Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-16 / 242. szám
Október 16., Szombat ÉM - riport ÉM-hétvége III A regéciek Mitsubishivel járnak A falugondnokot már senki nem veheti el a községek lakóitól Udvardy József Regéc (ÉM) - Ha volna szívünk rá, a község elnevezését köny- nyen átkeresztelhetnénk öz- yegyasszonyfalvára, olyan sok idős, férjét veszített, magára maradt asszony él nálunk. Összesen százhúsz lelket számlálunk, a lakosok háromnegyede hatvan éven felüli. Sejtheti, mennyire számon tartják a falugondnok, egy 33 éves fiatalasszony minden lépését. Magyamé Varga Máriával szemben mégsincs egy hangos szavuk sem, nemhogy panaszkodnának rá. Annak idején nélküle is megvolt a falu, de most állítom, veszélybe kerülne a polgármesteri székem, ha egyáltalában szóba hoznám a falugondnokság megszüntetését. Ingyenes szolgáltatásokat nyújt a legkisebbektől a legidősebbekig, s éppen abban segít, amihez a helybelieknek nincs eszközük, felszerelésük, vagy anyagi erejük. Nincs irigye, pedig egy csodaszép Mitsubishi mikrobusszal jár, ami itt, a faluban azért még nagy szó. Újraélesztheti «települést A regéci polgármester, Kormos István szavait csak megerősítik a más településeken szerzett tapasztalatok. Dr. Stumpfné, Lelik Edit a megyei önkormányzat tanácsosa az elmúlt napokban újból végigjárta a falugondnoki hálózatot.- 1990. július 1-től országosan egyedülálló kísérletként szántuk rá magunkat Borsod-Abaúj- Zemplénben a falugondnokság intézményének bevezetésére. Az ötlet Kemény Bertalantól, a fa- lufejlesztő társaság mai elnökétől származik. Még a VÁTI-ban dolgozott, amikor elkészítette tanulmányát. Elképzeléseit fiákba temették, „nem volt idősze- rü” a gondolat, mert éppen az elöljáróságok létrehozásán fáradoztak. Három esztendeje, 24 településen hoztunk létre falu- gondnokságot. Ez a közszolgáltatási újítás azóta fényesen igazolta létjogosultságát, annak ellenére, hogy működésének jogi legalizálását, és a finanszírozás kérdéseit azóta sem sikerült Megoldanunk. ~ Az alapgondolat nagyon egyterűnek tűnik. A falugondnok közpénzből vásárolt gépkocsiján testes nélküli, humán szolgáltatásokat nyújt települése lakos- agának. A világtól elzárt bor- sod-abaúj-zempléni falvakban Ózonban már majdhogynem az egyetlen kapcsolatot teremtette Meg a vidék és a viszonylag jobb helyzetben lévő városok között, r A rendszer lényegi vonása, hogy elsődlegesen az emberi té- hyezőkre épít. Az intézmény bevezetésének kulcsfontosságú eleme, hogy alkalmas személyeket találjunk. Olyan embert, aki ehetőleg helyben lakik, kora, képzettsége és ambíciói alapján VaUalja a gondjára bízott falu problémáinak megoldását. Emellett az emberi kapcsolatok újraélesztésével, kezdeményezések felkarolásával megindíthatja a település újraélesztését. Megszerezte a bizalmat —Mondja, melyik ember a fontosabb a községben? A polgármester, avagy a falugondnok?- Nálunk Regécen - mondj a Magyamé - nincs értelme ennek a kérdésnek. Más az ő feladata, és más az enyém. Igaz, hallottam én is róla, hogy néhol súrlódások alakultak, alakulnak ki a polgármester és a falugondnok között. Véleményem szerint úgy lenne a legjobb, ha mindenki a saját dolgára összpontosítana. Egy önálló, ügyes falugondnokot pedig megbíznak annyi feladattal, hogy ember legyen a talpán, amíg eleget tesz valamennyi igénynek. Nekem például kora reggeltől késő estéig minden órában van valamilyen tennivalóm.- Hogyan alakul a napirend?- Reggel én viszem el az óvodásokat és az iskolásokat. Rendszeresen jár a Volán autóbusza is, de annak menetrendje nem igazodhat mindenkihez. Ha azzal járnának a gyerekek, úgy már 7 óra előtt az iskolába érkeznének, pedig a tanítás csak 8-kor kezdődik. Délelőttönként a legtöbb esetben Encsre megyek, ahol a bevásárláson, a receptek kiváltásán túl elintézem mindazt, amivel aznapra megbíztak. Az ebédet minden harmadik héten én hordom a környékre is. Ezt a munkát ugyanis megosztottuk a többi falugondnokkal. A gyógyszeres járat hetente kétszer fordul. Kedden és péntekenként a jelentkezőket elviszem a rendelőbe, a fogászatra, az orvoshoz, az ügyvédhez, kinek, milyen baja van. Sürgős esetben a beteget bármely időpontban elviszem az ügyeletre. Lényegesnek tartom, hogy én háztól-házig fuvarozom az embereket. Nemcsak azért jönnek velem, mert ingyen van. A hibás készülékeket elviszem a szervizbe, s onnan visszahozom, ha megjavítják. Kicserélem a gázpalackot is, ami nagy segítség a regécieknek.-A falu ütőerén tartja tehát a kezét. Mit gondol, elégedettek magával? . - Ha nem lennének azok, mar kikezdték volna. Nem itt születtem, de ide jöttem férjhez nyolc évvel ezelőtt. Aki ismeri a magyar falvak népének gondolkozását, nyilván értékeli, mit jelent itt a bizalmat megszerezni és megtartani. Zemplén és a ny íregyházi piac Borsod-Abaúj-Zemplénben jelenleg már 64 falugondnok dolgozik. Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy elsősorban a korábban sorvadásra kárhoztatott aprófalvas körzetekben, a kistelepüléseken igényelték ennek a Magyarné Varga Mária közszolgáltatásnak a megteremtéséi A Csereháton szinte valamennyi faluban, Borsodban a Bódva völgyében, az eldugott zempléni és hegyközi településeken, de Dél-Borsod elzártabb vidékein is népszerű ez az intézmény. Ahol bevezették, még egyetlen helyen sem szüntették meg. Pedig nem olcsó mulatság fenntartani. Amint folyamatosan drágul az üzemanyag, úgy kúsznak mind feljebb és feljebb a költségek. Az új autók, minibuszok beszerzése sem olcsó mulatság. A regéciek Mitsubishije például másfél millió forintba került. Ez csillagászati pénz a helyi átlagnyugdíjhoz képest, mégsem fölösleges luxus a korszerű autó. Hogy mást ne említsünk, kiváló a fűtése és hómegtartó képessége. Nem mindegy, hogy kora ősztől a következő nyárig egy hideg bádogdobozban utazik-e a falu népe, avagy egy meleg mik- robuszban. Több település lakói felfedezték: a falugondnoki busszal rendszeresen eljuthatnak a sokat szidott és szorongatott, de továbbra is népszerű zsibpiacokra. A regéciek például Nyíregyházára indítottak járatokat. Autóbusszal és vonattal innen a hegyek közül, Szabolcs- Szatmár egy napra lenne. A Mitsubishivel akár három óra alatt is eljuthatnak a másik megye székhelyére. De a falugondnoki busszal járhatnak például színházba, ami szintén nem lebecsülendő vívmány Zemplénben. Ez a kulturális szolgáltatás a szellemi felépülés mozgatórugója lehet. Tömör községben fogalmazták meg, ám természetesen nemcsak ott igaz, hogy amióta a falugondnok működik a településen, kiegyensúlyozottabban, biztonságosabb viszonyok között élnek. A falugondnoki hálózat feje fölött most súlyos felhők tornyosulnak. A vihar ugyan még nem tört ki, ám erre a népszerű közA helybéliek elégedettek a folwgondnokkal Pólók: Po|tán baszio szolgáltatásra veszélyek leselkednek. Egyrészt a megyei ön- kormányzat már nem képes a korábbi mértékben hozzájárulni az autók beszerzéséhez, másrészt a községekben panaszkodnak: mind nehezebben szorítják ki a fenntartás költségeit. Elismerésre vár _ A rendszer bevezetése, a kísérletezés — mondja dr. Stumpfhé — még a tanácsok idején zajlott. A kezdet idején támogatást adhattunk az autók beszerzéséhez, és a működési költségekhez is. Már a rendszerváltozás előtt megpróbáltuk elismertetni a falugondnoki hálózatot. Minden minisztériumot megkerestünk, hogy törvényes kereteket adjunk a közszolgáltatás megszervezésé^Ha ez az intézmény ennyire kézenfekvő és elismert, miért kell rábólintani a fővárosban? -Természetesen nem a bólintás- ra van szükségünk, hanem arra, hogy megteremthessük a stabil pénzügyi finanszírozás forrásait. A megyei önkormányzat a privatizációból származó bevételeiből nyújtotta támogatásait. Ez az anyagi forrás azonban egyre inkább eldugul. Máshonnan sincs pénz erre a célra. Pedig ebben az esztendőben is több mint harminc pályázat érkezett a megyei közgyűlés címére, amelyeket a helyi önkormányzatok a támogatás reményében nyújtottak be. A szeptemberi közgyűlésén 26 újabb település tíunoga- tását javasoltuk. Ez azt jelenti, hogy Baskótól a pácini Szenna tanyáig a gépkocsi beszerzese- nek ötven százalékát, de egyenként maximum 880 ezer forintot ad a megye. Emellett valamivel több mint félmillió forintot adunk a falugondnokok átkép- zesére.- Nem lehetne ezt a szolgáltatást vállalkozási formában megszervezni? , _ Szó sem lehet róla. Az úgynevezett működési költségek nagysága egy-egy falugondnok eseteben a drágulások miatt mar 8üü ezertől akár 1 miihó forintig is emelkedhet. Hogyan adnak osz- sze ezt a pénzt mondjuk a rege- ciek. Nem attól tartunk, hogy megszüntetik ezt az intézményt, hanem a költségek csökkentese érdekében a minimumra szorítják vissza a tevékenységet. A falvakban nincs pénz; ami allami támogatást kapnak, ezer más célra is felhasználhatjuk- Akkor zsákutcába jutottak? -Mégnem, de a megoldás az len- ne ha a falugondnoki hálózat n- nanszírozása beépülne az úgynevezett normatív támogatások rendszerébe. Azaz: a költségekhez az állam meghatározott arányban automatikusan hozzájárulna. Reménykedünk, hogy a választások előtt egy párt, vagy egy képviselő felkarolja a falugondnokok ügyét, s parlamenti támogatást szerez a hálózat fenntartására, tovább^ fejlesztésére. A karmeliták Miskolcon Tárcái Béla 1942. november 7-én, az akkori újságok híradása szerint, a miskolci hívek és vezető egyházi személyek ünnepélyesen fogadták a Tiszai pályaudvarra érkezett karmelita atyákat. Az előzményekről tudni kell, hogy az egri érsekség és a szt. Anna Egyházközség tárgyalásainak eredményeként döntés született a vasgyár környékén lakó hívek lelki gondozásának segítése érdekében szerzetesek letelepítéséről. Egyelőre ideiglenes elhelyezésről volt szó. A rendház és egy kis kápolna létesítése céljára az Egyházközség 24 500 pengőért megvásárolta a volt Guttman szövóüzem egyik használaton kívül álló épületét. Ehhez az összeghez a hívek adományaiból még 30 000 pengő gyűlt össze. Mikes Lajos prépost-plébános és P. Warga Paskál házfőnök irányítása mellett, első lépésként lakhatóvá tették a rendház céljára kijelölt épületrészt, kialakították a kis kápolnát s ebben elhelyezték a védőszent, Kis Szt. Teréz szobrát. Az ideiglenesség akkor egyrészt azt jelentette, hogy máris készültek a tervek a kápolna templommá bővítésére, de a város vezetősége kilátásba helyezte, hogy belátható időn belül hozzásegíti a rendet egy kéttornyú templom és a hozzá csatlakozó emeletes rendház építéséhez. Erre a célra az atyák megkapták a Győri kapu felső végében, a Zoltán utca és a Gyula utca között fekvő területet, amelyen akkor még búzát lengetett a szél. Ezekből a tervekből azonban csak a kápolna bővítése valósult meg, mert a szerzetesrendek feloszlatása után a templom telkén a Győri kapu első bérházai épültek fel. Az ideiglenes kápolnát 1942. november 8-án szentelte fel Mikes Lajos prépost, P. Pálvölgyi Ignácnak a karmelita rend magyarországi tartományfónökének jelenlétében. Ugyanezen a napon alakult meg a jharmadrencT, a laikus, de a hitéletben bizonyos szerzetesi normákat önként vállaló hívek lelki közössége. A Kármel hegyéről elnevezett Boldogságos Szűz rendjét 1156- ban alapította Kalábriai st. Berthold (egyes források szerint nem Kalábriából, hanem Franciaországból, Limoges-ból származott). Az alapító néhány társával együtt a palesztínai Kár- mel hegy barlangjaiban élt szigorú remeteségijen. Itt alapították első rendházukat. A jeruzsálemi pátriárka által jóváhagyott rendi szabályzatot III. Honorius pápa 1224-ben erősítette meg. A kolostor lakói a 13. század derekán, a szaracénok ismétlődő támadásai miatt kénytelenek voltak előbb Ciprus szigetére, majd Európába menekülni. Ez időtől kezdve terjedt el a rend Európában. A15. században a rendben szakadás következett be: különváltak az obszervánsok, azaz a régi, szigorú rendi szabályok követői, akiket sarutlanoknak vagy mezítlábasoknak is neveznek, szemben a konventuális sarusokkal, akik enyhébb szabályok szerint élnek. Magyarországon a sarutlan karmeliták telepedtek le. A magyar rendi tartomány 1903 óta önálló, ekkor vált ki ugyanis az osztrák tartományból. A miskolci rendház alapításának időpontjában Budapesten, Győrött, Keszthelyen és Kunszent- mártonban működött rendházuk. 1943. október 17-én, ötven évvel ezelőtt, szt. Teréz napját követő vasárnapon, Kriston Endre egri püspök ünnepélyes keretek között szentelte fel a rendház mellett felépült új templomot. Az épület hossza 25 m, szélessége 10 m és 600 hívő befogadására alkalmas. A bővítést Molnár Dezső miskolci építészmérnök tervezte, a belső festés Borza Antal iparművész munkája, az ablakok üvegtábláit a Miskolci Üveggyár ajándékozta. A templomszentelési ünnepen a miskolci és környékbeli plébániák valamint a magyarországi rendházak küldöttei és a rendi tartományfőnök mellett megjelentek a város képviselői is, és ismételten ígéretet tettek arra, hogy az új, végleges templom és rendház 4 éven belül felépül. Nem rajtuk múlott, hogy nem így történt. A templomszentelést megelőzően, október 15-én egy másik, kisebb ünnepség volt a rendház udvarán. P. Warga Paskál házfőnök felavatta a Győr szabad királyi város által ajándékozott 6 mázsás harangot, melyhez a masszív haranglábat a diósgyőri vasgyár dolgozói készítették és ajándékozták a templomnak. A harang története sem mindennapi, érdemes néhány mondat erejéig időzni mellette. 1795-ben épült Győrött a tűztorony, melyben figyelő és jelző szolgálat működött a tüzek veszélyeinek elhárítására. A vészjelző harangot Joseph Hatmich győri mester öntötte 1805-ben. Ez az adat magán a harangon is olvasható, más egyéb, a korban és a harangöntésben szokásos fohászokkal és ajánlásokkal együtt. A harang rendeltetésére utal a latin nyelvű szöveg: „Isten őrizzen mindenkit a hangomtól,” vagyis ne adja Isten, hogy meg kelljen szólalnom, mert az bajt jelent. A győri tűztornyot 1896-ban lebontották, de formáját átmentették az új városháza tornyában. A harang raktárba került, s 1943-ban a város a karmelitáknak ajándékozta, így került Miskolcra. Hangját, sajnos, nem igen lehet hallani, mert valamilyen ok miatt megsérült és csengését elvesztette. A templomszentelés 50. évfordulója táján bővül s megújul a miskolci Karmelita Rendház, várva a jámbor atyák visszatértét. A harmadrend 1991 óta ismét működik. Talán a lelkét vesztett harang is újra megszólal egyszer. A miskolci Karmelita Rendház Fotó: Fojtán László
