Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-03 / 231. szám

1993. Október 4., Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 A tájékoztatási irodáról Budapest (MTI) - A Kormány ok­tóber 1-jével létrehozta a Memzeti Tájékoztatási Irodát, kiegészítve a Kormányszóvivői Iroda és a Minisz­terelnöki Sajtóiroda tevékenységét. Erről közleményben tájékoztatta a távirati irodát a Miniszterelnöki Sajtóiroda, szombaton. A Kormány- szóvivői Iroda élén Juhász Judit, a Miniszterelnöki Sajtóiroda élén Várhelyi András, a Nemzeti Tájé­koztatási Iroda élén Varga Domokos György áll. A három szervezeti egy­ség a Miniszterelnöki Kabinetirodá­hoz tartozik és a miniszterelnök döntése alapján Marinovich Endre címzetes államtitkár, a miniszterel­nök kabinetfőnöke irányítása alatt áll. A nemzeti tájékoztatási tevé­kenységet tárcaközi bizottság segíti, amelynek létrehozása folyamatban van. A most felállításra került új iro­da működésének költségeit a Mi­niszterelnöki Hivatal fedezi, a költ­ségvetési törvényben e célra rendelt összeg a tájékoztatási tevékenység fedezetéül szolgál. A miniszterelnö­ki döntés nem érinti Katona Tamás miniszterelnökségi politikai állam­titkár munka- és feladatkörét, bele­értve az általános tájékoztatáspoli­tikával kapcsolatos feladatokat. A jelöltállításról a nagyválasztmányon Budapest (MTI) - Az FKGP orszá­gos nagyválasztmánya szombaton munkaértekezletet tartott a párt Belgrad rakparti székházában. A testület jóváhagyta G. Nagyné Ma- czó Ágnesnek alelnökké történt megválasztását, Hóka Ernő helyett pedig Győriványi Sándort nevezte ki alelnöknek. Határozat született Fe- nes László egykori főtitkár-helyet­tes pártból való kizárásáról, vala­mint Somodi Miklósnak korábbi ve­zetői funkcióiból egy évre történő fel­függesztéséről. A küldöttek foglal­koztak a képviselőjelölt-állítás kér­déseivel is. Döntésük értelmében volt MSZMP-tag nem kerülhet a párt országos listájára. Egyéni vá­lasztókerületben, illetve területi lis­tán indulókkal szemben viszont nem kizáró ok az egykori párttag­ság. A kérdéses esetekben a helyi szervezetek önállóan dönthetnek, azonban volt munkásőrt vagy párt- funkcionáriust nem lehet felvenni a jelöltek közé. Cigány katolikus templom Kántolj ánosi (MTI) — Felavatták szombaton Kántorjánosiban a ci­gány görög katolikus egyházközség nj templomát. Az imahelyet Cheli Giovanni címzetes érsek, a Vatikán vándorlók és úton lévők pápai taná­csának vezetője és Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskol­ci apostoli kormányzó szentelte fel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település cigány lakosai 1990-ben kezdtek a templomépítéshez. Ado­mányaikhoz támogatást kaptak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vataltól, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumtól, a hajdúdorogi egyházmegyétől, és több magyar egyházközségtől, valamint számos európai segélyszervezettől. A há­rommillió forintos költséggel elké­szült templom mellé hittantermet is építettek, ahol a cigánygyerekek hitoktatását tartják majd. A kántor- jánosi cigányok eddig a szomszédos Hodász községbejártak misére. BIT és az MSZP övetsége aloldali Ifjúsági Társulás szerint L994-es választásnak változást hoznia, ugyanis a jelenlegi kor- íy eljátszotta azt az erkölcsi to- amit 1990-ben kapott ~ J“®“" e ki Molnár Gyula, a Baloldali lt- igi Társulás (BIT) választási ekkel megbízott ügyvivője, azon jtótájékoztatón, amelyet a szer­it II. egri országos gyálese^kal­lói tartottak szombaton. A ml isztási felkészüléséről elmondta. rvezetként jelen aeu ---------­kai életben, azonban nem iák párttá alakulni. Ezért va- isi szövetséget kezdemenyez- z MSZP-vel, amit a szocialista nár el is fogadott. Gonddal telt meg a puttony Zemplén helyzetével ismerkedett a KDNP frakciója Sárospatak (ÉM) - A parlament 24 ta­gú KDNP-frakciójából 15-en vettek részt azon a kihelyezett ülésen, mely­nek céljául azt jelölték meg: tanulmá­nyozzák a közismerten nenéz helyze­tű vidék gondjait. Mint Rusznák Miklós, a Keresztény- demokrata Néppárt Országos Taná­csának tagja, a párt helyi szervezője elmondta, ő hívta meg a csoportot, bízván abban, hogy választási prog­ramjuk kidolgozásánál, parlamenti munkájukban is figyelembe veszik a képviselők az itt tapasztaltakat. A frakció-tagok tájékozódtak a térség gazdasági helyzetéről, a nagyará­nyú munkanélküliségről. Megtud­ták, hogy a környék 20 mezőgazda- sági szövetkezetéből mindössze 2-3 helyzete elviselhető, de félő, hogy ezek is a csődhöz közelítenek. Eddig mindössze 3-4 ezer tonna aszúra van vevő, a többi termés - várható­an 6-7 ezer tonna - sorsa bizonyta­lan. A képviselők beszámolókat hall­gattak meg az oktatásról, az egyhá­zakkal való kapcsolattartásról, va­lamint az egészségügy helyzetéről. Ez utóbbiról csali annyit: az újhelyi kórház nemcsak a város, hanem a környék betegeit is gyógyítja, a vá­ros önkormányzata egyedül nem búja ennek költségeit. Csépe Béla frakció-vezető képlete­sen így fogalmazott: „Üres puttony­nyal jöttünk, a minket tájékoztató szakemberek, intézményvezetők már sok gondot tettek bele, és vár­hatóan az esti politikai fórum alatt megtelik a puttony- gonddal, bajjal, keserűséggel.” A térségről szólva el­mondta, hogy a gazdaságiak mellett többek között a közoktatásban is ta­pasztaltak feszültségeket. A keresz­ténydemokraták szeretnék ezeket a tolerancia elvén megoldani úgy, hogy közben az egyházi oktatás is kapja meg az őt megillető helyet — nem többet, de azt igen. Dr. Isépy Tamás igazságügyi állam­titkár kiemelte, hogy egy kormány­zati felelősséget vállaló pártnak megvalósítható program kell, ennek kidolgozása érdekében, feltöltődni jöttek Sárospatakra. Látják a gon­dokat: az Elzett-Certa, a Bodrogkö­zi Állami Gazdaság, az újhelyi váro­si kórház nehézségeit. Tapasztalták az elmaradottságot az infrastruktu­rális fejlődésben (telefon, gáz, víz, utak hiánya). A jog ezek megoldásá­ban akkor segíthet, ha a parlament­ben olyan törvényeket, jogszabályo­kat alkotnak, amelyek a létező és megismert problémák megoldását teszik lehetővé. A frakció tagjai este fórumon vettek részt a pataki művelődési házban. SZDSZ-felhívás a nyugodtságra Seregélyes (MTI) - Önmérsékletet kér a kormánytól, az ellenzéki és a parlamenten kívüli pártoktól, s a po­litikai élet valamennyi szereplőjétől a következő időszakra a Szabad De­mokraták Szövetségének parlamen­ti frakciója annak érdekében, hogy „a választásokig nyugodt légkör uralja a politikát, s hogy ne fogyjon el sem a választók, sem a politikai élet szereplőinek egymás iránti, még meglevő, vékony bizalma”. Erre vo­natkozó felhívásukat Kuncze Gábor frakcióvezető, a párt miniszterel­nök-jelöltje javaslatára a pénteken Seregélyesen megkezdődött frakció­hétvégén fogalmazták meg és fogad­ták el a szabaddemokrata képvise­lők. Mint Kuncze Gábor a szombati sajtótájékoztatón elmondta, a kor­mánytól azt váiják, hogy tartózkod­jék minden olyan intézkedéstől, amelyektől rövid távon népszerűsé­gének növelését várhatja, ugyanak­kor hosszabb távon veszélyeztetik a gazdaság egyensúlyát és késleltetik a gazdasági kibontakozást. Továb­bá, hogy az Országgyűlés elé a gaz­dasági konszolidációt szolgáló, s ne pedig olyan kétharmados támoga­tást igénylő törvényj avaslatokat ter­jesszen be, amelyekhez nem sikerült megszereznie az ellenzéki pártok tá­mogatását, egyetértését, hiszen azok vitájával csak más, fontos kér­désektől rabolná el az időt. S végül a szabaddemokraták frakciója felszó­lítja a kabinetet: „tartózkodjék attól, hogy hívei számára az utolsó hóna­pokban kampányszerűen állásokat és alapítványainak - titkos határo­zatokkal -vagyonokat juttat”. A Times elemzése a Jelcin-levélről Az orosz fenntartások hátráltathatják a NATO kibővítését Jelcin elnök NATO-levelét megírta - a világ pedig találgatja a vé­leményváltozás igazi okait Fotó: AP Washington (MTI) - A NATO kelet-eu­rópai kibővítését ellenző Jelcin-levél szembetűnő visszatáncolás ahhoz az állásponthoz képest, amelyet az orosz vezető varsói látogatásán kör­vonalazott (Lengyelország esetleges NATO-tagságáról) - vélekedett a The New York Times párizsi tudósítója a lap szombati számában. Idézett egy diplomatát, aki látta a levelek a nyi­latkozó szerint „noha az orosz veze­tő nézete alaposabb kifejtésének mi­nősíti az üzenetet, én viszont dühödt visszakozásnak mondanám". A tudósító két körülményre hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy az amerikai, brit, francia és német ve­zetőnek küldött levél az orosz parla­ment (Borisz Jelcin által elrendelt) feloszlatása után született, más­részt pedig arra, hogy nyugati diplo­maták szerint az „elnök nyilvánva­lóan a NATO-határok esetleges ke­letre való kiterjesztését mély gya­nakvással szemlélő orosz hadsereg nyomására cselekedett, márpedig a jelenlegi belső válságban égetően nagy szüksége van a fegyveres erők támogatására”. A The New York Times tudomása szerint a levélben Borisz Jelcin visszautal a Varsóban, Prágában és Pozsonyban kifejtett álláspontjára, ám most azt követeli, hogy az akkor elhangzottakat annak a központi szerepnek a fényében vizsgálják, amelyet Oroszországnak kell betöl­tenie Európa jövőbeli biztonsági rendszerében. - Az orosz elnök más­felől emlékezteti a nyugati államo­kat arra, hogy Moszkva is kifejezte már nem egyszer érdekeltségét a NATO-tagság elnyerésére, vagyis elfogadhatatlannak tartaná Len­gyelország vagy a Cseh Köztársaság csatlakozását a szövetséghez, ha közben elmaradna saját tagsága. A hangnem éppenséggel nem fenyege­tő, ám nagyon is nyers abban az ér­telemben, hogy a NATO kibővítésé­nek magában kell foglalnia Oroszor­szágot is, mert máskülönben az eu­rópai biztonságot fenyegetné ve­szély - mondták az újság tudósítójá­nak diplomáciai körökből. NATO-források hozzátették, hogy az oroszországi válság eseményei, a lengyelországi választási eredmé­nyek és most a Jelcin-levél csak to­vább bonyolította az amúgy is fölöt­tébb összetett és ellentmondásos vi­tát a szövetség jövőjéről. - A friss fej­lemények eredőjeként egész bizto­san távolabbi esélynek lehet ma te­kinteni a kibővítést, mint akár egy hónappal ezelőtt — idézte a tudósító a források véleményét. A sajtó vezetői a választási etikáról Katona: nehéz mindenkinek elfogadható Budapest (MTI) - A kormány nem folytat választási kampányt, csupán a kormánykoalíció párjai - jelentette ki Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hi­vatal államtitkára szombaton azon a tanácskozáson, ahol a napilapok, va­lamint az elektronikus sajtó vezetői konzultáltak - immár másodízben - a sajtó számára kidolgozandó válasz­tási etikai kódex alapelveiről. Az esz­mecserébe rövid időre bekapcsolódó államtitkár rendkívül nehéz feladat­nak nevezte egy valamennyi sajtóor­gánum számára elfogadható, es te­vékenységében zsinórmértékként szolgaló etikai kódex megalkotását. Ez derült ki a szerkesztőségek veze­tőinek hozzászólásaiból is, amikor az esélyegyenlőség biztosításának, valamint a jelöltek magánéletével kapcsolatos információk kezelese- nek mikéntje került szóba. A jelen­lévők többsége egyetértett abban: az esélyegyenlőség, illetve az arányos­ság nem jelenthet egyfajta egyenlős- dit. Nemzetközi példákra hivatkoz­va felvetődött, hogy az előző válasz­tásokon elért eredmény arányában kaphatnának nyilvánosságot az egyes pártok. Hozzátette: ezt a szempontot csak két-három válasz­tási ciklus elteltével lehet érvényesí­teni. Egyetértés volt a tekintetben, hogy a nyilvánossághoz jutásnál a választási kampány idején is az egyik fő szempont lehet a hírérték. Az elektronikus tömegtájékoztatás­sal összefüggésben ennek kapcsán többen rámutattak: a közszolgálati rádióra és televízióra törvényi előí­rások vonatkoznak a választási mű­sorokkal kapcsolatosan. Eszerint a közszolgálati médiának valamennyi jelöltet állítani képes pártot be kell mutatnia. Ezt többen nem tartották kódexet alkotni szerencsésnek, mondván: félő, hogy a választási kampányműsorok „túl- tengése” inkább elriasztja a polgáro­kat a voksolástól. A sajtónak ezzel szemben éppen az egyik legfonto­sabb feladata — és ebben megállapo­dás született az egyeztetés előző for­dulójában -, hogy a választásokon való mind nagyobb részvételre ösz­tönözzön. E kérdéseket taglalva szó­ba került az is, hogy a helyi rádiók és televíziók rendkívül nagy befo­lyással rendelkeznek majd az egyé­ni választókerületekben. Éppen ezért a tanácskozás résztvevői fon­tosnak tartották, hogy a helyi stúdi­ók vezetői is bekapcsolódjanak az etikai kódexről zajló egyeztetésbe. Mind a napilapok, mind az elektro­nikus sajtó képviselői az egyik leg­neuralgikusabb pontnak vélték a képviselőjelöltek magánéletére vo­natkozó információk kezelését. A világ orvosai Budapesten Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitó szavaival szombaton délelőtt Budapesten megkezdte munkáját az Orvosok Világszövetségének (WMA) 45. közgyűlése. A köztársasági elnök beszédében rámutatott: a világ 56 orvosszövetségébe tömörült 3 millió or­vost képviselő nemzetközi szervezet egy egész­ségügyi szempontból meglehetősen ellentmon­dásos országot választott közgyűlése színhelyé­ül. Magyarországon ugyanis közismerten mé­lyek az orvostudomány gyökerei, magas színvo­nalú az orvosképzés, sok a kórházi ágy, és két­ségtelenül nagy az orvosok társadalmi tekinté­lye. Mindezek mellett ugyanakkor rossz az egészségügyi intézmények felszereltsége, és az indokoltnál jóval rosszabbak a lakosság halálo­zási mutatói. A legnagyobb problémát elsősor­ban a szenvedélybetegek magas száma jelenti, amelynek következtében hazánk számos súlyos- főként daganatos és szív-érrendszeri - beteg­ség gyakoriságában az elsők között van a vilá­gon. Az előttünk álló egyik legnagyobb feladat ezért - hangsúlyozta a köztársasági elnök - a megelőzés, amelyet felkészültsége és a szerve­zettsége ellenére mind ez ideig nem tudott meg­nyugtatóan megoldani a hazai egészségügy. A statisztikák ugyanakkor arra is figyelmeztet­nek - mondta Göncz Árpád -, hogy Magyaror­szágon egészségügyi szempontból óriási kü­lönbségek vannak az egyes társadalmi csopor­tok között. Olyan ez, mintha Magyarország két ország lenne, holott hazánk éppen ezekben az években nem engedheti meg magának, hogy egészségügyileg és szociálisan két részre sza­kadjon - húzta alá az elnök. Mindezek alapján- vélekedett - nagy jelentőséggel bír számunk­ra, hogy az Orvosok világszövetségének buda­pesti közgyűlése az egészségügy racionalizálá­sát, a hozzáférhetőség problematikáját válasz­totta fő tárnájául. A közgyűlés résztvevői számos aktuális kérdés­ről is eszmecserét folytatnak majd az október 5- ig tartó rendezvényen. így a tervek szerint szó­ba kerül például a béranyaság, az ivarsejt-ado- mányozás, illetve a bebörtönözötteken folyta­tott kísérletek problematikája. Az érdemi mun­kát megelőzően azonban a közgyűlés szomba­ton még új tisztségviselőket választ. Tisztújítással folytatódott délután Budapesten az Orvosok Világszövetségének (WMA) 45. köz­gyűlése. A résztvevők a máltai orvosszövetség vezetője személyében új elnököt választottak, aki a következő közgyűlésig látja el feladatát. A WMA közgyűlésének szombat délutáni prog­ramjában elsőként Jávor András szólt a részt- vevőkhöz. A népjóléti államtitkár aláhúzta: a rendszerváltozás után hazánkban olyan átme­neti helyzet alakult ki, amikor minden terüle­ten, így az egészségügyben is egyszerre kell vál­ságot kezelni és reformokat megvalósítani. A feladat nem könnyű, hiszen e urópai összeha­sonlításban megdöbbentően negatív képet mu­tatnak a lakosság egészségügyi adatai. Ebben nagy szerepet játszik az emberek életmódja, életvitele, ezért a kormány egyik legfontosabb teendőjének az egészség értékének hangsúlyo­zását tartja. Jávor András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyi ellá­tás struktúrája, a hozzáférhetőség és az ellátás minősége is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A kormányzat ezért igyek­szik mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkenjen az ország különböző régiói, illetve az eltérő szociális csoportok, társadalmi réte­gek egészségi állapotában tapasztalható kü­lönbség. Alapvető célkitűzésének tekinti emel­lett a kormányzat, hogy csökkenjen a megbete­gedések és a rokkantság, a korai halálozás számaránya, és növekedjen a születéskor vár­ható élettartam. Wallenberg amerikai ügynök volt London (MTI) - Végre a CIA is beismerte, amit Svédország már évtizedek óta tudott: Raoul Wallenberg svéd diplomata, áld 1944-ben közel 20 ezer magyar zsidót mentett meg a haláltól, nem Svédországnak, hanem az amerikai kor­mány egyik ügynökségének dolgozott - jelen­tette szombaton a The Independent című brit lap. A washingtoni elismerés szerint azonban Wallenberget nem a CIA szervezte be és fizet­te. A CIA 12 évvel ezelőtt készült, és most nyil­vánosságra hozott belső jelentése szerint Wal­lenberget közvetlenül a háborús menekültek­kel foglalkozó amerikai kormányhivatal, a US War Refugee Board fizette és utasította. „A hi­vatal titkos jellege fölkelthette a szovjetek gya­núját és ez oka lehetett eltűnésének”-olvasha­tó a CIA-áktában, mely a brit lap szerint a rész­leges amerikai felelősség elismerését jelenti Wallenberg 1945 januári eltűnéséért és csak­nem bizonyos későbbi haláláért. A svéd külügy­minisztérium így reagált a CIA jelentésére: - Ebben nincs semmi új, sem semmi különöseb­ben figyelemre méltó. Á svéd külügyminisztéri­umban azt is hozzátették, hogy a Wallenberg 1947-es szovjet börtönbeli kivégzéséről szóló orosz tanúvallomások dacára hivatalosan to­vábbra sem tudják, él-e, vagy meghalt. Ha él, akkor 81 éves múlt augusztusban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents