Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

1993. Október 20., Szerda Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Eladók a „Tokaj” részvényei Tokaj (ÉM) T Lapunk információi szerint az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, az Ernst & Yo­ung Kft. tanácsadó cég közreműkö­désével nyilvános, egyfordulós pár lvázatot hirdetett a Tokaj Kereske­dőház Részvénytársaság részvénye­inek, üzemegyeségeinek és más va­gyontárgyainak megvásárlására. Az ÁV Rt. elsősorban többségi tulaj­doni részesedés megszerzését, má­sodsorban pedig a nyolc, különálló, működőképes részre osztott üzemegységek társasággá történő alakítását részesíti előnyben. A pályázatokat november 15-ig le­het benyújtani az ÁV Rt.-hez, a tu­lajdonszerzés kárpótlási jeggyel, készpénzzel, valamint Reorganizá­ciós hitel igénybevételével történ­het. A részvények öt százaléka kü­lönben tartósan állami tulajdonban marad. A Kereskedőház Rt. alaptő­kéje egyébként 1 milliárd 276 millió 780 ezer forint. A siker titka Miskolc (ÉM) - Szakmai tájékoz­tatót szervez a miskolc-tapolcai Juno szállóban az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Kamara Tá­mogatások igénylése és sikeres sze­replés a németországi vásárokon címmel, szerdán 11 órától. Szakkiállítás a vásárvárosban Budapest (MTI) - Két, szakmailag szoros kapcsolatban lévő ágazat, a vegyipar és a korrózióvédelem mu­tatkozik be október 26-a és 29-e kö­zött a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. A Hungexpo Rt. törekvésének megfelelően az idén az első alkalom­mal az őszi BNV-től elválva, önálló szakkiállításként nyílik meg a Chemmexpo I. Nemzetközi Vegyi­pari és Műanyagipari Szakkiállítás, egyidőben a kilencéves múltra visszatekintő Hungarokorr Nemzet­közi Korrózióvédelmi Szakkiállítás­sal. A két kiállítást beharangozó saj­tótájékoztatón kedden a rendezők elmondták: a négynapos rendezvé­nyen 4000 négyzetméteren 250 kiál­lító mutatkozik be, melyeknek csak­nem fele külföldi. Á kiállításon a ve­gyipar valamennyi ágazata - 17 szakmacsoport - mutatkozik be. A kiállítást főként a szakmának szán­ták, ezért a négy nap alatt szakmai napok keretében előadások hangza­nak el a vegyipar, a korrózióvéde­lem, a műanyag- és gumiipar, vala­mint a gyógyszer- és biotechnológia témakörében. Veronai bemutatók Budapest (MTI) - A vásárszerve­zők arra számítanak, hogy a magyar termékek a jövőben nagyobb arány­ban jelennek meg a veronai rendez­vényeken, éppen ezért 20 százalékos árkedvezménnyel kínálják számuk­ra a részvételi díjat. Mindezt kedden sajtótájékoztatón ismertették Buda­pesten a Veronai Vásárközpont kép­viselői. A tájékoztatón elmondták: a veronai Vásárközpontban évente több mint 20 bemutatkozást rendez­lek, a rendezvényeken éves átlag­ban 9000 kiállító vesz részt, a kiállí­tók 15 százaléka külföldi, mintegy 40 országból. A tapasztalatok sze­rűit 80 különböző országból csak- nem egymillió látogató keresi fel a kiállításokat. Jövő év első felében keiül sor a 96. Nemzetközi Mezőgaz­dasági és Állattenyésztési Vásárra, ezt követi a nemzetközi gyógynö­vény vásár, áprilisban lesz a borki­állítás, májusban a húsipari bemu­tató, az év második felében pedig márvány-, és gránit termékek vásá- rara, továbbá lakberendezési na­pokra kerül sor. Szlovák korona Budapest (MTI) - A Szlovák Nem­zeti Bank arról tájékoztatta a Ma­gyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy 1993. október 31-ével kivonja a for­galomból az 50 szlovák korona cím­letű felülbélyegzett bankjegyeket - közölte az MTI-vel kedden az MNB. A felülbélyegzett 20-as és 100-as névértékű bankjegyek 1993. novem­ber 30-ig maradnak forgalomban. Az 50 szlovák korona címletű bank- Jegyeket 1993. november 1. és 1994. február 28. közt, a 20 és 100 korona cimletúeket 1993. december 1. és 1994. március 31. közt cseréli be a szlovák Nemzeti Bank és a szlovák kereskedelmi bankok. „Kontárok rontják az üzletet” Fotó: Laczó József Tokaj (ÉM- BSZL) - Keinek könnyű ma­napság az élet?... Úgy hogy semmi kivetni való nincs abban, ha a vállal­kozó panaszkodik. Ha pedig fiatal lé­tére teszi ezt, méginkább bocsánatos bűn a zokszó. Sőt, volt idő (a hirhedt- híres'50-es évek), amikor az emberek vagyoni helyzetét úgy ítélték meg, hogy ha panaszkodott, arról egyene­sen azt feltételezték, gazdag. Ezért aztán a beszolgáltatások idején el is terjedt a sokat idézett mondat: „aki dicsekszik, annak adni kell, ha pa­naszkodik, el kell venni tőle"... A 31 éves vállalkozótól ma azonban nem sokat tudnának elvenni. Igaz, vállalkozói kedve, jó szakmája, ács- állványozó mesterlevele van, s ez nem elhanyagolható „vagyon”. Tokajban egy épületfelújítási mun­ka megkezdése előtt beszéltünk ta­lálkozót, hiszen feltűnt a fiatalem­ber határozottsága, szakmai irányí­tása a munkával kapcsolatban. A csapatban tóle fiatalabbak, de idő­sebbek is olyan ügyesen, fegyelme­zetten dolgoztak, hogy az arra járók szóvá is tették. Bizonyára sokan irigylik Kiss Győ­zőt, aki vállalkozásáról így beszél: • Nem volt nehéz a pályaválasztás, hiszen édesapám is ezt a szép mun­kát művelte 1964-től, huszonnégy éven át. 1980-ban lettem szakmun­kás, és ezután még három évig dol­goztam, hogy Miskolcon letehessem a mestervizsgát. Amikor - 1988-ban - apámtól átvettem a stafétabotot, kiváltottam az ipart, így lettem vál­lalkozó 26 évesen. Két tanuló, egy segéd, így vágtunk bele. Ma már nemcsak lakóházak ács-tetőfedő munkáit végezzük el, de templomok és más középületek ilyen jellegű fel­adatait is ránk bízzák. Ezeket aztán alvállalkozókkal, betéti társaságok­kal közösen csináljuk. Mint most ép­pen a tállyai református templom állványozását és állvány bontását, vagy a tokaji rendőrség épületének tetőcseréjét, a helyi gimnázium tető- szerkezetének készítését. □ Visszaesett az építkezési kedv. A vállalkozás ezt hogyan éli meg? • Vállalunk olyan munkákat is, amelyek kapcsolódnak az ács-állvá­Munka közben... nyozói szakmához. Bádogozás, to­ronyfestés, stb. Tavalyelőtt volt tel­jes mélyponton ez a szakma. Mára azonban már annyi munkánk lett, hogy alkalmaznám a jelentkező ács-állványozó szakmunkásokat, csak jönnének. Egy hónap próbaidő alatt eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni. Általában a fiatalokkal dolgozom szívesen, de a tíz éves gya­korlat itt követelmény. Természe­tes, hogy az adó elkerülése miatt megnövekedett a kontárok serege ebben a szakmában is, akik rontják az üzletet, mivel jóval a mi áraink alá ígérnek egy-egy megrendelés al­kalmával. Nekem pedig elő kell te­remteni az alkalmazottaim utáni tb- járulékot, valamint saját jövedel­mem adóját, és minden kifizetett munkabért aszerint kell megállapí­tani, hogy ez a munka - szezonális. Késő ősztől kora tavaszig „pi­henünk”. Nekünk áprilistól októbe­rig kell megkeresnünk az egész ért jövedelmet. El nem engedek senkit, hiszen akkor előbb-utóbb magam is munkanélküli lennék, és egy vállal­kozó nem kap munkanélküli járadé­kot. Ezért inkább ott fogok meg min­den forintot, ahol tudok. Például egy újabb adóféleség kivetése miatt a szerencsi telephelyünket áthelyez­tük Bekecsre. Most érdeklődtem, ha munkanélkülieket vennék fel, mi­lyen kedvezményt kaphatnék az adóból és a vállalkozásomra milyen kötelezettséggel hatna ez. Szóval eb­ben a megváltozott helyzetben is meg kell találni a lehetőségeket, nemcsak six-ánkozni kell, mert a megrendelő - mondjuk - drágáiba egy tető elkészítését. □ Miért ? Mennyi most egy száz négy­zetméteres lakás tetőszerkezetének elkészítése? • Az attól függ, hogy tűzfalas, kon- tyolt, sátortetős, padlástér beépíté- ses-e a lakás, van-e benne tetőablak, szóval mindig az egyedisége dönti el az árakat. Nemrég ötvenezerért tet­tünk fel hat nap alatt egy tetőt. A tu­lajdonos kicsit drágáiba. De gondol­ja csak el, egy tetőablak ugyanerre a lakásra 47 ezer forintba került. □ Milyen munkákra emlékszik szíve­sen, amit a „csikócsapattal” készített el? • A tolcsvai katolikus templom zsin- delyezésére, a miskolci Fazekas úti APEH-épület. tetőszerkezet munká­lataira, a csobádi katolikus temp­lom, a tállyai református templom külső homlokzati munkálataira. Ezek mind-mind érdekes, szakmai kihívásokban is bővelkedő feladatok voltak, amelyeket sikeresen elvé­geztünk fiatal munkatársaimmal... A törvényesített vagyonfelélés Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Több ponton is ki­fogásolják a munkaadók a kormány jövő ért költségvetési tervezetét il­letve a kabinet gazdaságpolitikáját. A vállalkozók számára elfogadha­tatlan például a minimáladó beveze­tése. Indoklásuk szerint csak azokat a vállalkozásokat szabad megadóz­tatni, amelyek jövedelmet termel­nek. Ezzel szemben a kormány által javasolt konstrukció törvényesíti a vagyonfelélést, hiszen a szóban for­gó tervezet szerint a veszteséges cé­geknek is adózniuk kell. A vállalko­zások jelenlegi és várható helyzeté­ről Kassai Róbertét, a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány kura­tóriumának társelnökét, egyben a Magyar Kézműves Kamara alelnö- két kérdeztük. Kassai Róbert leszögezte: a társasá­gi adó 4 százalékos csökkentése nem ellensúlyozza minimáladó bevezeté­sét. Ráadásul hazánkban a vállalko­zások problémáit nem is lehet adó- csökkentéssel megoldani. Többek között oka ennek az is, hogy a vállal­kozásoknak igen alacsony a jövede­lemtermelő képessége, s általános forráshiánnyal küszködnek. Az alel­nök általános véleménye: a pénzü­gyi kormányzat mái- régen rájött ar­ra, hogy a termelésben nem keletke­zik jövedelem, ezért eddig a fogyasz­tási adóterheket növelte. A mini­máladó bevezetésével viszont már a veszteséges termelést is adóztatni akaiják - ez viszont példátlan gya­korlatot jelent. Kassai Róbert sze­rint ugyan mindent meg lehet tenni, csak számítani kell negatív gazda­sági hatásaira is. Az alelnök szerint a kormánynak inkább az adótarto­zások behajtására kellene koncent­rálnia, illetve sokkal nagyobb erőfe­szítéseket kellene tennie a fekete- gazdaság visszaszorítására. Az alelnök kifogása: a kormánynak nincs világos gazdaságpolitikai kon­cepciója, amit mutat az is, hogy az elmúlt években több program is szü­letett, de egyik sem jutott érvényre. A kormány szavahihetősége emiatt csorbát szenvedett, igaz, ma már fel­ismerték azt is, hogy a gazdaságot növekedési pályára kell állítani. Gondot jelent viszont, hogy eddig csupán politikai deklarációknak le­hettünk tanúi, a gazdaságra pozití­van ható intézkedések azonban még váratnak magukra. Kassai Róbert­tól megtudtuk, a vállalkozók legin­kább azt hiányolják, hogy nincsenek megfelelő hitelkonstrukciók. A la­kossági megtakarításokat is inkább a bankok felé tereli a gazdaságpoli­tika, s így nem válnak beruházási tő­kévé. Az alelnök megfogalmazta: a vállalkozásoknak is jobban fel kell készülniük a gazdasági problémák megoldására, s nagyobb erőfeszíté­seket kell tenniük a hazai és külföl­di piac megszerzéséért. Kassai Ró­bert elismerte: a kormány már tett lépéseket a hazai piac védelmében, de ahhoz, hogy komolyabb eredmé­nyeket lehessen elérni, ezen a terü­leten is átfogó koncepcióra lenne szükség. Az alelnök hangsúlyozta: a külföldi kereskedelmi képviselete­ket. nem szabad megszüntetni, mert a magyar vállalkozó a külpiacokon még tanácstalanabbul mozog, mint a belpiacon. A jövő ért költségvetés kapcsán Kas­sai Róbert kiemelte: a tervezett adó­változások egy része arra irányul, hogy a hatékony adóellenőrzés hiá­nyából faliadó bevételkiesést a vál­lalkozókkal fizettessék meg. Példa­ként a teimészetbeni juttatások 44 százalékos adókulcsát, illetve a de- viza-napidíjak megadóztatását em­lítette. Az ipari miniszter a termelésről Budapest (ÉM) - Növekedett az élelmiszeriparon kívüli feldolgozói­pari ágazatok termelése 1993. első félévében, kétséges azonban, bog)' ezek az eredmények megalapozhat­ják-e a tartós ipari növekedés felté­teleit — nyilatkozta az MTI-nek La­torcai János ipari és kereskedelmi miniszter. Az ipari és kereskedelmi tárca nem­régiben arról számolt be, hogy' 1993 első felében az ipari termelés növe­kedésnek indult: összehasonlító áron 1,6 százalékkal magasabb volt, mint 1992-ben. A januári - februári mérséklődés, illetve stagnálás után minden hónapban - júniusban pél­dául 5,5 százalékkal - meghaladta az egy évvel korábbi szintet a terme­lés. Latorcai János szerint az ipari növekedés törékenységére két fon­tos tényező utal. Az egyik, hogy a termelési indexek több területen fe­lülmúlják az összes értékesítés inde­xét, ugyanakkor az export csökken, a növekedés tehát a belföldi értéke­sítésre épül. A második az, hogy a tartós javulás feltételét jelentő beru­házások nem élénkültek az idei év­ben, stagnálás, egyes területeken csökkenés tapasztalható. A belföldi kereslet összetevői, az ex­portkilátások. a feldolgozóipari ren­delésállomány alakulása alapján te­hát korai lenne azt feltételezni, hogy az ipari termelés növekedésének tendenciája tartós. Ezt egyébként az iparpolitikai koncepció kidolgozása­kor a szakértők látták, és jelezték is, hogy 1996-ig növekedéssel és visszaesésekkel tarkított termelés- stagnálás várható az iparban. Az adatok szerint mindenesetre kedvező tendencia, hogy az iparban fontos helyet betöltő gépipar teljesít­ménye jól alakul. A gépipari expor­ton belül növekedett a híradástech­nikai, irodai- és számítógépgyártási export, vagyis a viszonylag magas műszaki igényességű cikkek kivite­le. Az ipar egészében javult a terme­lékenység: a növekvő termelés mint­egy 10 százalékkal kisebb dolgozói létszám mellett valósult meg. Az iparpolitikai koncepció megvaló­sításával kapcsolatban az ipari és kereskedelmi tárca vezetője egyelő­re arról tudott beszámolni, hogy a kormány által elfogadott, 1993-re kijelölt határidős feladatok teljesül­tek, több kormányelőteijesztés is el­készült. A feladatok végrehajtásáról az év végén tájékoztat a tárca.-----------------JEGYZET-----------------­I degen szemmel Illésy Sándor Úgy tűnik, a külföldnek is feltűnt már: nincs minden rendben a magyar privatizá­cióval. Az angol Financial Times című gaz­dasági és pénzügyi lap tegnapi száma nem kevesebbet állít: „a. magyar politikai szín­pad változásai nyomán a privatizációk ka­otikussá váltak, a módszerek összezavar­ják a hazai éskülföldi befektetőket, és fenye­getik a reform ütemét.” Nincs mit szépíteni a dolgon: valóban nem megy minden ugyanúgy, mint ahogy azt a kormányzat elképzelte. Több, ha nem is stra tégiai, de azért igen fontos iparág a kül­földi tőke kezébe került, elég, ha csak az olajipart, a cukoripart említjük, monopol­helyzetük miatt meglehetősen nagy az el­lenségeskedés velük szemben. A külföldi tulajdonszerzést egyébként sem kíséri osz­tatlan lelkesedés, bár nem tudni, jobb lett volna-e számunkra, ha mi is követjük a len ­gyel, vagy a cseh, úgynevezett kuponos pri­vatizációt. Ebben az esetben hazai „befek­tetők” kezébe meghatározott árfolyamon ke­rült volna részvények tömege. Mindeneset­re a kormány most ezt is megpróbálja, a kis­befektetői részvényprogram célja tulajdon­képpen az, hogy a lehető legtöbb állampol­gár kapcsolódjék be a privatizációba. A munkavállalói résztulajdonosi program sem lett az igazi, elsősorban talán azért nem, mert ezáltal sem jutottak likvid tőké­hez a vállalkozások. Hazai befektető terme­lőegységekért alig jelentkezik, jószerivel mindenki a kereskedelembe kíván pénzt fektetni. Az angol újság szerint utópiának tetszik a kormány azon célja, hogy a jövő év elejéig magánkézbe kerülhet az állami tu­lajdon fele. Már csak azért, is, mert jelenleg még ötödét sem adták el. A tekintélyes szak­lap úgy véli: „a privatizációs folyamat nem újult meg, a kormánypolitika összezavarja a külföldi befektetőket, gyanút kelt a hazai befektetők körében, esnem oszlatja el a la­kossági elégedetlenség igazi okait, például a politikai korrupciót”. Bár hazai vezetői körökben nem szokás egy újság intelmeit megfogadni, de talán nem ártana odafigyelni. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 138 üzletben összesen 67,567210 millió forint, forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon. Kárpótlási jegy »nsaw a 70 I65 |so Dí 551 S 50 a> E 45 40 Porai MTI IS8 CoUmis.CMUkm BaAomaj. Ne* YoA B'oWr PakeeBrnker] aj, I 57 — tőzsde! eladasiátlagár-górbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata S § 2 S S 8 2 f B S S § * “ Tőzsde ü Index (ideiglenes) okt. 19-én: 1149,63 - 0,55 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. október 19. WSMmmmmm Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font 144,46 147,26 Ausztrál dollár 6-1,10 65,64 Belga frank* 270,30 274,96 Dán korona 14.59 14.85 Finn márka 16.97 17.37 Francia teánk 16,76 17,04 Holland forint 52,65 53,51 ír font 138,70 141,30 Japán yen* 90,70 .91,90 Kanadai dollár 73,14 74,54 Kuvaiti dinár 324,65 330, Í5 Német márka'' - 59,20 60 16 Norvég korona 13,49 13,73 Olasz líra** '60,61 61,89 Osztrák schilt.* 841,80 855,40 Portugál escudo* 67,20 58.30 Spanyol peseta* 73,55 75.07 Svájci frank 67.21 68,29 Svéd korona 12,23 12,49 USA-dollar 97.08 9664 ECU (KP) 1Í2.26 114,22 Deviza Vétel Eladás 145 33 146,03 271,27 14,66 17,15 16,84 52.98 139,61 91.18 73.64 326,64 59.57 13.58 60.99 846.78 57,40 73,88 67,56 12,31 97.64 112,96 272,43 14,72 17.25 16,92 53,20 140,25 91.48 73.96 328,02 59,81 13,64 61,31 850,18 57,68 74.26 67,84 12,37 98,04 113,46 A mepdott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents