Felesleges, mert az anyag végig megbízhatóan szól. Ez köszönhető annak, hogy profi stúdióban készült a felvétel és köszönhető annak, hogy' az öt sajószentpétqri srác sem esik keresztül a hangszerén, teljesen tudatában vannak annak, melyik hangot fogják le és nem törekszenek a műfaj kereteinek mindenáron való kitágításá­ra. A Screent hallgatva valahogy olyan érzése támad a hallgatónak, hogy ezek ott öten most jól érzik magukat a bőrükben. Okuk is van rá. Oldies fan club A fenti címmel levelező klub kezdte meg mű­ködését. Azok jelentkezését várják, akik a régi zene rajongói a countrytól kezdve a doo wopon át a rock’n rollig. A jelentkezők a következő cím­re írhatnak: Gyúrok Andrea, 1039 Budapest, Margit liget 2. 9/99.---------Szárnypróbák---------­S okáig - kényszerűségből - elhanyagoltuk az irodalomban szárnyat próbálgató fiatalokat. Ám most ismét jelentkezünk egyikük versével. Megjegyzés a szerzőnek: úgy érezzük, jobban tisztáznod kellene gondolataidat, mielőtt tollat ragadnál, úgy világosabban jelennének meg a versedben is. Szobonya Boglárka (Kazincbarcika) Kevés vagy magadnak Kevés vagy magadnak, Akárcsak nekem, Értelmes szavaknak Nem sok a jelen. Tudod, ki vagy, És a nevedet, De minden más nagy, Ha szereted. Én is nagy vagyok, Szeretsz. Rájöttél erre. Mondj szavakat, hagyom, Hisz engem az felemelne.

Next

/
Thumbnails
Contents