Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Október 20., Szerda--------------APROPÓ------------­A bűnbak Dobos Klára Egy fiú meghalt. Önkeze által... Alsóauszt­riai volt, tizenhárom éves. Rálőtt igazgató­jára, majd ugyanazzal a fegyverrel öngyil­kos lett. Az indíték az, hogy a gyermeket elő­ző napon cigarettázáson érték, amiért az igazgató behivatta az apját. Ezek után vet­te magához a papa fegyverét. Hogy miért támadt ez az őrült ötlete? Mi­ből gondolta, hogy ezt ilyen „egyszerűen” el lehet intézni? Eleve tervben volt saját életé­nek kioltása is, vagy csak a tette kiváltotta ijedtség húzatta meg vele a ravaszt?... Tőle már nem tudjuk meg az igazságot. S az igazgató véleményét sem ismerjük, bár ő már lábadozik. De nagyon sok fiatalkorú, aki a bíróságok elé kerül, állítja tettének magyarázataként: egy fűmben láttam, s megtetszett. Gondoltam, kipróbálom... Hogy a televízió lenne a hibás? Kizárólagos bűnbak?Az erőszak hullámai egyre inkább csapkodják életünket. Hiszem, hogy közre­játszik ebben a brutalitást hirdető, mutató filmek sugárzása. Amikor a jó is úgy győz, hogy közben széttrancsírozza a gonoszt. Nem jószóval és szeretettel, de karddal és ármánnyal lesz úrrá a rosszon. A rajzfil­mek egykor kedves figurái ma félelmetes hősök. A gyerekek báróikkal rombolják ízlésüket, J.I.Joe-val erkölcsüket. Talán ki­sebb lenne irántuk is a kereslet, ha az iszo­nyú mennyiségű reklám nem csinálna di­vatot belőlük. Az osztrák TV elhatározta, (amennyiben ezt el lehet határozni), hogy a természet és a kultúra szeretetére ösztönöz majd inkább műsoraival, s emellett külön figyelmeztetik a nézőket, mely műsorokat ne ajánlják a gyerekeknek. Persze (már!) nem lenne megoldás, ha be­tiltanák az erőszakot sugalló filmeket. Az meg pláne, ha kidobnánk az ablakon (tár- gyiasítva a rosszat) fő bűnbakként a televí­ziót. Mert sajnos benne vagyunk a közepé­ben. Mondhatjuk bátran Szilágyi Domo­kossal: „...s a legborzasztóbb az, hogy meg­szokod”. Királyhelmeci Városi Egyetem Pozsony (MTI) - Nem tekinthető legálisnak az olyan egyetem, amely nem a parlament által al­kotott törvény értelmében jött létre - nyilatkoz­ta a Národná Obroda című pozsonyi lap keddi számában Jozef Tárcák, a szlovák oktatásügyi tárca államtitkára. A lap a közelmúltban alapított és szlovák poli­tikai körökben erős ellenkezést kiváltó, magyar nyelvű oktatást tervező Királyhelmeci Városi Egyetemmel kapcsolatban kérdezte meg a szlo­vák oktatásügyi államtitkárt. (Az egyetem ala­pításának körülményeit a szlovák legfőbb ügyészség vizsgálja.) Tárcák szerint „a király- helmecihez hasonlítható intézmények semmi­képpen sem tekinthetők a törvényes úton létre­jöttékkel egyenrangúnak”. Az államtitkár kijelentette: „Királyhelmec ese­tében, ahol a végzősök a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem diplomáját kapnák meg, ugyanez a szabály érvényes, hiszen Magyarországgal egyelőre nem írtunk alá olyan egyezményt, mely lehetővé tenné, hogy akár Magyarország Szlovákiában, akár Szlová­kia Magyarországon kihelyezett főiskolát nyis­son.” Az államtitkár szerint szóba sem jöhet, hogy az állam keresse annak módját, hogyan le­hetne legalizálni az olyan diplomát, amilyet a szóban forgó városi egyetem ígér majdani vég­zőseinek. Műkereskedők Budapest (MTI) - A nemzetközi művészeti pi­ac műkereskedelmi problémái; A marketing szerepe a közép-európai műkereskedelemben, illetve A közép-európai műkereskedelem jogi problémái címmel hangzanak el a többi között előadások a Műkereskedelem a változó világ­ban című nemzetközi szemináriumon. A talál­kozót október 25-én és 26-án rendezik a buda­pesti Kempinski Hotelban. A tanácskozást megelőzően - 23-án, szombaton - nyílik meg a Magyar Műkereskedők Egyesü­letébe tömörült galériák első szalonkiállítása, amelyen tevékenységükről adnak áttekintést az érdeklődőknek. Az október 29-éig látható be­mutatónak ugyancsak az Erzsébet téri szálloda ad otthont. A Műkereskedők Egyesülete a ter­vek szerint ezentúl minden évben megrendezi szalonkiállítását. Népzenétől a borzongásig Miskolc (ÉM - BG) - Jubilálni le­het szűk körben is, csak nem érde­mes. Éppen ezért - meg azért, mert a színházat átépítik - a Miskolci Szimfonikus Zenekar hivatalos évadnyitóval egybekötött hétfői ju­bileumi koncertjének helyszínéül a Miskolci Egyetem aulája válasz­tatott. A Galántai táncok tökéletesen simul egy ünnepi hangverseny hangulatá­hoz. A zenekar mintha elhatározta volna, ha törik, ha szakad, itten ma örömzenélés következik. Ami nem is nehéz akkor, ha olyan avatott kéz nyúl a magyar népzenéhez, mint Ko­dály Zoltán. A mester bizonyságot tesz arról, a magyar népzene is azon körbe tartozik, amely ugyanúgy megállja a helyét a fonóban, mint a koncerttermekben. A Galántai tán­coknak van egy pici kis „hibája”, alig kezdődik el, már véget is ér. Szünetnek nincs helye, a háromszo­ri visszatapsolás után már be is vo­nulnak a szólóénekesek és a Magyar Állami Énekkar. Orff dramaturgiá­ja mesteri: a Carmina Burana indí­tása egy hatalmas lidércnyomás. Egyszerre borzongok és gyönyörkö­döm. A hangulat rámtelepszik, sze­retnék elmenekülni, de kíváncsi vá­gyók, tényleg elborít-e a mindent el­söprő lendület. A lendület azonban úgy dönt, inkább megszelídül. Azért ez nem megy olyan hamar, a középkori ódon euró­pai várak falai közül még egy-két pillanatra átlátogatunk a Shaolin templomok csarnokaiba két vér- fagyasztó sikoltás erejéig, majd kö­vetkeznek a középkori vagabund versek. Orff mindent felvonultat a legősibb gregorián dallamoktól kezdve a vi­rágénekeken keresztül a majdnem populáris tánczenéig. A szólóéneke­sek közül a tenorista Fülöp Attila pi­hen a legtöbbet, csak egyszer van je­lenése, akkor viszont minden elis­merésem az övé: Orff egy kissé illu- minált férfiút játszat el az énekessel elég „kegyetl en” mód on, akinek szin­te „kisüveghangokat” kell kifacsar­nia a torkából. A basszista Kiss And­rás is néha többet énekel fejhangon, mint a saját természetes hangteije- delmében, egyedül Iván Ildikó szop­ránjához maradt kegyes a mester. A Carmina Buranat nem könnyű vé­gighallgatni, de megvan az a tulaj­donsága, hogy másnap már kezd hi­ányozni. Forradalom, háború a Hitelben Miskolc (ÉM - HS) - Kis ideje meg­emlékezhetünk október 23-ról, tör­ténelmünk első sikeres forradalmá­ról. Sikeresnek nevezem, annak el­lenére, hogy leverték, 32 évig agyon­hallgatták, mert - Moszkva tüzei mellett ma már nyilvánvaló - ez ütötte az első rést a zsarnokság meg­bonthatatlan betonfalán. Időben cselekedtünk, érvényesen. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy noha egyre többet tudunk róla, 1956-képünk még mindig homályos, zavaros, még mindig szemérmesen beszélünk róla. Mintha a már politi­kai elit se tudná, hogy mit is kezdjen vele. A zavar - részben - érthető, hisz 1956 mártírjai: Nagy Imre, Maiéter stb. ugyanannak a pártnak, politi­kai elitnek a tagjai voltak, amely ha­lálba küldte őket. Csakhogy ők a lát­ható csúcs voltak. A kérdés az, hogy mi (s hogyan) zajlott alant, vidéken? Erről még nem állt össze a kép. Ezért érdekes Völgyesi Zoltán dolgo­zata (Az 1956-os forradalom Hajdú­nánáson.) Meg kell mondanom: a dolgozat nem túl jó, s ennek oka az IDŐ. Nehéz három évtized távolából rekonstruálni egy hét történetét. A dolog természetéből következik, hogy azok, akik korábban nem mer­tek beszélni, mert csak rendőrök, ügyészek, bírók kérdezték őket, most mintha eltúloznák a szerepü­ket. Mintha akkor is olyan tudato­sak lettek voltak, mint ma. Holott - hiszen emlékszünk - a vidék csalt napokkal Pest után ocsúdott, döb­bent rá, hogy itt az idő, lehet és kell is tenni valámit. De ma már tudjuk azt is, hogy a „művelt Nyugat” sem volt különb, tétován, tanácstalanul hagyta, hogy elvérezzünk. A zsar­nok viszont pontosan tudta, hogy miről van szó, mi a tét! ’56 Kárpátal­ján - Dupka György és Horváth Sán­dor írt erről könyvet, ebből idéz a Hi­tel. Azt eddig is tudtuk, hogy' Kádár Moszkvában és Kárpátalján járt, de azt nem régóta, hogy a szövegét, amit felolvasott oroszból fordították, s Ungváron magyarították. Az vi­szont még ma is a meglepetés erejé­vel hat, hogy magyar gyerekeket hurcoltak el túszként, s hogy épp a kárpátaljai szülők (örökbe akarták fogadni a gyerekeket) fellépésére en­gedték szabadon, hozták őkfet haza. Azt is megtudjuk Tischler János írá­sából, („A jó isten áldja meg a lengye­leket segítségükért,!”) hogy a lengye­lek akkor is szolidárisak voltak, ajándék és segélycsomagokkal tá­mogattak. Igen okos e^iber az, aki érti, hogy mi is történik ma a Balkánon. A Hitel - nagyon helyesen! - megszólaltatja a másik oldalt: a szerb nacionalistát: Slobodan Samardzicot (A volt Ju­goszlávia területén dúló háború okai és az értelmes béke kilátásai). Nos, ahogy az már lenni szokott a szerb politikus szerint a verekedés úgy kezdődött, hogy ők visszaütöttek. Mindenki bűnös (aki nem szerb): a. szlovénok, a horvátok, a bosnyákok, Németország, Európa, USA, szóval az egész világ. Szilágyi Károly dol­gozata (Részigazságok útvesztőjé­ben) pöccenti talpára a dolgot, hogy azért mégsem, nem az, nem akkor, nem úgy. Iskolaépítés — kívül és belül Mezőkövesd (ÉM - FG) - Ha az építkezés megkezdése előtt volt is némi huzavona, rövidesen elkészül a mezőkövesdi Szent László Gimná­zium és Szakközépiskola új torna­terme. A közel 40 milliós beruházás­nak köszönhetően november végétől megfelelő körülmények között edz- heti testét az iskola hétszáz tanuló­ja. A tornaszoba - régi, kis tormate­rem kiegészítője - ettől kezdve újra tanterem lehet.- Tavaly alakítottuk ki a számítás- technikai szaktantermünket - mondja Kocsis Béla, az iskolaigaz­gatója -, most a tornateremmel gaz­dagodunk, a felszabaduló tornaszo­bából talán rajzterem lesz vagy va­lami más. Távlati terveink között szerepel a 0. osztály beindítása, itt egy évig csak a választott idegen nyelvet tanulhatnák a diákok. Je­lenleg angolt, németet, oroszt és la­tint oktatunk. Nagy segítséget je­lent számunkra, hogy németből és angolból is van anyanyelvi taná­runk. Az angolt tanító kolléga Ame­rikából, a Békeszolgálatnak köszön­hetően érkezett hozzánk. Szükség lenne több nyelvtanárra is. Lakással együtt hirdettünk meg egy angol­német szakos állást, mégsem volt je­lentkező. Ennek ellenére, a kollégák és a diákok dicséretére legyen mond­va, tavaly például harminc tanulónk tett sikeres középfokú nyelvvizsgát. Az elmúlt tanév végén a három gim­náziumi osztályból hetven gyerek je­lentkezett továbbtanulni, a két szakközépiskolai osztályból huszon­egyen, és a hetven százalékukat fel is vették a választott egyetemre, fő­iskolára. Arról is beszámolt az iskola igazga­tója, hogy most folyik a közgazdasá­gi szakközépiskolai oktatás átalakí­tása, az úgynevezett 4+1-es oktatás megszervezése. Az első négy évben általános tárgyakat tanulnak majd a diákok, és csak ezt követően sza­kosodnak. Jelenleg a pénzügyi osz­tályok mellett igazgatást valamint idegen nyelvi gyors- és gépíró szakot választhatnak a diákok. A Szakmai jegyzék megjelenése után várható­an megkezdik a menedzsertitkámő- képzés előkészítését. A mezőkövesdi Szent László Gimná­zium azon szerencsés oktatási intéz­mények közé tartozik, hogy az egy­kori di ákok, volt tanárok, a város je­les személyiségei is segítik az okta­tó-nevelő munkát. Most készül pél­dául a település egykori jegyzőjének emlékére alapított Nagy Lajos Ala­pítvány. Ez már a negyedik az ilyen jellegű adományok sorában. Az első volt az iskola egykori növendéké­nek, dr. Kiéri Jánosnak a tiszteleté­re létrehozott emlékalapítvány. Az idén Berkes Judit, Szabó Ágnes, Szabó Marianna, Takács Judit, Ta­kács Éva, Serfőző Szabolcs, Varga Judit és Vasas Péter kapta meg a dí­jat. A Szent László Gimnázium egy­kori igazgatójának emlékét őrző dr. Pap Zoltán Álapítvány díját Mezei Gábornak ítélték, az iskola volt ta­náráról elnevezett dr. Lukács Gás­pár Alapítvány jutalmát pedig Sza- niszló Rita vette át. Mindezeken kí­vül a Mezőkövesdi Öregdiákok Ba­ráti Körének tagjai is figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját, és évről évre a végzős osztályok egy-egy kie­melkedő eredményt elért tanulóját jutalmazzák. A színész halála Budapest (MTI) - Feleki Kamill Kossuth-díjas, kiváló művész életé­nek 85. évében, hétfőn elhunyt. Feleki Kamill 1908-ban született, pályafutását 1927-ben a budapesti Király Színháznál kezdte, 1948-tól volt tagja a Fővárosi Operett Szín­ház társulatának. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben kiváló művészi címmel jutalmazták. Színházi szerepei mellett számos te­levíziós műsorban és filmben is sze­repelt. Legismertebb filmjei: Besz­terce ostroma, Állami áruház és a Gerolnsteini kaland. Egyházfórum Budapest (MTI) - Megjelent az Egyházfórum című katolikus szelle­miségű lap legújabb száma, amely­nek központi témája a zsidó-keresz­tény párbeszéd. A szerkesztőség munkatársai szerint a tavalyi év a két felekezet dialógusának mély­pontja volt. Ezért a lap célja, hogy hozzájáruljon a dialógus folytatásá­hoz, segítsen feldolgozni azokat az aggodalmakat, amelyek eddig meg­akadályozták a párbeszédet. Cserkészünnep Miskolc (ÉM) - Ünnepi összejöve­telt tartanak a Református Szék­ház (Kossuth u. 17.) nagytermében október 22-én, pénteken délután 4 órától a 19. Bükk Cserkészcsapat, a református Lévay József Gimnázi­um és a 3. Sz. Kazinczy Ferenc Álta­lános Iskola diákjai. Az összejövete­len többek között a cserkészcsapat tagjai számolnak be táboraikról, a parancsnokhelyettes walesi tanul- mányútjáról, levetítik az 1933-as gö­döllői Jamboree-ről szóló filmet, s a programot táncház zárja. Városunk művészei Miskolc (ÉM) - A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezeté­nek Kazinczy Klubja sorozatot indí­tott azzal a céllal, hogy az érdeklő­dők megismerhessék a városban élő és dolgozó művészeket. Legközelebb október 21-én, csütörtökön délután 4 órától Feledy Gyula képzőművész- szél találkozhatunk a Széchenyi u. 14. szám alatti Kazinczy klubban. Művész és tanár Bekecs (ÉM - BSZL) - Tóth Mik- lósné művésztanár festményeiből nyílik kiállítás október 22-én, pénte­ken délután 5 órakor a bekecsi Mű­velődési Házban. Az alkotó - koráb­bi bemutatkozásaiból ítélve - siker­re számíthat, hiszen eddigi kiállí­tásai bizonyították hitvallásának igazságát: ,Á művésztanár nap-szerű, sugár­zásának melegétől bontakozhat ki igazán tanítványainak alkotó és esz­tétikai befogadóképessége. Hiszem, hogy a rajztanár művészi alkotó­munkája ennek a sugárzásnak alap­vető forrása, ez teszi, mint művésze­ti nevelőt hitelessé. Állandóan su­gárzásban, ’adásban’ van.” Szörényi és Atilla Miskolc (ÉM) - Szörényi Leventé­vel, az Atilla, Isten kardja című .rockopera zeneszerzőjével találkoz­hatnak az érdeklődők október 21-én, csütörtökön este 6 órától a Vasas Művelődési Központban. A rendez­vény szervezője a Mandorla Közmű­velődési Egyesület. =RÖVIDEN —" A Miskolci Csodamalom Báb­színház tájékoztatja a közönséget, hogy október 23-án és 24-én a Toldi előadás betegség miatt elmarad. Mátyás király Szikszón címmel tart előadást Csorba Csaba ma este hat órától a szikszói művelődési ház­ban. Ráday Mihály, az Unokáink sem fogják látni TV-sorozat szerkesztő- riportere Kisméretű tárgyak az épí­tett környezetben címmel tart előa­dást október 21-én délután 2 órától Sátoraljaújhelyen a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Püski Sándor grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a sárospataki Művelődés Háza galéri­ájában. A tárlatot október 22-én, pénteken este 6 órakor Feró István önkormányzati képviselő ajánlja a közönség figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents