Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-16 / 242. szám

li ÉM-hétvége Az ÉM kerékasztala Október 16., Szómba! Katowicéi beszélgetések a választásokról Faragó Lajos Katowicében járva szívesen ültünk vol­na kerekasztal köré a legilletékeseb­bekkel. Beszélgetni a választásokról. „Nem jött össze”. Csak külön-külön si­került feltennünk azonos vagy hasonló kérdéseinket: Józef Buszmannak, a Ka­towice Megyei Önkormányzat elnöké­nek; Michal Niedobának, a wislai Hotel Stok igazgatóhelyettesének; Janusz Moszynski vállalkozónak, a megyei ön- kormányzat külügyi bizottsága vezető­jének és a választásokban győztes balol­dal két képviselőjének: Barbara Blida asszonynak és Zbyszek Zaborowski úr­nak. Az órarugók megbolondulhatnak □ Miként értékeli a választások eredmé­nyét a megyei közgyűlés elnöke? 0 Az eredmény azoknak a véleményét tükrözi, akik elmentek szavazni. Most Józef Buszman, a Katowice Megyei Önkormányzat elnöke nagyon nehéz helyzetben vannak a győztesek. Elérkezett számukra az az időszak, amikor a kampány során el­hangzott ígéreteiket - nem is ígéretek ezek, hanem amit a választóik elvárnak tőlük - meg kell valósítaniuk. A szűkös költségvetésből, a rendelkezésre álló szűkös pénzügyi keretből. □ Minek köszönhető a baloldal győzel­me? 0 Egyrészt a választási törvénynek, amelyet a baloldal ügyes, jó politikusai ki tudtak használni. A Szolidaritás és a Szolidaritásból eredő pártok nem hasz­nálták ki. Ők azt gondolták, hogy az el­múlt négy év tényei elegendőek ahhoz, hogy a társadalom melléjük álljon. Más­részt ezek a pártok nem egyesítették erőiket a választást megelőzően, mint ahogyan ezt a baloldal sikeresen meg­tette. Ha jobboldal ugyanúgy, mint a baloldali szövetség blokkot hozott volna létre, ha a jobboldali erők is összefogtak volna, akkor megnyerték volna, a lea­dott szavazatok 35 százalékát. így pe­dig, elaprózva, egymás ellen harcolva, nagy részük be sem jutott a parlament­be. □ Folytathatók-e a reformok? 0 Attól függ, hogy a baloldali blokkon belül melyik szárny győz. Ugyanis a re­formokkal kapcsolatosan nem egységes a véleményük. Van olyan része a balol­dalnak, amelyik kifejezetten reformel­lenes. Egyrészük viszont - és ez közel a felét teszi ki a baloldali blokknak - a re­formok folytatása mellett van. Ha ez a szárny győz a baloldalon belül, akkor a reformokat lehet folytatni, de természe­tesen módosítások lesznek benne. □ Baloldali lesz a kormányzat, miköz­ben marad a jobboldalinak tekinthető helyi önkormányzat. Szül-e ez vélemé­nye szerint a továbbiakban feszültsége­ket? 0 A helyi önkormányzatok az elmúlt négy év alatt a települések irányításá­ban megmutatták együttműködési szándékukat. Hogy az újonnan hata­lomra jutott politikai erőkkel miként lesz lehetséges az együttműködés, ezt korai lenni most megjósolni. De az eu­rópai, nyugat-európai tapasztalatok szerint ez lehetséges. Az érdekek ütköz­tetése során az, hogy két különböző ol­dalon álló erők tárgyalnak egymással, azt eredményezheti, hogy sikerül a he­lyes középutat megtalálni. □ Ön a választások eredményével kap­csolatban példálózott az óra ingájának mozgásával is. 0 A nyugat-európai országokban is van arra példa, hogy olyankor, amikor az ál­lamkincstár üres, kevés a költségvetés­ben a pénz, akkor uralomra jutnak a jobboldali erők. Amikor a jobboldal az államkasszát megtölti, akkor uralomra jutnak a baloldaliak és kiosztják a pénzt. Amikor újra kevesebb lesz az ál­lamkincstárban a pénz, megint a jobbol­daliak jutnak hatalomra. Ez olyan, mint az ingaórának az ingája. Egy egészséges, normális demokratikus or­szágban előfordulhat, hogy egyszer jobbra, egyszer balra leng ki az inga. Az a fontos, hogy haladjon előre a társada­lom. Hogy ez a mi esetünkben hogyan fog kinézni, egy olyan államban, ahol erős recesszió, hanyatlás van, és a krízisből kellene kilábalni, azt hiszem, pon­tosan senki sem tudja megmondani. Az inga most még nem is tudott annyira jobbra kilengeni, és máris visszajött... Na most, ha nagyon kileng balra, akkor esetleg az órarugók megbolondul­nak, és nem lehet tudni, mi lesz a következménye. A korábban elmenők most itthon keres­nek munkát. Tudják, hogy könnyebb lengyelben dolgozni, mint ott, messze. A fiatalok látják, hogy lesz itthon lehető­ség. Ez régen nagyon nehéz volt. Ha va­laki egy munkahelyen elkezdett dolgoz­ni, akkor ott maradt, talán nyugdíjazá­sáig. Nem volt olyan lehetőség, mint napjainkban. Most kell dolgozni és kell kicsit gondolkodni. És lehet közben ki­csit jobbra és kicsit balra is menni. Az egyházat hibáztatja Michal Niedoba vállalko­zó, feleségét megyénkből, Sajóbábonyból hozta. Nyelvünket jól beszéli és fiatalemberként a legőszintébben mondja véleményét: □ Véleménye szerint miért a baloldal mellett döntött Lengyelország lakossá­ga? • A választáskor a lengyelek közül in­kább a fiatalok mentek el nagy számban választani. Ezen azért nem csodálko­zom, mert nekem például az elmúlt két- három év nagyon nehéz volt. A temp­lom, és amit az egyház csinált, nagyon furcsa volt. □ Úgy tudom, Ön vallásos, de nem jár templomba. • Nem járok templomba azért, mert nem szeretem, ha kell valamit csinálni! És ha kell valamit csinálni, akkor azt az ember nem csinálja szívesen. Mi az, amit kell? Amit követelnek? Kell szom­baton, vasárnap templomba járni. Hogy kell például - örülök, hogy lehet ezt csi­nálni - az esküvő után gyereket csinál­ni. Hogy nem lehet esküvő nélkül együtt élni. Es például még az abortusz is na­gyon rossz példa. Talán a lengyelek, a fi­atalok ezért is akarták a változtatást. Remélem, a választás után egy kicsikét jobb lesz. Nálunk tíz-tizenöt évvel eze­lőtt borzasztó helyzet volt. Oda nem le­het hátramenni. □ Akkor az egyház vesztette el a válasz­tást? • Ezt inkább a demokraták nyerték meg! Most nincs templomi párt, nincs például kis nacionalista párt nálunk, mert az utóbbiak is nagyon hangosak voltak. De csak hangosak! És ez a sze­rencse. Na és mi tetszik nekem most itt? Az, hogy ebbe a kormányba bizonyára fiatalok is kerülnek. És ők már tudják, miként néz ki a Nyugat. Mert remélem, hogy ez a példa mindenkinek. Nálunk Még mindig nem csillapultak Lengyelországban a választási eredmények által kiváltott hullámok. Tanulságait nálunk is többen górcső alatt vizsgálják. Pártpolitikusok kiváltképpen, de a közemberek is. Készülve a hazai választásokra, latolgatva az esélyeket. Michal Niedoba, vállalkozó ma rengeteg munkanélküli van. Ezen majd változtatnak. Bízom abban, hogy fontosabb lesz kicsit, hogy valaki jár is­kolába, főiskolára, egyetemre, mert ré­gen ez nem volt fontos. Most a papír, a diploma számít, és az, amit az ember tud. Nem az, hogy neked van pénzed, vagy nincs pénzed. Mert pénz nélkül is lehet rengeteg jót csinálni. Remélem, emelkedik majd az életszínvonal. Már most látszik, hogy a fiatalok nem men­nek annyira Nyugatra, inkább itt keres­nek munkát. Korábban disszidáltak, Nyugatra mentek, leginkább Ameriká­ba, hiszen Lengyelország 40 milliós la­kossága mellett, 6 miihó lengyel él ott. Nobel-díjasok reményei Janusz Moszynski, vállalkozó, a megyei önkormányzat külügyi bizottságának vezetője. O is indult a választásokon, de mert pártja nem érte el a törvény által előírt „küszöböt”, nem került be a parla­mentbe. □ Mit várnak a választás eredményétől az állampolgárok? 0 Az eladósodott állami vállalatok adós­ságának redukcióját, a parasztgazdasá­gok adósságának eltörlését. A költség- vetési szférában dolgozók - tehát a mű­velődés, az egészségügy területén dolgo­zók - fizetésének a felemelését. Persze a bevétel oldaláról ismert a kép, már­mint, hogy milyen lehetőségek vannak. A Nobel-díj várományosa az - és bizto­san meg is kapná érte a díjat -, hogyha ezeket a feladatokat a jelenlegi bevételi forrásokból tudná fedezni. Attól függet­lenül, hogy mit vagy mennyit ígértek a választási kampányban, adott az embe­reknek az elvárása. Kérdés, hogy ezeket az elvárásokat miként lehet teljesítem. Most már eléggé érdekes jeleneteket le­het felfedezni a politikai élet színpadán. Már a Munka Unió Pártja, amelyik ne­gyedik helyezést ért el a választásokon, szemrehányást tesz a Baloldali Szövet­ségnek. Túl liberálisnak tartja prog­ramjukat. Hasonló szemrehányások már most elhangzanak a másik három párt képviselőitől is. Ezek azt mutatják, hogy vannak a baloldalnak olyan politi­kusai, akik jól ismerik az ígéretbeváltás korlátáit. Azt látják: mit kellene csinál­ni, de azt nem, hogy ezeket megvalósí­tani miből lehetne. Ez a paradox szitu­áció nagyon hasznos a jövőbeni demok­ratikus fejlődés szempontjából. Ha a Baloldali Demokratikus Szövetség kép­viselőivel találkoznak, javaslom, kér­dezzék meg és a kérdésre ki kell vere­kedniük a választ: - Kik vannak ebben a pártban? Ennek egyik részét úgy ha­tározzák meg, hogy a kisaj átított „vörös­bárók”. Tehát valamikor magas pártbe­osztást betöltő vezetők, akik korábbi be­osztásuknál fogva üzletemberekké vál­tak összeköttetéseiket felhasználva. Ez az egyik lába ennek a pártnak, amin áll. A másik lába pedig az előző rendszerben működő szakmai szakszervezeteknek a szövetsége. Ezeknek a legnagyobb bázi­sát az eladósodott ipari nagyüzemek és azoknak a munkásai adják. Rettenete­sen kíváncsi vagyok arra, hogy egy pár­ton belül hogyan tudják kibékíteni az el­lentétet a munkaadók és a munkaválla­lók között. Ilyen gazdasági helyzetben, mint amilyenben vagyunk. Na és a vá­lasztás során az egyik parlamenti kép­viselő, aki a szakmai szakszervezetek­nek az országos elnöke, a választási kampány során olyan kijelentést tett, hogy a megalakítandó új kormánynak egy fél évet adnak a legégetőbb szociá­lis-társadalmi problémák rendezésére. Nálunk a választáshoz a baloldal a szá­mára legkedvezőbb időpontot találta meg. Mit kell ezalatt érteni? A gazdasá­gi recessziót megállították, megkezdő­dött a gazdasági növekedés. Ez abban a szakaszban van, amely az egyén, az ál­lampolgár számáramégnem érzékelhe­tő. Másrészt pedig a lemondások, az el­szegényedés, az egyes emberek életszín­vonalának folyamatos romlása már olyan hosszú ideje tart, hogy az embe­rek felhalmozódott elkeseredése adta meg a másik oldalt a választáshoz. A győztesek értékelése Barbara Blida asszony már az előző cik­lusban is képviselő volt, és most, a bal­oldal győzelme után, újra megválasztot­ták. Zbyszek Zaborowski, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja katowicei végrehajtó bizottságának tit­kára. □ Önök miként értékelik győzelmüket? • A baloldali pártoknak sikerült egy olyan egységes tömböt al­kotniuk, ami a választá­sok során meghozta szá­mukra a győzelmeket. El­ső helyezést ért el a Balol­dali Demokratikus Szö­vetség 20,41 százalékos aránnyal. Második helyet a Néppárt, több mint 15 százalékát kapta a szava­zatoknak. Együtt, a két párt a 460 összes mandá­tumból 303 képviselővel rendelkezik. Ha ehhez hozzátesszük még a Mun­ka Unió mandátumait, akkor a baloldal az összes szavazatok 41 százalékát kapta. A szenátusválasz­tásnál még jobban látszik a baloldal döntő többsége. Száz szenátusi helyből 75- öt a baloldal kapott meg. □ Minek köszönhetően ? Barbara Blida: - A jobboldal túl radi­kális intézkedéseinek! Az elmúlt négy év során az életszínvonal drasztikusan csökkent, a középréteg rohamosan el­szegényedett. Alapvető hiba volt az ál­lami gazdálkodás rendszeréről az új gazdálkodási módra való áttérés megol­dása. Ennek során egyik végletből a má­sik végletbe túl radikális lépésekkel akartak eljutni. Nem próbálták meg az átmenet során az emberek számára a megfelelő szociális körülmények bizto­sítását bármiféle megelőző védőintéz­kedés megtételével. Lengyelországban 1989-ben nem volt munkanélküliség. Jelenleg a munkanélküliek száma 3 miihó, számuk - becslések szerint - 5 millióra növekedhet. Ez az egyes állam­polgárokban a veszélyeztetettség, a bi­zonytalanság érzését keltette. A három- milliós munkanélküli a munkaképesko­rú lakosság 12 százalékát jelenti. Ez or­szágos átlag, mögötte nagyon nagy kü­lönbségek rejlenek. □ Azt mondják, Önök a megalapozatlan ígéreteik révén nyerték meg a választást. Barbara Blida: - Korai még olyanokat mondani, hogy megalapozatlan ígérete­ket tettünk. Élőször létre kell jönnie a parlamentnek, a képviselőknek le kell tenniük az esküt, kormányt kell alakí­tani - az ígéretek beváltásáról, vagy a beváltás lehetőségeiről ezt követően le­het beszélni. Pártunk nem tett megala­pozatlan ígéreteket. Főleg amikor már a választási kampány elkezdődött, ami­kor számoltunk azzal, hogy megnyer­hetjük a választásokat. Ami ekkor el­hangzott, azokat nem lehet megalapo­zatlan ígérgetéseknek tekinteni. Már­mint: nem lehet az egyes emberek pénz­tárcájának függvénye, hogy betegsége esetén gyógykezelésben részesül-e; nem lehet pénzkérdés az alapvető oktatás­nak a biztosítása. Mi egyenlő esélyt hir­dettünk mindenkinek! Azok az embe­rek, akik gazdagok lettek, nem biztos, hogy dagadó pénztárcájuk észbeli ké­pességgel, intelligenciával is párosul. Több évre szóló programunk van, ezt kí­vánjuk realizálni. Egyáltalán nem ta­láltunk fel semmi újdonságot, hiszen Nyugat-Európában is és mindenütt a világon, ahol gazdasági recesszióból akarnak kimozdulni, mindenütt a meg­élénkülést a közhasznú munkákkal és az építésekkel kezdték. Ezenkívül az export növelése az, amit programunk­ban meghirdettünk. Legsürgősebb te­endőnk a gazdaság kilendítése a re­cesszióból. Zbyszek Zaborowski: - Nem lehet ta­bu, mint a régi kormány időszakában volt, hogy a költségvetési deficit csak 5 százalékos lehet. Ezt rugalmasabban kell kezelni. Ok például ennek végre­hajtása során fékezték a nyugdíjak emelését. Mi a keresetek alakulása sze­rint akarjuk igazítani a nyugdíjakat. El­sősorban a legalacsonyabb nyugdíjakat. Barbara Blida: - Ellenkező véglet volt a költségvetéssel kapcsolatban a Len­gyel Függetlenségi Konföderáció véle­ménye. Ok azt mondták, hogy nyitott költségvetést kell csinálni. Ez felelőt­lenség és egyértelműen az ország gaz­dálkodásának a szétzilálását jelentené. Rugalmas költségvetés kell, de ez nem jelent kizárólag 5 százalékot, mert vala­melyik valutaalap, vagy akárki ezt kö­veteli. Egyébként a megalapozatlan ígé­reteket pontosan azok a pártok tették, akik alig, vagy egyáltalán nem jutottak be a parlamentbe. Azt mondjuk, hogy egyes pártok és az újságírók, a sajtó még mindig nem vette tudomásul, hogy ve- ge a választásoknak. Ók továbbfolytat­ják a választási kampányt. Mi csökken­teni akarjuk az inflációt. Az infláció sze; rintünk olyan, mint a láz az emberi szervezetben. Mind a kettő a betegség jele. Az infláció a gazdaság, a láz az em­ber betegségének a megnyilvánulása. A recesszió pedig a haldoklással, az agóni­ával egyelő. Vádoltak bennünket egyes tervezett intézkedéseink miatt, mert' úgymond - azok felgyorsítják az infláci­ót. Mi másfél százalékos deficitnövelést maximum 2 százalékost tervezünk. Ez nyilvánvalóan bizonyos fokú inflációt von maga után. Ám az inflációs láz an­nak a jele, hogy a szervezet harcol a be­tegséggel. És mindig meg kell nézőt hogy a javulásnak, a gyógyulásnak va­lamiféle ára van. Programunk: több munkahely biztosítása. Mindenfélekép­pen ösztönözni kell arra, hogy a foglal­koztatás nőjön. Azoknak keÜ adóked­vezményt adni, akik új munkahelyte­remtő beruházást hoznak létre. □ Igaz, hogy szavazóik zöme a „vörös■ bárókból” és a régi rendszert képvisel0 szakmai szakszervezetek tagjaiból ke' rült ki? Barbara Blida: - Tudjuk, hogy ilyené; két mondanak rólunk. De hát miért fa) valakinek, ha ezek az emberek, akik va­lamiféle vezető posztot töltöttek be aí előző rendszerben, és volt a fejükben va­Barbara Blida, a győztes baloldal, képviselője Fotók: a szeri° lami, megtalálták a helyüket az új rend' szerben. Boldogulnak a piaci gazdáik0, dás keretei között is. Tudni kell azt ú hogy az előző rendszer utolsó kormány'1’ idején kezdődött el tulajdonképp0" Lengyelországban a piacgazdaság be'a zetése. Úgyhogy nem nagyon értei”; honnan jön a munkaadóknak a „vörös származása. Zbyszek Zaborowski: - A munka”! dók és a munkavállalók érdeke valab0 találkozik. Ugyanis a munkavállaló^ részéről azok is biztonságot, szódák' biztonságot és emberi biztonságot ak”” nak, akiknek nincs tehetségük a váll”1; kozáshoz. Vannak emberek, akik „csat tudósnak jók, vagy egy sajátos terület00 jó munkát tudnak végezni, de nid’ olyan tehetségük, hogy vállalkozás0 fogjanak. Ez nem azt jelenti, hogy net10 nincs helyük, nincs emberhez méltó b° lyük a társadalomban. A munkaadó érdeke találkozik a munkavállalók °r! dekeivel. A munkavállaló munkahely" akar, a munkaadó pedig azzal, hogy ruház és munkahelyet teremt, az eg“ gazdaságot gazdagítja. Igaz, hogy vaztak ránk a munkások, szavaz^ ránk az üzletemberek is, de nagy szál” ban szavaztak ránk értelmiségiek Véleményem szerint nincs olyan mesv ri választási demagógia, amely csat’ kampány során kifejtett tevékeny8" alapján győzelemre segítsen egy pád0’ Bennünket a négy év alatt isméid0 meg az emberek, nem a két hónap ala . Komoly változás volt az előző ciklusb0' képest, hogy a tapasztalatok nagy0 sok fiatalt a baloldal körébe lendített0" □ Melyik magyarországi párttal aka nak kapcsolatot kiépíteni? t Barbara Blida: - Nyitottak vagy”" valamennyi párt felé, amelyiknek ( programja hasonlít a miénkhez. Saj”°ó nem ismerjük a magyarországi párh szonyokat. Nem vagyunk olyan helyzj ben, hogy meghatározhatnánk, melf. párttal volna leggyümölcsözőbb ‘ együttműködésünk. De - hangsávj zom ismét - mi szociáldemokrata P* vagyunk. Mindenkivel, aki a haladé­nak hasonló programját vallja és egf tud velünk működni, mi készek ú gyünk, akarunk kapcsolatot kiépít és fenntartani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents