Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-17 / 243. szám
XLIX. évfolyam, 243. szám 1993. október 18., hétfő Vár áll ott... ... majd kőhalom? Ahol annak idején királynék múllatták az időt, most. mai gyerekek mai módon szórakoznának... Persze volt márlézershow a várban. (8. oldal) Patika-privatizáció Még mindig nincs vállalati biztosa a Bor- sod-Abaűj-Zemplén Megyei Gyógyszertári Központnak, s ez várhatóan kitolja a vagyonértékelés határidejét. (7. oldal) Egy játszma volt szoros Huszonöt perces késéssel kezdődött tegnap Csepelen a kazincbarcikai férfi röplabda- sok fellépése, amelyen csak egy játszma volt szoros. (9-11. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA ’56-os világtalálkozó Budapest (MTI) - Pongrátz Ödön - a súlyos betegséggel kórházban fekvő Pongrátz Gergely bátyja - megnyitó beszédével kezdődött meg az ’56-os Magyarok Világtalálkozója szombaton, az egykori mátyásföldi szovjet laktanya színháztermében. Meg kell békülnünk önmagunkkal, és félre kell tennünk kicsinyes torzsalkodásainkat. Rendíthetetlen akaratunkkal valóra válthatjuk ’56 célkitűzéseit és eszméit - kezdte tapsokkal sűrűn megszakított bestédét Pongrátz Ödön. Rámutatott: nem feledhetjük, hogy ’56-ban 10 millió magyar a puszta életével szállt szembe egy világbirodalommal, és akkora sebet ütött rajta, amely azonnal megrendítette azt. Pongrátz Ödön után - a kormány nevében - Balsai István igazságügyminiszter szólt az egybegyűltekhez. Tüntetést Bősnél Budapest (MTI) - A magyaroknak is engedniük kellene, elfogadva a dunakiliti létesítmény üzembehelyezését, sőt egy - az osztrákoknak teljesítendő áramszállítást kiegyenlítő - kisebb vízierőművet is építhetnének ide. A szlovákok ugyanakkor Bajka térségében visszaterelhetnék eredeti medrébe a Dunát. Ezt Lip- tákBéla, az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap igazgatója mondotta szombaton Magyarországra érkezve a Ferihegyi repülőtéren. A Magyar Környezetvédelmi Alap vezetője az október 21-re tervezett bősi tüntetésen majd részletesen ismerteti a neves szakértők segítségével kidolgozott kompromisszumos tervét. A tüntetést és a nemzetközi sajtótájékoztatót a Duna elterelésének egyéves évfordulójára hirdeti meg az alap, Lipták Bé- Ja felkéri a magyar polgármestereket, indítsanak buszokat a tüntetésre. A magyar résztvevők 10 órakor a komáromi határátkelőnél találkoznak. Önkormányzati konferencia Békéscsaba (MTI) - Záródokumentum elfogadásával és Kuncze Gábor frakcióvezető politikai zárszavával ért véget szombaton Békéscsabán a szerény érdeklődés mellett lezajlott háromnapos öZDSZ-konferencia az önkormányzatiságról. ,Az önkormányzatiság lehetőségei és határai Közép-Euró- Pában” konferencia záródokumentuma megállapítja: a tanácskozás jehetőséget biztosított a térség különböző önkormányzati törekvéseink a megismerésére, a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok cseréjére. Deák Ferenc ttiai időszerűsége Zalaegerszeg (MTI) - Örökségének egyik legfontosabb része az a közéleti kultúra, amelyet ő teremtett meg és amelyet egyénisége, munkássága olyan jellemző vonásánál ruházott fel, mint a politikai, emberi tisztesség, a kompromisz- szumkészség, az igazságosság és képviselt célhoz méltó, egyéni előnyüket félretevő politikai etika. Többek között ezt hangsúlyozta Pető jván történész, az SZDSZ elnöke a Deák Ferenc, a liberális politikus című, vasárnap véget ért tudományos tanácskozáson, amelyet születésének 190. évfordulóján rendezetek. Iskolát avattak Ernődön II. Rákóczi Ferenc nevét vette fel az új intézmény Szabad Györgyöt, az országgyűlés elnökét virágcsokorral köszöntötték Fotó: Fojtán László Ernőd (ÉM) - „Cum deo pro patria et libertate.” - Istennel ahhéáéftiéa a szabadságért! Ez, a nagyságos fejedelemtől származó idézet fogadta a 122 millió forintból felépült és szombaton felavatott emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskola aulájában a vendégeket. Dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke avatóbeszédében kijelentette: kötelességünk úgy átadnunk az országot gyermekeinknek, hogy nekik ne kelljen mindig, mindent elölről kezdeniük. Olyan örökséget kell adnunk, ami alapot jelent a magasabbra lépéshez. Ebben a legfontosabb, hogy legyenek jó feltételek között működő, jó tanárokkal működtetett iskolák. Akik jót és jól oktatnak! Külön öröm - hangsúlyozta -, hogy II. Rákóczi Ferenc nevével megnyíló új iskolát avatunk. Rákóczi a néppel, az ország legjobbjaival azt akarta, hogy Magyarország rendelkezzék önmagával, önerejével. Különös gondot fordított a műveltségre, az iskolára. Most végre elérkeztünk oda, hogy az ország dolgában nem másutt, hanem itthon, nem mások, hanem a választottak dönthetnek. A sok teendő, a sok költségigény közepette nem lehet fontosabb annál, minthogy nyíljanak új és működjenek i'égi iskolák! Azért, hogy* mindenki hozzájusson a tudás lehetőségéhez, hogy a vele született te- t. hetségét kifejlessze a lehető legma-- gásabb szintre. Országunk azért küzdött, hogy biztosítva legyen számára nemcsak a döntés lehetősége, hanem annak felismerése is, miként kell döntenie. És ehhez nem elég egy maroknyi, egy pártnyi okos ember. Ehhez az kell, hogy ebben az országban mindenki mérlegeim tudjon a sok lehetőség, a sok párt, a sok vélt és valóságos igazság között. Ehhez nem elég a mi öröklött tudásunk. Ehhez az kell, hogy a most felnövők felkészültebbek, bölcsebbek legyenek. Bölcsebbek a mai nemzedéknél - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Lehóczki István polgármester elmondta: -A 650 emődi iskolás mindeddig a községben elszórva 8 épületben tanult. Most az új iskolában a 8 osztályterem és a tornaterem mellett helyet kaptak szaktantermek, előadótermek, csoportszobák, van könyvtár. És hatalmas aula, amely az iskolai célokon túl a nagyközség sokirányú kulturális igényit is kielégítheti. Miután dr. Szabad György leleplezte az iskola névadójának fából faragott szobrát (Jóni Zoltán, emódi amafőrművész alkotását: melynek talápzatáhSzabó -László helyi kőfaragó készítette), KaszaTstván igazgató átvehette, az iskola kulcsait. Mellé,még.a szülői ■ munkaközösség több mint 60 ezer forintot tartalmazó takarékbetét könyvöt, a lengyel nagykövetség könyvajándékát (a valamikor Lengyelországból De- renkre, majd onnan Emőd-István- majorba költöztetett lengyel leszármazottak oktatásának segítésére) és az Ernődért. Alapítványtól kapott színes televíziót. Kasza István meg:- köszönte az önkormányzat, a kormányzat támogatását, a kivitelezők munkáját és a szülők, valamint a pedagógusok munkáját, akik az átadást megelőzően a szó szoros értelmében a „padlón voltak”, hiszen ők végezték el az átadás előtti legutolsó simításokat. Az új falak szellemiségét a benne tanuló diákok és a nevelőmunkát végző pedagógusok szabják majd meg - mondta. II. Rákóczi Ferenc nyomdokain haladva - Ady szavaival szólva -: .Rákóczi úr tudta/ Hogy just is, hogy mégis/ Merre van a föld népének/ Boldogságos útja.” Az egyházak nevében Tőke István római katolikus esperes és Bállá Lajos kérték Isten áldását az új iskolára és a benne munkálkodókra. Nagy ünnep egy kis községben Szombat délután második világ- háborús emlékművet avattak fi- szacsermelyen. A hősök emlékművét közadományokbóf és az önkormányzati hozzájárulásból építették. Az obeliszket Kovács József kőfaragó készítette, a turulmadár Laborcz Flóra szobrászművész munkája. A kis községben nagy ünnep volta szombati avatási nap. Dr. Szabó Sándor polgármester mondott avatóbeszédet. Majd a római katolikus és református lelkészek emlékeztek a hősi halottakra. Az emlékmű talapzatát a hozzátartozók virágai borították el. (A márványtáblába vésett nevek között olvasható e fotó ké- TÍtőjének édesapja is.)--------KOMMENTÁR-------C salódás Nagy Zoltán Hosszú nevű megyénk településeinek többségében az önkormányzatok, polgár- mesterek és helyi képviselők a lakossággal jóban, rosszban együtt élnek, osztoznak örömben, gondokban. Kialakul az egymásért érzett kölcsönös felelősség jó érzése. Kivált kisebb településeken szerezhet erről kellemes benyomásokat a máshonnan jött ember: milyen szépen összefognak és keresik az útját-módját, mikén t oldható meg az egészséges ivóvízellátás, a gáz bevezetése, az egy-két telefonállomás szaporítása. Örülnek a még oly kis eredménynek is, egy útszakasz megjavításának, faluszépítésnek, amit közös erővel, a közös pénztárca mind kevesebb igénybevételével oldanak meg. Annál kiábrándítóbb néhány település negatív példája, amikor ezt a kívánatos összhangot felelőtlenül megbontják egyes helyi képviselők. Megbotránkozva mesélték a minap: kivitelezhető lenne a település érdekét szolgáló több feladat is, de a helyi testület szellemi-vállalkozó erejét leköti a marakodás, az egymás lejáratása. A „ha nekem nincs igazam, neked se legyen” mucsaiságot tükröző kakaskodó magatartás. Ugyan mi mozgatja ezeknek az embereknek a lépéseit? Netán valamiféle pártfanatizmus? Akad ez is, ám az ilyen „politikusok” esetében éppen a politikai véna, kultúra - sajnálatos, de így igaz - teljes hiányával, egy természetes emberi gondolkodás és tartás fogyatékosságaival állunk szemben. Mit számít az ilyen közegben a közösség érdeke, a lényeg az, hogy ne ez a párt, ez a „had”, ez a rokonság elképzelése érvényesüljön, hanem a másiké, legyen az alkamasint egyenesen káros annak is, aki, vagy akik képviselik. A legundorítóbb, amikor kilóg a lóláb: az illető nem is a pártja, egy csoport nevében képviseli a többség számára negatív álláspontját, hanem alig leplezhető önös egyéni érdekből. De hát kedves választópolgárok, szabad, akaratukból önök választották meg képviselőiket - vetettem közbe egy, a széthúzást elítélő panaszosnak. Nem ismertük őket, nem tudtuk, h ogy ilyenek - volt a keserű válasz, a nyilvánvalóan nem apró faluban. Most közeleg a megméretés ideje. Remélhetőleg jobban meggondolja minden állampolgár kire szavaz, hová adja voksát. Az „el sem megyek szavazni” - alapállás pedig éppen azoknak kedvez, akik szeretnek a zavarosban halászni, akik gátlástalanok egyéni érdekeik érvényesítésében, a köz ellenében is. Alföldi Számadás ’93 Hódmezővásárhely (MTI) - Alföldi Számadás ’93 címmel kétnapos konferencia kezdődött szombaton Hódmezővásárhelyen. A résztvevők történelmi folyamatában tekintették át az Alföld művészetét, művészeti életét, a népművészetet, a népi politizálás korszerű lehetőségeit a mai Magyarországon. Grezsa Ferenc, Lezsák Sándor, Halász Péter és Harsány István tartott előadást az Alföld Programról; a kultúra szerepéről a nemzeti azonosságtudat fenntartásában, valamint a népi kultúra jelen helyzetéről és a népfőiskoláról mint a cselekvő népiség modelljéről. A tanácskozás délután plenáris üléssel folytatódott, amelyen több miniszter, parlamenti képviselő, művészettörténész, művész és újságíró is részt vett. Vasárnap délelőtt a beszélgetés összefoglalását követően a konferencia résztvevői állásfoglalást fogadtak el.
